Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-11 / 213. szám
1. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 11., SZERDA bu^videki BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATrA O PILIS VOKÜSVAR 9 BUDAKESZI O BIATOIt- BAGY • TÖRÖKBÁLINT 9 PILISCSABA 0 PATY 0 ZSAMBÉK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BÚD A JENŐ 9 PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM Feladták a leckét a városnak, a tárcának A „történelmi szárny” nem lobbizik A Független Kisgazdapárt érdi, „történelmi szárnya” immár két éve azért harcol, hogy a volt MSZMP-szék- házbói, a mai Politikai Központból — ott, az Alsó utcában — igazság háza, azaz bíróság legyen. Elképzelésüket lapunk többször közreadta, azzal együtt — ahogy legutóbb, augusztus 29-én kelt levelükben is megfogalmazták —, „ha az önkormányzat előterjesztésünknek nem megfelelően dönt, akkor népszavazás kiírását fogjuk kezdeményezni 3 ezer 509, 4 ezer választópolgár aláírásával. Mi ezt nem áldemokratizmusként, vagy éppenséggel lobbizásból tesszük, hanem két év távlatából, felmérések alapján. Szent meggyőződésünk, hogy ezzel a választópolgárok akarata teljesülne ...” A KiS&AZDAK HARCOLNAK Hogy a kisgazdák — mármint a „történelmi szárny” — nagyon is komolyan veszik, harcolnak a bíróság Érdre telepítéséért, azt mi sem bizonyítja jobban : elképzelésükkel megkeresték dr. Balsai István igazságügy-minisztert is. A leírtak, az elképzelés nem talált süket fülekre. Mi sem bizonyítja jobban, mint a válasz, mely augusztus 26-án befutott Rdcz Ottó ügyvezető elnök nevére, címére. Nem kevesebbet tartalmaz: „Az igazságügyi kormányzat a lehetőségekhez mérten támogat minden olyan kezdeményezést, amely a jogkereső állampolgárok ügyeinek gyorsabb és hatékonyabb intézését szolgálja. E cél elérésének egyik eszköze. hogy a bírói szervezet ésszerű decentralizálásával új bíróságok létesülnek. Értesültem róla, hogy az elmúlt időszakban többször is felmerült az igény, hogy Érd városában helyi bíróság és ügyészség létesüljön. A kezdeményezést a magam részéről indokoltnak tartom és támogatom. A bíróság létesítésének feltétele azonban — mivel a tárca épületekkel nem rendelkezik —, hogy a bíróság székhelyén az önkormányzat megfelelő elhelyezésre alkalmas épületet bocsásson rendelkezésükre.” Talán nem túl merész a következtetés: a tárca a bíróság működtetésének költségeit vállalná. Csakhogy épület vásárlásáról ebben a levélben még véletlenül sincs szó. Márpedig itt hi- bádzik a dolog. Nem a szándék miatt, hanem a körülmények játszanak közre. Ahogy a város jegyzője, dr. Tunyogi Balázs elmondta, a pártház nem a városé, hanem osztatlan közös tulajdona az önkormányzatnak és az MSZP- nek. Az erre vonatkozó törvényt a parlamenti pártok hagyták jóvá, s biztosítottak lehetőséget arra, hogy az MSZMP jogutódja, az MSZP bizonyos hányadot megtartson. Ez lényegében nem több, mint száz négyzetméter a Politikai Központban, az első emeleten. TtíLAMöSTÁRSAK TÁRSBÉRLETBEN Ám ha egy osztatlan közös tulajdonról van szó, a társtulajdonos nyilatkozata nélkül a másik fél nem léphet. Tehát az önkormányzatnak a társbérlő társtulajdonos nyilatkozatát kérnie kell. Mert ingyen és bérmentve bíróság céljára a tulajdonhányadot hozzájárulás nélkül nincs joga felajánlani. Még akkor is igaz ez, ha a képviselő-testület csak jót tenne azzal, ha megnyitná az utat a bíróság letelepítése előtt, az objektum rendelkezésére bocsátásával. Vagy bérletként odaadni a minisztériumnak — vajon hajlandó-e, tud-e bérleti díjat fizetni? S rengeteg kérdés tapad ehhez az ötlethez, melyet a városatyák éppúgy nem vetnek el — bizonyítja a hétfői önkormányzati testületi ülés álláspontja —, mint a hivatal tisztságviselői. A megoldáshoz mindösz- sze három dolog kell: pénz, pénz és pénz! Mert hiszen a minimum az, hogy a társ- tulajdonosnak — ahogy eddig is megfogalmazódott már — hasonló irodát biztosítsanak. Frekventált helyen, telefonnal, telefaxszal. Miközben senki sincs tisztában azzal, mekkora az objektum értéke. Harminc-, ötven- vagy éppen százVárják a jelentkezőket Budaörsön a Lakótelepi Közösségi Ház várja az iskolások jelentkezését. Október 15-től kezdődően, különféle tanfolyamokat, szakköröket szerveznek, 6 '^íiriap elsősorban számukra. Lesz zongora-, furulya- és néptáncoktatás, matematika, nyelvtan-helyesírás szakkör, honismereti kör, bélyeggyűjtő és gyermek- színjátszó kör. Nyelvtanfolyamok is indulnak, német, angol, francia, szlovák és orosz nyelvek választhatók. A magányosok és a kismamák klubja szintén várja az érdeklődőket. millió? Kérdés, hogy a napi forgalmi árat nézve, a végén milyen összeget állapítanak meg a szakértők, az arra hivatottak. A „történelmi szárny” javaslatát az önkormányzati testület nem vetette el. Viszont tisztázásra vár: az Igazságügyi Minisztérium milyen módon tervezi az épület átvételét? Ki kárta lanltja az MSZP-t? ADÓS MASKAT Az utóbbi nem éppen elvetendőszempont, ha a párt úgy dönt, keres magának helyet, de pénzt kér! A város a már-már üres zsebből nehezen tudja fedezni a tetemes kiadást. Miközben a kívánalmaknak megfelelő elhelyezéssel, középületek, irodaház híján ugyancsak adós maradhat. A testület a város polgármesterét bízta meg azzal, járjon el az ügyben, tisztázza a kérdések sorát — melyek mindegyikét ugyan nem érintettük, de akadhat még szép számmal! —, s még az idén a novemberi első ülésen a tényanyag birtokában dönthessen a képviselő-testület. Varga Edit Húsz éve tart, és mendegél a maga útján Egy per története Már többször felkereste szerkesztősegünket idősebb Nagy Béla törökbálinti lakos. Megfáradt, elkeseredett, de remél. Reménykedik abban, hogy a kisebb-nagyobb megszakításokkal, immár húsz éve tartó pere befejeződik. Ügy, ahogy szeretné. Az előzmények 1958 és 1962-ig nyúlnak vissza. Ekkor a Nagy család, a szülők, két fiútestvér OTP-kölcsönnel, saját kivitelezésben felépített egy hármas ikerházat. Közben gyermekekkel, unokákkal bővült a család, boldogan éltek. Már emeletráépítést terveztek, hogy a fiatalok is jobban elférjenek. A terv nem valósult meg. Történt ugyanis, hogy a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat törökbálinti gyárát modern gáztüzelésű gyárrá alakították. Az építkezés alatt a régi gyár üzemelt, az újat a megbontott hegy alá építették. Amikor sor került az új gyár átadására, a régit lebontották, a romokat a községen átfolyó Hosszúréti patak árterületére szállították. Ez a patak párhuzamos az Árpád utcával, azzal, amelyben a Nagy család élt. Immár a téglagyár közelségében. Az új gyár műszaki átadása során merült fel az, hogy veszélyeztetheti az esetleges hegycsúszás, amivel a megbontott hegy alá épült. Addig nem is kapták meg az üzemeltetési engedélyt, amíg a bányaműszaki előírásoknak megfelelően többlépcsős rézsű-padka kiképzést nem végezték el, a hegycsúszás meggátlására. Ennek munkálatai hat hónapig tartottak, az utcán leírhatatlan állapotok keletkeztek. A gépek hordták a földet, s mivel ősz volt, az utcán bokáig ért a sár. Ez önmagában még nem jelentett volna gondot. Csakhogy a természetes vízjárás útja megbomlott, a környéken megemelkedett a talajvíz. Elöntötte a pincéket, ezért több mint ötven lakó és telektulajdonos panaszt tett. A téglagyár vezetőinél és a tanácsi hivatalnál. Mivel nem történt' gyors intézkedés az ügyben, kezdetét vette a per. Nagy Béla és családja, mint felperes, és a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat, mint alperes. Akkor még nem látszott, hogy húsz évig göngyölődik ez az ügy. Időközben, a kihordott földtömeg egy részét eladták a nagytétényi Boros Gábor-telep feltöltésére, a másik részét elegyengették az Árpád utca mellett, de ez nem változtatott azon, hogy a Nagy család pincéjét elárasztotta a víz. A lehulló csapadéktól függően, hol húsz, hol hetven centiméternyi állt ott. A téglagyár munkatársai többször kiszivattyúzták, de a víz makacs. Visszaszivár- gott. Azután szakértői véleményekből kiderült, nem szabad állandóan szivaty- tyúzni sem, mert az süly- lyedést okozhat. Más megoldást kerestek, de a pince vizesedése ettől sem szűnt meg. Elkészült tizenkét szakértői vélemény, néha egymásnak ellentmondó, a lényeg az, hogy a talajvíz emelkedése az épület falán is okozott károkat. A perben különféle határozatok, eredmények születtek. Elvégeztek különféle munkálatokat, a vízszivárgás meggátolására, nem nagy eredménnyel. Ahogy teltek az évek, változások történtek a családban. A szülők elhunytak, a gyerekek elköltöztek. Nagy Béla feleségét is elveszítette, s miután mindhárom fia lemondott az örökségről, a perben való részvételről, egyedül folytatja. Perel, amíg — szerinte — nem születik Amazonok labdával A Sasad SE női kézilabdacsapata egy vereséggel és egy döntetlennel fölényesen lett a Budapest I. osztály bajnoka. „Nem nagy dolog, ott könnyen terem babér, majd az NB II-ben megégnek” — mondták erre iri- gyeik. Közben nyáron érdekes helyzet adódott, a Sasad Rt. adminisztratív úton Budapestre került, ám a kézilabdázók továbbra is Budaörshöz és Pest megyéhez kötődnek. — Nekünk jó ez, nem :s kívánunk változtatni a helyzeten — így Pusztai László, az egyesület elnöke. A kék iskola melletti pályáról viszont, elköltöztünk, mert egy jól eldobott labdát néha öt percig is keresni kellett, s mert edzéseinken az arra a látettek Képünkön Tamási Mária, az első csapat irányítója, aki egyúttal az egyesület legkisebb lányainak edzője is. (A szerző felvétele) járó „úriemberek” nyokra rendszeresen megjegyzéseket, akiknek persze ez nem esett jól. A Sasad Rt. Alsóhatár utca 14. szám alatti központjához tettük át székhelyünket, itt újra aszfaltozták a játékteret, melyet elég magas kerítés is körülvesz ... Ami viszont bánatunk, ide rendre kevesebb szurkoló jön a mérkőzéseinkre. — Házler és Borsos visz- szavonult, Tafferner és Légrádi gyermeket vár, helyettük az Óbudai Goldber- gerböl igazoltunk lányokat: Tassy Margitot, Horváth Krisztinát, Juhász Ildikót. Továbbra is támogat bennünket a Tihanyi Travel, minden idegenbeli mécsesünkre egy 40 személyes buszt ad a cég. A nyitány előtt a fő szponzorunk, az rt. elnöke tisztes szereplést várt tőlünk, ám a szőkébb szakosztályvezetés szerint ennél többre is telik, hiszen újoncok vagyunk, s nem figyelnek ránk ellenfeleink. Nos. a Sasad SE négy forduló után veretlenül vezet a tabellán, úgy, hogy a két legnehezebbnek ígérkező ellenfelét is legyőzte. Idegenben a Dreher Sörgyár volt válogatottakkal teletűzdelt csapatát két góllal, az NB I/B-ből nemrég kiesett Taurust pedig egy találattal múlták felül. Kántor Miklós Igazságos döntés. Olyan, mely megszüntetné a téglagyár károkozó magatartását, és vissza nem áll az eredeti, állapot. Mert így eladni sem lehet az épületet — állítja Nagy Béla. Eddig a történet az egyik szemszögből. A Budai Téglaipari Vállalat jogtanácsosától, dr. Gál Ferencnétől arról érdeklődtünk, mit tud a perről, hogy áll jelenleg? Megtudtuk, hogy volt egy bányacsúszás, ami talajvíz-emelkedést okozott a község területén. Több per is volt, másoknak kielégítő kártérítést nyújtott a vállalat. Csak Nagy Béla nem nyugodott bele a történtekbe, tovább vitte az ügyet. Legutóbb a vállalat egyezségi ajánlatot tett, amit elfogadott. Ennek lényege, hogy általános kártérítést ad a vállalat úgy, hogy a pince teknöszigetelését is kifizetik. Nem kevés összegről van szó, több mint félmillió forintról. Azt hitték, ezzel véget ér e hosszan tartó per. Nem így alakult. A felperes megtámadta az egyezséget. Ehhez viszont indok kell, s mivel nem volt, a bíróság azt elutasította. Itt tartanak jelenleg. S hogy mi lesz a folytatás? Megy az ügy tovább, a maga útján. J. Sz. I. Már megint a telefon Fejlődik a hazai telefó- nia, ígérték a szakemberek. Hamarosan érzékelhetjük a változásokat. Nem jelent majd annyi bosszúságot, ha telefonon szeretnénk elrendezni ügyes-bajos dolgainkat. Most, hogy számos város, falu körzetszáma megváltozott, az egyszeri telefonáló még azt hihetné, ezentúl könnyebb lesz a kapcsolatteremtés. A telefonnal. Aztán csalódik. Mert hiába hívja a hivatalt hosszú perceken ót, valami ügyes csellel ismeretlen magánlakás jelentkezik. Előbb türelmesen, majd egyre türelmetlenebbül. Merthogy unja, és nem hiszi, mindez a telefon tévedése. Persze nem csak ő ideges, én is. Fontos lenne, hogy elérjem a hivatalt — telefonon —, de nem megy. Marad a magánlakás. A türelmetlen lakóval. S ez a fejlődés. Ha így megy tovább, mármint a fejlődés, az fantasztikus lesz. Előre látom, hogyan ismerkedhetek meg sok-sok lakóval, váltunk szót, ismeretlenül és idegesen. Csak azzal nem beszélhetünk, akivel szeretnénk. Na persze nem lehet csak úgy, összevisz- sza telefonálni. Majd eldől, valahol a központokban, áramkörökben, mit tudom én, hol, hogy kivel akar összefűzni — egy telefonbeszélgetésre — o telefonkezelő vagy az automatika. Ha nincs időm kivárni, míg kapcsol, hát ne hívjam, írjak ismerőseimnek. A levél talán hamarabb odaér. Ha ez sem tetszik, mint megoldás, találjak ki valami mást. Füstjelek, postagalamb vagy kiáltás. Valamelyik csak összejön, a XX. század vége felé? —jisz— BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó íréin é3 Pachner Edit. & Fogadónap minden hét- fő'n 14—17 órái? a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. SZ.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067.
