Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-11 / 213. szám

A ceglédi fényképezés történetéből (2) Fotóstúra sóval CEGLÉDI ,4 mikor a II. világhábo- rú szörnyűségei után, az újjáépítés lázával pár­huzamosan lassan ébredez­ni kezdett Csipkerózsika- álmából Cegléden a fény­képezés is, elsőként a ceg­lédi iparos fotószakosztály lépett porondra 1945-ben. Kedvcsinálónak 1946-ban szerveztek egy rendkívül jól sikerült Tisza-parti fo­tóskirándulást. A kezdemé­nyező Tóth István és Han­ga István. Pénzük természe­tesen nőm volt. Mindent sóért és gyufáért béreltek. Például egy csónakért na­ponta egy kiló sót és három doboz gyufát fizettek. A vonaton is ingyen utaztak. A szakosztály tehát szegény volt, mint a templom ege­re. Ám cincogás helyett cselekedtek. Például bált rendezték. Pesti Antal ad­ta a parfümöt, a postásle­gények olyan illatfelhőt csi­náltak, hogy sokáig emle­gették. A hőskorszak nemsokára véget ért. A ceglédi iparos fotószakosztályt egy 1949- es kormányrendelet értel­mében betiltották. Minden­ki magányos fotográfussá változott. De a fényképe­zést nem hagyták abba. A jég 1953 nyarán kezdett ol- vadozni. Ekkor a kultúrház igazgatója — Tóth Gusztáv — felkérte Kaczur Pált — aki már a 30-as évek elejé­től a fotózás szerelmese Időközi választás Győztek a kisgazdák Időközi választást tar­tottak vasárnap Cegléden, a 10-es számú választóke­rületben. A korábban ta­pasztalt érdektelenség ez­úttal nem volt érzékelhe­tő, várakozáson felül vet­tek részt a polgárok az önkormányzati képviselő­választáson. A 239 szava­zó ezúttal is négy jelölt közül választhatott. A leg­több voksot (92-t) Károly Ferenc Sándor (Független Kisgazdapárt) kapta és ha óvás nem érkezik a város­házára, akkor csütörtökön átveheti megbízólevelét. Ma Mozi m A Szabadság filmszínház­ban szeptember 12-én, 13- án, csütörtökön, pénteken: Az éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok (francia film), 14-én, 15-én, szom­baton, vasárnap: Eszelős szívatás (amerikai horror­paródia). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. Az autósmoziban szep­tember 12-én, csütörtökön: Belevaló papapótló (ameri­kai vígjáték). 13-án, 14-én, 15-én, pénteken, szombaton, vasárnap: A gyönyör rab­jai (amerikai film). Az előadások este fél 9 órakor kezdődnek. volt —, hogy szervezze uj­ja a fotókört. Nem vállal­ta, mert a feltételeket nem fogadta el. Tóth István hív­ta életre a kört, amely 60 százalékban a volt iparos- köri fotósokból állt. A szak­osztály eredményesen tevé­kenykedett, nem utolsósor­ban azért, mert minden fel­tételt biztosítottak számuk­ra. Nos, nem véletlenül, ugyanis a fotó szakkörnek tagja volt az igazgató fele­sége is. A kalandos életű (73 éves) Kaczur Pál — aki a 30-as években fővárosi lapoknál volt fotóriporter — 1954- ben a ceglédi tisztiklubban alakított egy fotó szakkört. Kezdetben minden felhőt­lennek tűnt. A tagoknak akár tíz gépet is kölcsönöz­hettek. Ám a jó világ csak fél évig tartott. Üj parancs­nok jött, és takarékossági szempontokra hivatkozva — új seprű jól söpör ala­pon — kisöprűzte őket. Feljegyzésre méltó kiál­lítást láthatott a nagykö­zönség 1956-ban. Színvona­las felvételeket akasztottak a falakra, helyeztek ed a tárlókban. Többen kifogá­solták, hogy a zsűri elfo­gult volt, és emiatt megsér­tődtek. Volt, aki annyira, hogy többé nem is vett fo­tográfusmasinát a kezébe. Az 1956-os események után kisebb fotó szakkörök ala­kultak Cegléden üzemek­ben. intézményekben és is­kolákban. Azonban ezek ti­szavirágéletűnek bizonyul­tak. A kultúrházi fotóklub ugyanis felbomlott 1957- ben. Az árván maradt fo­tósokat a MÁV vette védő­szárnyai alá. Azután 1958- ban megalakult a Ceglédi Fotóklub. de ennek tnunká­CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. # A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társak : Taniasi Tamás és Rozgonyi István. • Posta­cím : Cegléd, Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirde­tésfelvétel : Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-lg. szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. jában a vasutasok nem vet­tek részt. Újabb jelentős ál­lomás volt a város fotóiör- ténetében, hogy 1966-ban létrejött a Ceglédi Amatőr Filmklub. A Látomás Szí- nesfényképezök Baráti Kö­ret 1974-ben hívták életre. Emlékezve az 1931-es kiál­lításra, 1981-ben jubileumi tárlatot rendeztek. Az azóta eltolt évtized a pangás idő­szaka volt. A fotó szakkörök szép csendesen álomra szen- derültek. Hírmondónak egyedül a Látomás Színes- fényképezők Baráti Köre maradt meg. Sőt időnként Ceglédi Fényképezés cím­mel híradót is megjelentet­nek. A többiek magányos farkasként túrázgatnak ás közben fotózgatnak. E hely­zet méltatlan a ceglédi fényképezés hagyományai­hoz. Arról nem is szólva, hogy a korábbi évtizedek­ben a ceglédi fotósok szá­mos hazai és nemzetközi ki­állításon kaptak értékes dí-. jakat. Ám hol van már a tavalyi hó? Holott valami­ről nem lenne szabad elfe­ledkezni. Centenáriumi ki­állítást kellene rendezni 1998-ban, hiszen az első hi­vatalos dokumentum a ceg­lédi fényképezés létéről — miként az előző részben em­lítettük — 1896-ból szár­mazik. jV| ég van időnk addig. Rendezni lehet a so­rokat. összefogásra van szükség és nem torzsalko­dásra. Mindenki tegye a dolgát, amihez tehetsége, szorgalma, tudása, hajlan­dósága van. Mindenesetre Kaczur Pál hamarosan le­teszi az asztalra a maga művét: „A ceglédi fényké­pezés története” című köny­vét. Rozgonyi István (Vége.) K^títian XXXV. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 11., SZERDA Nem politikai okok miatt (1.) De nem áll fel A képviselő-testület legutóbbi ülésének napirendi pontjaiban tallózva, a figyelmes szemlélő nemigen buk­kant érdekességre. Némiképp ezt igazolta, hogy ment is minden gyorsan, mint a karikacsapás. Ki gondolta, hogy a hetedik, záróakkordnak számító. Időszerű kérdések kö­zött lövi fel Mácz István a meglepetés petárdáját. A polgármester felidézte, korábban beszélgettek ar­ról, hogy a fiatalok elhe­lyezkedési gondjai mellett, egyéb okok miatt is kez­deményezzék esetleg a nyugdíjkorhatárt elérő is­kolaigazgatók visszavonu­lását. Munkáltatói jog Két személynél is ak­tuális ez. Amennyiben a testület egyetért ezzel, a napokban tárgyalna erről az érintettekkel. Bárányt Tibor, a helybéli nevelési tanácsadó vezetője öt hó­nap múlva, míg Czinege Imre, a Bem Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Intézet direktora október­ben tölti be a hatvanadik esztendőt. Előbbit nem éri váratlanul a kérés, hogy befejezhetné pályafutását, mivel vele szót ejtettek e témáról. Harmadikként ott van még Varga Sándor, a Mészáros-iskola igazgatója, aki átlépte a hatvanat. (A Magyar Hírlap 1991. július 4-ei számában megjelent hirdetést megismételve.) A Közúti Gépellátó Vállalat szervezeti átalakítás miatt pályázatot hirdet a ceglédi gyár gyáiigazgatóij es főkönyvelői munkakörének betöltésére. Az állások október 1-jétől tölthetők be. A kinevezés öt évre szól, s alkalmasság esetén, új pályázat benyújtása alapján, korlátlan ideig meghosszabbítható. A ceglédi gyár önelszámoló szervezeti egység, árbevétele közel 550 M Ft, teljes munkaidőben 500 dolgozót foglalkoztat. Tevékenységi köre: — gépek és gépi berendezések gyártása, javítása — importált építőgépek garanciális időn belüli és utáni szervize — acélszerkezetek gyártása. A gyárigazgatói és a főmérnöki munkakör betöltésének feltétele: szakirányú egye­temi vagy főiskolai végzettség. A főkönyvelői munkakör esetében: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, esetleg középiskolai végzettség és felsőfokú szakirányú tanfolyami képesítés. Mindhárom munkakörben követelmény a tevékenységi körre! azonos vagy ahhoz hasonló, legalább ötévi szakmai és vezetői gyakorlat. A gyárvezetői munkakört betöltők személyi alapbérét, valamint anyagi ösztönzését — a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megfelelően — a vállalat vezér- igazgatója határozza meg. A pályázat tartalmazza a pályázó: — részletes szakmai önéletrajzát — szakképesítését igazoló okmányainak másolatát — szakmai programját a gyár eredményes működtetésére vonatkozóan — három hónaposnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad Barákay Tivadarnó, a munkaügyi és oktatási osztály vezető ja, a 127-8250/115-01 telefonon vagy személyesen a vállalat központjában: Budapest XX., Haraszti út 44. A pályázatokat a hirdetés megjelenésétől számított 10 napon belül lehet benyújtani, _ zárt borítékban, a Közúti Gépellátó Vállalat bírálóbizottságához (Budapest XX., Haraszti út 44., levélcím: Budapest, Pf.: 31. 1734). A borítékra írják rá: Pályásat. A pályázatokat a bizottság értékeli és terjeszti a vezérigazgató elé. A döntésről - a pályázatok egyidejű visszaküldésével — értesítik a pályázókat. A pályázatokat bizalmasan kezelik. Mácz István elhessegette egyeseknek azt a feltevé­sét, hogy ez a kérdés poli­tikai okok miatt került na­pirendre. Leszögezte — tan­testületek előtt is elmon­dotta —, hogy aki húsz évig diktált tempóban és gondolkodási dresszúrában tevékenykedett (lehetné akár ő is), képtelen hat­vanévesen váltani, s iga­zodni a szabad pedagógia követelményrendszeréhez. A három urat mélyen tiszteli, semmi rosszat nem hallott róluk. Ö e kezdeményezés­sel a munkáltatói jogokat gyakorolja. Hortobágyi Krisztina sze­rint jobb lett volna ezt a lépést megtenni tanévkez­dés előtt. Czinege Imre és Varga Sándor több évre szóló koncepcióval állt elő, ami a nyugdíjkorhatár miatti leváltással megsza­kadna. Figyelembe kellene venni, hogy a tantestüle­tük csaknem száz százalé­ka választotta meg őket — meghatározott időre. Mácz István rávilágított, hogyha előbbre hozzák ezt a lépést, a nyári szünet két hónapja is beleszámít a felmondási időbe. így vi­szont az igazgatók beindí­tották az iskolát. Senki sem pótolhatatlan. Hortobágyi Krisztina megjegyezte, semmi kifo­gása a fiatalok ellen, ám nem hiszi, hogy az emlí­tett direktorok alkalmat­lanok lennének eddigi posztjukra. Néhányan kó­rusban felelték: hatvan­évesek. Fésűs Ferenc sze­rint az igazgatóknak nem volt semmiféle koncep­ciója. Miért csak ők? Dr. Csáky András rámu­tatott: idáig mindenki azért sírt, hogy beleszólnak a munkájába, a nagy tervét nem valósíthatja meg, mert a hatalom megköti a kezét. Az intézményeknek a tanév végén felajánlották az önálló gazdálkodás le­hetőségét, hogy így az_ el­képzeléseiket megvalósít­hatják. Az energiájukat arra fecsérelték, hogy négy­ötoldalas levelekben — pon­tokba szedve — ezt eluta­sítsák. Jól tudni, hogy az egykori igazgatóválasztá­sok hetvenöt, meg nyolc­vankilenc százalékos ered­ményei miként születtek. Hogy kik álltak a tanári kar háta mögött. Legalább azt tegyék lehetővé, hogy senki munkatársaik ismételten véleményt mondhassanak róluk. Ezt eddig egy sze­mély jelezte a polgármes­ternek. Nyilatkozzanak a tantestületek titkos szava­zással — javasolta Csáky doktor —, egy bizottság je­lenlétében, azokról az isko­laigazgatókról, akiket nem ez az önkormányzat neve­zett ki pályázattal. Meg­méretésen szavazzanak ar­ról, hogy az illetőt a to­vábbiakban is elfogadják, vagy új vezetőt kívánnak az intézmény élére. Károly Tamás képviselő­társa szavait úgy értelmez­te, hogy az önkormányzat — illetve abból valaki — bizalmatlansági indítványt szeretne feléleszteni némely tantestületen belül. Újabb szavazáson dőlne el igaz­gatók alkalmassága. De nem értette, miért csak azo- ké, akik a nyugdíjkorha­tárhoz közelednek. Ha pe­dig az önkormányzatnak az a gondja, hogy az intéz­mények élén — a rendszer- váltás ellenére — nem vál­tozott a vezető, akkor miért nem azt kezdeményezik, hogy minden direktor mé­rettessék meg. Szabad világban Mácz István kifejtette, amit előterjesztett, az ke­vésbé vitatott. Ugyanis jog­szerű, hogy annak, aki be­töltötte a hatvanadik évet, fel lehet mondani, minden probléma nélkül. Baranyi Tibor munkaviszonya ha­tározott, míg Czinege Im­réé és Varga Sándoré ha­tározatlan időre szól. Az utóbbi kettőnél még ehhez jön az igazgatói kineve­zés. A munkaviszonyról a munkáltató rendelkezik, s amennyiben azt megszün­teti, automatikusan vége a direktori megbízatásnak — mondotta. Közös beszélge­tésen rendeződjék, aminek meg kell történnie. Ehhez a képviselők felhatalma­zását kérte a polgármester. Ez az indítvány bővült Csáky doktor javaslatával, amit a jogászok eldöntet­nek, hogy megvalósítható, vagy nem. Mácz István nem titkol­ta, hogy szomorú. Mond­ván: a jogszabály lehetővé tenné, hogy egyetlen peda­gógus bizalmatlansága ese­tén titkosan szavazzon a tantestület az igazgatóról. De nem áll fel senki, hogy a szemébe mondja, ne ha­ragudjon, önnel bizalmat­lan vagyok. Ezt még egyet­len ember nem tette meg. Holott ebben a szabad vi­lágban nem szabadna fél­ni. Az a kérdés, hogy az önkormányzat ezt kezdemé­nyezze-e. F. F. (Folytatjuk.) Jó, ha tudjuk A kárpótlással kapcsola­tos gyakorlati kérdések egy­re több polgárt érdekelnek Cegléden és környékén. Ezért az alábbiakban Je­lezzük, hogy hol lehet az ügyes-bajos dolgokra jog­orvoslatot találni. Az Országos Kárrendezé­si és Kárpótlási Hivatal Pest megyei Intézménye az alábbi címen kereshető feli 1117 Budapest, Karinthy Frigyes út 3. Postacím: 1519 Budapest, Pf. 230. Telefon: 185-2411, 185-2048. Telefax l 185-0456. A ceglédi városházán kár­pótlási földügyekkel az el­ső emelet 4-es szobájában foglalkoznak. Egyéb kárpót­lási ügyekben az első eme­let 17-es szobájában á-ffl- nak a polgárok rendelke­zésére.

Next

/
Thumbnails
Contents