Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-10 / 212. szám

díszpolgárrá avatták Göncz árpádot Indulatos felszólalások a Parlamentben Tanévnyitó a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen A honatyák, amikor kellett, nem nyomták a gombot I A LEGÖVEKELI CÍMER | •r Mondják, egy évvel a cím ér váltás után is csak in- = 5 formádú kezdeményezésre láttak a Gödöllői Agrár- E £ tudományi Egyetem főépületének homlokzatán élbe- 5 | lyezett régi címer eltávolításához. A csillagos dísszel ~ E azonban törököt fogtak. Azt hitték, gipszből készölt, E 5 így ‘könnj’cn leverhető. Hírlik, nem abból van az, ha- E = nem betonból. Az évnyitó «apjáig nem te tudták; meg- B § ingatni a leeövekelt címert. így aztán zsák vászonnal = E takarták le, rá ne tévedjen a szeme, mondjuk a köz- E = társasági elnöknek, bár így biztosan észrevette, hogy = É valami van odalenn. Rosszkor jött ez a közjáték, ami- i E kor új tantervVel kezdődött az 199J/9£-es tanév. Azt is E B beszélik, nemcsak ez a címer a nehezék, az új pályára E = álló egyetemen, hanem sok régi káder, akikkel nem | E biztos, hogy könnyű lesz a magasba szállni, de azért E E megmaradhattak a kabinban.1 S hogy milyen címer il- E E lene a homlokzatra? Ebben megoszlanak a vélemé- E = nyék. Talán azoknak van igazuk, akik szerint az ere- E E de ti, a premontrei rendé, Ok építették ugyanis az E E épületet, az egykori híres gimnáziumét, amely államo- E sítás után lett a GATE otthona. «fiHKIIIll'UUIIIIIIimi.MlllltmillllimiilllMIHI'CIUMniHllimillHIHIIIIIKIIlHIIIIIIItdiltllllir (Folytatás az 1. oldalról.) tevékenységet ismeri el, az egyetemi tanács Göncz Ár­pád köztársasági elnöknek, az egyetem egykori hallga­tójának ítélte oda. — Élérzékenyültem. Har­mincöt évvel ezelőtt poli­tikai okok miatt rúgtak ki az egyetemről —, sokkal könnyebben, mint ahogy visszafogadtak. Ha megma­radok a szakmában, akkor most talajvédelemmel fog­lalkoznék. így azonban kénytelenek köztársasági elnökként elviselni — kezdte humorral fűszere­zett, rövid, közvetlen hang­vételű beszédét a kitünte­tett, akit virággal, nagy Ö irtai Unikornis Alaposan megkapja a magáét az SZDSZ a Be­szélő (91136.) hasábjain, nem mástól, mint — ahogyan, a hetilap jelöli — az „SZDSZ-szel ro­konszenvező írótól”, Karnis Mihály tói, A ki­tűnő író politikai esszé szerzőiéként sem keveset nyújt, bár vélelmezhető, némelyek a madaras de­mokraták soraiban nem örülnek az olyan kér­déseknek, mint például „Miért izolálódik az SZDSZ?”, avagy „Miért szűkül a szimpatizánsi köre?”. Persze, mi sem. örül­tünk, amikor a kétrészes esszé mostani, befejező részében ott olvashattuk a politikai pártok (vala­mennyi párt veszedel­mes rögeszméjét, ami szerint az SZDSZ-nek is „miért rossz a sajtó­ja”? A pártközlönyök­nek ez a reménytelent?) erőltetése-óhajtása-aka- rása rontotta tehát a kedvünket, ám túltettük magunkat ezen. Annyian mondják, és annyi oldal­ról, hogy éppen ezért le­hetetlen, Ha valamennyi pártnak „rossz” a sajtó­ja, akkor valószínű, a sajtó jó: egyensúlyt tart és kellő távolságot. Ha nem így lenne, talán- talán akkor is lelne mentséget K. M. nélkül is, ahogyan lelt az SZDSZ prominenseinek, amikor azt írta: „ ... el­felejtettétek kilencszer körbejárni az országot, el nököst öl-mindenestül, és nyugtatgatni az em­bereket, személyesen el­magyarázva mindenki­nek ..." Sejti az olvasó, mivel van Itajunk, jól sejti! Ez­zel az „elfelejtettéiek”- kel. Szerintünk persze nem kilencszer, hanem — protokolltól mentesen —■ kilencvenkilencszer sem lenne elég körbejár­ni az országot, annyi a nyugtatásra érett gond és a megmagyarázni- való. Csakhogy! Való­ban elfeledtek valamit az SZDSZ (meg a töb­biek) korifeusai?! Ho­gyan lehet azt elfeledni, ami valakinek az eszé­be sem jutott? A pártbe­szédek helyett a p ár - beszéd szükségessége, nélkülözhetetlensége, hatásossága? A mitoló­gia unikornisához ha­sonlatos különlegesség lenne a politikus, aki ki­lencszer (egyszer!) kör­bejárja az országot... KLIENS héz ellentmondás — kons­tatálta az egyetem jelenle­gi helyzetét, már komolyra fordítva a szót Göncz Ár­pád. A továbbiakban utalt a világ tudományos vérke­ringésébe való bekapcsoló­dás fontosságára, ugyanak­kor felhívta a figyelmet arra, hogy a legtehetsége­sebb szakembereket — megfelelő körülmények megteremtésével — itthon kell tartani. Az ünnepség a Szózat hangjaival véget ért. ★ Aki pedagógus lesz, az a fölnőttek világába szám­űzött gyerek marad. Olyan világba, ahol a kötelesség teljesítéséért nem feltétle­nül jár a hála érzése .. . Ez volt a mottója annan a mesének, mellyel Hoványi Lajos megbízott főigazgató a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola ünnepélyes tanév­nyitóján az egybegyűlt hallgatókhoz szólt. Ezután került sor az aranydiplomák kiosztására, melyet olyan negyven pedagógus vehe­tett át, akik ötven évvel ezelőtt végezték el a kép­Olvasóink már megszok­hatták, hogy az utóbbi másfél évben — amióta megszűnt a biztonságot nyújtó szovjet autóbusz- export — rendszeresen fi­gyelemmel kísérjük a Cse­pel Autógyár sorsát. Az események azóta sem vet­tek kedvezőbb irányt, sót mióta bizonyossá vált, hogy a Csepel Autó kiszo­rult az Ikarus Rt.-böl is, helyzete továbbra is bi­zonytalan, A szigetszentmiklósi gyáróriásban Változatlanul kevés a munka, a dolgo­zók nagy többsége még mindig kényszerszabadsá­gon van, s változatlanul érvényes az is, hogy 1130 ember elbocsátására ké­szülnek. Ezenfelül lesznek olyanok is, akiket majd korkedvezményes nyug­díjba küldenek. Hanfeld István, a válla­lati szakszervezeti bizott­ság titkára elmondta, hogy egyes híradásokkal ellen­tétben, az autógyár szaná­lása még nem fejeződött be. A Szanáló Szervezettől az én' végéig haladékot kaptak, a titkár úgy fo­galmazott, egy mentőköle­diplomás elismerésben. A vasdiplomások 65, a rubint- diplomások pedig hetven éve szereztek tanítói képe­sítést. Ez ulótjbiak: Bottal László, Magyar Sándor és Lawandowsky Tiborné személyesen vették át a díszokleveleket és az azzal járó jelvényt. Mint azt Hoványi Lajos főigazgató elmondta, az idei tanév számos újdon­ságot tartalmaz mind a hallgatók, mind az okta­tók számára. így a tanító­kénzéshez el engedhetetle- niil szükséges stúdiumokat például délelőtt tartják meg, azt követően pedig mintegy 32 tárgyból vá­laszthatja ki a „legtestre- szabottabbat” a hallgató. Különösen nagy az érdek­lődés az angol és német nyelvek iránt, két új lek­tor — ausztriai és angol származásúak — oktatja majd a diákokat. Október­ben külföldi egyetemi pro­fesszorok érkeznek előadá­sokat tartani, ezzel is szí­nesebbé teszik a főiskolai oktatási programot. let nyújtottak feléjük, ami lehet, hogy kihúzza őket a bajból, de az is előfordul­hat, hogy a nyakuk köré tekered] k. Hogy melyik változat jön be, ma még nem tudni, a haladék ugyanis természe­tesen csak cikkor ér vala­mit. ha a tervezett gazda­sági társaságokat sikerül megalakítani, s a privati­zációval munkát szerezni az ott maradt dolgozóknak. Ez irányban már ugyan történtek lépések, a .veze­tője keresnek külföldi be­fektetőket, de konkrétumok egyelőre még nincsenek. Hallani ugyan arról, hogy majdan az Ikarus Ilt.-től is kaphatnak bizonyos meg­rendeléseket, s felmérik azt is, hogy milyen igény lehet az általuk gyártott teherautóra, és a németek­kel kooperációban készülő tűzoltókocsikra, de az va­lószínű, ezek nem képvi­selnek akkora mennyiséget, hogy több ezer dolgozónak munkát tudjanak biztosí­tani. Mint megtudtuk, az autógyár vezetői az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium illetékeseivel is szeretnének tárgyalni, s Napirend előtti hozzászó­lásokkal kezdte meg mun­káját az Országgyűlés hét­tő délután három óra után néhány perccel. Először Gáli Ákos kért szót, és a plenum előtt megindokolta, hogy miért ült át a függet­len képviselők közé. Emlé­keztetett arra, hogy Kónya Imre frakcióvezető közölte vele: személye megbízha­tatlan p Demokrata Fórum számára, hiszen közismerten rossz véleménnyel bír An­tall József miniszterelnök­ről, és félő, hogy ezt kül­földön, újságírók előtt is közreadja. Kónya Imre a honatyák előtt nem Gáli Ákosnak válaszolt közvetlenül, ha­nem ismét felidézte az utóbbi napokban az MDF augusztusi frakcióülésére készített tanulmánya körül kirobbant botrányt, és visszautasította az ezzel kapcsolatban őt ért váda­kat. Ezután a „Konya-ügyről” vita bontakozott ki, amely­ben több frakcióvezető is szót kért. Az interpellációk és kér­dések témáinak ismerteté­se után soron kívül szót kért a házelnök. A szabad- demokrata Tamás Gáspár Miklós ugyanis interpellá­ciót nyújtott be Horváth Balázs tárca nélküli mi­niszterhez „A Magyar De­mokrata Fórum fenyegető­zéseiről” címmel. Szabad György ezzel kapcsolatban emlékeztette a T. Házat ar­ra a szabályra, hogy a képviselők a kormányta­gokhoz azok feladatait il­letően intézhetnek inter­pellációt, és bejelentette: felkérte az ügyrendi bi­zottságot az eset vizsgála­tára. Kérte a képviselőt, hogy vegyen részt az ülé­sen. Ekkor Orbán Viktor, a fiatal demokraták frak­cióvezetője jelentkezett szólásra, hogy ügyrendi kérdést tegyen fel a házel­nöknek. A Fidesz képvi­selőcsoportjának vezetője megismerni a tárca véle­ményét a gyár sorsát, jö­vőjét illetően. Ami már konkrétum, a vezérigazgató utasítása sze­rint a héten a gyáregysé­gek, főosztályok vezetőinek listát kell készíteniük ar­ról, hogy a megadott szem­pontok szerint- kik azok a dolgozóik, akik az elbo- esátandók listájára kerül­hetnek. Elsősorban azok eshetnek bele a szórásba, akiknek fegyelmijük volt, tevékenységükkel elégedet­lenek vezetőik, visszaéltek a táppénzzel, s úgy ítélik meg, hogy munkájuk az átalakulás után nélkülöz­hető lesz. A lista elkészí­tését ugyan zavarhatja némiképp, hogy a gyári át­alakulás körül még sok a bizonytalanság, de a több szakmával, konvertálható ismeretekkel rendelkezők­től nem akarnak megvál­ni. Az elbocsátandók lis­táját egyelőre a személy­zeti osztályon helyezik el, a végrehajtásra azonban majd csak a szervezeti át­alakulás befejezésekor ke­rül sor. H. É, * r MENTŐKÖTELET KAPOTT A CSEPEL AUTOSYAB A nyakuk köré tekeredhet ? arra kívánt választ kapni, hogy mi történik akkor, ha az ügyrendi bizottság meghozza döntését. A frak­cióvezető és a házelnök kö­zött rövid, szóváltás alakult ki, végül Szabad György nem adta meg a szót. Gaál Zoltán (MSZP) el­mondta. hogy frakciójuk nem tudta magát túltenni a Kónya-tanulmány nyil­vánosságra került részein, e a megfogalmazottak aggo­dalommal töltik el őket. Pető Iván (SZDSZ) fur­csállottai Kónya Imre azon meglátását, amelyben a dokumentum nyilvánosság­ra hozatalát kifogásolta. — Nem szerencsés megközelí­tés, amely szerint a legna­gyobb baj az, hogy beszé­lünk róla. nem pedig a ta­nulmány tartalma — jelen­tette ki. A fiatal demokraták frakcióvezetője, Orbán Vik­tor határozottan vissza­utasította azt a Konya-ta­nulmányból kivilágló szem­léletet. Az elhangzottak nyomán kért szót — ugyancsak na­pirend előtt — Józsa Fá­bián (MDF), bejelentve, hogy délelőtti frakcióülé­sükön foglalkoztak e témá­val. és kialakították állás- foglalásukat. E dokumen­tumot ismertetve határo­zottan visszautasította azokat a támadásokat, amelyek Kónya Imre frak­cióvezetőt belső megvita­tásra szánt politikai vita­iratával kapcsolatban a demokrácia veszélyeztetése ürügyén érték. A Kónya-ügy utolsó hoz­zászólójaként Tamás Gás­pár Aliklós áthidaló meg­oldást javasolt: amennyi­ben az MDF nem kívánja hivatalos színben feltün­tetni a frakcióvezető vita­iratát, tagadja meg azt. A viharos vita után az elnöklő Szabad György kö­szöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Gerhard Reddemannt, az Európa Tanács parlamenti közgyű­lése alelnökét, aki delegá­ció élén tartózkodik va­sárnap óta Magyarorszá­gon. Ezt követte az ülés fárgysorözátáriak elfogadá­sa. Az első szavazás ér­vénytelen volt, mivel a képviselők — akik ugyan a teremben tartózkodtak —• nem nyomták meg a gom­bot, A házelnök erre rend­re utasította a honatyákat, s arra kérte a „tömegkom­munikációs eszközöket”: járjanak körbe a teremben, és mutassák meg az ország nyilvánosságának, hogy mely képviselők nem telje­sítik alkotmányos köteles­ségüket. A képviselők ezután megszavazták, hogy az Országgyűlés kivételes el­járásban tárgyalja meg a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégnyil­vántartást szabályozó ren­delet módosítását. A T. Húz napirendjére tűzte ezt követően Pária András (SZDSZ) önálló indítvá­nyát arról, hogy az önkor­mányzati képviselőket és jelölteket ne hívják be sor­katonai szolgálatra, és Fo­dor István független hon­atya törvénymódosító ja­vaslatát, amelynek értel­mében a Parlament előtt csak négy óránál rövidebb ideig lehetne, tüntetni. El­utasították azonban a távol levő Torgyán József (FKGP) önálló indítványát a Rómában aláírt ember­jogi egyezmény sürgős ra­tifikálásáról. Ezután az 1990-es évi költségvetés végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat és a költségvetés végrehajtá­sának állami számvevőszé­ki ellenőrzéséről szóló or­szággyűlési határozati ja­vaslat, illetve jelentés együttes általános vitájá­nak folytatása következett volna. Mivel azonban fel­szólalásra senki nem je­lentkezett, de a házbizott­ság ülésén a frakcióvezetők kérték, hogy még ne zárják le az általános vitát, azt a T. Ház elnapolta. Ezt követően az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló, Párizsban 1990. november 19-én alá­írt szerződés megerősítésé­ről rendelkező országgyű­lési határozati javaslat ki­vételes és sü-gős tárgyalá­sára került sor, Katona Tamás külügyi államtitkár előterjesztésében. A Parla­ment 205 igen szavazattal egyhangúlag megszavazta a dokumentumot. A gyermekek jogairól két országgyűlési határo­zati javaslat is került a képviselők elé, melyet mó­dosításokkal megszavaztak. Az önkormányzat összefogásra számít Tiszta vizei Egész naposra tervezik azt a konferenciát, amelyet Pestszenterzsébet-Soroksár önkormányzata hív össze szeptember 20-ra. A téma a Ráckevei (Soroksári)-Du- na vízminősége és környeze­ti állapota lesz. E régóta húzódó és egy­re súlyosbodó problémával fönnállása óta komolyan foglalkozik a kerület ön- kormányzata. A nyár ele­jére elkészült az a részle­tes jelentés, amely a leg­sürgősebb tennivalókat is magában foglalta. Vizsgáló­dásuk három fő tényezőn alapult. Mégpedig: hogy a Kvassay-zsilipnél betáplált Duna-víz minősége, a szennyvízterhelés és az ön­tisztuló képesség határozza meg a Duna-ág vízminősé­gét. Figyelembe vették azt is, hogy hazánkban az ősz- szes szennyvíz negyvenhá­rom százaléka Budapesten, a többi pedig vidéken ke­letkezik, az előbbinek csak húsz, az utóbbinak pedig nyolcvan százaléka tisztí­tott. Mindebből érzékelhető, hogy e kérdéskörben igen­csak érintettek a vízparti agglomerációs települések. A XX. kerületi önkor­mányzat képviselői ezért úgy gondolták, hogy közö­sen kell megóvni a környe­zetet. Sőt, együttes erővel elkerülni a váratlan vész­helyzeteket. Ennek érdeké­ben előrejelző szolgálat lét­rehozását látják szüksé­gesnek. Ugyanakkor egy alapítvány megteremtését is indokoltnak érzik. A szeptember 20-i konfe­renciaára többek között meghívták a Duna-ág mel­letti települések polgármes­tereit, a környezetvédelmi bizottságok képviselőit és a műszaki szakembereket. Nemcsak a környezetvédel­mi tárca és a tisztiorvosi szolgálat érdeklődésére szá­mítanak, hanem a terület országgyűlési képviselőinek aktív részvételére is. V. A. tapssal köszöntöttek a je­lenlévők. — Feszülő energiák és új eszmék, ugyanakkor rossz anyagi körülmények: né­zőt. 21-en kaptak gyémánt- diplomát a hatvanéves ta­nítói munkájuk elismeré­seként. Hatan részesültek vas-, 3-an pedig rubint-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents