Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám
I. ÉVFOLYAM, 185. SZÄM 1991. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ ß II aApV!D E K1 vaifap BUDAÖRS • Erd • SZAZHALOMBATTA • PILISV'ÖRÖSVAR • BUDAKESZI • B1ATOR- BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ 0 PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Mi lesz a megoldás? Nincs béke Budakeszin Csengett a telefon a szerkesztőségben. A vonal túlsó végén határozott, ugyanakkor kissé kiábrándult férfihang. A nyilvánosság segítségét kérte. Szeretnék, hogy napvilágra kerüljön mindaz, ami egy lakóközösséget, csaknem száz családot már jó ideie nyomaszt. A történet úgy indul, mint a többi. Adva van egy kisebb lakótelep, kenyérkereső asszonyok, férfiak, gyermekek, a maguk hétköznapi örömeivel és gondjaival. A helyszín Budakeszi egyik utcája, ahoi a szóban forgó házsorral szemben felásták "a talajt. Alapoztak, építettek, és nemsokára átellenben magasodott a másik oldal. Lakások, alattuk üzletsor. Ekkor még volt harmónia. Hisz* ki ne örülne húsboltnak, cipésznek, patyolatnak azon a környéken, ahol él. Eddig az álom. Helyette a valóság: panzió, söröző, diszkó. I Tulajdonképpen még ezzel sem lenne gond, mert táncolni is kell, egy pohár sör is jólesik, de mit lehet tenni a zaj, az ittasan bóklászúk ellen? S bár, az utca neve nem „Elm street”, azért itt is elkezdődött a rémálom. Illetve, valami ahhoz hasonló, ami leginkább azt jelenti, hogy az itt élők szemére ritkán jön az álom, mert minden át- hallatszik. JOGOS PANASZ A helyszínen beszélgettem a lakókkal. Félnek. Féltik gyermekeiket, a száguldó gépkocsiktól, a hangoskodó fiataloktól. Kozma László, Kovács Sándor és feleségeik szinte egymás szavába vágva mesélnek. Egy esztendeje, hogy megkezdődött az építkezés. Szombaton, ünnepnapokon is dolgoztak, ezt még megértették. Abban bíztak, előbb-utóbb úgyis befejeződik mindaz, ami ezzel jár, az üzletházak, a szolgáltatások pedig jól jönnek nekik is. Nem kell mesz- szire menniük, ha valamit vásárolni akarnak. A meglepetés akkor érte őket, amikor megnyíltak az „üzletek” és ez panziót, játéktermet jelentett, nem húsboltot. Az építkezés kellemetlenségeit felváltotta a hajnalig üzemelő diszkóból kijövök beszélgetése, ajtó- csapódások, amikor kocsiba ülnek a távozók. — A kislányom tizenhárom hónapos — mondja Kozma Lászlóné. — Gyakran felriad éjszaka a zajra. Volt, hogy kiszóltam, csendesebben beszélgessenek az ablakom alatt, nem hagyták abba. A gond az, hogy a lakásoktól 8-10 méternyire vannak ezek a szórakozóhelyek. A másik az, hogy a lakótelepről két út vezet ki. Az egyik a réten át, a másik olyan, hogy nincs járda. Iskolásoknak, óvodásoknak is ezen kéne járnia, kerülgetve a gépkocsikat. — Ez pedig — állítják egybehangzóan — szabályosan életveszélyes. — Nincs kifogásunk a szórakozás ellen, a fiatalok ellen sincs, hisz még mi is azok vagyunk. De ez ne úgy történjen, hogy másokat zavar. Éjjel aludni szeretnénk, és nem ezt hallgatni. Számukra megoldást az jelentene, ha ezek valóban üzletek lennenek. Annyira azért nem optimisták, hogy ebben bízni tudjanak. Ha hírlap azokban az új lakásokban laknának, azokat is zavar- . ná mindez. így most alkalmazottakkal állnak szemben, akik munkájuk leteltével hazamennek pihenni. De nekik nincs más, ahová hazamehetnének. Nekik ez van, a zaj, a forgalom, és nem tudják, mindezt meddig lehet elviselni. Hivatalosan panaszt tettek az önkormányzatnál, arról még nincs tudomásuk, mi történt az ügyben. Ha a türelmük elfogy, tovább lépnek. Természetesen, tiszteletben tartják azt, ha valaki vállalkozik, de ez ne menjen mások türelmének rovására. — Kulturált módon szeretnénk élni, és ezt várjuk a szemben lévőktől is, akik idejönnek táncolni, szórakozni. Ha valaki leszól udvariasan, hogy halkabban vigadjanak, ne szitkozódás legyen a válasz. — sorolja a két család jogos óhaját. HIVATALOS LÉPÉSEK Azt is elmondják, hogy egyszer majdnem verekedéssé fajult egy ilyen szóváltás. Az is előfordult, hogy valakinek a feleségét molesztálták, s akárhonnan nézik a helyzetet, ez sokáig így nem tarthat. Nem kevés bérleti díjat fizetnek a lakásokért, amit egyre kevésbé lehet otthonnak nevezni. A polgármesteri hivatalban is érdeklődtünk, mit tudnak a lakók panaszáról? Milyen intézkedéseket tettek az ügyben? Majomé Staháczi Éva jegyző elmondja, régóta vannak problémák a két oldal lakói között. Az építkezés ügyében nem ők jártak el, mert az építőközösség egyik tagja a valamikori tanács műszaki csoportjában dolgozott. így a solymári hivatal lett az ügyintéző. Tudják, közel van egymáshoz a két oldal, az építkezést többször leállították. Felmérették a terepet, melyből kiderült, ahol régebben a járdaszegély volt, az az építőközösség tulajdona. Tehát, a kerthelyiségek a saját tulajdonaik területén alakultak ki. Valóban, eredetileg arról volt szó, szolgáltató üzletek épülnek itt. Nem az lett. A diszkó jelenleg engedély nélkül működik. Nemcsak az utca lakói tiltakoztak már a zaj ellen, hanem a terület képviselője is szóvá tette egy gyűlésen — augusztus 23-án — és kérte, hogy a lakók nyugalma érdekében szüntessék be ezt a tevékenységet. / Bihari József né, a hivatal vállalkozási előadója ezt követően elmondja, a bejelentésre kimentekrmegvizsgálták az ügyet. Megbeszélték a tulajdonossal, hogy hátul alakítsanak ki egy kisebb parkolót, így kevésbé zavarják az ott élőket. Mivel sűrűn lakott területről van szó, ha a panaszok nem szűnnek meg, akkor 10 óráig tarthatnak csak nyitva. Mivel ígéretet kaptak arra, hogy rendezik a kérdést, egyelőre várnak a szankció életbe léptetésével. . - EGYELŐRE FÜGGŐBEN A tulajdonos arra is ígéretet tett, hogy zajszintmérést végeztet, s ha az eredmények meghaladják a megengedett értékeket — a kiszűrődő zajra vonatkozóan — úgy alkalmaznak valamilyen hangszigetelést. Egyébként, szeptember második hetében egybehívták az építtetők közösségét, hogy a közlekedéssel kapcsolatban valamilyen egyezségre jussanak. A dolog, egyelőre, függ a levegőben. Remélhetően nem kerül sor semmi olyan „megoldásra”, amit az ingerültség, a düh, a türelmetlenség diktál. Mert, ki tudja, meddig tart az ott lakó férfiak türelme. Bízzunk abban, sikerül békés úton elrendeződnie ennek a helyzetnek. Vagy, találnak valamilyen kompromisszumos megoldást. Például, kialakítanak egy parkolót a másik oldalon, csakhogy ott van a temető. Kiszűrni a vendégek köréből a rendbontó elemeket, nem könnyű, annak sem, aki arra vállalkozik, hogy egy szórakozóhelyet tart fönn. Megoldás bizonyára van. Csak meg kell találni. J. Sz. I. Nyárutó a lagyizóban Az eredmények késnek Konkrét javaslatok Bár véget ért a nyár, de azért még jólesik egy fagyi a zsámbéki buszmegállóban levő Betty fagyizóban (Virág Márton felvétele) Szeptember 4-én, 14 órára nyilvános rendkívüli képviselő-testületi ülést hirdetett meg Wittinghoff Tamás polgármester, a képviselők közül azonban mindig hiányzott valaki, ezért jó félórás késéssel kezdődött meg a tanácskozás. A nézők soraiban néhány nyurga fiatalember video- és magnófelvételre készült, Wittinghoff Tamás a jelenlévők személyiségi jogaira hivatkozva elzáratta velük a kamerát. Ügy látszik, a meghirdetett téma — „a bevásárlóközponttal kapcsolatos egyeztetések” — nagyon kényes lehetett, mert a Hamburger cég két magyarországi képviselője kissé ingerülten intézkedni kezdett: „Uraim, miért nem hagyják el a termet?” majd a képviselőkhöz fordultak: „Kérem, itt tizenhárom milliárdos projektről van szó”. E figyelmeztetés hatására a képviselők megegyeztek a napirend három pontjában. majd az első pont tárgyalására zárt ülést szavaztak meg. Az első pont megtárgyalása meglehetősen hosszúra nyúlt. Erősen megfogyatkozott a nézőközönség, mire kinyílt a tárgyalóterem Fölösleges volt az aggodalom Magániskola Budaörsön Amikor Budaörsön híre kelt az első magániskolának, aggódni kezdtek: el fogja szívni a legjobb tanárokat és a diákok nagy részét. Aztán kiderült, hogy fölösleges volt az aggodalom. A magániskola két osztályt indított, — egy elsőt és egy ötödiket, — a Közösségi Házban, a felvehető létszámot pedig a bérelt helyiségek fogadóképessége alapján a tisztiorvosi szolgálat, (a volt Köjál) határozta meg. Tíz elsőst és tizenöt ötödikest vettek fel. A vállalkozó, Mónosné Varga Ilonka maga' is pedagógus, matematikatanár. Rajta kívül még egy főállású pedagógus dolgozik az iskolában, o többiek óraadó tanárok. A létszám Ideális, sokkal alaposabban tudnak egy-egy gyerekkel foglalkozni, mint egy 30-45 tanulóból álló osztályban. A minőséget és a magániskolái státust természetesen meg kell fizetni, a tandíj nem alacsony: 4000 forint egy hónapra. A vállalkozó asszony nemcsak ebből a pénzből gazdálkodik, a központi támogatást is megkapja, mivel az államilag elfogadott „hagyományos” tanterv szerint tanít. Mint minden iskolának, a magániskolának sem lesznek azonnal „kézzelfogható” eredményei, sikerét hosszú évek múlva, maguk a gyerekek igazolják majd. er—ed ajtaja. Wittinghoff Tamás megnyugtatott, hogy nincs probléma a bevásárlóközponttal, a Hamburger cég képviselői a finanszírozással kapcsolatos információkat nem akarták nyilvánosság elé tárni. A 67-es számú Húsbolt bezáratása volt a második napirendi pont témája. A polgármester háromszáz aláírást tartalmazó tiltakozó levelet mutatott, melyben a lakók a húsbolt további nyitva tartását követelték. Csakhogy a bolt, mint mondta, rendkívül elhanyagolt, eddigi kezelője pénzhiányra hivatkozva nem vállalja a felújítást. Az egyetlen, mindenki számára elfogadható megoldásnak látszik, ha eladják a húsboltot egy vállalkozónak. Végül a Budaörsi Építőipari Költségvetési Üzem — BÉKÜ — visszaélései kerültek napirendre. Ahhoz vették a fáradságot, hogy minden bevételüket külön számlára írassák, a fennhatóságuk alá tartozó telep lakóit végigjárták, hogy figyelmeztessék őket, melyik csekkre fizessék be á villany- és gázszámlát, de ahhoz már nem, hogy ezt az összeget az illetékeseknek továbbítsák. A TIGÁZ és az ELMU képviselői meg is keresték őket. Az ELMU fenyegetőzött: amennyiben nem fizetnek, kikapcsolja a telepen az áramot. Végül a BÉKÜ egy hónap haladékot kapott. Ha szeptember végéig nem tudja előteremteni a hiányzó ősz- szeget, a lakótelepen megszűnik a gáz- és villanyszolgáltatást. A közvélemény nemcsak a BÉKU-t hibáztatja, hanem az önkormányzatot is. Pénzesné Végvári Ágnes említette, hogy már a választások idején szóba került: a lakótelepről származó bevételt különítsék el a BÉKU-től. Azóta egyre halasztják a döntést, a legutóbbi ülésről például 11 képviselő távozott szavazás előtt, információhiányra hivatkozva. Társai hozzáállásán felháborodva dr. Fejéregyházi Sándor lemondott képviselői tisztjéről. Szeptember 4-én újfent nem született eredmény, de konkrét javaslatok elhangzottak, melyeket szeptember 9-én fognak tárgyalni. Pachner Edit Napjainkban sokan azt hiszik, a vállalkozók a kilencvenes évek kényszerű gazdasági nehézségeinek szülöttei. Pedig a különböző jellegű vállalkozók származásukat és műveltségüket tekintve jórészt nem tartoztak a falu paraszti közösségébe, hanem máshonnan telepedtek be. Társadalmilag az értelmiség után következtek ugyan, de általában nem vettek részt a falu irányításában és közös megmozdulásaiban. Mindenkivel igyekeztek jó kapcsolatot tartani, mert akár vettek, akár eladtak, függtek a falu lakosságától, dí sok esetben az is tőlük, hiszen sokszor adtak előleget a terményre, kölcsönt a rászorulóknak. A kupec elsősorban az állatokat szedte össze és továbbította a vásárokra, esetleg adta el a mészárosnak és hentesnek. Működését rendszerint nem egy falura, hanem nagyobb vidékre terjesztette ki, egyben figyelemmel kísérte az egyes területek közötti áringadozásokat. A gabona- kereskedő már sokkal inkább helyhez kötött, és nagyobb mennyiségű termény elraktározására alkalmas építményekkel rendelkezett. Már kora tavasztól a rászoRégen is voltak Vállalkozók falun rulóknak jelentős kamatra gabonát, pénzt kölcsönzött, és ezzel meghatározott áron lekötötte a termést. Általában mindenféle gabonát vásárolt, és azt igyekezett tavaszig tartani, amikor is akár helyben, akár a nagyobb kereskedőknek jelentős nyereséggel adhatta tovább. Sokszor a malmot is megszerezte, vagy a molnár terjesztette ki működését a gabonavásárlásra is, de mindkét esetben jelentősen tudta növelni keresetét. A boltos még a legkisebb faluból sem hiányzott. Arra törekedett, hogy lehetőleg a település központjában szerezzen helyet magának, hogy mindenfelől egyforma könnyen megközelíthető legyen az üzlete. A falusi boltok többsége olyan vegyes- kereskedés volt, ahol sót, fűszert, cukrot, ecetet, petróleumot és általában olyan cikkeket lehetett vásárolni, amelyek mindennap kellettek a parasztháztartásokban, de azokat maguk nem tudták előállítani. Ruha- neműek, gazdasági eszközök stb. csak ritka kivételként fordultak elő, mert ezekét nagyvárosokon szerezték be. Az üzletekben nemcsak pénzzel, hanem természetbenivel, főleg tojással, liszttel stb. lehetett fizetni. A boltos ezt a folyó árnál mindig alacsonyabban számította, így kétszeresen nyerhetett rajta. Olyan helyeken, ahol a lakosság egy része egyszerre kapott pénzt, terményt (pl. részesek, summások, cselédek stb.), ott felírásra előlegezett, de ez után bizonyos kamatot számított. A kocsmáros is fontos személyiség volt a magyar faluban, nem is hiányzott sehonnan sem, sőt még a kisebbekben is több akadt belőle. Mindig a főútvonal mellé építette házát, hogy a jövő-menő emberek útjába essék. A kocsma rendszerint egy nagyobb ivóból állott, sarkában a lécekből összeállított kármentővel, ahol az üvegek még verekedés esetén is biztonságban maradtak. A falusi kocsmákban enni csak ritkán lehetett, mert elsősorban ivásra rendezkedtek be. Bort és pálinkát árultak, ehhez a sör csak későbben járult. A kocsmáros, akárcsak a boltos, adott hitelre is, amit kamataival együtt hajtott be. A gazdalegények, sokszor apjukat meglopva, zsákban vitték a búzát, há nem volt elég pénzük az ital kifizetésére. A kocsma a férfiak találkozási helye, ahova asszony csak abban az esetben lépett be, ha férjét igyekezett hazatérésre bírni. A múlt század második felétől kezdve csatlakoztak a kocsmákhoz kuglipályák, ahol a férfiak vasárnap délutánonként gyűltek össze játékra és beszélgetésre. D. A. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. © Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. G. Pf.: 311. ír. sz,: 1446. Telefon; 138-4761. 138-4067.
