Pest Megyei Hírlap, 1991. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-09 / 211. szám
A paradicsomszedő gondolataiból Mindenütt csak kérdőjelek? Hajdú Zoltánok fél holdat vállaltak paradicsomból, a termés egy részét friss fogyasztásra értékesíti Pesten a szövetkezet (Varga Irén felvétele) NAG^ÖRÖSI ^CmCTP XXXV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ A jó szerkezet miatt alkalmazkodóképesek A varrónőnek biztosított a jövője A szabók-varrók szerencsések, őket nem rémisztgeti a munkanélküliség, miként környezetükben a műszerészt, gépészt, vagy a konzervgyárit. Pedig éppen a ruhagyártók — és itt most elsősorban az üzemi dolgozókra gondolunk — szakmáját kezdte az elsők között aláásni a dekonjunktúra, a konfekciós kereskedelemben mutatkozó pangás. Persze, ahogy más területen, ebben az iparágban sem lehet határozott általánosításokat leszögezni. Szárazabb nyarakon gyengécske termést érlel errefelé a napnak melege. Kút vizéből a sok is kevés, kétszer annyit nem ér fel azzal, amit egyszer az ég adott. A természet csak önmagával boldogul. Idén bősége volt az esőnek, s íme, gazdag lett a föld, a szétterült indákon almányira gömbölyödtek a bőlevű bogyók. Mennyi termett? Kétszázötven, háromszáz mázsa? Saccolják, akörül. Holdanként persze, mert a régi mértékrendszerben igazodik el jobban a paradicsomföld gondját vállaló. Hektárnyi parcella már sok, ennél nagyobb darabon pedig elvesz a lóti-futi család. Másfél holdat másodmagával csak az mert nyakába venni, akinek csupán a betakarítás jutott, ott, ahol második kapáláskor megutálta harsogó szerszámát, a szántóföldet az előd. Ilyesmit üzent vissza, ám más a valóság. Hiszen, aki feláldozza a paradicsomföldnek a fél tavaszt, a nyarat, az nem valami rigo- lyás indulatból dobja el a horolót. Amíg kapálgat, rájön, egy turnus nyelvtan- folyam a katedrán, vagy alkalmi mosóporárusítás az utca sarkán, többet hoz, mint nyár finisén a rőtre változó föld. De hát könnyű annak hamar elszaladni, aki darabka sercliről mond le csupán, viszont bármit is ígér a számadás, ott ragad az, akinek sehol másutt, csak idekint terem kenyérv. Pedig jól tudja, a -paradicsomot termő szántóföld már régen nem a jövő. Folytatja mégis ott, ahol tavaly abbahagyta, konokságból és reményből, mert hiszi, hogy Ezúttal kétnapos volt a hagyományos tiszakécskei Vegyépszer Kupa országos tekeverseny. Főleg NB II- esek, de NB III-as és megyei bajnokságban szereplők mellett NB I-es résztvevők is voltak, összesen 16 csapat. A Nk. Mészáros Tsz SK csapata (Szabó B. 378, Zsíros 371, Gállos 367, Kovács 369, Halász 357, Farkas J. 345) 2187-2127 összfa arányban legyőzte Kőcser csapatát. Az ellenfél legjobbja 381 fával Tóth F. volt. Eredménylista Tiszakécskéről sajnos, ahogy évek óta, most sem érkezett. Három település (Kecskemét, Tiszakécske, Szánk) éves bajnokságának legjobb 2-2, tehát összesen 6 csapatával Tiszakécskén rendezték a Bács-Kiskun megyei teke csapatbajnokság harmadik és egyben befejező fordulóját. Ott a körösi tartalékok a rivális Szánk II. csapatától egy összfával maradtak le és a Nk. Mészáros Tsz SK B csapata (Farkas Ferenc, Farkas József, Zatykó Géza. Demcsik Róbert, Halász Tibor, Marsi Gusztáv. Ló- czy Mihály, Zsíros Zsolt) holtverseny után úgy lett első, hogy idegenben több fát ütött. A körösieknek a kecskeméti volt a hazai pálya, mert annak városi bajnokságában szerepeltek. A másik szomszéd város csapatbajnokságában Cegléden Nk. Mészáros Tsz SK B—C. Közgép B 7-1 (1424-1296 fa). Magabiztos győzelem volt. Egyéni pontszerzők: Halász 272, Demcsik 253, Zatykó 245, Pesti 214 és Hegedűs 214. Nk. Mészáros Tsz SK B — C. Volán Délfu 7-1 (1402az agrártörténelem fél emberöltő alatt is megismétli önmagát. Szeme láttára lett egyre kisebb, zsugorodott össze a hajdani pirosló világ, itt a Gógány sarkán már csak 15 hektár maradt belőle. A bogyók kilója 4 forint 50-et ér. Így fizet a konzervgyár. A színe javáért, amit otthon is asztalára tenne az ember. Há- romötvenért elnézik, imitt- amott a fényes húson esett napszítta foltokat. Sajnos, az ilyen minőségből van több, tehát úgy igaz, há- romötvenért kegyelmet kapott az idei termés. A jó konzervhez jó nyersanyag kell. Kár, hogy ezt az aranyszabályt csak manapság kezdik komolyan 593). Ismét jól dobtak a körösiek, ezúttal létszámhiányos ellenfelükkel szemben. Pontszerzők: Zatykó 239, Demcsik 238, Halász 234, Hegedűs 234, Lóczy (csere Farkas F.) 232. TOLLASLABDÄZ0K Jó színvonalú baráti légkörben, hétvégeken több mint két hónapig tartott a Kossuth-iskolai tornateremben megrendezett városi egyéni tollaslabda-bajnokság. A férfiaknál 26-an indultak. Végül 13-as kör- mérkőzéses döntő volt, szorosan, csak a végére húzódott szét a mezőny. A 8 jelentkező nőből visszalépések miatt hatan versenyeztek, kiegyensúlyozottan és szoros összecsapásokon. A legjobbak és egyben díjazottak a következők voltak: Férfiaknál: 1. Parázs György imponáló játékkal veretlen maradt. 2. Hugyecz Ferenc. 3. Kis József, 4. Horváth Zoltán, 5. Benke József, 6. Sz. Tóth László. Nőknél: 1. Varga Ágnes, 2. Nagy Erika, 3. Bujdosó Irén. A sportág Nagykőrösön egyre jobban népszerű- södik. ASSZONYTORNA A Nk. Petőfi DSK 3-10 éves leányok és fiúk részére gyermektorna-, felnőtt hölgyeknek pedig asszony- tornatanfolyamot indít. Térítési díjat csak a tényleges részvételi napokon kell fizetniük. Az érdeklődők Iván Istvánná, Tószegi Miklósné és Király Miklós testnevelőknél jelentkezhetnek, a Petőfi-iskolában munkanapokon, valamint szeptember 16-án és 19-én 17-18 óra között a nevelő- testületi szobában. S. Z. venni. Iparban, mezőgazdaságban. A piac Nyugaton is, Keleten is megutálta a sündisznóval szedett gépi paradicsomot — ahogy nem régen egy kertész ember ecsetelte —, tehát nem a ma, nem is tegnap, de évtizedek hibás termesztési technológiájának következményeként. A mi hibánk ugyanakkor más üdvössége. Dél-Európa paradicsomtermesztői könnyedén beléptek helyünkbe. Két forduló közt összevissza kalandozik az elme, a gondolat, de azért telnek a vödrök is, a testes konténerek, 300-350 kiló fér beléjük. Hat tele lesz estig, talán a hetedik is, de akkor már nagyon fájnak az inak, a csontok, s előjön újra és újra a kérdés: Értéke veszett paradicsom, megéri-e a kínokat? A tszszel közösen még talán. Felszántotta, beültette, bepermetezte, mi pedig kapáljuk, és most szedjük. Ennyi az egész, többi a teremtőn múlik, meg a vevőn. A vevőn, aki a pénzt adja. Adná. Most neki sincs, majd év vége felé. Bele kellett egyezni, mi más választás lehet? Aki máris kiszámoltatja jussát, annak kevesebb jut. Tízezerből kilencezer. Mert van, ahol úgy gondolják, aki kibírta ezt a nyarat, annak semmiség elviselni a hitelkamatot. Fizet, hogy dolgozhatott. A türelmes vár. Mennyi jön? 25-30 ezer? Lehet, hogy megmarad 40 is, elvégre jó volt a termés, s jól jön a pénz karácsonyra. Addig talán megér még feleany- nyit... Beszélik, hogy mostanában a zöldség-, gyümölcs-átvevőtelepeken is gyakrabban előfordulnak lopásra hajlamos emberek, akik sosem hoznak, mindig csak visznek valamit. Többnyire pénzt. Volt, akinek a farzsebéből „fújták meg” a meggy árát, máskor a nyitott szatyorba dobott bukszát „ugrasztották” meg pillanat alatt, míg a sértett a csereládákat válogatta. A múltkor az egyik uborkatermesztő kiáltott hangosan tolvajt. Ű a változaA nagy létszámú, állami irányítás alatt lévő vállalatok szekerét továbbra is épp olyan nehéz mozgásban tartani, mint bárhol az iparban ahol elodázták a szerkezetváltást, ami tetszik vagy sem, egzisztenciális áldozatokkal jár. NEM KÜLDIK EL * MÁSHOVÁ A Nívó Ruházati Szövetkezetben a válság kezdetén valaki így fogalmazott: Lehet, hogy súlyos veszteségek érik az iparágat, de ez a cég — mármint a Nívó —■ utoljára fog abba belerokkanni. Annál az oknál fogva, hogy szerkezetéből adódóan alkalmazkodóképe- sebb, jobban tud igazodni a piachoz. Akkoriban kezdett közhelyízűvé válni a rugalmasság fogalma, aminek jelentőségét talán még a gazdasági szakemberek között is kevesen érzékelték eleinte. Akárhogy is volt, tény, hogy a Nívó napjainkban sem látszik annyira erőtlennek, miáltal esetleg valamiféle aggasztó következtetéseket lenne indokolt levonnunk. Bár az nem kétséges, a talponmaradásért ott is erősen meg kell küzdeni. A gazdálkodás klasz- szikus módszereivel, amiket úgy tűnik, jól tudtak alkalmazni a termelésben, kereskedésben. A körösi üzemben a szakma „öreg rókái” mesélik, hogy valamikor fazononként meg tosság kedvéért a bádogvödörbe dobta a portéka árát — közel 10 ezer forintot — és úgy vélte, kocsija ülésén biztonságban lesz, amíg félrevonul egy percre. Rosszul gondolta, mert mire visszaért, a vödör alján csak az aprópénz kuncogott. Nagy szerencséje volt ugyanakkor, mert még a helyszínen sikerült leleplezni a tolvajt, ami pedig elég ritkán sikerül. Nem árt óvatosnak lenni! —tűsem álltak az 500-600 munkadarabig. Manapság pedig ha beállít egy forgalmazó,: mondjuk csak 20 kabátért, biztosan nem küldik el a kisiparoshoz varratni. A választékos anyagellátásnak köszönhetően a kis-, és nagykereskedelem egyre sokrétűbb igényeit is sikerül kiszolgálniuk. A ceglédi központban gyártásra előkészített nyersanyagot részben itt formáljuk kész ruhákká. Mostanában a hazai viszonylatban 'eg- divatosabbnak számító női, férfikabátok, fölöttébb tetszetős lányka dzsekik sorolnak a meószoba emeletes fogasaira. A nyár végén itt már mindig a télben járnak. MÁR A TÉLBEN JÁRNAK Persze el kell ismerni, az európai tendenciákban az értékarányok közvetlen összehasonlításának is szerepe volt abban, hogy ezen iparágban bizonyos stabilizálódás történt. Nem hízelgő ránk nézve a megállapítás, miszerint a magyar munkaerő viszonylag olcsó a világpiacon. De most előnyös. A gazdagabb országokban drágábban állíthatók elő a még mindig sok Született: Medgyesi Antal és Faragó Judit Judit, Pintér Zoltán és Oláh Mónika Mónika, Varga György és Fehér Anita Bence, Kasza Ferenc és Juhász Hajnalka Ferenc, Kovács István és Márton Éva Éva, Magyar Zoltán és Horváth Anita Máté, Vincze Miklós és Fricska Erika Alexandra, Radics Zoltán és Vilcsák Zsuzsanna Viktor, Szűcs Zoltán és Szaniszló Katalin Zoltán, Bálint András és Vonnák Eszter András nevű gyermeke. Házasságot kötött: Varga Béla Tamás és Matyej Ildikó, Varga Kornél és Holló tea MofTBi Szeptember 9-én a nagyteremben : Csendes terror. Színes, szinkronizált amerikai krimi. Előadás 6 és 8 órakor. A videotéka ajánlata: A gyilkos arca. Színes, olasz —spanyol bűnügyi film. kézi munkát igénylő ruha-' darabok. Kiadják hát bérmunkába, csinálják a szegények. A Nívó viszont megteheti — hallom —■, hogy csak akkor vállal oda- átról, ha idehaza kevesli a rendeléseket. Hála az idegenforgalomnak igen sok hazánkat járó külföldi itt vásárol inkább, mint odahaza. (Vajon náluk milyen lehet akkor az árszint?) > CSÍNJÁN AZ ÁRAKKAL Nos, a ruhapiacon mutatkozó, imént vázolt mozgás azt a következtetést hozná magával, hogy a szabók-varrók jövedelme is eszerint alakul, növekedik. Sajna, ez nem egészen így van. A verseny éles, a* árakkal nagyon csínján kell bánniuk, a bőséges kínálat miatt az emelkedésre érzékenyen reagál a piac. A könnyűipar mindig is mostohagyereke volt ebből a szempontból a honi gazdaságnak, az ott foglalkoztatottak jövedelme jócskán elmaradt másokénál. Persze amit lehetséges a Nívónál is megtesznek a keresetek javulásáért. Ma a körösi üzemben 54 forint a legmagasabb, 41 a legalacsonyabb órabér. Bizony e* nem sok, de legalább biztosnak látszik. Idén felvétel is volt a cégnél, fiatal szaktársak jöttek. Sőt úgy néz ki, jelenleg többeknek is jutna munka. Csak éppen gép nincs elég, no meg hely, ahová telepedhetnének. Julianna, Körtvélyesi Zoltán és Tóth Andrea, Bende István és Fancsali Erika, Fakan György és Pavelkó Terézia Edit, Soós Kálmán és Fehér Gyöngyi. Meghalt: Juhász Józsefné Molnár Mária (Nagykőrös, Csikvár d. 59); Vágó Zoltánná Bállá Lídia (Nagykőrös, Napkelet u. 3.); Fekete Fe- rencné Kőházi-Kis Terézia (Nagykőrös, Zrínyi u. 80.). NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykőrös, Széchenyi tér 17. £ A szerkesztőség vezetője: Ballai Ottó. Munkatárs: Miklay Jenő. © Postacím: 2750 Nagykőrös, Pf. 23. Telefax és telefon: (20)-51-308. O Hirdetésfelvétel: kedden 10—13, csütörtökön 14—16 óra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. Tekézők, tollaslabdázók M. J. Most elkapták Tolvajok is akadnak az átvevőtelepen Miklay Jenő gAlYÄKÖNYVI HÍREK«
