Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-07 / 184. szám
I. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 7., SZERDA D U NAJÁJ ENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZ1G El MIKLÓS DUNAKESZI FŐT 0 GÖD RÁCKEVE • SZIGETSZENT. Magyarország számunkra megbízható A Hantarex ügyel a jó hírére Sajnálhatom, hogry nem beszélem Petrarca dallamos, gyönyörű nyelvét. Különben tolmács nélkül bolyonghatnék a szépséges Itália földjén. Vagy például elolvashatnám a Hantarex Hungária Kft. levelét, melyben Luciano Mattiolo úr, ügyvezető igazgató. A hadiüzem első békeéve című kétrészes írásunkra reagál. Bödi József vezérigazgató eredeti szöveggel küldte át azt a Mechanikai Laboratórium budapesti központjából, ahol inkább kellene hiteles fordítónak dolgoznia, mint nálunk. Hisz ők építenek ki intenzív üzleti kapcsolatokat. Még szerencse, hogy Mattiolo úrnak Budapesten is kellett tárgyalnia. Így volt mód rá, hogy tolmács segítségével beszélgessünk, s megismerhessem a levél tartalmát. Tapasztalhattuk, hogy egy igazi nagyvállalat, mint amilyen a világ számos országában kereskedelmi kirendeltségeket fenntartó Hantarex, milyen kínosan ügyel a hírnevére. Cikkünkben csak néhány : mondat erejéig hozta szó- I ba Joósné dr. Frey Mária, hogy nem tartja jónak vállalata velük kötött szerződését, máris fontosnak tartották a téves állítás korrigálását. Eszerint: „Az önök által VII. 30., 31-i cikkekre válaszolunk. Társaságunkat olyan ügyekbe keverik, melyhez semmi köze sincs. A Hantarex és a Mech. Labor. megállapodása szerint pécsi székhellyel, Hantarex Hungária Ipari Kft. néven jött létre. A részvételi arányok: hetven százalék Hantarex, harminc százalék Mech. Labor. A magyar cég harminc százaléka egy gyárból és egy te- ríiletleválasztásból adódik. Az értékelést nemzetközi társaság végezte el, az Állami Vagyonügynökség hagyta jóvá. A Mech. Labor. részvételi aránya mellett megtartja saját földtulajdonát is. A Hantarex értékaránya gépekből, tech nikai berendezésekből te vődik össze. Mindabból, ami az új termékek létrehozásához szükséges.” A levélben kifejtik, hogy a cég azért határozta el ezt az üzleti kapcsolatot, mert vezetői hisznek Magyarországban, úgymond, potenciális munkaerejében, a keleti országok új piacában. Társaságuk máris több magyar vállalatnak adott munkát. Köztük a Mech. Labor dunakeszi üzemének is. Pécsett szeptemberben kezdődhet a termelés, közel száz munkással, az esztendő végére pedig kétszázan dolgozhatnak az új gyárban. Video- információ, komputer és monitorok gyártása a várDUNATÁJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. R Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. S. Pf.: 314. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-1667. ható profil a levél szerint. Invitálnak bennünket Pécs városába, mert semmi sem titok. Még az sem, amit már a beszélgetés keretében tudunk meg. Az ott dolgozók fizetését máris megemelték húsz százalékkal. A déli város ugyancsak messze esik megyénk határaitól. Ám, ha nem is utazunk, a találkozás jó alkalmat kínál egy külföldi tőkét hozó cég vezetőjével való ismerkedésre. Mattiolo úr számadatokkal bizonyítja be az üzlet magyar előnyeit, miközben a saját indítékaik felől is érdeklődünk. Lesz-e és hol lesz piacuk a Pécsett úgy készülő elektronikus berendezéseknek, ipari monitoroknak, hogy azokhoz a vállalat más üzemeiből is szállítanak alkatrészeket. Nos, a magyar elektronikai iparra élénkítő hatást gyakorló vállalkozás előkészítői a hazai vevőkre is számítanak. — A pécsi termékek jelentős része Firenzébe kerül, onnan az egész világra — mondja direktor. Űj piacnak tekinti Len- gyelofszágot, Csehszlovákiát, a Szovjetuniót, Romániát. Magyarország földrajzi fekvése kétségtelenül kedvező ezek megszerzéséhez és megtartásához. Az örök magyar kérdést és dilemmát azért megkockáztatom : — Miért éri meg befektetni, beruházni egy külföldi vállalkozónak? — Mi bízunk Magyarországban, a keleti országok új politikájában. Fontosak a lehetséges új piacok. Magyarországon jó és megbízható feltételeket teremtettek a külföldi vállalkozásokhoz, itt a legstabilabb a politikai helyzet. Olaszországhoz közel van. A jugoszláviai harcok után háromórás autóúton ideérhetünk. Tudjuk, hogy tervezik a jó autópálya kiépítését. Jól megközelíthetők innét a számításba jöhető keleti országok — fejezi be a racionális.érvek sorát Mattiolo úr, majd így folytatja: — Van egy különleges érzés az olaszok és a magyarok között. Ez is ösztönzi a szépen fejlődő kapcsolatokat. Kiderül: a határozott és udvarias vezető már több magyar—olasz gazdasági hidat épített fel. öt évvel ezelőtt például Székesfehérváron. Kikapcsoljuk a magnetofont, és a kölcsönös szimpátia történelmi gyökereiről beszélgetünk. Kovács T. István A minőségből akar megélni Bolt világbanki Sok jelzői lehetne ragasztani azokra, akik napjainkban kereskedelmi vállalkozásokba fognak. Például, hogy bátrak, alkal- mazkodók, merészek, gyorsak. Hiszen általában nagyon hamar megnyílnak a kis boltocskák a lakótelepi garázsokban, az egy nap alatt felállított faházakban. Néhány Dexion polc- rendszer, egy pozdorjából összeütött pult, némi tapéta, festék, sok zászló és kész az éjjel-nappal nyitva tartó élelmiszerbolt, diszkont, vagy borozó. A mai vállalkozókra ragasztható jelzők között ritkán van ott az igényes szó. Sokan úgy gondolják, hogy a mai világban, amikor a mindennapos vásárlók döntő többsége filléres gondokkal küzd, nincs helye az igényes kereskedelemnek. Sem az üzletkialakításban, sem az árukészletben. Ezért lepődik meg különösen az ember, ha olyan vállalkozóval találkozik, aki mind a külcsín, mind a belbecs dolgában az igényességre törekszik. Szigetszentmiklós-szerte szórólapok hirdetik, hogy a mintalakótelepen, a gimnázium szomszédságában megnyílt az ország első húsdelikátüzlete. Ahol söröző működik és osztrák művirágot is árusítanak. Ahogy sejtettem, a Bőségszaru —' így hirdetik a céget a szórólapokon — két garázshelyiségben működik a ma még bevakolatlan emeletes ház földszintjén. Az utca építési terület, homokbuckák között szlalo- mozik itt autós és kerékpáros. Talán ezért is éri a belépőt olyan váratlanul a látvány az üzletben, amely belsőépítészeti bravúr. A légkondicionált néhány négyzetméternyi alapterületű söröző egyik fala végig tükör, s ez az ötlet optikailag megnagyobbítja, izgalmassá teszi a teret. Persze megsokszorozza a mindenütt elhelyezett művirágkompozíciókat is. A kis söröző öt-hat lépés csupán, utána eltolható üvegfal mögött egy más világ, a hentesüzlet található. Ám amitől más ez, mint egy hagyományos húsbolt, az éppen a hiányérzet. Itt nem lógnak kétes frissességű sertéscombok, oldalastáblák kampókról, nem vértől ma- szatos köpenyben dolgozik a hentes-és nem terjeng a levegőben a más hússzékekben — különösen nyáron — érezhető jellegzetes szag. A különféle sertés- és marhahúsokat a hűtőpult rejti, és egy üvegajtajú hűtőszekrény, ahol előre elkészített húsköltemények várják az ínyenceket. Különleges receptúra alapján összeállított töltött dagadok, göngyölt karajok, páclében napokig érlelt bélszínszeletek, szalonnával, fűszerekkel ízesített brassói apróhús, található itt. Virágot a szigethalmi apparátusnak Olyan szép, mint egy álom 8 Amikor a szigethalmi falugyűlésre szóló meghívót kézhez kaptam, azonnal a jó másfél évvel ezelőtti, igen viharos előző fórum jutott az eszembe. Akkor gázhálózat-építés előtt állt a falu, a tanácselnök, Németh. Gábor felvázglta, milyen ütemezésben készül majd el a vezetékrendszer. Ezután kiállt a vb-titkár, és közölte a döbbent hallgatósággal, hogy a beruházás gazdaságilag teljességgel megalapozatlan, a tanács fedezetlen gázépítésbe kezd, az emberek pénzén kell majd megépíteni azt a szakaszt, amiért a Pest Vidéki Gépgyárnak kellene fizetnie. GÁZ UTÁN VÍZ A hétfő esti falugyűlésen Németh Gábor polgármester azt jelentette a szigethalmiaknak, hogy néhány kisebb utca kivételével el- készült a faluban a gázvezeték. A Pest Vidéki Gépgyár a tervezettnél is többet fizetett. Negyvenhárom kilométernyi cső van a földben, 2425 család fűt, főz e kényelmes energiával. Sőt a végszámla elkészítése után, úgy tűnik, némi pénzmaradvány is kimutatható majd. S ezt a falu vasúton túli részeinek vezetéképítésére fordítják. Azon az előző falugyűlésen azzal vádolta ellenzéke a tanácselnök Németh Gábort, hogy presztízsberuházásba kezdett a gázzal. Azért, hogy mindenképpen produkáljon valamilyen látványos fejlesztést a településen. Ám az egészséges ivóvíz Szigethalmon akkor még vágyálomnak tűnt, s ezért kezdtek a gázba. Nos, a hétfői falugyűlésen Németh Gábor polgármester arról beszélt, hogy elhárult a legnagyobb akadály a vízvezeték-építés elől. A Fővárosi Vízművek hosszas egyezkedés, alkudozás nyomár lemondott a 90 millió forintos követeléséről — ennyit kért Szigethalomtól vízkontingensmegváltás címén —, s megállapodtak: bár a település vízigényét egyetlen csápos kút is kielégítené, Szigethalom két ilyen megépítését finanszírozza. Ez 90 millió helyett csak mintegy húszmillió forint kiadást jelent. Így az egészséges ivóvíz családonként 47 ezer forintba kerül majd, amit azonban tíz év alatt, havi 400 forintos részletekben lehet törleszteni. AKAR KÉT TELEFONT? Ha megalakul az ivóvíztársulat, akkor másfél év alatt Szigethalom valamennyi utcájába, minden házba eljuthat az egészséges ivóvíz. Az igazi szenzációt a falugyűlésen a telefonhálózatfejlesztés távlatai jelentették. Figyeltem a Marlyn-te- lepi iskola aulájában az emberek arcát, amikor az önkormányzat fejlesztési bizottságának elnöke bejelentette: alig másfél éven belül Szigethalom valamennyi otthonában megszólalhat a telefon. Mindenki annyi vonalat igényelhet egy címre, ahányat akar — állomásonként 15 ezer forintért. Ráadásul ez a pénz nem önerős hozzájárulás, hanem részvény, értékpapír, s aki ilyet vásárol, az az adóalapjából a befektetést leírhatja. S amikor már megvan a telefonja, a részvényt akár piacra is dobhatja. A Műszertechnika, amely a svéd Ericson céggel nyert a Magyar Távközlési Vállalat rendszer- választó tenderén, olyan telefonvonalat ígér a szigethalmiaknak, amely egyben biztosítja a műholdas tévéadások vételét és vagyonvédelmi szolgáltatásokat is képes nyújtani. Erre mondják, olyan szép, hogy nem is lehet igaz. Nem is igen értették a szigethalmiak a dolgot, hogyan kerülhet az nekik most majdnem ingyenbe, ami eddig elérhetetlen volt, s amiért még Budapesten is százezreket fizetnek egyesek. Talán ha majd szeptember elején az önkormányzat felméri az igényeket, kezdik elhinni, hogy lesz ebből telefon. Mert hétfőn még kérdezni sem nagyon tudtak a dologról. Illetve csak úgy, ahogy azt telefonügyben megszoktuk. Hány megrendelt vonal esetén valósulhat meg a rendszer? A belső településrészek vagy az alvég jut előbb telefonhoz? S ugyancsak elcsodálkoztak a válaszokon, hogy akár egy jelentkező esetén is megvalósulhat a dolog, s hogy az egész településen egyszerre szólalhatnak meg a telefonok, amint elkészült a hálózat és az új központ. VÁLTOZNAK AZ IDŐK Sokszor eszembe jutott a másfél év előtti szigethalmi falugyűlés. Akkor még a körön kívülről támadták a tanácselnököt az ellenzékiek. Ma már többükkel együtt ülnek az önkormányzatban, elméletileg az asztalnak ugyanazon az oldalán. S bizony, amiért akkor ők a tanácselnök Németh Gábort szapulták, például, hogy nem informálja a lakosságot, azt most az ön- kormányzati tagok orra alá dörgölték mások. Változnak az idők. Ez egyébként egy kedves intermezzóból is kiderült. Egy állampolgár gyönyörű szegfűcsokrot küldött a falugyűlés előadói asztalára. Így mondott köszönetét a polgármesteri hivatal dolgozóinak lelkiismeretes munkájukért. Azt hiszem, hasonló gesztusra azelőtt nemigen akadt példa. Móza Katalin is, miként ötlötte ki a sö- röző-húsbolt párosítást, megspékelve a művirággal. Nos, a válasz Baricsa Sándor múltjábah keresendő, aki mesterszakács — tehát a húsok nagy ismerője, a különleges receptú- rák kitalálója —, de évekig vezette a Fészek művészklub éjszakai bárját. Tudta tehát, mit akar. Egy igényes, ugyanakkor elfogadható árakkal dolgozó sörözőt képzelt el, amely találkozó-, tárgyalóhelye lehetne a környéken élők egy csoportjának, ahol igényes zenét lehet hallgatni, esetleg neves színészekkel találkozni. Az Ötlet újszerűségét méltányolta a Pest Megyei OTP, ahová benyújtotta pályázatát a világbanki kölcsönre. Megkapta a pénzt, ugyan jóval később, mint remélte, s ez a késedelem kis híján meghiúsította a vállalkozást. Jelzáloggal terhelték az autóját, elment minden pénzük, beleértve a feleség újrakezdési kölcsönét is. Ilyen prózai apropóból került a művirág a söröző-húsboltba. Délután van, de Baricsa Sándor mesterszakácsot, az üzlet tulajdonosát jövetelünk zavarja ki az ágyból. A sörözőben éjjel kettőig állt a pult mögött, hajnalban már a húsnagykereket járta, délután szinte beszédült az ágyba, hogy az esti hatórai nyitásra ismét képes legyen beállni a pult mögé. Nyilván sokan megkérdezték már tőle. előttem A Csokonai utcai üzlet is bekapcsolódik a tíznapos sertéshúsár-leszállításba. Nyilván a bolt nagy próbatétele lesz ez az időszak, hogy képes-e tartani a színvonalat akkor is, ha a jelenleginél sokkal nagyobb lesz a forgalom. Óhatatlanul adódik a kérdés: miért a mindenekfe- letti minőségre épít, egy olyan helyen, mint ez, a még épülő, de teljesen ellátatlan terület, s egy olyan időszakban, amikor filléres gondokkal küzdenek az emberek, sokuknak már semmilyen húsra nem telik, nemhogy kínai fűszerekkel bolondított bélszíncsodákra? — Sokan megkérdezték ezt tőlem, például, hogy miért nem engedem be napközben a környéken dolgozó építőket egy-egy korsó sörre, féldecire? Amikor pedig abból jól profitálnék. Nos, úgy gondolom, hogy rövid távú előnyökért nem lenne érdemes tönkretenni mindazt, amit elképzeltem. Nem hiszem, hogy a háziasszonyok bejönnének hozzám még egyszer a húsboltba, ha megjegyzéseket tevő, söröz- gető melósok sorfala előtt kellene elhaladniuk. Tudom, hogy ma is van egy olyan réteg, amelyik meg tudja fizetni a minőséget, ami ráadásul, ha kiszámolja, otthon elkészítve, a fűszereket külön megvásárolva- sem kerülne kevesebbe. És olyanok is vannak, akik inkább kevesebbet vesznek, de minőségi, különleges árut keresnek. Mondok egy példát, a felvágottakat egy Ausztriába is szállító zalaegerszegi hentesméstertől veszem. Meghirdettem, szállított, megkedvelték a vevők. De a kánikulai melegben nem vállalta a hosszú fuvart, mert féltette az áru minőségét. Miközben beszélgetünk, Attila, a hentessegéd minden betérő háziasszonynak ugyanúgy végigmutatja a kínálatot, mint nekünk, elkészítési recepteket ajánl. Látszik, élvezi a feladatot, az érdekes munkát. Fiatal ember, aki az iskolából kikerülve, egy pesti ABC-ben kezdte a szakmát, ahol újabb „kereskedői” fortélyokat volt módjában megtanulni. Például, hogy miként kell a zsírosát ügyesen begyűrni a csomagolt hús alá. Másra vágyott, minőségi munkára. Szerencséje volt, hogy rátalált Baricsa Sándor boltjára. M. K.
