Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-05 / 182. szám

Hozzászólás cikkünkhöz Világos kérdéseket! Tisztelt Gödöllői Hírlap! Az MDF-aktivisták bele- zöldülnek az erőlködésbe, hogy kabátlopási ügybe ke­verjék a Gödöllői Polgári Klubot. Sajnos e célra a •Gödöllői Hírlap július 20-i s-zámának majd’ teljes tér* jedelmét rendelkezésükre bocsátotta. Még mondja va­laki, hogy a sajtó nem ked­veli a kormánypártot! A klub közgyűléséről szó­ló terjedelmes írásaikban . önök bőséggel tálalják az önkényesen kiragadott rész­le.eket, csak épp a lényeg sikkad el. Nevezetesen az, hogy az MDF-es képviselő, alpolgármester, kampány- főnök és pártjogász vezény­letével csatarendbe állt MDF-aktívák (és passzívák) azzal a nyilvánvaló céllal jelentek meg közgyűlésün­kön, hogy a klubot szétzúz­zák. Ez a korábbi piszkáló- dásaiknak, feljelentésüknek közvetlen folytatása volt. A klub ugyanis jó ideje szál­ka a szemükben, mint min­den szervezet, intézmény stb., melyben az említett hölgyek és urak 'nem tud­ják érvényesíteni kizáróla­gos befolyásukat. Márpedig a kizárólagosságra való törekvés ténykedéseiknek meghatározó eleme. Lám, megint kígyót-bé- kát zagyváinak, hogy „nem zörög a haraszt” alapon minél többen tekintsenek gyanakvással a 88-asokra. Azokra az emberekre, akik nagy részt vállaltak a gö­döllői átalakításból, mielőtt félreálltak. Azokra, akiktől ők — a pozíciószerzés idő­szakában aktivizálódott új­sütetű emdéefesek — tarta­nak. Azokra, akiknek ők - köszönettel tartoznának — s akiket éppen ezért ki nem állhatnak. Már önmagában ezért is biztosra veszem, hogy újabb feljelentésnek nézünk elé­be. A kuratórium meg fog­ja védeni a klubot, hogy átalakulhasson és fönnma­radjon az a szellemiség, ami passzív időszakában is ennyire irritálta az egyed­uralomra törekvőket. A péntek esti eseményekből azonban le kell vonnunk azt a következtetést, hogy ha továbbra is inkább tű­rünk, félreállunk, hallga­tunk, akkor ők kíméletle­nül legázolnak. Minket, a várost, az országot is. Ré­szemről bevezetésképpen elejét kívánom venni to­vábbi rosszhiszemű sutto­gó propagandájuknak. Így ezennel nyomatékosan fel­kérem a klub elleni hecc­kampány kiagyalóit, hogy fogalmazzák meg végre vi­lágosan a kérdéseiket/vád- jaikat, és lépjenek velük ugyanezen nyilvánosság elé. Amennyiben ezt nem ten­nék meg, mulasztásukra fel fogom hívni a hírlap olva­sóinak figyelmét. Ezek után visszatérve B. G. hivatkozott írásaira: a lényeg elhagyásán túl sze­rintem a közgyűlés alap­hangulatát nem tükrözték. Vajon miért maradtak ki az MDF-es számonkéröszék elleni keserű és jellemző kifakadások mozaikjai? Olyanok, mint „ ... ezek rosszabbak a kommunis­táknál” vagy hogy „ ... las­san már félni kell, mint ’88-ban”. Azt sem értem, miért tet­te B. G. botránykővé a klub vezetőjéből valóban szeren­csétlenül kibukott indulat- szót. Egyrészt: ezt a magán­ügyeiben való ismétlődő vájkálódás többszöri visz- szautasítása előzte meg. (Képzelhető a szekatúra, ami az irodalomtudomány kandidátusát ilyen szakmai illetlenségbe hajszolja.) Másrészt az idézett szó elpattanása jól láthatóan ürügy volt csupán: a zöld­fehér harcosok mentőöv­. ként csaptak le rá, hogy látványosan kivonulhassa­nak, miután általában ola­jozottan működő szavazó­gépük ezúttal kevésnek bi­zonyult. Végezetül nem értem, hogy az MDF-tábor hasonló fajsúlyú illetlenségeiről mi­ért nem szólnak a cikkek. Teszem azt, a fogkefebaj- szú úrról a számonkéröszék hátsó sorában. Ahogyan olykor behúzza nyakát» a múzeumi széklábon elgyöt- ri cigarettája parazsát, a csikk pedig széke alá pot.v- tyan „feledékeny” kezéből. S a pártjogászi dölyí leg­alább ilyen alkalmakkor bokamélyből, hunyászkodva pásztáz fölfelé, hogy ugye nem látja senki! A fentiekkel, t. Gödöllői Hírlap, igyekeztem érzékel­tetni, hogy tudósításuknak a „Kimentek, mert kussol tak” helyett bízvást lehetett volna mondjuk olyasféle címe, hogy: „A dohányzás káros a kevélységre!” És természetesen az írásnak — a címválasztástól függetle­nül — pluralista szellemi­sége. Vécssy László, a Gödöllői Polgári Klub kuratóriumának tagja Kedves Vécsey László! Ha figyelmesebben olvasta volna tudósításomat, talán elfő- gadná, hogy abban tárgyilagosságra törekedtem. A Gödöllői Polgári Klub tagjai pártállástól függetlenül alkotják a nevezett közösséget. A hírlapíró abból indult ki, hogy például dr. Fábián Zsolt nem mint MDF-tag és nem mint alpolgármester várt vá­laszt aggályaira, hanem mint a klub tagja, sót kuratóriumi tagja. Amennyiben nem kapott kielégítő válszokat, úgy klubtag­ként maradt elégedetlen. (Kérdéseit ismertettük.) Ha a közgyűlés résztvevői alapos beszámolót kapnak, mellé­kelve például a brr beadási szerződéseket, s akkor méltánytalan támadás éri a klub ellenzéki pólusát, más a helyzet. Ha pontosan olvas, nem vádol azzal, hogy botránykővé tet­tem azt a bizonyos indulatszót. Tudósításomban nem szerepeit. A dr. Tallós Emillel készült interjúban beszélgetőtársam említi a kifejezést, megválaszolva kérdésemet: „— Miért vonult ki a tagság egy része a közgyűlés közben?” Bevallom önnek, hogy a jegyzetelés hevében ezt a szót nem is hallottam és sajnálom, hogy elhangzását tudta csak megerősíteni. Legyen az ember irodalmár, vagy kevésbé pallérozott, lehetőleg kerülje ezt a szót. Tudósításomból érezni lehetett, hogy mélyen sajnálom azok szembekerülését, akiknek pedig szót kellene érteniük. A Gö­döllői Polgári Klub két pólusa között a viszony véglegesen el­romlott, Mit szólnak ehhez a közpolgárok? A legközelebbi vá­lasztáson erről, ennek következményeiről is hathatós véleményt alkotnak. Remélem, hogy annak nyomán nem marad politikai kontroll nélkül a többség, mivel nem mond le a kisebbség. Tar­tozzon akkor bármely pólus ide. vagy oda. Talán jelentkeznek a közélet berkeiben új politizálok is. Ki hová hamúzott? Ha még a kivonulás okára sem emeltem ft! a fejemet, talán bocsánatos bűn. hogy nem tudom megmon­dani. álár csak azért sem, mert emiatt senki sem vonult ki. B. G. GÖDÖLLŐI XVIII. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ Egymillió a tüdőgondozóra Mi maradt a múlt évről? A gödöllői önkormányzat a Belügyminisztériumnak megküldött elszámolás sze­rint tavaly 197 millió 756 ezer forint normatív állami támogatást kapott. A tény­leges mutatók alapján az igénybe vehető állami tá­mogatás összegét az Állami Számvevőszék revizora 188 millió 738 ezer forintban határozta meg, a visszatérí­tendő összeg tehát 7 millió 958 ezer forint. A megyei önkormányzat­hoz tartozó négy szociális otthon — a domonyi, szadai, túrái és péeeli — nélkül Gödöllő város 1990. évi pénzmaradványa 42 millió 459 ezer forint, ebből bér­maradvány 4 millió 757 ezer forint. A pénzmaradványt az intézmények elmaradt feladataik teljesítésére kí­vánják fordítani, ebből tá­mogatási többlettel járó kö­telezettséget nem vállalhat­nak. A városi Egyesített Egészségügyi Intézet a tü­dőgondozó felújítására 950 ezer, a családsegítő központ kiadásaira 872, egészségvé­delemre 180 ezer forintot kíván fordítani. A túrái szo­ciális otthon 560 ezer forint­ból újítja fel a fürdőszobát, a gamesz félmilliót költ a Petőfi téri iskola tetőfelújí­tására. A polgármesteri hivatal a 23 millió 688 ezer forintos pénzmaradványából szállí­tói követelések rendezésére fordít 4 millió 691 ezer fo­rintot, igazgatási reprezen­tációra 120 ezret, igazgatási bérmaradványra és tb-járu- lékra 670, illetve 283 ezer forintot. A fejlesztési célú — és az idei költségvetés­ben már szereplő — pénz- maradvány 10 millió forint. A szabad pénzmaradvány 7 millió 879 ezer forint, me­lyet a képviselő-testület ha­tározata alapján a tartalék- alapba helyeztek. A városi intézmények közül az Egye­sített Egészségügyi Intézet 4 millió 828 ezer, a szakmun­kásképző 5 millió 116 ezer, a művelődési központ 3 mil­lió 913 ezer, a gimnázium 2 millió egyezer, a gamesz egy millió 608 ezer, a gesz egymillió 289 ezer forintot takarított meg. B. A Polgári Klub és az AÍDF Öreg hatalmi trükkök A történelem iránt fogékonyak tudják, hogy a hata­lomért folytatott küzdelemnek vannak helytől, időtől független törvényszerűségei. Az is nyilvánvaló, hogy a politikai hatalmat megszerzők — különösen, ha politikai kontroll nélkül maradnak — automatikusan „tovább ül­dözik” volt ellenfeleiket, de már nemcsak a politika, hanem az egzisztenciális ellehetetlenítés eszközeit is igénybe véve. Mindez persze a hatalomba kerülés és a hatalomgyakorlás jól körülírható formái esetén igaz. Akár mikro-, akár makroszinten jól jellemezhetők azok a hatalmi szisztémák, melyek létrejöttekor az „ellenfél- üldözés” átcsap — átcsaphat — a politika vizeit meder­ben tartó gátakon. Egyik jellemzőjük a ki­zárólagosságra törekvés ré­vén és eredményeként elő- " állott olyan expanzitivitás- ra módot adó helyzet, amelyben a politikai egyensúlyokat biztosító mechanizmusok nem mű­ködhetnek, pontosabban nem is alakulhattak ki. A hatalomba került tömörü­lés szemléletmódját és el­veit a demokratikus együttélés egyetemes nor­máinak önző értelmezése és a kirekesztő típusú ideo­lógiai alapozás jellemzi. Szellemi háttere az intole­ráns félműveltség, melyből agresszív messianizmus és látványosságokban tetten érhető demagógia fakad. Ügy látom, a helyi MDF közel másfél éve folytatott politizálása „eredménye­ként” a fent dióhéjban megfogalmazott és jellem­zett helyi hatalmi sziszté­ma jött létre. Az erősen összefonódott városveze­tés-testület—MDF-párt­szervezet a közhatalom po­litikailag fontos bázisait már elfoglalta, s offenzívá- ja a társadalmi élet más, stratégiailag fontosnak ítélt pontjaira irányul. Persze ez sem új keletű tö­rekvés, hanem sztereotip, archetípusban tetten érthető öreg hatalmi trükkök hal­maza. Ne lepődjünk meg hát azon, ha a politikai térnyerés után a helyi MDF tovább terjeszkedik, és új eszközöket keres volt ellenfeleivel — no meg a kevésbé lojális „elemek­kel” — szemben. Ha mo­solyogni ezen nincs is nagy kedvünk, legalább higgad­tan vegyük lajstromba a terjeszkedés szerszámkész­letét ... Az egyik csapóféle szerszám, amikor az igaz­ság letéteményesének sze­repében tetszelegve a vélt ellenfeleket a nyilvánosság előtt lejáratják. Égető tí­pusú eszköz a múlt bűnei­nek állandó hangoztatásá­val az etikai és politikai (tehát nem jogra alapozott) felelősségrevonás. Fúróféle készség az informális csa­tornákon keresztüli fenye­getőzés, ellehetetlenítés, ami persze inkább azért tisztességtelen, mert nem párosul szemtől szembeni nyíltsággal. Az eszköztár speciális készletét — mondhatnám, a primitív üldözéses játék második körének eszközeit — alkot­ják a formális vonalakon keresztül ható közvetlen módszerek: hatásköri és szakmai természetűnek ál­cázott hangos bírálatok, munkaköri beleszólások, valamint mulasztások ke­resése, pénzügyi és jogi vizsgálatok kezdeményezé­se, s bizony már eljött a „problémajelzés” fedőnevű fel- és bejelentések kora is. Mindezekre számos példát tapasztalhattunk a közel­múlt helyi közéletében, legutóbb a Polgári Klub közgyűlésén. Az „ott folyó vita stílusa és hangneme idegen az MDF szellemisé­gétől” — nyilatkozta a pártszervezet elnöksége, az az elnökség, melynek pro­minens tagjai provokálták az alacsony szintű vitát, s mikor agresszivitásuk el­lenállásra talált, mikor lát­szott, hogy kisebbségben maradt akaratukat itt és most közhatalmi pozícióik ellenére sem verik keresz­tül a többieken, ürügyet keresve és találva kivonul­tak. Elvakultságuk rossz taktikát eredményezett, mert nemcsak a klub fel­oszlatását mint az utolsó potenciális ellenzéki cso­portosulás megszüntetését akarták, hanem magán­életben vájkálódástól sem riadtak vissza. Irány a teljhatalom! — mondaná Paul Vatéry erre, s fanyar mosolyánál én sem tudok jobbat. Kérdés persze, hogy akiket már sújtott az MDF-es terjesz­kedés, és akiket ezután fog sújtani, csak mosolyogni fognak-e? Varga Kálmán Szomszédolók Lassan egy éve nem parancsol már senki sem a településeknek, meg­valósult az önkormány* zás. A községeket, váro­sokat azonban nem or­szághatárok választják el, egy-egy térség tele­pülései egymásra van­nak utalva. Az együtt­működés mind több pél­dájával találkozunk. Itt a gázhálózat kiépítésére szövetkeznek a falvak, ott közösen működtet­nek rendőrséget. E kapcsolatokon túl is örömmel tapasztaljuk, hogy a polgármesterek egy része szívesen átrán- dul a szomszédba vagy akár távolabb is, ha va­lami érdekes dolog tör­ténik ott. A gödöllői szabadságnapi ünnepsé­gen felfedeztem például a kartali Urbán Imréi. A galgahévízi falunapon egymás mellé állt dr. Basa Antal megnyitóját hallgatva a kultúrház- ban a zsámboki Holló Ilona és a veresegyházi Pásztor Béla. A túrái Tóth István is kíváncsi volt arra, hogy mi törté­nik, akárcsak a télen Pozsgay Imre előadá­sára. Azt is megfigyeli per­sze az ember, hogy ki nincs ott. Legközelebb talán láthatjuk? — ZS — V Moií Petőfi: Egy ágyban az ellenség­gel. Színes amerikai krimi. 6 és 8 órakor. Frekvencia video: Zsoldosok, 10 órakor. Fe­kete hold, 16 órakor, Ema- nuelle lánya, 18 és 20 óra­kor. gOdolloi hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. O Munkatárs: pillér Éva. Q Postacím: Gödöllő, Pl. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-1S6. @ Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig, e Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. A GÖDÖLLŐ ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ ‘ bérleti vállalkozásba adiafe i: öt évre, a következő egységei t: •;,] /./. V ■■;' ; • 3,sz. élelmiszerbolt, Erdőkertes, Felszabadulás ii. lO. 6ász. mezőgazdasági bolt, Erdőkertes, Nemes u.-?. " ; ^ . : 7,sz, gázcseretelep, Mogyoród,Veresegyházi u..3y. 1S„5Z. házlartásiíüzelőolaj-telep, Csömör, Beke tér 49,sz, mezőgazdasági bolt, Nagytarcsa, Rákóczi út 35. SS^sz. gázcseretelep, Nagytarcsa, Rákóczi ut 35.” ;; : 60.SZ. mezőgazdasági bolt, SzilasHget, József Attila u, Z7... • •; 99.SZ, háztartásitüzelöolaj-telep, Nagytarcsa, Petőfi u. 25.. w- 1Ö3.SZ. terményboií, Szada, Dózsa György u. 80,. . ; Tájékoztatást adnak augusztus 26-ától, a szövetkezet • . ;Y « számviteli osztályán (Gödöllő, Körösfői u. 34.). ^ A pályázatokat, írásban, szeptember 2-áig lehet benyújtani a '*•!: szövetkezethez. ■ í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents