Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-05 / 182. szám

Helyi lapot szerkesztenek Többet tudnak egymásról CEGLÉDI Igazi közösségi igényeket kielégítő kiadványnak ígér­kezik a Dánszentmiklósi Híradó, amelynek első szá­ma a közelmúltban jelent meg. A helyi újság — meg­újult formában — sokféle információval szolgál a fa­lubelieknek. A kéthavonta megjelenő lap rendszeresen beszámol az önkormányzat döntéseiről, közreadja a polgármesteri hivatal híreit, de olyan közhasznú tudni­valókat is közöl, mint pél­dául a vásárok időpontja. A lakosok megismerhetik az anyakönyvi híreket, és szerény összeg fejében hir­detéseket adhatnak fel. Az első megjelenés al- kalmul szolgált a választási Visszapillantásra, felsorolva a képviselőkre leadott vok- sok számát, a képviselő- testület mellett működő bi­zottságok tagjait. Az idei költségvetés főbb bevételei­nek és kiadásainak rovatait bárki áttekintheti. A falu színe előtt adnak számot azokról a forintokról, ame­lyeket az utóbbi években la­kásépítési (-vásárlási, -fel­újítási) támogatásként a la­kosoknak folyósítottak. Megjelent az első értéke­lés az áprilisban kiosztott és kitöltött kérdőívekkel kapcsolatban. A polgármes­teri hivatal sok fontos kér­désben megismerhette az emberek véleményét, és er­re alapozhat döntései meg­hozatalánál. örvendetes, hogy a megkérdezett 800 háztulajdonos közül 612-en kitöltötték az űrlapot, s így az érintettek 2/3-ának ál­lásfoglalását figyelembe ve­hetik. A megkérdezettek 141 személyt javasoltak utcabi- talminak. Ha ez a hatáskör visszaállna, szorosabb kap­csolat fejlődne ki a képvi­selők és a lakosok között, hiszen ez a közbeeső lánc­szem a hiteles, gyors tájé­koztatást szolgálhatná és a kétirányú informálódást se­gítené. A fásítást, az ivóvízveze­ték kiépítését is szép szám­mal támogatnák, de a jár­daépítést is sokan szóvá tették. Általában mindenki fontosnak tartotta a közte­rületek rendjét, tisztaságát, az ez ellen vétők, a kör­nyezetszennyezők példás megbüntetését. Ez a szi­lárd lakossági háttér ele gendő erkölcsi erőt adhat az önkormányzatnak, hogy a jövőben ennek szellemé­ben szabja ki bírságait. Kulturális és sporthírek, -eredmények, anyakönyvi közlemények teszik teljessé az első számot, amely hét­száz példányban, darabon­ként tizenöt forintért jut el a dánszentmiklósi polgá­rokhoz. (t.) Nem árt vigyázni Fizet a kezes Mostanában majd’ min­denhol aláírásokat gyűjtenek valamilyen ügyben, és sok gyanútlan ember szinte bármit aláír, noha annak belátható, illetve belátha­tatlan következményeivel nincs tisztában. Közös sor­sunk alakulására éppúgy igaz ez, mint a magánélet­ben, ahogy azt az alábbi példa is igazolja. A minap tanácstalan asz- szony állított be szerkesztő­ségünkbe. Lapunk olvasója elpanaszolta, majd iratok­kal alátámasztotta az ő nagy sérelmét. Azért adjuk közre, hogy másoknak ne kelljen megfizetniük a „ta­nulópénzt”, inkább ebből az esetből tanuljanak. K. J.-né ceglédi illetősé­gű, Dabason működő kis­iparos, bedolgozója volt az ugyancsak városunkban élő T. F.-né, aki táskákat varrt számára. 1989-ben az iparos ötvenezer forintot vett föl az OTP dabasi fiókjánál, és bedolgozójának férje lett az égjük kezese. 1990. nyarán letelt a visszafizetési határ­idő, csakhogy az adós nem fizetett. Erről a kezeseknek nem volt tudomásuk. Akkor lepődtek meg, amikor 1990. június 18-án a férj nyugdí­jából letiltottak havi 2135 forintot, amely összeg a rendszeres nyugdíj-kiegé­szítések folytán automati­kusan 2626 forintra emel­kedett. Arról viszont a dabasi OTP elfelejtette értesíteni a kezeseket, hogy az adósnak egy esztendő fizetési hala­dékot adott, pedig esetleg nekik is lett volna mit hoz­záfűzniük a dologhoz. Ak­kor lepődtek csak meg igazán, amikor a hitelösz- szeget szerintük már le­vonták tőlük, ám kiderült, hogy a kamatos kamatot is ki kell nyögniük. A nyugdíjas házaspár nagy bajában a dabasi OTP-hez fordult, de az még csak válaszra sem méltatta őket — ahogy T.-nétől tud­juk. K. J.-né állandóan köl­tözik, utolérhetetlen, azon ugyan kereshetik a szerény nyugdíjból levont pénzüket. Az elkeseredett emberek most ügyükkel az OTP Pest Megyei Igazgatóságához fordulnak, ahol — várha­tóan — tisztességes választ kapnak a dabasi fiók eljá­rásával kapcsolatban. Nem árt vigyázni, mert egyre több a szélhámos. Némely kisvállalkozó is fel­iratkozott erre a listára. Csak akkor tudjuk kivéde­ni ármánykodásaikat, ha mindig józanul átgondol­juk a helyzetet, mielőtt va­lakinek pénzt kölcsönzünk vagy bármit aláírunk. (-it—> XXXV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ A hagyományos vízvezetésért Árokparti gondolatok Maradéktalanul örömöm­re szolgált, hogy a Büdösér nyílt szakaszát sikerült ki­takarítani. A város éppen azért vállalta ezt a költsé­ges munkát, mert szükség van az említett kanálisra. Ügy, betonbélésezet nélkül, mert ez nem csupán a be­leengedett vizet vezeti el, hanem a talajvízszintet is szabályozza. Az iszaptalanítás után helyreállt a talaj kapillari- tás, így a felesleges víz elég könnyen belenyomult a gyűjtőbe. A víz most torló­dik, mert a Szolnoki úti át­eresznél a szovjet lakók kriminális helyzetet hagy­tak maguk után. A fedett rész kitakarítása után tud elmozdulni a víz. A megállt víz színén a békalencse tömegesen el­szaporodott, bezöldült, akár kaszálni” lehetne a gazdag biomasszát. Nyilvánvaló, hogy a tiszta víz minősége ezt nem tenné lehetővé. Mégis, megvan a jelentősé­ge; a békalencse igen élénk fotoszintézist végez, a víz oxigéntartalmát szinte egyedül biztosítja. Néhány szárcsa és vöcsök kedveli e szakaszt, önfeledten bukik a zöld vízi rét alá. A Fürdő- széltől kezdődő részen vadkacsák is tanyáznak, meg egy barna réti héja­pár a nádas csepült részén fészkelve, már két éve itt költ. Ismételten viták tárgya a mély részek sorsa — szerte az országban. Ceg­léden sincs másként. Kel­lenek a viszonylag olcsó területek, de nem minden áron. Az önkormányzati testület is több esetben foglalkozott a problémá­val; van szélsőséges betöl­téspárti és betöltésellenes nézet. A vízszint szabályo­zása Cegléd fekvése miatt igen fontos kérdés, bár azt azért jó tudni, hogy a re­formátus nagytemplom is töltésen épült. Alapvetően más a gond: az úgynevezett modern csatornák betongyűrűkkel, betonlapokból bélelt kaná­lisok nem veszik be a belé­jük öntött vizet. Tehát lehet feltölteni Világszéit, Fürdő- szélt, Malomtószélt, de csak akkor, ha a szükséges ka­nálisok is használhatóan megvannak hozzá. Külön­ben a magasabb fekvés el­lenére is növekedni fog a városban a víznyomásos te­rületek aránya. Biztosan költségesebbnek látszik a hagyományos ka­nális, mégis célravezetőbb. A szivárgó víz befogadásán túl az is előnye, hogy rit­kábban kell tisztítani, főleg akkor, ha kevés lebegő ele­gyes szennyvíz jut bele: az iszaposodás lassabb lesz, mint ellenkező esetben. A kisebb árokrendszerek tisztán tartására pedig meg­van a lakossági kötelezett­ség, bár igen sokan félváll­ról veszik. Az érvényes tisztasági rendelet — „még mindig” előírja, amit illene betartani, betartatni. A; jú­liusi gyomosodás kisebb, ezért a rézsű kaszálása után megmarad továbbra is az árok vízvezető képessé­ge. Különben városszerte moshatjuk a lábunkat utcai cipőben. ESDÉ Bontakozó butiksor Ceglédberceli kérdés Csatorna nélkül • •• •• *"B •• O jón a gödör; A ceglédberceli önkor­mányzat — melyet Lüt László polgármester irányít — nem dúskálhat anyagiak­ban, de azért tenni óhajt a 4700 lakosú település bol­dogulásáért. A 11 tagú tes­tület (melyben a választá­sok során csak SZDSZ-es és független képviselők kaptak helyet) a közelmúlt­ban úgy döntött, hogy a le­hetőségek és a lakossági igények tükrében a legsür­getőbb teendő a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítése. Ennek ára van, de nem mindenáron kell megcsinál­ni — határozott az önkor­mányzat. Ugyanis helyi adókat nem vetett ki, mert a polgárok (finoman fogal­mazva) sarcnak tekintenék. Helyette konkrét célokért kívánnak kétkezi munkára mozgósítani. A szennyvíz „elhelyezé­sére” környezetbarát, me­zőgazdasági hasznosítású megoldás kínálkozik a Ger­le—Vashíd melletti nyár­fáshoz tervezett ülepítő­medencével. Költségcsök­kentő tényezőnek tekinthető a falu kedvező geológiai adottsága. Biztosítható a csatorna természetes lejté­se, vagyis a szennyvíz nem folyik vissza és ennek ré­vén viszonylag kevés át­emelő szivattyúra lesz szük­ség. A fentiekből származó előny, hogy már a három évre tervezett beruházás befejezése előtt egyes la­kókörzetek bekapcsolhatók lesznek a hálózatba. Senket József szervezőbizottsági tag szerint kedvező, hogy jelentős állami, mellette vízügyi támogatás vehető igénybe, és a részlettörlesz­tés feltételei sem kétségbe- ejtőek. A lényeg az, hogy a falunak csupán a kiadások 40 százalékát kell állnia. Ügy szokták mondani, hogy az idő pénz. E népi bölcses­ség érvényes Ceglédbercel esetében is. Ugyanis, ha so­káig halogatják az amúgy elkerülhetetlen csatorná­zást, akkor később esetleg sokkal többet fizetnek. Természetesen mindenki tudja, hogy vannak az egyébként szorgos emberek lakta faluban szerényebben élőik is. A terheket vállalni nem tudókat a társulat se­gíteni kívánja. A csatorná­zási tervekről már sokat beszéltek Bercelen. Ügy véljük, hogy mielőbb a tet­tek mezejére kívánatos lépni! (r. i.) r &£íűan 5 Július elején kezdték meg, és november közepére befejezik a munkát Cegléden, a Rákóczi úton épülő butiksor kivitelezői. A park növényeit — ígérik — kímélik, ahogy csak tudják. Eddig fát nem vágtak ki. Nemsokára tizenegy üzlet sorakozik L alakban, s épül egy kis emeletes söröző is _ (Apátl-Tóth Sándor felvétele) A Szabadság filmszín­házban augusztus 5-én, 6- án, hétfőn, kedden: A ra­gadozó (Predator), ameri­kai sci-fi; 7-én, 8-án, szer- dár, csütörtökön; Go, Tra­bi, Go!, német vígjáték. Az előadások este 6 és 8 óra­kor kezdődnek. Az autósmoziban augusz­tus 5-én, 6-án, hétfőn, ked­den : Intruderek támadása, amerikai háborús kaland­film; 7-én, 8-án, szerdán, csütörtökön: Eszelős szíva­tás, amerikai horrorparó­dia, Az előadások este 9 órakor kezdődnek. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pl. 10. 27M. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22­6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek S-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763.

Next

/
Thumbnails
Contents