Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-05 / 182. szám

Ára: 8,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ ANTALL JÓZSEF fl JEGVERES SÚJTOTTA FALVAKBAN Előbb az embereken kell segíteni Antall József miniszterelnök szombaton délelőtt Jászberénybe u(.a/,ott, ahol megnyitotta a csángó fesztivált, majd megtekin­tette a csángó és erdélyi folklórcsoportok műsorát. Kora dél­után Szolnokon a Magyar Demokrata Fórum megyei válaszlmáaiyl ülésén vett részt, majd Szerencsen Kupa Mihály pénzügymi­niszter választási nagygyűlésén mondott beszédet. A kormányfő vasárnap Biharkeresztesre utazott, hogy szemé­lyes benyomásokat szerezzen a jégkár sújtotta területen élők helyzetéről, majd Bethlen Gábor szobrának avatása alkalmából mondott beszédet Nyírbátorban. Nagy jelentőségű igent mondott vasárnap a bihar- keresztesi házasságkötő te­remben Antall József mi­niszterelnök: a Hajdú-Bi- har megye jégkár sújtotta településeinek jelen lévő polgármesterei előtt meg­erősítette: kormánya a leg­utóbbi ülésen már megsza­vazott 25 millió forintos gyorssegélyen túlmenően is mindent megtesz, hogy eny­hítsen a bajbajutottak gondjain. Biharkeresztes, Bedö, Bojt, Nagykereki, Told és Mezősas polgár- mesterei, illetve a biharke- resztesi Aranykalász és a nagykereki Kossuth Terme­lőszövetkezet elnökei el­mondták: a 60 éve nem ta­pasztalt erejű jégverés szin­te teljesen megsemmisítette a mezőgazdasági növények 90 százalékát. A nagyüzemi táblák és a kiskertek nö­vényzete egyaránt tönkre­ment, s beszakadt a pala­tetős házak többségének a tetőzete is. Antall József több jégverte portát megte­kintett Biharkeresztesen. A miniszterelnök a pol­gármesterekkel folytatott zártkörű megbeszélést kő­vető rögtönzött sajtótájé­koztatón elmondta: előbb a lakosságot ért károkat kell felmérni, előbb közvetlenül az embereken kall segíteni, utána következik a mező- gazdasági károk felmérése. Az utóbbi miatt vasárnap a helyszínen maradt Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Antall József kifejtette: az újrakezdést, a következő gazdasági év előkészítését egy még szélesebb körű új­rakezdés, a mezőgazdasági szerkezetváltás követelmé­nyeinek megfelelően kell megoldani. A miniszterelnök a jégkár sújtotta falvak közül felke­reste a Biharkeresztes szom­szédságában lévő Bedőt is. A román nemzetiségű falu polgármestere elmondta: a településen az iskolai okta­tás román nyelvű, a közis­mereti tantárgyaké is az, s mellette tanulnak magyarul a gyerekek. Látogatása so­rán Antall József hangsú­lyozta a nemzetiségek anyanyelvi oktatásának fon­tosságát, és elmondotta: a kormányzat szükségesnek tartja, hogy a román anya­AZ ÁR ELLEN ÚSZVA NULLAPONT A Földművelésügyi Minisztérium Statisztikai és Gazdaságelemző Központja által összeállított 1990. évi eredményességi listán — a besorolás alapja a nettó jövedelmezőségi mutató — az első száz he­lyezett között nincsen Pest megyei termelőszövet- ' kezet...! Ez a nullapont, mert másnak nem ne­vezhetem. aligha váratlanul következett be. Már az 1989-es eredményességi lista is jól jelezte a várhatót, hiszen akkor is csupán három gazdaság tudott beférni az első száz közé. A mostani lista alapján azonban egyedülálló a megye helyezése, mert a legutolsó. Csakis egyedül Pest megye az, ahonnét egyetlen gazdaság sem jutott be a vezető száz közé. Ahogyan ma divatos mondani, nem semmi, csak éppen fordított értelemben. A nulla­pont tagadhatatlan, ám az abból levont következ­tetésekkel óvatosabban kellene bánni. Az a követ­keztetés ugyanis nem igaz, hogy ez a nullapont a nagyüzem bizonyítványa lenne. Sokkal inkább arról van szó, hogy a megyei kö­zös gazdaságok közül a legjobbak — amelyekből a hetvenes és nyolcvanas években hat-nyolc-tíz is ott volt az országosan legeredményesebbnek bizo­nyulok között — túlságosan sokáig élvezték a siker fényét. Ügy hitték, most már nincsen más feladat, csupán tartani azt, amit elértek. Aki ^tartani” akar, annak a gazdálkodásban vége van. Ez bizo­nyosodott be. Nem a nagyüzem, hanem a lassúság, a késlekedő felismerés, az elkényelmesedés az, ami kemény helyzetet teremtett, ami keserves árat fizettet. A legjóbbaknál ugyanis érzékelhetően gyorsabban romlott az eredményesség, mint az erős közepesek­nél! Ami azt mutatja, jó dolog az élbolyban lenni. De van veszedelme is. (M) nyelvűek az élő irodalmi és a beszélt köznyelvvel egy­aránt megismerkedjenek. A miniszterelnök a hajdú- bihari jégkár sújtotta tele­pülések megtekintése előtt vasárnap a reggeli órákban Hajdúszoboszlón a fürdő­város idegenforgalmi hely­zetéről tájékozódott. Ott Kí­gyós József polgármester tájékoztatta a kormányfőt a gyógyturizmus fejlesztésé­vel kapcsolatos helyi elkép­zelésekről. Hajdú-Bihar megye jég­verés sújtotta vidékéről An­tall József vasárnap délben Nyírbátorba utazott. A kor­mányfő a városházán rövid megbeszélést folytatott Pet- róczki Ferenc polgármes­ternél, majd a csaknem 500 hazai és határainkon túl élő magyar fiatal részvételével, a barátság jegyében rende­zett nyári ifjúsági tábort kereste fel. — A mai politikusok az átmenet nehézségeit, a nép­szerűtlenséget is vállalják, hogy elősegítsék hazánk társadalmi, politikai, gazda­sági átalakulását. Az ország, a térség azonban olyan lesz, amilyenné a mai fatalok formálják — hangsúlyozta a miniszterelnök a tábor la­kói előtt. — Mi nem visszatérünk Európába, mi mindig a kon­tinens részét alkottuk, jól­lehet tőlünk független, kül­ső kényszer miatt elmarad­tunk Európa élvonalától. Nekünk nem csupán kér­nünk kell. Adni is tudunk: kulturális értékeinket, vál­lalkozó kedvünket és tehet­ségünket ajánjuk fel a vi­lágnak — mondotta Antall József. KALODÁBA ZÁRTÁK A FOTÓST Korhatár nélküli szépségverseny, ahol nem firtatták a jelentkezők múltját (VimoLa Károly felvétele) (Cikkünk a 3. oldalon.) Küldetésünk kudarcot vallott — jelentette ki va­sárnap Belgrádban Hans van den Broek holland kül­ügyminiszter, aki az Euró­pai Közösség külügyminisz­teri küldöttségének élén tárgyalt a szlovén, a horvát és a jugoszláv vezetőkkel. A holland külügyminisz­ter „mély sajnálattal kons­tatálta”, hogy a küldöttség­nek nem sikerült megsze­reznie mindén politikai té­nyező támogatását ahhoz, hogy a közösség megfigye­lőinek tevékenységét ki­terjesszék Horvátországra is. (A néhány hete aláírt brioni deklaráció szerint az EK megfigyelőinek te­vékenységét csak akkor terjeszthetik ki Szlovénián kívülre is, ha abba minden fél beleegyezik.) A holland, a luxemburgi és a portugál külügymi­niszter azért érkezett is-: mét Jugoszláviába néhány nappal ezelőtt, hogy olyan memorandumot dolgozza­nak ki. amely lehetővé ten­né, hogy külföldi megfigye­lők is részt vehessenek a horvátországi tűzszünet el­lenőrzésében. Az EK „trojkája” Belg­rádban kétszer is tárgyalt Slobodan Milosevic szerb elnökkel, valamint újból találkozott Franjo Tudjman horvát elnökkel és a 8 tagú szövetségi elnökség 5 tag­jával is. A holland külügyminisz­ter vasárnap délutáni belg­rádi sajtóértekezletén ko­moly aggodalmát fejezte ki Jugoszlávia jövőjével kap­csolatban, amely véleménye szerint tragédiával és ka­tasztrófával fenyeget. MEGNYITOTTÁK A DUZZASZTÓMŰVET Árvízveszély a Duna mentén A Duna szigetközi szaka­szán vasárnap harmadfo­kúra emelték az árvízvé­delmi késziiltéget. A folyó ugyanis tovább árad; dél­ben már G29 centimétert mutatott a vízmérce Duna- remeténél, s az előrejelzé­sek szerint holnap reggelre 680 centiméteres vízállás várható. Az árhullám kár­tétel nélküli levezetése ér­dekében szükségessé vált a dunakiliti duzzasztómű megnyitása. Az Észak-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság döntése meghozatalakor az egyezményes magyar— csehszlovák árvízvédelmi terv szerint járt el. A meg­nyitásról a csehszlovák fe­let tájékoztatták. Az árhullám a Duna Ko­márom—Esztergom közötti szakaszát is elérte, ezért vasárnap óta ebben a tér­ségben elsőfokú készültség van érvényben. Ugyancsak elsőfokú a készültség vasár­naptól a Mosoni-Duna Vé­nek és Dunaszentpál kö­zötti szakaszán. A Mosoni- Duna is kilépett medréből, Győrnél helyenként elön­tötte a dunakaputéri alsó rakpartot. Víz alá került a Szúnyog-sziget, a Duma­parti szabadstrand és az áradás a part menti csó­nakházakat veszélyezteti. Hajófoglalás Körtvélyesen Az Eurolánc polgári kezdeményezés, magyar, szlovák, osztrák környezetvédői augusztus 3-án elfoglalták Körtvélyesen azt a szivattyúliajói, amellyel a Duna vi­zét a felvízcsatornába vinnék. Az eseményekről szóló írásunk a 2. oldalon Továbbra is másodfokú a belvízvédelmi készültség a Duna szigetközi szaka­szán. A szivattyútelepek éjjel-nappal dolgoznak Kisbodaknál és Zámolynál. Az elöntött terület ennek ellenére növekszik, és va­sárnap már 421 hektárnyi volt. A rétek, erdők és a nádasok mellett már velés- és szántóterület is víz alatt van. Az árvízvédelmi ügyelet tájékoztatása szerint va­sárnap már egy lakóházból is ki kellett költöztetni a lakókat Cikola-sziget köze­lében. Csütörtökre tetőzik a vízmagasság, amikor Bu­dapesten várhatóan 7 mé­ter 90 centiméteres lesz a folyó — közölte tegnap lapunkkal az Ár- és Bel­vízvédelmi Szolgálat ügye­leté. Ezért jelezték a má­sodfokú készenlét szüksé­gességét, amelyet min­denütt az érintett település önkormányzata rendel el. Egyelőre nem érkezett je­lentés anyagi károkról, csupán egy nagymarosi if­júsági tábor kempingezőit kellett kitelepíteni, mert az alacsonyan fekvő parti te­rület víz alá került. Meg­felelően a másodfokú ké­szültségnek, óvatosságból lezárták a Pap-szigeti bejá­rót. A Fővinformnál Vizái Márta elrhondta, hogy Bu­dapesten — a főpolgármes­ter intézkedése nyomán — ma este 8 órától lezárják a dunai alsó rakpartot, ezért arra kérik az olt parkoló gépkocsik tulajdo­nosait, hogy sürgősen vi­gyék el járműveiket, ne­hogy ezt az árvíz tegye meg helyettük.

Next

/
Thumbnails
Contents