Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-31 / 204. szám
1991. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT I. ÉVFOLYAM. 118. SZÁM D A BAS I iltm MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Tollasütőt kerestem. Piacon, Pesten, áruházban, kisboltban. Végre sikerült. A forgalmazó Triál Sport Rt. egy pár ütőjét a lehető legolcsóbban kaptam meg: mindössze 634 forintért. Ráadásul a tasalcban megtaláltam a maszek gyártó céduláját is, névvel, pontos címmel. Akkor ez csakis jó minőségű ütő lehet, gondoltam. Az első néhány ütés Hiába maszek után a megfeszített műanyag zsinór néhány helyen szétszakadt. Pedig semmiféle, normálistól eltérő hatás nem érte. Legfeljebb a tollaslabda esett rá. Lehet, hogy nem is arra készült? Mindenesetre az ára annyi, mint egy tollaslabdaütőé. Kinek számit ma 634 forint? Az elárusító tudomásul ' vette reklamációmat. De többet nem tehet, mint hogy ők te reklamálnak a megfelelő helyen. Mert már né- hányán jelentkeztek hasonló panaszokkal. Hiába, maszek gyártmány. Meg hát, azt is jó tudni: nem minden arany, ami maszek, hiába fénylik. (tető) Nem űri passzió, csak drága Óvoda az erdő szélén Az erdő csendes, vihar előtti csend üli meg a tájat. Erdő? Kísérőm szerint ez még nem erdő. Liget, re- kettyés, kökénnyel szegett bozótos, amolyan átmenet a vakondtúrásos legelő és az igazi erdő közt. A magas fűben elvész a gyalogút, ritkán jár erre kocsi. Nyugat felől a fák fölött lila színű fellegek nyargalnak. Aggódom. Ha az itt ..kipakol”, az isten sem húz ki a Skodával. Az egyik kanyarnál apró madárkák kerülnek elém. Nem elszaladnak vagy elröppennek, hanem nekifutnak a keréknek. Rácz János kiszáll, hogy elhessegesse őket. Lépésben araszolok utána a kanyar mögötti fácántelepig. Őrzik a csibéket A telep szó tág fogalom, bent Hernádon egészen másnak képzeltem. A valóság három udvarnyi bokros, füves terep, hevenyészve körülkerítve dróthálóval. A bejárat mellett egy kiszolgált kincstári sátor, ebben silbakol a madárkák mindenkori felvigyázója, most éppen Lauter Pál kakucsi vadász a soros. Lauter Pál kedvtelésből, szenvedélyből vadászik, Rácz János viszont profi. Hivatásos vadász. A hernádi Március 15. Tsz Vadász- társaság alkalmazottja. Közvetlenül az ő felügyelete alá tartozik a társaság két fácánnevelő telepe is, melybe 5500 hathetes csirkét telepítettek ki a napokban. Egyrészt, hogy szokjanak a természetes környezethez, másrészt, hogy fel táplálják őket. Míg beszélgetünk, a csibék felugrálnak a motor- háztetőre. Érzik a meleget, a meleg utáni vágyakozás erősebb bennük, mint a benzingőztől való viszolygás. — Ez a frontátvonulás nem a legjobbkor jött — mondja Rácz János gondredős homlokkal, s számba veszi az elhullt csibéket. Tizenkét darab. — Még jó időben is számolni kell öthat százalékos veszteséggel, így meg lesz nyolc is. — Csak az időjárás tizedeli őket? — Többnyire. Másfajta betegség nemigen. Mielőtt kihoztuk, az állatorvos megvizsgálta az állományt. — Dúvad, ragadozók? — Azért van mellettük éjjel-nappal egy felvigyázó. A puskát sem dísznek tartjuk. Ellentétben az erdőben és vadban gazdag országok besorolási rendjével, Magyar- országon igen csekély a dú- vadnak minősített állat. Gyakorlatilag a kóborló házikutya és macska, a róka és a varjú jelenthet veszélyt. No és persze a farkas. De mikor lőttek nálunk farkast utoljára? Két évvel ezelőtt egy Dráva melletti faluban, az is Jugoszláviából bitangolt át a befagyott folyó jegén — útlevél nélkül. Ott is hagyta a bőrét. Nálunk még a vaddisznóra is csak szezonban lehet vadászni, pedig az agyaras zsivány sok kárt okoz, kitúrja a földből a burgonyát, lezabálja a kukoricát, de még a tojásán ülő fácánt is megeszi. Idővel kikopnak A vadászat úri passzió, státusszimbólum. A zer- getollas, ügyetlen vadászról legalább annyi viccet gyártottak, mint a kétbalkezes kocahorgászról. Lauter Pál tiltakozik az úri passzió megjelölés ellen. — Annyiban úri, hogy nem olcsó, És az is igaz, a vadászok közt is akad dilettáns. Ahhoz, hogy valaki vérbeli jó vadász legyen, elsősorban a természetet kell szeretnie. A tájat, amiben a vad él. Aki nem veszi észre az erdő, a mező szépségeit, abból sohasem lesz igazi vadász, az ilyen idővel kikopik közülünk. A hernádiak vadásztársaságába 57 vadász tartozik, Hernádon kívül újlengyeliek, újhartyániak és néhányon Kakucsról. A tagdíj évi 3100 forint. Viszont egy Körzeti labdarúgás Magyar Kupa Az elmúlt hét végén a Magyar Kupa küzdelmeivel megkezdődött az őszi labdarúgósz'ezon. Az augusztus 30-án kezdődő bajaokságra 8 felnőti- és 6 ifjúsági csan.at neveD AB AST HlBLAF verető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. @ Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. vili. kér.. Somogyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 1446. Telefon: 13S-239S/283 zett, így ősszel és tavasz- szal is oda-vissza játszanak a csapatok. A bajnokságban először indul Kakucs II. csapata, amely minden mérkőzését szombaton játssza. A focinagyüzem szeptember 14-én, a serdülőbajnokság megnyitásával válik teljessé. A hétvégi, valamint a szerdai Magyar Kupa-mérkőzések eredményei: Gyál —ücsa 4-3 (4-1), Táborfalva —Alsónémedi 2-1 (2-0), Ta- társzentgyörgy—Dabas SE 2-4 (0-3), Kakucs II.—Felső- pakony 1-2 (0-0). A visszavágó mérkőzések szeptember 4-én, szerdán 17 órakor kezdődnek. — Orgován — I. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT jo iegyver ou ezerner Kezuu- dik. És. minden ravaszhúzás 20 forint. Ennyibe kerül egy patron. Hogy mennyi térül meg ebből húsként? Lauter és Rácz urak óvatosan sac- colnak. Kettő-négy nyúl egy szezonban, néhány fácán, vadruca, néha egy-egy vadliba. Az őzre, dámvadra, vagy vaddisznóra külön kilövési engedélyt kell kérni, amihez viszont minimum öt nap társadalmi munkát kell igazolni. Legelőkaszálást, széna, makk, bükköny és egyéb takarmány gyűjtését télire, s az etetők ácsolása teréni jártasságért is jó pontot adnak. Azt már csak .mellékesen” mondják, hogy a jutalomként kapott ne- mesvad-kilövési engedély nem jogosít fel a húsra. Azt külön meg kell fizetni Mavad-áron. MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Kaptak egy sanszot A lányok elfogadták a vállalkozó ajánlatát Furcsa szerzet — Ezek mikor lesznek vadászhatok? — intek a lábam előtt kapirgáló békés fácáncsibékre. — Huszonkét hetes korukban. November végére. — És rájuk fog lőni? — kérdezem Lauter Páltól. — Már hogyne lőnék, ha elibém kerülnek?! Hiába, no. Furcsa szerzet az ember ... (—matul a—) Tápiószelén minidig nagy hagyományai voltak a kézilabdázásnak. Hosszú időn át mégis hiányzott ez a színfolt a település egyébként igen aktív sportéletéből. A jelek szerint most megoldódik ez a probléma. Női kézilabdásai eddig is voltak a községnek, csak éppen ők a Nagykátai SE színeiben, megyei első osztályban gyűjtögették a bajnoki pontokat. Mivelhogy a környéken ott működött az egyetlen — Szeléről is elérhető — kézilabda-szakoszA jelen és a jövő Támogatási alapból A gyáli önkormányzat szívén viseli a fiatal házasok lakásproblémáját, ebben az évben 34 házaspár kapott 150 ezer forintot az erre a célra elkülönített, vissza nem térítendő támogatási alapból. A támogatást azok vehették igénybe, akik mindeddig nem rendelkeztek lakással. A gazdasági helyzet Ismeretében azon már aligha lehet csodálkozni, hogy a támogatási alap erre az évre kimerült. Mit hoz a jövő év, mennyi pénze lesz ilyen célokra az önkormányzatoknak, ezt ma még aligha lehet tudni. tály. A 15 játékossá! rendelkező nagykátai gárdából viszont a játékosok kétharmada Tápiószeléről járt át alkalmanként a térség legnagyobb településére. Ráadásul edzőjük — Nagy Tamás — ugyancsak szelei illetékességű pedagógus sportszakember. Ez az állapot egy kissé „piszkálta” is a helyi sport- kedvelők önérzetét. Az egészséges hiúságnak — vagy inkább lokálpatriotizmusnak — is megvan azonban a maga ára. A Tápió- szelei Sportegyesület 300 ezer forintos költségvetéséből a futball, asztalitenisz és triatlon még csak-csak kijön valahogy. De ha a női kézilaibdacsapatot fizetni kell, akkor legalább 150 ezer forintra lenne szükség az idei év második felében. Aztán egy kényszerhelyzet megszülte a talán legjobb megoldást. Történt ugyanis, hogy Nagykátán szintén bajiba került a női kézilabdacsapat. Természetesen anyagiak miatt. Ezzel egyidejűleg pedig még arra is mutatkozott némi lehetőség, hogy a kézilabdaszövetségben zajló átszerFÄRADTAN CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA vezések nyomán a hölgyei a megyei első osztály he lyett az NB II-ben szere peljenek. Ami nyilvánva lóan további költségigény nyel jár együtt. ibben a helyzetben ka pott szinte mentőövet t társulat Majoros Tibor al polgármestertől. Az egybei vállalkozó és leendő szállodatulajdonos önkormányzati vezető a csapat átvé; telét ajánlotta fel, miutál megalakítja saját sportegyesületét. Egy nagyban, vállalkozó ugyanis — különösen, ha még a sportol is szereti — aligha lehel meg komoly reklám nélkül. S a jó szereplés reklámhordozónak számít. Az elképzeléshez természetesen a közvetlenül érintettek nyilatkozatára is szükség volt: ők az igent gyorsan kimondták. Ezek után elindult a szervezés, jelenleg a cégbírósági bejegyzést várják. Addig a Nagykátai Sportkör színeiben indulnak. A bejegyzés után viszont az új egyesület neve: Sansz, Tápiósze- le. Majoros Tibor — mint szponzor — a játékosokkal kötött szerződésben feltételül szabta, hogy a sportoló rendszeresen megjelenik az edzéseken, lelkiismeretesen végrehajtja az edzéstervet. „A csapat erkölcsi megbecsülését áldozatos munkájával elősegíti”. Ennek fejében a tulajdonos vállalta, hogy bizto. sítja a működéshez szükséges feltételeket: felszerelést, edzési lehetőséget, utazási költségeket a bajnokságban való részvételhez. ösztönzésül felajánlotta, hogy az elsősorban amatőr, kedvtelésre, sport- szeretetre alapozott versenyszellemet győztes mérkőzésenként 5-500 forinttal erősíti meg. Ez játékosokra és az edzőre egyaránt vonatkozik. Nyilván ez az ösztönzés is növeli majd a csapat sanszát, esélyeit. Csakúgy, mint a kísérletező, vállalkozó Majoros Tiborét. T. F. TAPIÖMENTI HlfttAP Ve*ctö munkatárs: Matula Oy. Oszkár. 9 Munkatárs: Tóth Ferenc. 0 Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban.
