Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-30 / 203. szám
ÚVÚ OLYVI, 177. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK D U NAJÁJ SZENTENDREI-SZIGET CSEPEL-SZ1GET • DUNAKESZI MIKLÓS • FŐT • GOD • RÁCKEVE # SZIGETSZENTAhol minden a múltat idézi A jövő a fontosabb Errefelé már döcögős az út. Gomolygó porfelhő követi az autót, a keréknyomok között magasra nőtt gazos. Az elhagyatott és vadregényes táj négy kilométerre van Délegyházától, a káposztaföldön túl. Marosi Zoltán tanyája, akár a mesék vándora által keresett menedékhely: a sűrű akácosból egyszer csak az út mellett terem. S a gazda barátságos invitálása is azt sugallja, itt érdemes megállni az utazónak. A nyolcvankét éves ember korát meghazudtolóan fiatalos. Gunyoros mosoly a szemében, tartása egyenes. Nem számít a kor — mondja kedélyesen —, csak az a fontos, milyen a szellem. Nos, az övé a sok megélt vihar ellenére fiatal maradt, jóllehet, már az öregek bölcsességével szemléli a dolgokat. Minden érdekli, ami körülötte történik. van véleménye, vannak kérdései, melyek — látva a mai nehézségeket — egyre erőteljesebben fogalmazódnak meg benne. Mert igenis most változik a világ, alakul minden. Marosi Zoltán eredetileg a Biharban szolgált, Csáky Mihály gróf birtokán volt gazdatiszt. Onnan vonult be a II. hadseregbe 1942 nyarán, csakhogy amikor hazatért — már nem volt egyben a grófi birtok. Az Országos Földhitel Intézetbe kerülve, a délegyházi volt zsidóbirtokok hasznosítását kapta feladatul, úgy került ide. A gazdálkodás irányítását, beindítását kellett szerveznie, az ő területe a Royal Szálló bérlőjének, a Kis Royal tulajdonosának, Korányi Zoltánnak volt azelőtt a földje. Kétszázhatvan holdas birtok volt ez, amelyből aztán 1945 után ötven holdat visszakapott a zsidóüldözés elől megmenekült tulajdonos is. A földosztás azonban a kisemberek számára volt óriási dolog, végre teljesülhetett az álmuk. Marosi Zoltán is kapott tíz holdat, mivel semmiféle kifogás nem merült fel személyével kapcsolatban. Nem volt nyilas, nem kompromittálódott, a cselédek pedig igazolták, hogy velük mindig tisztességesen bánt. A rég óhajtott fold megművelése azonban keservesen indult. A környéken egyetlen ló, két ökör és három tehén jelentette az összes jószágállományt, s tönkrementek a szerszámok is. Dolgozni akartak, de nem volt mivel. Tenni akartak, de nem tudták, hogyan. Az élni akarás azonban óriási lendületet adott mindenkinek, ésszel, erővel, de főként közösen próbálták megtenni az első lépéseket. Végül is óriási megpróbáltatások árán learattak, de jött az újabb akadály, nem tudták elcsépelni a gabonát. Összeálltak néhányan, hogy egy da- basi embertől cséplőgépet béreljenek, de fedezet híján nem kapták meg. És akkor olyat tett Marosi Zoltán, amiről maga sem hitte, hogy erre képes: megszervezte, hogy ellopják a cséplőgépet. Amikor felelősségre vonták érte, azt modta: a használat fejében félretették a búzát, de nem tehettek mást. Sokuknak volt szükségük a gépre, mert az embereknek élni, enni kell. Politika? Akkor a kenyér is politika volt. S egyeseknek fel kellett vállalni a többiek vezetésének szerepét, meg kellett mondani, mi a jó és mi nem, merre és hová menjenek. Marosi Zoltán ezt tette. Délegyházán 1945-ben megalapította a szociáldemokrata pártot (holott ez elsősorban a gyári munkások pártja volt), s szervezett egy teljesen önkéntes kertészszövetkezetet, amely az emberek igazi, nem bejegyzett, hanem az együttműködés és egymás Dunaharasztin Tanfolyamok oszt nyári szünet után az programokra készülnek a művelődési házak: régi-új programokat szervezve fiatal és idősebb korú látogatóiknak. Így törtéDUNATÁJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. © Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a saíerkesztőségben. Címünk: Dp. VIII., Somogyi Béla u. 6. P?.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. 8 «sflfotap nik ez Dunaharasztin is a József Attila Művelődési Házban, ahol szeptembertől indítják a foglalkozásokat. Ezek szerint gyermekek részére tornát, balettet, illetve karatetanfolyamot hirdetnek, s ha lesz elegendő jelentkező, nyelvi kurzusokat — angolt, németet — terveznek. A felnőttek ugyanezen nyelveket tanulhatják, ők azonban a heti kétszer másfél óráért nem két-, hanem háromezer forintot fizetnek majd. Emel- let szabás-varrás tanfolyamra is jelentkezhetnek: az idén a kezdőknek indítják a képzést. Bővebb felvilágosítást a művelődési házban adnak. segítése céljából megalakított szövetkezése volt. Mert csak így tudtak boldogulni. Később aztán ki-ki kényszerből lépett a tsz-be — de nem volt más választásuk ekkor sem. A valamikori gazdatiszt azonban itt is jól hasznosította ismereteit, s bár közben másutt is dolgozott — még csepeli munkás és vasutas is volt —, 1969-ben mégis a tsz-től ment nyugdíjba. Hosszú volt az út — és fáradságos. Politikai rendszerek változtak, emberi sorsok fordultak, korosztályok nőttek fel. Délegyháza arca is átformálódott, a régi tanyákból nem mind élte túl a változásokat. Elöregszenek, s ha kihalnak a régiek, nincs tovább. Pedig itt minden a múltat őrzi. A falakat nedvesített vályogos földből rakták, a mennyezeten gerendák, a szobák hosszan, sorban követik egymást. Az udvaron a jellegzetes gazdasági épület, benne a valamikor életmódot felidéző lomokkal és eszközökkel. A múlt mellett azonban — mondja Marosi Zoltán — a jövő a fontosabb. Amely a parasztember számára nem lehet más, mint a dániai minta. Az önkéntes és igazi szövetkezés, amikor a parasztemberek maguk gazdálkodnak, de közösen vásárolják és közösen használják gépeiket. így kellene itt is. Hogy a sok huzakodás után végre értő módon bánjanak a földdel. Vasvári Éva Rangsorolni kellett Támogatják a rászorulókat „Ahogyan országszerte, úgy Taksonyban is romlott a lakosság szociális helyzete.” E tömör megfogalmazás az önkormányzat első félévi szociálpolitikai munkája értékelése kapcsán hangzott él, azzal a kiegészítéssel, hogy nem kis erő- feszitésbe került minden rászoruló támogatása. A szűkös anyagi eszközök a jó szándékok ellenére is korlátokat szabtak — rangsorolni kellett a kiadásokat. összesen tizennégy tétel szerepelt a költségek sorában, s a gazdálkodást az minősíti a legjobban, hogy időarányosan teljesítették kitűzött céljaikat. Vagyis úgy, és annyit költekeztek, hogy azért a második félévben is fedezzék a rendelkezésre álló összegek a szükségleteket. A szociális segélyekről vegyes hangulatú véleményeket lehetett Véradás Szeptember 3-án, kedden véradást szerveznek Duna- varsányban. Az önkéntes jelentkezőket a gödöllői vértranszfúziós állomás dolgozói várják, s mint mindig, most is azt kérik: minél többen vegyenek részt az életmentéshez oly fontos akcióban. A véradók között sorsjegyet osztanak ki, amelyet majd november 27-én, a véradók napián húznak. Értékes jutalmakat lehet nyerni: a fődíj egy mikrohullámú sütő, a második és harmadik díj pedig egy rádiós magnó, illetve egy háztartási robotgép. FOTOKIALLITAS A természet A szigetszentmiklósi művelődési központban A természet címmel szeptember 2-án nyíló fotókiállításon a szigethalmi Ihász Zoltán és a pilisszentiváni Tóth István munkái tekinthetők meg. A tárlatot egy hónapon át kereshetik fel az érdeklődők: október 3-ig. Lacházi atiétaiányok Tüzér utcai ráadás Felvételünkön: háziverseny a bajnokság után. Az első kör után a lacháziak A VOSE színeiben szereplő kiskunlacházi atlétalányok rendre jó eredményekkel hívják fel magukra a figyelmet. Országos bajnoki címmel is büszkélkedhetnek. Nyáron, az iskolai szünetben sem tétlenkedtek a Munkácsy Általános Iskola diákjai, otthon gyakoroltak. Sőt a fővárosban, a Tüzér utcában a megyei összetett bajnokságon részt vevő népes küldöttség a verseny után külön edzést tartott. Megtudtuk, hogy itt kitűnőek a lehetőségek, rekor- tári pályán gyakorolhatnak, s ezért tartják a Bp. Honvéd-pályán ezt a ráadást. Szeptemberben lesz a Népstadionban az országos serdülőbajnokság újabb felvonása, amelyen szeretnének jól helytállni. Kép és szöveg: Reitter László hallani: elmarasztalóan főleg az alácsonynak vélt lakásépítési támogatásról beszéltek, jóllehet ez az ősz- szeg elérte a kétmilliót. Ügy tűnik azonban, főként az emelkedő anyagárak, s az erősen megromlott szociális helyzet miatt 1992-re nagyobb összeget kell majd tervezni — persze, ha lesz rá fedezet. Pozitív eredményként értékelhető viszont, hogy a rendelkezésre álló keretek túllépésére csak néhány tétel esetében került sor: az ápolási díjakra hetvenkét- ezer, a rendszeres nevelési segélyre 61 ezer, illetve az ingyenes gyógyszerek biztosítására százhétezer forinttal lépték túl a keretet. Más kiadásokban sikerült tartani a szintet, s számítások szerint maradvány várható a házi gondozói szolgálat, a szociális étkeztetés, a rendszeres szociális segély és a mozgáskorlátozottak üzemanyag-hozzájárulása kiadásaiban. Nyilvánvalóan vannak hiányok is — de átcsoportosítással lehet majd ezeket pótolni. — i. — a. Búcsú Lóréven Hosszú idő óta hagyó mánya van, és a megye határokon túl is hírneve szerzett magának a lórév búcsú. Az idén — az előző évek hez hasonlóan — szintéi augusztus 28-án kezdőd tek meg az ünnepségek: < ráckevei szerb egyházköz ség, a lórévi szerb egyház község és mindkét telepü lés önkormányzata vállalti a búcsú megrendezését Először a ráckevei Nagy boldogasszony szerb temp lom felszentelésének évfor dulójára emlékeztek, majd i Szent Kozma- és a Dam jan-kápolna restaurálás: utáni felszentelésre kerül sor. A ráckevei szerb temp lomban tartott püspök nagymisén Mártity Mirosz láv lelkész és Hraniszláx Péter egyházi elnök i: részt vett, illetve a híre: Tomkinsz-kórus is éne kelt. Dr. Kulcsár István rác- kévéi polgármester és Ale^ xov Lyubomir lórévi pof gármester jelenlétéve tisztelte meg a búcsút ami közel három napon á tart majd, elsősorban i nagyszámú külföldi és hazai rokonság, ismerősök él barátok szórakoztatására. Korlátok és buktatók Egészségmegőrzés — ma Korom, füst, méreg, rossz levegő:'már ez is elegendő a betegségre. Csakhogy a környezeti ártalmak mellett számolnunk kell a családokat szétziláló munkanélküliséggel, a hajléktalanok problémáival, a szociálisan kiszolgáltatott réteg egyre válságosabb gondjaival. Lehet-e ilyen helyzetben valamelyest is aktualizálni az egészségnevelés tennivalóit? — Éppen ebben a helyzetben válna leginkább indokolttá — válaszol dr. Berhés Béla dömsödi ügyvezető körzeti főorvos —, de a gyakorlat tanúsága szerint mégsem működik hatékonyan. Sajnos az orvoshoz a végeredmény jut el: a szervi bántajmakkal küzdő beteg, aki esetleg éppen szociális okokra visszavezethetően épült le, vált alkoholistává vagy neurotikussá. Ezeket az embereket gyógyítani kell, holott tudjuk: az életmód megváltoztatása lenne az elsődleges. A rendelőben már nincs prevenció, itt gyógyítómunka folyik. — Ebből az következik, hogy az egészségnevelés élvonalában nem az orvos áll? — Az orvos is — de nem elsősorban a rendelő e munka terepe. Hanem az élet egésze, ahol az orvosnak éppúgy megvan a maga szerepe, mint a pedagógusnak és a népművelőnek. Rendkívül nagy hatása lenne a tudatos és folyamatos felvilágosításnak, de ez sem azonnal hozna eredményt. Meglehetően bonyolult és összetett a dolog, s meg kell mondjam, a mai életkörülmények nem teremtenek ehhez jó közeget. Az emberek többsége a megélhetésért küzd, hol jut ideje és energiája, hogy erőfeszítéseket tegyen önmaga lelki és fizikai épsége megőrzésére? És valljuk meg, nem is igen érdekli az embereket a téma. Még nem is olyan régen nagy érdeklődés kísérte az egészségügyi előadásokat, ma nincs igény, ellaposodnak ezek az erőfeszítések.- És az orvosnak jut ideje es energiája a nevelésre, hiszen ő is ugyanabban a hajszolt világban él? — Nos, ez a másik kérdés. Általában kevesen vagyunk, sok a beteg, takarékoskodnunk kell mindennel: pénzzel, idővel eszközzel. Be kell azonban látni, amikor egy nap hetven beteget kell ellátni a rendelési idő alatt, s kollégákat kell helyettesíteni — nincs idő a meghitt beszélgetésre, úgymond a nevelésre. Feltétlen el szeretnénk kerülni a rutin buktatóit, de bizonyos körülmények behatárolják az orvos lehetőségeit. Még akkor is, ha nemcsak gyógyító, de nevelő funkciót is szeretne gyakorolni. Va. É. Kiállítás a Savoyai-kastélyban Valéria bemutatkozik Különlegesen szép és, mint ahogy azt elöljáróban megtudtuk, rendkívüli hangulatú kiállításra kerül sor augusztus 31-én, szombaton 16 órakor a ráckevei Savoyai-kastélyban. A tizenkilenc esztendeje Németországban élő, de magát mindig is magyarnak és ráckeveinek valló Valéria Lipsz Géb. Kört- vélyes, akit szerte a nagyvilágban csak Valéria néven ismernek, most itthon is bemutatkozik csodálatos méretű és színhatású képeivel. A kiállításra közel kétszáz egyedi, mindenkinek a művésznő által készített, más-más festésű meghívót küldtek, és így a megnyitó egyben a kis kartonra festett munkák „találkozója” is lesz. A Grafik Design Exclusiv V aléria-kiállítást dr. Losonci Miklós művészet- történész nyitja meg.
