Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03 / 181. szám

L ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1991. AUGUSZTUS S., SZOMBAT TÁP.ÓMENTI v/tíiiaD MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON A lemaradást behozzák Tiszta vizet a pohárba Kellemes csalódás Laktanyából szabadidőközpont? Április 30-án a szovjetek elhagyták az inárcsi (csév- haraszti) katonai objektu­mot, felhasználásáról azon­ban — a Vagyonügynökség döntésének hiányában — eddig csak elképzelések születtek. A televízióban látott szét­dúlt laktanyák után min­den rosszra felkészült ma­gyar átvevő bizottság ezút­tal kellemesen csalódott, mert mind a raktárhelyisé­geket, mind a lakásokat jó — azonnal felhasználható — állapotban találták. Mindez nem mondható el a — mintegy 1 négyzetkilo­méternyi — szabad terület­ről, ahol lépten-nyomon robbanóanyagokba és lősze­rekbe ütköztek. Némelyik­nek elég egy kisebb rúgás, hogy robbanjon. Amíg a tűzszerészek alaposan át nem vizsgálják a terepet, szó sem lehet az objektum hasznosításáról. A laktanya őrzése 21 em­ber számára biztosít mun­kalehetőséget és viszonylag tisztességes fizetést. Szeren­csére az átadás napjának hajnalán történt incidens, amikor hatan be akarlak törni, azt gondolván, már szabad a „pálya” — nem ismétlődött meg. Inárcs és Csévharaszt sza­badidőközpontot és kis üze­meket tervez a területre. Az egyelőre problémás ivó- vízellátást az itt található vízellátó egység segítségével — legalább részben — meg­oldhatnák. Elképzelésekben nincs hiány, kérdés, hogyan dönt a vagyonügynökség és mi­kor fejezik be munkájukat a tűzszerészek. P. E. re- MMWMaMm.-aaw.ga I. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 3„ MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON elvetésünkből 10 millió forintot tartalékoltunk az induláshoz. A lakossági hozzájárulást 30 ezer fo­rinttal számoltuk, ami mintegy 26 milliót jelente­ne. De honnan vegyük a még hiányzó több mint tíz­milliót? Polgárainkat job­ban nem sújthatjuk, noha kisebbik része zsebből fi­zetné ezt az összeget, nem tíz év alatt. A nagyobbik résznek ehhez nincs tehet­sége, persze jó ivóvíz neki is kell. A vízműtársulat megalakításához ugyancsak szükséges az ő szavazatuk is. — Van más nehézség is? — Pillanatnyilag a má­sik akadály, hogy nincs szakhatósági engedélyek alapján kiadott vízjogi en­gedélyünk. Az elmúlt hó­napban elkészült egy 300 méteres, megfelelő vízho­zamú kutunk. A Köjál sze­rint a „mintaként behozott talajokról megállapítható, hogy gyengén elsavanyo- dott, nagy sótartalmú ta­laj". A kút körül 10 méte­res sugarú körben 1 méter mélységben teljes talajcse­rére van szükség. Ezt per­sze megcsináljuk, sőt kita­karítottuk már a Honvéd utca és a Mérges patak ál­tal határolt területet, aho­vá mindenféle szemetet hordtak a portákról. Re­méljük, hogy ezután a Kö­jál sem zárkózik el az en­gedély kiadásától... A szentlőrinckátaiak egyelőre senkinek sem ad­ták meg a kivitelezési jo­gosultságot, noha a Pest Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat a tervezési és fúrási munkák költségei­nek megtérítését kéri, amennyiben nem ők lesz­nek a kivitelezők. S a szó­ban forgó összeg is csak­nem 4 millió... RIADTSÁGRÖr; SZÓ SINCS — Most már semmitől sem riadunk vissza! Ebben a 4 évben — amíg én pol­gármester leszek — közös erővel kiépítjük a vezeté­kes hálózatot, s garantál­tan tiszta vizet ihatnak a lőrinckátaiak — jelentette ki a falu első számú veze­tője, Szabó Kálmánná. Tóth Ferenc Halastó Táborfalván Amurokkal etetik Htokkal Inkább a Zagyva, semmint a Tápio Szentlőrinc- káta jellemző vízfolyása. A Jászság peremén fekvő, alig 8990 lelket számláló falu északi és keleti határában ka­nyargó kis folyócska ráadásul épp a Tápió vidékével el­lenkezőleg, Jászberény felé igyekszik. S noha a nagy­halai heti nagypiacra sokan járnak csütörtökönként, as Itteniek nagy része esténként a fővárosba tart papriká­val. uborkával s egyéb zöldségekkel megrakott jár; müvén. ■ i. .és hova lett a hal? . -áü-w-. .■ (Vimola Károly felvétele) Táborfalvának nincs fo­lyója, hegye, természetvé­delmi területe. Ha nincs, hát nincs — gondolták az itt lakók —, ha a természet nem volt kegyes hozzánk, készítünk magunknak pihe­nőhelyet. A sportpálya mel­letti mocsaras, lapos, sze­méttelepnek használt terü­letet szemelték ki, ahol az itt-ott kicsillanó vízben annyi volt a kárász, hogy a gyerekek kosárral halász­ták. Először csónakázótóra gondoltak, de győzött az ősi vadászősztön, jelen esetben a horgászszenvedély. Mi­előtt még lett volna hol horgászni, horgászegyesüle­tet alakítottak, s a tagok, részben az országos egyesü­let támogatásából, részben saját pénzükből kialakítot­tak egy „L” alakú horgász­tavat. Hogy ne csak kárász kerüljön a horogra, pontyot és amurt is telepítettek. Maga -ú tó 1988-ban lett kész. Körbekerítették, laka­tot tettek a kapura, de az elzárás csak jelképes, mert minden családban van va­laki, aki tagja a horgász­egyesületnek. Három év alatt megszokott program­jává vált az itt lakóknak, hogy ^kijönnek horgászni, sétálni,~nápozni. A tavat körbefogó, em­bermagasságú nádat hor­gászhelyek szakítják meg. Névtábla nélkül is minden­ki tudja, ki, hol szokott ül­dögélni kapásra várva. Für­désről, csónakázásról persze szó sem lehet. Egyetlen csónakot tartanak, azt is kizárólag etetésre. Idén új létesítményekkel gazdagodott a horgásztó környéke. Néhány hete ad­ták át a „csárdát” és az új mellékhelyiségeket. Maga a csárda egy teraszos kis épü­let, ahol a horgászfeleségek főzhetnek. Itt lehet szend­vicseket készíteni, italokat tárolni. A meglevő tó mellett egy újabb kialakítását kezdték meg. A meder kialakításá­hoz már kidózer öltük a föl­det, most arra várnak, hogy az alja elalgásodjon, ezzel olyan záróréteget képezve, ami megakadályozza a víz elszivárgását. Egyelőre ká­ka és sás hajladozik a fel­színén. Nem sokáig, mert ősszel amiirt telepítenek ide is, ez a halfaj pedig, mint tudjuk, növényevő. Déli rekkenő hőség volt, amikor meglátogattam a tá­borfalvi horgásztavat. A hétköznapra — munkaidőre — való tekintettel, csak ketten állták a napsugarak rohamait (le nem véve sze­müket az úszóról), de biz­tosítottak, hogy este, főként pedig hétvégén nincs itt egy talpalatnyi hely sem. Csak egészen halkan — így zárójelben — jegyzem meg, netjt biztos, hogy a fe­leségek egyértelműen örül­nek ennek a kis tónak. A horgászok ugyanis éjszaka sem szívesen mondanak la a halak társaságáról, nem­egyszer éjjeli két órakor kerülnek haza. Pachner Edit DABAS1 HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. • Munkatárs: Pachner Edit. 0 Fogadónap minden héttőn ll-tőt 17 áráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. Vili. kér.. Somo­gyi B. u. «. ss. Pí.: 311. ír. S*. 144«. Telefon: 138-Z3S9/283 Nem csoda hát, hogy ezekben a napokban az új nagybani az igazi beszéd­téma Szentlőrinckátán. Lesz-e majd ott „nagy ma- sí" — mert hisz a Bosnyá- kon hellyel-közzel előfor­dult — csak ezután derül­het ki. „Az mindenesetre biztató, hogy mégiscsak egyszerűbben megközelít­hető a Nagykőrösi úton frissen megnyílt új piac, misí a régi” — hallottuk néhány helybéli fóliázótói, NEM CSAK VÚU {znak Pénz ide, paprika oda: a polgármesteri hivatalban a falu mindennapi életével keil a legtöbbet foglalkoz­ni. S az másból is áll, mint fóliázásból, piacból. Hiszen gondnak itt sincsenek hí­ján. Nem hiába hírlik a környéken: gazdag falu­siak, szegény hivatallal. — Ez utóbbi még csak elmegy. De ami a gazda­gokat illeti, ott már sán­tít a dolog. A település la­kóinak fele nyugdíjas — magyarázta Szabó Kál­mánná polgármester ász­áron/. — Ők persze to­vábbra is dolgoznak: itt éj- j ei-nappal mindenki ezt teszi. Nálunk igazi megbe­csülést csak munkával le­hetett eddig is szerezni, fő­leg, -ha látszata van. Az emberek 90 százaléka fó­liázik. Nyilván nem vélet­len, hogy a fiatalok zöme máshol telepedik le. A beszélgetésben gyor­san a legkényesebb hely­béli kérdéshez értünk: a környező települések közül egyedül itt nincs vezetékes ivóvíz ma sem. Egyedi mélyfúrású kutak elégítik ki a napi 1000 köbméteres vízigényt. Évek óta — hol| erősebben, máskor halkab-; ban — beszédtéma, hogy a minden talpalatnyi földet í kihasználó fóliások inten­zív műtrágyázása rontja a víznek a minőségét. Szak­emberek között akad ugyan, aki ezt vitatja, s inkább a talaj adottságokra hivatkozik. Annyi viszont bizonyos: a fúrt kutak többsége az első vízadó ré­tegre épült, ahol minden lehetséges. Locsolásra al­kalmas ugyan, de — azon túl, hogv „kemény” a víz — emK~ri fogyasztásra aligna. Több Köjál-vizsgá­lat nődig egyenesen nitrát­tartalmat mutatott ki. TAP1ÖMENTI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. « Munkatárs: Deák Attila. 0 Fogadónap minden csütörtökön 10-^12 óra között Nagykátán a »' művelődési központban. — Jellemző helyzetünk­re, hogy az önkormányzat­hoz tartozó intézmények között egyedül az iskolá­ban, egy 100 méter mélysé­gű fúrott kútban található csecsemőfogyasztásra is al­kalmas ivóvíz. Ettől füg­getlenül: magánházaknál persze még van jó ivóvíz, hiszen 2-3 kutat is fúrnak, s amelyikből inni akarnak, azt mélyebbre. De ki tudja, meddig? Nem akarok visz- szafelé mutogatni — 17 évig itt dolgoztam, csak éppen másik széken — de tény: nincs közműves ivó­vizünk. Pedig sokszor fel­vetődött az igény, hallottuk a jó példákat, mások ho­gyan vágtak bele. Könnyen hagyta a vezetés, a falu sem kényszerűéit akkor még... el voltak foglalva a fóliával. Most be kell hozni hosszú évek lemara­dását. _ , TÁMOGATÁS KELI — Be lehet? *0 — Már 1987-ben elkez­dődött az előkészítés. Most ott tartunk, hogy megkap­tuk az elvi vízjogi enge­délyt, múlt év decemberére elkészültek a tervek. Folyó áron ma már közel 80 mil­lió forintba kerül a beru­házás az áfával együtt. Ez akkora összeg, hogy önerő­ből semmiképpen sem tud­juk megoldani. Legalább 30 százalékos központi fi­nanszírozás kellene. Eddig azonban hiába kilincsel­jünk: az idén 3 millió fo­rintra pályáztunk, nem f kaptuk meg. Azt sem tud­juk, hogy miért utasították jel, esetleg formai hiba 'miatt? Nem létezik, hiszen a TÁKISZ szakembere se­gített elkészíteni! Nehéz megérteni, hogy míg má­sok tornateremre kaptak pénzt, mi még vízre sem. Dehogy vagyunk mi a tor­naterem ellen — hiszen nekünk is van —, de hát mi itt Lőrinckátán zacskós vizet igyunk? Ez évi költ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents