Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-29 / 202. szám
Szákion már eSviseShefeHsn Átfogó Dums-hasz Mindegy, hogy honnon, csak.. • Pénzt, de nagyon sokat í Süket csönd veszi körül a világkiállítást, pedig néhány hónappal ezelőtt * szinte alig esett szó másról, mint 1995-ös megrendezéséről. A dátum most már 1996-ra módosult, de úgy tűnik, mintha már. nem is halasztásról- lenne szó. Mintha megfeledkeztünk volna rólá. Ezért keltett nagy érdeklődést az a tervezet, amelyet ár. Szűcs András, a Pest Megye ön- kormányzati Hivatala köz- gazdasági irodájának vezetője terjesztett a területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elé. Az elképzelés ugyanis az 1993-os világkiállítás megrendezéséhez kapcsolódó idegenforgalmi és gazdasági vállalkozások beindításáról szól, nem firtatva, vajon lesz-e egyáltalán 1996-ban bármiféle - rendezvény Magyarországon. Ha ígen, várhatóan 10 millió külföldi érkezik majd, akiknek meg kell küzdeniük a már jelenleg äs zsúfolt és túlterhelt közlekedési viszonyainkkal. A tervezet megálmodóinak figyelme így kézenfekvőén n jelenleg még kihasználatlan vízi személy- és teherszállítás felé irányult. A Duna—Rajna—Majna- csatorna megnyitásával az európai északi államok is bekapcsolhatók lesznek vízi úton is Közép-Európába, így Magyarország idegen- forgalmába. Ehhez az szükséges, hogy az országba történő belépéstől az onnan való kilépésig, tehát Győrtől Bajáig olyan kikötők épüljenek, amelyek akár 10-15, egyenként 8-1Q méteres hosszúságú hajó egyidejű fogadására is alkalmasak. Ilyen állomások tervezhetők Győr, Komárom, Nagymaros, Vác, Budapest. Dunaújváros, Paks és Baja térségében. A fővárosban négy kikötőre lenne szükség, az idegen- forgalmi kikötőkön kívül a nagyobb piaci területekhez kapcsolódó kereskedelmi kikötők épülhetnének. A kalkulációk szerint ezeknek napi bevétele 300 ezer DM körül mozogna, ám megfelelő propaganda hatására még emelkedhetne is. A kikötést hely biztosításán túl olyan szolgáltatásokat vehetnének itt Az utóbbi négy esztendőben bizony sok víz lefolyt a Dunán. Ez természetes. A víznek az a dolga. Sok víz befolyt a gyáli Eötvös József Közgazdasági Szakközépiskolává is a tetőn át. Ez pedig nincs rendjén. A négy éve megyei beruházásként épült középiskola teteje első perctől beázik. A költségvetés akkor 60 millió forint volt, és a bonyolító a* Pestber, Az építkezést magát a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalat végezte, de a tető elkészítését alvállalkozóra bízta, nevezetesen a Szolnoki Állami Építőipari Vállalatra. A munka elkészült, de úgy tűnik, nem jól Hogy ki, illetve kik a hibásak, kik fognak felelni azért (ha fognak), hogy egy már akkor sem kis beruházást így elrontottak, ma még sejteni sem lehet. A víz befolyik a tantermekbe, az elektromos kábelek átáznak, az iskolában lévő komputerek gyakorlatilag használhatatlanok. A munka, az iskolában való tanulás esős időben életveszélyes. Intézkedés nincs. Egyelőre felelősök sincsenek! Az élet pedig nem áll 4 * so^firJqp igénybe az utazók, mint pénzváltás, hajószerviz, üzemanyagtöltés, vízcsatlakozás, és tv-kábelcsatla- kozási lehetőség. Ezen elképzelések jegyében a megyei önkormányzat átalakíthatná a Révhajózási Vállalat tevékenységi. körét, amely korányi telephelyén családi jachtokat építhetne. A szárazföldi kisáruszál- lítás kiváltására lciskonté- ner-szállító hajók építését és üzemeltetését tervezik, egy hajó 13-20 szárazföldi kamion szállítási kapacitását helyettesítheti. A köznyelv által kofahajónak nevezett kísáfuszáliító konténerhajók a Duna menti településeken termelt primőr áruk gépesített, olcsó szállítását végeznek a budapesti vásárcsarnokhoz, egyelőre a Pest megyei szakasz területéről. A konténerhajók fogadását két kereskedelmi kikötő megépítésével lehelne megoldani, ahol hajódaru végezné a kis konténerek mozgatását. A rakományt villástargonca segítségével tehergépkocsira rakodnák át, amely továbbvinné a megfelelő címre. A konténerhajó időszakosan állóhajóként, hűtőtároióként is alkalmazható lenne. Forgalomba állításukkal párhuzamosan azokon a mezőgazdasági területeken erősítenék a termelést, amelyek közel esnek a Dunához. Mivel a megyei önkormányzat nem rendelkezik akkora tőkével, amelyből egy ilyen nagyságrendű vállalkozást — szinte teljes körű Duna-hasznosítást — fedezni lehet, ezért magyar és külföldi bankok, vállalkozók bevonásával részvénytársaságot kell létrehozni. A területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság egyhangú lelkesedéssel fogadta az előterjesztést, kétségei mindössze két tagnak voltak. Osvay András, a bizottság elnöke a tervezetet előkészítetlennek tartotta, bár hozzátette, nem elképzelhetetlen, hogy precízebb kidolgozás esetén akár támogatná is szavazatával az ötletet. Juhász Ágostonná bizottsági tag, egyébként budameg, hétfőtől ebben az iskolában is meg kell kezdeni a tanulást, a tanítást. Gyűl polgármesterét, Gimesi Istvánt kértük, mondja el, hogy fog ez menni? Mit tudnak tenni vagy tanácsolni, s kitől varnak segítséget, mi lesz a megoldás? — Ügy vélem, a szálak hosszan, évekre visszanyúlnak. Az elődöm, a volt tanácselnök kérte a Pestbert, lepjen a tetőt kivitelező vállalat felé. Ügy tudom, az ügy bíróságon van, mégpedig a megyein, de tárgyalásról, határozatról nem tudok. A tető pedig beázik. Tarthatatlan az állapot, az épület állaga napról napra romlik, időnként tócsákban áll a víz. Most elkezdődik ugyan a tanítás, de egy esőzés, és már meg is áll az élet. Az igazgatónak én mint községi vezető csak ezt tanácsolhatom, esőben ne legyen tanítás, veszélyes. Ez a középiskola megyei oktatási célokat szolgál, így a megyei közgyűlés is foglalkozik gondjaival. A tervek szerint szeptember jenöi polgármester annyiban csatlakozott Osvay Andráshoz, hogy bár az elképzelés kinöheti magát ragyogóan jó dologgá, a mostani előterjesztés olyannyira gyönge, hogy annak támogatására nem emelné fel a kezét: — A közgazdasági iroda félmillió forintot kért arra, hogy a részletes programot kidolgoztassa. Ez minden bizonnyal jó üzlet a tervezővállálatnak, de vajon valóban jó üzlet-e u megyének. Az ötletet feltehetőleg vállalkozók vetették fel, sót feltehetőleg ugyanazok a vállalkozók, akik később a megvalósításban részt kívánnak majd venni. Valóban nincs nekik annyi pénzük, hogy a részletes terveket kidolgoztassák? Valóban a megyei önkormányzattal kell ezt kifizettetni, miközben a megyei intézmények éhen halnak? Természetesen jó ötletnek tartom azt, hogy a megye beszálljon egy ilyen vállalkozásba, akár területekkel, akár vállalatokkal, ám akkor tegye elénk a részletesen kidolgozott, kész programot az vagy azok, akik a megyei önkormányzatot meg akarják nyerni ennek a vállalkozásnak. A tervezetben legyenek benne gazdaságossági számítások, végezzenek felmérést a termelők körében, lesz-e valóban annyi fuvar, amennyi nyereségessé teszi a szállítást. Mutassák ki, valóban olcsóbb-e a vízi szállítás még akkor is, ha átrakodást, és szárazföldi továbbszállítást igényel az áru. Valóban ki- köt-e majd annyi hajó, hogy napi 300 ezer DM befolyik a kasszába? Nem tudjuk azt sem, hogy a főváros hogyan áll a dologhoz, egyáltalán' tudnak-e ezekről az elképzelésekről. Vagy lehet, hogy kiadjuk az 500 ezer forintot a tervekre, ők pedig azt mondják, köszönik, nem kell? A közgazdasági irodának inkább azt kellett volna vállalni, hogy koordinálja az érintetteket, összehozza az érdeklődőket, és egyezteti, ki kivel, mennyi tőkével .., egyáltalán mit akar? 20-án tárgyalják a dolog pénzügyi részét. De mi lesz addig? — Jelenleg nem tudok mit mondani. Kilátástalan a helyzet. A felújítás, a lapos tető átépítése a mai arakkal 40 millió forintba kerülne. Az is megoldás lehet, hogy az állami támogatást „lekérem” előre, és abból megkezdjük tűzoltó- mun kával a részleges felújítást. hiszen a télnek így nem lehet nekimenni. Ezzel a lépéssel viszont azt kockáztatom, hogy a pedagógusoknak esetleg a következő hónapokban nem tudok bért fizetni — mondta a polgármester. Van tehát a megyének, közelebbről Gyálnak egy új iskolája, ahol az idén is több száz gyermek szeretne tanulni. Van, de még- sincs. Tanácstalanok a vezetők, tehetetlenek a pedagógusok. a szülők idegesek, a bizonytalanság nagy. A döntés, a nagy lépés megtétele még várat magára. Az, hogy itt volt a nyár, a maga három hónapjával, és akkor is lehetett volna A meghívás polgármesterek értekezletére szólt, ehhez képest polgármestert elvétve lehetett csak látni a teremben. Akik eljöttek, inkább n legkülönbözőbb intézmények vezetői, igazgatói voltak, később világossá vált, hogy miért. A megyei intézmények üzemeltetése körülbelül egy éve került terítékre. Rengeteg vita kísérte e kérdést, a megye sokáig azt az álláspontot képviselte, hogy csak azoknak az intézményeknek a működtetését vállalja, amelyeket a helyi önkormányzat a megye tulajdona-, ba ad át. Ez ellen többen tiltakoztak az elmúlt egy év során, ezért tekintette mindenki örömteli eseménynek, hogy Pest megye főjegyzője, dr. Erdélyi László az ülés, elején bejelentette, hogy a megyei önkormányzat min-, den olyan intézmény működtetését elvállalja, amelyet a helybéliek nem képesek önerejükből fenntartani. Ugyanakkor, ha a tulajdonjoghoz a helyi önkormányzat ennek ellenére is ragaszkodik, akkor ezt is tiszteletben tartják. Célszerű megkötni — Rendszereztük a településekről érkező igényeket — mondta a főjegyző —, és ezek alapján azt javasoltuk, hogy ha valamely önkormányzat az intézmény működtetését nem vállalja, akkor azt ajánlja fel a megyének. Ha pedig az ingatlan tulajdonjogát meg akarja magának tartani, az ellen a megye nem tehet semmit. Az ingó vagyont azonban jó lenne mindenképpen az üzem éltetőnek felajánlani, hiszen ellenkező esetben azt évente leltározni, selejtezni és leírni kell, ugyanis a választási ciklus végéig ezek a tárgyak feltehetően mind elhasználódnak. Mindezekről szerződésben kell majd minden egyes intézmény esetében megállapodni. Mivel a szerződéseket testületek kötik testülettel (helyi és megyei), várhatóan nem lesz egyszerű a megállapodás, ezért a főbb kérdésekben jó lenne már előre megegyezni. A szerződéseket jövő év eltöprengeni, csak egy dolog. Az is, hogy eddig, négy éven át nem derült ki, ki végezte a hanyag munkát, és miért nem vonták felelősségre. A falakon az esővíz mosta árkok és vízfolyások. A közel hatvan „munkahely" az iskolában áramot igényel. A számítógépekbe folyik be a víz. Es nincs pénz, nincs felelős, nincs igazi gazda, aki a sarkára állna. Kitoltak as iskolával, mondta valaki. Mi pedig azt kérdezzük, ki ? És biztos, hogy az iskolával? Vagy mindenkivel, aki kapcsolatba kerül a ma még megoldhatatlannak látszó üggyel? Addig is, míg döntenek a pénzekről és a felújításról, a polgármester és az iskola igazgatója — hiába törik magukat, tehetetlenek — ráönthetnek két vödör bitument a tetőre, talán ez is segít valamit... ja, így talán lesznek ebben a tanévben érettségizők az Eötvösben Gyálon. Reméljük. Igaz, negyedikesek? A. M. jétöl célszerű megkötni, hiszen az intézmények ez évi sorsa már rendezettnek látszik, december 31-ig valamely költségvetésből áramlik hozzájuk pénz. Mive! háromféle tulajdon- viszonyú intézmény kialakulására lehet ma jd számítani, ezért a hivatal háromféle típusszerződést dolgoz majd ki. A következő közgyűlést követő két héten belül pedig minden egyes intézménnyel egyeztetik a részleteket, és aláírják a rájuk vonatkozó szerződést. Félreértett szavak A résztvevők a főjegyző utolsó szavait némiképpen félreértették, és azt hitték, hogy az egyenként történő megállapodásokat ott helyben, azonnal kell megtárgyalni. Ez a felszólalásokból tűnt ki, a megjelent intézményvezetők ugyanis, egy a másik után, elmesélték saját intézményük szomorú helyzetét, részletesen ecsetelve,- milyen anyagi gondokkal küszködnek. Az ülés emiatt egy kissé hosz- szúra nyúlt, ugyanakkor az éppen fel nem .szólalok számára valamelyest unalmassá is vált, hiszen mit érdekelte a megye legfelsőbb csücskéből érkezett iskola- igazgatót, hogy milyen problémákkal küzd a több A Környezetvédelmi Mi- nisztérim 12/1991. számú rendelete az elmaradott térségek támogatásáról szól, 1. számú melléklete pedig fel is sorol 9 Pest megyei települést, amelyet hátrányos helyzetűnek minősítenek. Pest Megye önkormányzati Hivatala már a jogszabály előkészítése idején jelezte a rendeletét kibocsátó tárcának, hogy o mi megyénkben azért kilencnél valamivel több elmaradott település található, de a rendeletalkotók ezt az észrevételt figyelmen kívül hagyták, nem tudni, miért. A Pest Megyei Tanács tervező vállalata 1939-ben készített egy tanulmányt, amely a „Pest megye településhálózatának elemzése és a gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott települések fejlesztési koncepcióját megalapozó Szeptember 1-jétől kettéválik a Pest Megyei Ön- kormányzati Hivatal művelődési és népjóléti irodája, külön művelődési, és külön népjóléti irodára. Előbbinek Noseda Tibor áll majd az élén, aki a jelenlegi irodán belül működő művelődési osztálynak a vezetője, utóbbit továbbra is dr. Felmérni István irányítja majd. Az iroda kettéválásával kapcsolatosan dr. Erdélyi László főjegyző elmondta, hogy az iroda szétválasztása azért vált szükségessé, mert mindkét területen felhalmozódtak az elvégzendő feladatok, és jellegükben tíz kilométerrel távolabbról jött szociális otthon vezetője. A legkövetelözőbben a Gödöllőről érkezett asszonyok léptek fel, akik szerint a megyének kötelessége a különböző intézmények támogatása még akkor is, ha az üzemeltetését a helyiek vállalják. Felszólalásukat a többi küldött meg is mosolyogta, a gödöllőiek pedig csak nehezen értették meg, hogy a megye pénzosztó funkciója már megszűnt, és csak annyi pénz kerül hozzá a központi keretből, amennyi a kötelező feladatok ellátásához szükségeltetik. A parttalan vitáknak végül Gyál polgármesterének józan felszólalása vetett véget — pedig a legtöbb vesztenivalójuk talán nekik van, hiszen kétséges, megnyí- llk-e szeptemberben a gyáli szakközépiskola —, aki elmondta, ezeknek a viták- • nak talán nem ez a fóruma. A döntés a kezükben — A döntés a testületek kezében van, nekünk most és itt felelőtlenség lenne megállapodást kierőszakol- ‘ nunk bármelyik településsel vágy intézménnyel kapcsolatosan. kutatási jelentés” címet viselte. Ebben az anyagban a mostani kilenccel szemben 48 támogatásra szoruló helység szerepelt, elsősorban tanyás térségek, ahol még a villanyhálózat kialakítása is váratott magára. A tanulmány 1990- ben került a megyei tanács elé. A megyének ekkor még 83 millió forintja volt félretéve arra, hogy ezek a települések pályázhassanak. A pénzt fel is osztották a jelentkezők között, ám későbbi támogatásuk, további sorsuk fe-. lől már nem intézkedtek. A jogutód megyei ön- kormányzatnak önálló, felosztható pénze nincsen. Azok, akik szerepelnek a KVM rendeletének mellékletében, kérhetnek most állami támogatást, munkahelyteremtő beruházások megvalósításához. De mi lesz a többiekkel, akik a felsorolásból kimaradtak? is specifikusabbá váltak. Mindez a hatásköri törvény megjelenése után vált nyilvánvalóvá, igaz, hogy a két iroda közös indulását már a kezdet kezdetén is csupán ideiglenes együttélésnek szánták. Hasonló átszervezéseket egyébként a hivatal többi irodájával kapcsolatosan is terveznek. A szeptember 1- jén induló új művelődési iroda vezetőjét és szakmai koncepcióját működésük megkezdésekor részletesen is ismertetjük. Az oldalt írta: Szegő Krisztina ÉSsívessély a gyáli iskolában •• Öntsék le bitumennel? Csökkent a kedvezményezetlek száma Küzdelem az elmaradottságért Válás önkormányzat módra Együtt nem megy
