Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám

Szákion már eSviseShefeHsn Átfogó Dums-hasz Mindegy, hogy honnon, csak.. • Pénzt, de nagyon sokat í Süket csönd veszi körül a világkiállítást, pedig né­hány hónappal ezelőtt * szinte alig esett szó más­ról, mint 1995-ös megren­dezéséről. A dátum most már 1996-ra módosult, de úgy tűnik, mintha már. nem is halasztásról- lenne szó. Mintha megfeledkez­tünk volna rólá. Ezért kel­tett nagy érdeklődést az a tervezet, amelyet ár. Szűcs András, a Pest Megye ön- kormányzati Hivatala köz- gazdasági irodájának veze­tője terjesztett a terület­fejlesztési és környezetvé­delmi bizottság elé. Az elképzelés ugyanis az 1993-os világkiállítás meg­rendezéséhez kapcsolódó idegenforgalmi és gazdasá­gi vállalkozások beindítá­sáról szól, nem firtatva, vajon lesz-e egyáltalán 1996-ban bármiféle - ren­dezvény Magyarországon. Ha ígen, várhatóan 10 millió külföldi érkezik majd, akiknek meg kell küzdeniük a már jelenleg äs zsúfolt és túlterhelt közlekedési viszonyainkkal. A tervezet megálmodóinak figyelme így kézenfekvőén n jelenleg még kihasználat­lan vízi személy- és teher­szállítás felé irányult. A Duna—Rajna—Majna- csatorna megnyitásával az európai északi államok is bekapcsolhatók lesznek ví­zi úton is Közép-Európába, így Magyarország idegen- forgalmába. Ehhez az szükséges, hogy az ország­ba történő belépéstől az onnan való kilépésig, tehát Győrtől Bajáig olyan ki­kötők épüljenek, amelyek akár 10-15, egyenként 8-1Q méteres hosszúságú hajó egyidejű fogadására is al­kalmasak. Ilyen állomások tervezhetők Győr, Komá­rom, Nagymaros, Vác, Bu­dapest. Dunaújváros, Paks és Baja térségében. A fő­városban négy kikötőre lenne szükség, az idegen- forgalmi kikötőkön kívül a nagyobb piaci területekhez kapcsolódó kereskedelmi kikötők épülhetnének. A kalkulációk szerint ezek­nek napi bevétele 300 ezer DM körül mozogna, ám megfelelő propaganda ha­tására még emelkedhetne is. A kikötést hely bizto­sításán túl olyan szolgál­tatásokat vehetnének itt Az utóbbi négy esztendő­ben bizony sok víz lefolyt a Dunán. Ez természetes. A víznek az a dolga. Sok víz befolyt a gyáli Eötvös Jó­zsef Közgazdasági Szakkö­zépiskolává is a tetőn át. Ez pedig nincs rendjén. A négy éve megyei beruhá­zásként épült középiskola teteje első perctől beázik. A költségvetés akkor 60 millió forint volt, és a bo­nyolító a* Pestber, Az építkezést magát a Ceglédi Tanácsi Építőipari Vállalat végezte, de a tető elkészí­tését alvállalkozóra bízta, nevezetesen a Szolnoki Ál­lami Építőipari Vállalatra. A munka elkészült, de úgy tűnik, nem jól Hogy ki, illetve kik a hibásak, kik fognak felelni azért (ha fognak), hogy egy már ak­kor sem kis beruházást így elrontottak, ma még sejteni sem lehet. A víz befolyik a tanter­mekbe, az elektromos kábe­lek átáznak, az iskolában lévő komputerek gyakorla­tilag használhatatlanok. A munka, az iskolában való tanulás esős időben életve­szélyes. Intézkedés nincs. Egyelőre felelősök sincse­nek! Az élet pedig nem áll 4 * so^firJqp igénybe az utazók, mint pénzváltás, hajószerviz, üzemanyagtöltés, vízcsatla­kozás, és tv-kábelcsatla- kozási lehetőség. Ezen elképzelések jegyé­ben a megyei önkormány­zat átalakíthatná a Révha­józási Vállalat tevékenysé­gi. körét, amely korányi te­lephelyén családi jachto­kat építhetne. A szárazföldi kisáruszál- lítás kiváltására lciskonté- ner-szállító hajók építését és üzemeltetését tervezik, egy hajó 13-20 szárazföldi kamion szállítási kapacitá­sát helyettesítheti. A köz­nyelv által kofahajónak nevezett kísáfuszáliító konténerhajók a Duna menti településeken ter­melt primőr áruk gépesített, olcsó szállítását végeznek a budapesti vásárcsarnokhoz, egyelőre a Pest megyei szakasz területéről. A kon­ténerhajók fogadását két kereskedelmi kikötő meg­építésével lehelne megol­dani, ahol hajódaru vé­gezné a kis konténerek mozgatását. A rakományt villástargonca segítségével tehergépkocsira rakodnák át, amely továbbvinné a megfelelő címre. A konté­nerhajó időszakosan álló­hajóként, hűtőtároióként is alkalmazható lenne. Forgalomba állításukkal párhuzamosan azokon a mezőgazdasági területeken erősítenék a termelést, amelyek közel esnek a Du­nához. Mivel a megyei önkor­mányzat nem rendelkezik akkora tőkével, amelyből egy ilyen nagyságrendű vállalkozást — szinte tel­jes körű Duna-hasznosítást — fedezni lehet, ezért ma­gyar és külföldi bankok, vállalkozók bevonásával részvénytársaságot kell létrehozni. A területfejlesz­tési és környezetvédelmi bizottság egyhangú lelkese­déssel fogadta az előter­jesztést, kétségei mindössze két tagnak voltak. Osvay András, a bizott­ság elnöke a tervezetet előkészítetlennek tartotta, bár hozzátette, nem elkép­zelhetetlen, hogy precízebb kidolgozás esetén akár tá­mogatná is szavazatával az ötletet. Juhász Ágostonná bizott­sági tag, egyébként buda­meg, hétfőtől ebben az is­kolában is meg kell kezdeni a tanulást, a tanítást. Gyűl polgármesterét, Gimesi Ist­vánt kértük, mondja el, hogy fog ez menni? Mit tudnak tenni vagy taná­csolni, s kitől varnak se­gítséget, mi lesz a meg­oldás? — Ügy vélem, a szálak hosszan, évekre visszanyúl­nak. Az elődöm, a volt ta­nácselnök kérte a Pestbert, lepjen a tetőt kivitelező vállalat felé. Ügy tudom, az ügy bíróságon van, még­pedig a megyein, de tár­gyalásról, határozatról nem tudok. A tető pedig beázik. Tarthatatlan az állapot, az épület állaga napról napra romlik, időnként tócsákban áll a víz. Most elkezdődik ugyan a tanítás, de egy eső­zés, és már meg is áll az élet. Az igazgatónak én mint községi vezető csak ezt tanácsolhatom, esőben ne legyen tanítás, veszé­lyes. Ez a középiskola megyei oktatási célokat szolgál, így a megyei közgyűlés is fog­lalkozik gondjaival. A ter­vek szerint szeptember jenöi polgármester annyi­ban csatlakozott Osvay Andráshoz, hogy bár az el­képzelés kinöheti magát ra­gyogóan jó dologgá, a mos­tani előterjesztés olyannyi­ra gyönge, hogy annak tá­mogatására nem emelné fel a kezét: — A közgazdasági iroda félmillió forintot kért ar­ra, hogy a részletes prog­ramot kidolgoztassa. Ez minden bizonnyal jó üzlet a tervezővállálatnak, de vajon valóban jó üzlet-e u megyének. Az ötletet fel­tehetőleg vállalkozók vetet­ték fel, sót feltehetőleg ugyanazok a vállalkozók, akik később a megvalósí­tásban részt kívánnak majd venni. Valóban nincs ne­kik annyi pénzük, hogy a részletes terveket kidolgoz­tassák? Valóban a megyei önkormányzattal kell ezt kifizettetni, miközben a megyei intézmények éhen halnak? Természetesen jó ötlet­nek tartom azt, hogy a megye beszálljon egy ilyen vállalkozásba, akár terüle­tekkel, akár vállalatokkal, ám akkor tegye elénk a részletesen kidolgozott, kész programot az vagy azok, akik a megyei önkormány­zatot meg akarják nyerni ennek a vállalkozásnak. A tervezetben legyenek benne gazdaságossági szá­mítások, végezzenek felmé­rést a termelők körében, lesz-e valóban annyi fu­var, amennyi nyereségessé teszi a szállítást. Mutassák ki, valóban olcsóbb-e a vízi szállítás még akkor is, ha átrakodást, és száraz­földi továbbszállítást igé­nyel az áru. Valóban ki- köt-e majd annyi hajó, hogy napi 300 ezer DM befolyik a kasszába? Nem tudjuk azt sem, hogy a fő­város hogyan áll a dolog­hoz, egyáltalán' tudnak-e ezekről az elképzelésekről. Vagy lehet, hogy kiadjuk az 500 ezer forintot a ter­vekre, ők pedig azt mond­ják, köszönik, nem kell? A közgazdasági irodának inkább azt kellett volna vállalni, hogy koordinálja az érintetteket, összehozza az érdeklődőket, és egyez­teti, ki kivel, mennyi tő­kével .., egyáltalán mit akar? 20-án tárgyalják a dolog pénzügyi részét. De mi lesz addig? — Jelenleg nem tudok mit mondani. Kilátástalan a helyzet. A felújítás, a la­pos tető átépítése a mai arakkal 40 millió forintba kerülne. Az is megoldás le­het, hogy az állami támo­gatást „lekérem” előre, és abból megkezdjük tűzoltó- mun kával a részleges fel­újítást. hiszen a télnek így nem lehet nekimenni. Ez­zel a lépéssel viszont azt kockáztatom, hogy a peda­gógusoknak esetleg a kö­vetkező hónapokban nem tudok bért fizetni — mond­ta a polgármester. Van tehát a megyének, közelebbről Gyálnak egy új iskolája, ahol az idén is több száz gyermek szeret­ne tanulni. Van, de még- sincs. Tanácstalanok a ve­zetők, tehetetlenek a peda­gógusok. a szülők idegesek, a bizonytalanság nagy. A döntés, a nagy lépés meg­tétele még várat magára. Az, hogy itt volt a nyár, a maga három hónapjával, és akkor is lehetett volna A meghívás polgármeste­rek értekezletére szólt, eh­hez képest polgármestert elvétve lehetett csak látni a teremben. Akik eljöttek, inkább n legkülönbözőbb intézmények vezetői, igaz­gatói voltak, később vilá­gossá vált, hogy miért. A megyei intézmények üzemeltetése körülbelül egy éve került terítékre. Renge­teg vita kísérte e kérdést, a megye sokáig azt az állás­pontot képviselte, hogy csak azoknak az intézményeknek a működtetését vállalja, amelyeket a helyi önkor­mányzat a megye tulajdona-, ba ad át. Ez ellen többen til­takoztak az elmúlt egy év so­rán, ezért tekintette minden­ki örömteli eseménynek, hogy Pest megye főjegyzője, dr. Erdélyi László az ülés, elején bejelentette, hogy a megyei önkormányzat min-, den olyan intézmény mű­ködtetését elvállalja, ame­lyet a helybéliek nem képe­sek önerejükből fenntartani. Ugyanakkor, ha a tulajdon­joghoz a helyi önkormány­zat ennek ellenére is ra­gaszkodik, akkor ezt is tisz­teletben tartják. Célszerű megkötni — Rendszereztük a tele­pülésekről érkező igényeket — mondta a főjegyző —, és ezek alapján azt javasoltuk, hogy ha valamely önkor­mányzat az intézmény mű­ködtetését nem vállalja, ak­kor azt ajánlja fel a me­gyének. Ha pedig az ingat­lan tulajdonjogát meg akarja magának tartani, az ellen a megye nem tehet semmit. Az ingó vagyont azonban jó lenne minden­képpen az üzem éltetőnek felajánlani, hiszen ellenke­ző esetben azt évente leltá­rozni, selejtezni és leírni kell, ugyanis a választási ciklus végéig ezek a tár­gyak feltehetően mind el­használódnak. Mindezekről szerződésben kell majd minden egyes in­tézmény esetében megálla­podni. Mivel a szerződése­ket testületek kötik testü­lettel (helyi és megyei), várhatóan nem lesz egysze­rű a megállapodás, ezért a főbb kérdésekben jó lenne már előre megegyezni. A szerződéseket jövő év el­töprengeni, csak egy dolog. Az is, hogy eddig, négy éven át nem derült ki, ki végezte a hanyag munkát, és miért nem vonták fele­lősségre. A falakon az eső­víz mosta árkok és vízfolyá­sok. A közel hatvan „mun­kahely" az iskolában ára­mot igényel. A számítógé­pekbe folyik be a víz. Es nincs pénz, nincs felelős, nincs igazi gazda, aki a sarkára állna. Kitoltak as iskolával, mondta valaki. Mi pedig azt kérdezzük, ki ? És biztos, hogy az iskolá­val? Vagy mindenkivel, aki kapcsolatba kerül a ma még megoldhatatlannak lát­szó üggyel? Addig is, míg döntenek a pénzekről és a felújítás­ról, a polgármester és az iskola igazgatója — hiába törik magukat, tehetetlenek — ráönthetnek két vödör bitument a tetőre, talán ez is segít valamit... ja, így talán lesznek ebben a tan­évben érettségizők az Eöt­vösben Gyálon. Reméljük. Igaz, negyedikesek? A. M. jétöl célszerű megkötni, hiszen az intézmények ez évi sorsa már rendezettnek látszik, december 31-ig va­lamely költségvetésből áramlik hozzájuk pénz. Mive! háromféle tulajdon- viszonyú intézmény kiala­kulására lehet ma jd számí­tani, ezért a hivatal három­féle típusszerződést dolgoz majd ki. A következő köz­gyűlést követő két héten belül pedig minden egyes intézménnyel egyeztetik a részleteket, és aláírják a rájuk vonatkozó szerződést. Félreértett szavak A résztvevők a főjegyző utolsó szavait némiképpen félreértették, és azt hitték, hogy az egyenként történő megállapodásokat ott hely­ben, azonnal kell megtár­gyalni. Ez a felszólalások­ból tűnt ki, a megjelent in­tézményvezetők ugyanis, egy a másik után, elmesél­ték saját intézményük szo­morú helyzetét, részletesen ecsetelve,- milyen anyagi gondokkal küszködnek. Az ülés emiatt egy kissé hosz- szúra nyúlt, ugyanakkor az éppen fel nem .szólalok szá­mára valamelyest unalmas­sá is vált, hiszen mit érde­kelte a megye legfelsőbb csücskéből érkezett iskola- igazgatót, hogy milyen problémákkal küzd a több A Környezetvédelmi Mi- nisztérim 12/1991. számú rendelete az elmaradott térségek támogatásáról szól, 1. számú melléklete pedig fel is sorol 9 Pest megyei települést, amelyet hátrányos helyzetűnek mi­nősítenek. Pest Megye önkormány­zati Hivatala már a jog­szabály előkészítése idején jelezte a rendeletét kibo­csátó tárcának, hogy o mi megyénkben azért kilenc­nél valamivel több elma­radott település található, de a rendeletalkotók ezt az észrevételt figyelmen kívül hagyták, nem tudni, miért. A Pest Megyei Tanács tervező vállalata 1939-ben készített egy tanulmányt, amely a „Pest megye tele­püléshálózatának elemzése és a gazdaságilag és inf­rastrukturálisan elmara­dott települések fejlesztési koncepcióját megalapozó Szeptember 1-jétől ketté­válik a Pest Megyei Ön- kormányzati Hivatal mű­velődési és népjóléti iro­dája, külön művelődési, és külön népjóléti irodára. Előbbinek Noseda Tibor áll majd az élén, aki a je­lenlegi irodán belül mű­ködő művelődési osztály­nak a vezetője, utóbbit to­vábbra is dr. Felmérni Ist­ván irányítja majd. Az iroda kettéválásával kapcsolatosan dr. Erdélyi László főjegyző elmondta, hogy az iroda szétválasztá­sa azért vált szükségessé, mert mindkét területen fel­halmozódtak az elvégzendő feladatok, és jellegükben tíz kilométerrel távolabbról jött szociális otthon vezető­je. A legkövetelözőbben a Gödöllőről érkezett asszo­nyok léptek fel, akik sze­rint a megyének kötelessé­ge a különböző intézmények támogatása még akkor is, ha az üzemeltetését a he­lyiek vállalják. Felszólalá­sukat a többi küldött meg is mosolyogta, a gödöllőiek pedig csak nehezen értették meg, hogy a megye pénz­osztó funkciója már meg­szűnt, és csak annyi pénz kerül hozzá a központi ke­retből, amennyi a kötelező feladatok ellátásához szük­ségeltetik. A parttalan vitáknak vé­gül Gyál polgármesterének józan felszólalása vetett vé­get — pedig a legtöbb vesz­tenivalójuk talán nekik van, hiszen kétséges, megnyí- llk-e szeptemberben a gyáli szakközépiskola —, aki el­mondta, ezeknek a viták- • nak talán nem ez a fóru­ma. A döntés a kezükben — A döntés a testületek kezében van, nekünk most és itt felelőtlenség lenne megállapodást kierőszakol- ‘ nunk bármelyik településsel vágy intézménnyel kapcso­latosan. kutatási jelentés” címet vi­selte. Ebben az anyagban a mostani kilenccel szem­ben 48 támogatásra szoru­ló helység szerepelt, első­sorban tanyás térségek, ahol még a villanyhálózat kialakítása is váratott ma­gára. A tanulmány 1990- ben került a megyei ta­nács elé. A megyének ek­kor még 83 millió forint­ja volt félretéve arra, hogy ezek a települések pályáz­hassanak. A pénzt fel is osztották a jelentkezők kö­zött, ám későbbi támoga­tásuk, további sorsuk fe-. lől már nem intézkedtek. A jogutód megyei ön- kormányzatnak önálló, fel­osztható pénze nincsen. Azok, akik szerepelnek a KVM rendeletének mellék­letében, kérhetnek most ál­lami támogatást, munka­helyteremtő beruházások megvalósításához. De mi lesz a többiekkel, akik a felsorolásból kimaradtak? is specifikusabbá váltak. Mindez a hatásköri tör­vény megjelenése után vált nyilvánvalóvá, igaz, hogy a két iroda közös in­dulását már a kezdet kez­detén is csupán ideiglenes együttélésnek szánták. Hasonló átszervezéseket egyébként a hivatal többi irodájával kapcsolatosan is terveznek. A szeptember 1- jén induló új művelődési iroda vezetőjét és szakmai koncepcióját működésük megkezdésekor részletesen is ismertetjük. Az oldalt írta: Szegő Krisztina ÉSsívessély a gyáli iskolában •• Öntsék le bitumennel? Csökkent a kedvezményezetlek száma Küzdelem az elmaradottságért Válás önkormányzat módra Együtt nem megy

Next

/
Thumbnails
Contents