Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03 / 181. szám

„Szedd máéiul" a barackosban A 4-es főút 57-es kilomé­terkövénél kell befordulni a eeglédberecli Egyetértés Termelőszövetkezet barac­kosához. Mostanában eliga­zító tábla is könnyíti meg­találását, ugyanis meghir­dették a .„Szedd magad !”- akciót. Szombaton és va­sárnap is várják a gyü- miflcsszedőket, akik az étke­zési barack kilójáért 23, a cefrének valóért 15 forintot , fizetnek. Véradás Augusztus 7-én, szerdán 9-től 15 óráig a kőröstetét- leni művelődési házban szervez véradó napot a Vö­röskereszt és a véradóállo­más. Várják a község 18 és 60 év közötti lakosait; A véradásra jelentkezők előtte étkezzenek, és az át­lagosnál nagyobb mennyi­ségű folyadékot fogyassza­nak. Holttest a kvitban Cegléden a Tabán utcába riasztották a helyi tűzoltó­kat. A vihar után egy fa dőlt a házra. A tető ter­mészetesen megrongálódott. Gombán a Nefelejcs ut­cában egy mély (ötvenmé- teres) kútból egy női holt­testet emeltek ki. Az ügy­ben tart a vizsgálat. A kiadós esőzés miatt Cegléden és Nagykőrösön több alkalommal vízszi­vattyúzáshoz kérték a tűz­oltók segítségét. Pásztor Jó­zsef parancsnok, tűzoltó őrnagy elmondotta, hogy Cegléden vannak olyan ut­cák, ahol a csapadékvíz el­vezetése egyáltalán nincs megoldva. Többek között a Darázs, a Szép, a Dohány, a Juhász Gyula, a Dugonics, az Esze Tamás, a Bem és a Klapka utcában akad dol­guk meglehetősen gyakran, ami nem kevés pénzt emészt fel. Dodi í/oncióo L A világháborús emlékmű előtt álldogál két há­zaspár. Vendégeiket kísérik városnézésen a he­lyiek. Méhecske röppen virágról virágra, végzi ősi feladatát. Útja a nézelűdök közelében visz el. A potrohos — a férfi! — összehajtja a kezében tartott újságot, lesi az ide-oda szárnyalást, majd hirtelen lecsup. Megszakad a zümmögés... Győzött, ölt — kényének-kedvének engedve — a magasabb rendű lény, az ember. A természetben szigorú, de igazságos törvények vannak. Csak a tudattal rendelkező társadalmi egyed képes szó­rakozásból, kitalált és önző érdekből pusztítani. Ehhez ideológiát, politikát, morált gyárt, s törté­nelmi téliként gázolja le a természetet, irtja tár­sait. Íme, itt a földön heverő méhecske és a hosszú névsor az emlékművön! •— Mancik«, legyen az enyém! — De én ... baltával az uram... — Ah, a lónak is négy lába van, és mégis! — De én ... a szom­széd ékszereit... — Istenkém, emberek vagyunk! — De én... az elvá­rton ... már kétszer ... — Megesik az ilyesmi. — De én... K... — Fiatalság, ■ bolond­ság! — De én ... K..., én KISZ-es voltam! — Ja, úgy?! Akkor fe­küdjön a ledöntött Le- nin-szobor mellé, ne az ágyamba! + Nézem Tóth István portréit. A ceglédi fotó­művész képein az arc — egy emberi sors „film­regénye’'. Közben rájövök: a jel­lem, a jelleg(zetesség). a tipikus, de mégis alig hasonlítható sajátosság minden dolog lényege. Az „igazi” fának, bo­gárnak, sőt csészének, csavarhúzónak, postalá­dának is van jelleme, arca. ...Mintha ez az egye­diség, a karakter hiá­nyozna Cegléd arculatá­ból. Nyári torgyánkodás a piacon: — Hol marad a rend­szerváltás a mezőgazda­ságban?! Felháborító, hogy piros bélű dinnyé­ket is árulnak! ★ Levélrészlet: „Arcodon végigfutnak ujjaim. A szép ívű for­ma érintése oly feszült­séggel vibrál izmaim­ban, hogy a kemény sziklából — mint lágy agyagból — könnyedén megmintáználak.” ★ — Mondja, maga érti? — Mit, kérem? — Hogy amíg Lenin parknak hívták ezt itten, sokkal szebb és virág­zóbb volt, mint most új­ra Gubodynak.., ★ Csóválja fejét az öreg a feszülő miniszoknyá­kat látva a strand körül, — Hát már ilyen sze­gények is vannak, hogy ruhára sem telik nekik, s kilátszik a fenekük? ★ Augusztus... Reggel, amikor útnak indultam, ringón szembejött ve­lem, s alig észrevehe­tően rám kacsintott — az ősz. Koltói Ádám CEGLÍpi xxxv. Évfolyam, isi. szám 1991. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT Fogadóimé lett az elnök asszony Vendégváró tanya Aki szívügyének érzi a megmaradt alföldi tanyák felvirágoztatását, és erre alkalmasnak tartja a turiz­must, e cikk olvastán Ma­gyarország térképére kitűz­het egy icipici zászlócskát valahol Csemő térségében. Ezen a tavaszon ott nyitotta meg tanyai vendégfogadóját a Kovács házaspár. Kedv­csináló prospektus és szóró­lap hirdeti a szélmalom­dűlői birtokot, ahol egy tűz­ről pattant háziasszony szor­goskodik a vendégek za­vartalan ellátásért, PARASZT« PORTA A fogadósnál Kovácsné Csípő Ágotának hívják, aki tizenkilenc közigazgatásban töltött esztendő után hátat fordított a közszolgálatnak, és férjével a vendéglátás újjászülető műfajára adta a fejét. Amikor végleg be­csukta maga mögött a kő­csert tanácsháza elnöki szo­bájának ajtaját, már az új­rakezdés gondolata foglal­koztatta. így született az el­határozás: meg kéne venni egy tanyát, A feleség Kő­cser, a férj Csemő határá­ban járta a dűlőket, s a férfi bukkant rá nem mesz- sze a műüttól a kiváló adottságú tanyára. Az eredeti állapotot mu­tató fényképek alig hason­lítanak mostani formájára. all a váz Egyik olvasónk panaszolta, (hogy a vasútállomás előtt cgy-egy kiadós eső után hatalmas tócsákban áll a víz. A Ceglédre érkező utazót e csöppet sem szívderítő látvány fogadja. íme! (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A két meglevő épületet át­alakították. A három szobá­ban és a különálló apart­manban egyszerre tíz sze­mélyt tudnak elhelyezni. A szobákban mosdó, az épüle­tekben hideg-meleg vizes zuhanyozó, angol WC van, s ehhez csatlakozik egy tá­gas étkező, ahol Ágota asz- szony a saját, főztjével trak- tálja a szállóvendégeket, Ök italokkal saját magukat szolgálják ki, s becsülettel feljegyzik a napi fogyasz­tást, amelyet távozás előtt a szoba számlájával együtt fizetnek ki. Hívogató külsőt öltött a környezet. A tágasan ter­peszkedő székely kapu előtt autóparkoló: Belül frissen -nyírt gyepen régi szekér parádézik. Arrébb egy kiér­demesült hordót muskátlik borítanak. Számos mező- gazdasági eszköz vetekszik egv kisebb néprajzi gyűjte­mény gazdagságával. Suba, lószerszám idézi az eevkori paraszti lakóhely hiteles hangulatát. HÁZIAS ÍZEK Tuják, nyírfák, apró fa­csemeték izmosodnak a hol­nap ígéreteként. Kovács Ti­bor maga tervezett min­dent, a lehetőségek figye­lembevételével. A pénzt egy kisebb családi örökség, az újrakezdési kölcsön és az Idegenforgalmi Alaptól ka­pót kétszázezer forint ked­vező kamatú kölcsön fe­dezte. A Tamás-tanya név, mert hivatalosan így szere­pel, kisfiúkról szállt a vál­lalkozásra. Az udvaron áll a kemen­ce, a nyárssütő, a kerekes kút. Kinn a szabadban is asztalok, székek, lócák. Csa­ládok, kisebb társaságok jól elcseverészhetnek, ehetnek, iddogálhatnak. Akik a csend és a nyugalom mellé az állatok közelségét kíván­ják, egész háztáji seregle­tet vehetnek számba. A ház­őrző kutyákon kívül látvá­nyosságszámba megy Pisti, a különlegesen kunkorodó szarvú bakkecske, a merinó, a racka- és a cigája birkák, a baromfik, s a másfél nap alatt épített istállóban szá- lazza a szénát a két szelíd hátasló, Bogár és Filkó. A tágas kifutó nagyszerűen alkalmas az első lovagló­leckékre. Akiknek már több a tudományuk, azok a kies dűlőutakon poroszkálhatnak erdőn, mezőn, háborítatlan alföldi tájakon át. Ha akad valahol a határban egy vál­lalkozó szellemű borosgazda, akkor kocsiba fogják a lo­vakat, és pinceszerre indul­hatnak majd a borbarátok: A bútorzat főképpen hagyományos paraszti be­rendezési tárgyakból állt össze. Vigyáztak a kiegészí­tő holmik környezetbe illő mivoltára is. Az egyik tuli­pános, faragott szekrény — családi örökség —'B.vagy százötven éves múltra te­kint- vissza. A gazdaasszony fő attrak- i ciója a Tamás-tál, amelyen filézett pulykamellet, liba­májat, gombát, tükörtojást, kakastaréjt ad az asztalra finom krumplipürével. Két­felé áll a füle annak, aki megeszi. RISK A ÉS A FŐMUFTI A vendégkör változatos. Vannak, akik csak azért szaladnak ki a közeli Nagy­kőrösről, hogy a lovakat megetessék. Nem sokkal a nyitás után megjelent egy filmes forgatócsoport szál­lást kérni. Náluk hajtotta alomra a fejét Rudolf Péter a családjával, betoppant Eszenyi Enikő, a rendező, az operatőr és a producer. A tizenöt éves német Da­ntei átment a közeli tanyá­ba, hogy megfejje a Riskát,. Sohasem érintett még élő tenenet. Jöttek már finnek, belgák, hollandok, s a ven­dégkönyv bejegyzései sze­rint elégedettek voltak, ígérték, jövőre hosszabb időre visszatérnek. A napokban ott járt egy török főmufti a beosztottai­val. Erdészeti ügyekben tárgyalt a környéken, s ná­luk kóstolta meg a házipá­linkát. A múltkoriban a Magyar Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége tévéseket, újságírókat csődí- tett össze náluk. Azt is túl­élték, és ismét csend és nyugalom telepedett a ta­nyára. Tamási Tamás KÖZLEMÉNY A DÉJVIASZ Vállalat Ceglédi vhsz müvezetősége közli a lakossággal, hogy Cegléd vá- ros külterületén a következd villamos hálózatokat épített® meg: Külső Kátai út keleti ol­dalán meglevő 20 kV-os légve­zeték-hálózatról leágazva új betonoszlopos transzformátor­állomást építettünk a Lning Kft. villamoscnergia-eüátása céljából. Oj 20 kV-os légveze­téket építettünk a Külső Kátai úton meglevő 20 kV-os veze­tékről leágazva a vegyiáru- raktár északi kerítésétől kb. 25 fm távolságra, amely keleti Irányban halad kb. 700 frn hosszúságban és csatlakozik a szennyvíztelep szilárd burkola­tú bekötőútja mellett meglevő 20 kV-os légvezetékhez. Az el­készült villamos hálózatokat 1S91. augusztus 5-ért feszültség alá helyezzük. Felhívjuk a la­kosság figyelmét, hogy az Is­mertetett villamos hálózatok vezetékeinek megközelítése, érintése életveszélyes és tilos! (07 8S9/1H) CEGI.ÉD1 HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, pl. 18. 2701. Telefax és telefon; (20) 11-400. 9 Telex: 22­0358. • Hirdetésfelvétel! Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 8-től 12-tgi szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-703. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents