Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-27 / 200. szám
I. ÉVFOLí/i—, 89. Slbi.1. 1991. AUGUSZTUS 27., KEDD TÁPIÖMENTI tmiriap MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Csatornázás ürügyén I. Faluképrombolás vagy tévedés? A Szecsői Tükör elnevezésű helyi polgári demokratikus havilapban közzétett felhívással fordult Tápiószecső lakosságához a Független Kisgazdapárt tápiószecsői szervezete. Faluszépítő zöld programjukhoz kívántak híveket szerezni, miközben szakszerűtlennek ítélték meg a községben folyó vízrendezési munkálatokat. Teljesen elfogadhatatlannak, egyenesen faluképrombolásnak minősítették azt, ezért sürgették a torz faluképet okozó beruházás azonnali leállítását. Ráadásul tartós balesetveszély előidézésével is vádolták az illetékeseket. A helyi kisgazdák vezetője a szélesebb közvélemény beavatását kérte lapunktól, egyúttal megerősítette felhívásuk tartalmát. Fogalmaink szerint súlyos állításokról van szó, melyek ránézésre is meghaladják a célzatos pártretorika határait. Különösen a helyhatósági választások után csaknem egy évvel, amikor már levonhatók bizonyos tapasztalatok az önkormányzatolt tevékenységéről. Ezért a polgármester közreműködésével arra kértük a községben működő pártok, •egyesületek képviselőit, hogy kerekasztal-beszélgetésen mindannyian mondják el az ügyben véleményüket, s a település érdekében keressük együtt a tanulságokat. Lénárd László polgármester, Mészáros István (Kisgazdapárt) Kiri- polszki István (MDF) és Flechner István (baráti kör) fejtette ki álláspontját. A terjedelemre való tekintettel az elhangzottak szó szerinti közlését nem vállalhattuk, ezért sok esetben — a lényeg visszaadására törekedve — összevontunk gondolatokat. — Mindenekelőtt a felhívást kiváltó konkrét esetet kellene bemutatni. L. L. — A Dózsa György út csapadékvíz-elvezetése évek óta megoldatlan, holott lényegében ez Szecső főutcája, vagyis az ott lakókon kívül az egész falut érinti valahogy. A költség- vetésünkbe belevettük a beruházást, a testület elfogadta azt. Szakemberrel megterveztettem. A szóban forgó szakaszra 1,4 millió forintot szántunk, mert két helyen is át kellett törni a leaszfaltozott utat. Kétségtelen, hogy a megoldásban vannak negatívumok, noha ami a szakemberoldalt illeti: legalább a kivitelező Puhi Gildex Kft-t fogadjuk el hozzáértőnek. Kedvező garanciával vállalták a munkát. M. I.: — Ad hoc módon, egyszerű előtervek alapján TAPIÖMEMTS BtBttf Vezető munkatárs: I'i'‘ Gy. OsakAr.O J>Í5jnka‘.irs: Tóth Ferenc, o "•at'óuí'» minden csüti.- ■■i 13—i- óra között Nagyi ..tón a művelődi:;! !»ör:. jsato&n. kezdtek el dolgozni. Mintha nem itt élne, aki az egészet kigondolta, irányította. Ahol soha nem volt árok — mégis elfolyt a víz — oda került egy túlméretezett, járdalapokból kiépített lefolyóárok. Az ott lévő sövényeket kivágták, pedig senki bele nem egyezett. Olyan lett az utca, mint egy hold- béi táj: mellesleg növekedett a balesetveszély. Mi nem vitatjuk a megoldást akaró jó szándékot, de nem erre Volt szükség. F. I.: — Amennyi csapadék felénk esik — bár az idén több hullott a szokásosnál — az egy 40 cm mélységű, keskeny árokban is elfolyna. K. I.: — Szerintem is hiányzott az előzetes bírálat! M. I.: — Igen, ez a beszélgetés már csak utólag jött létre, amit nagyon sajnálunk. A műszaki előadó nem ért hozzá, a település- fejlesztési bizottságban hiába van ott a szakember, ha őt sem vonják bele az előkészületekbe. A lakóknak szólt a polgármester, de ad- hoc módon. Szakmai kérdésekben egyébként sem tud dönteni a polgár, legfeljebb az igényeit fogalmazza meg, amiből a szakember következtet, s keresi a megoldást. Több javaslatot tesz az asztalra, amit újra csak egyeztetni kell. Ez a folyamat nálunk kimaradt. L. L.: — A kritikát el kell fogadnom, részletesebben, aprólékosabban meg kellett volna -r- és persze időben — beszélni a tervet. Nem magyarázkodásképpen, de megjegyzem: buszperon helyét kerestük a Deák Ferenc utcában. Mindenkit megkérdeztünk. „Akárho- vá tehetjük, csak az enyém elé ne" — hangzott a válaszok többsége. A vízelvezetés kérdését pedig le akartuk zárni hosszabb távra megoldva azt. .. a. falu érdekében. A testület döntött így. M. I.: — Érdemes lenne elmenni Zsámbokra, ahol ugyanebben a témában is míves munkát végeztek. A helyi vállalkozók sem utasították volna vissza, ha ilven ügyben megkeresik őket. • F. I.: — A „külsős” valóban nem szerencsés, hiszen ő oda teszi a kutat, bármit, ahová a megrendelő kéri. K. I.: — Nincs igazi gaz- dtsze’Iem! — Ez"k szerint az önkor\nyrat i~e~n jó gc-dája a •'ur'-k? A testületet cs a ! es'art közvetlenül megválasztották több jelölt közül. Ö fiatalember, mégis komoly tapasztalatokkal bír, hiszen előbb tanácselnök volt. Aztán hol vannak, mit csinálnak menet közben a pártok, a baráti kör, a nyilvánosság fóruma. Havonta megjelenik a Szecsői Tükör, amelyben igazán a vélemények sokrétűsége, konstruktívnak látszó vitakészsége „tükröződik”! Minden szükséges politikai intézmény megtalálható itt, ami a demokratikus működéshez szükséges. Most már „csak” az a kérdés, hogy megtalálta-e valamennyi a maga helyét ezen a palettán? F. I.: — Jó gazda-e az önkormányzat? Ez nagy kérdés, a fő kérdés. M. I.: — Nem vonjuk kétségbe a választások eredményét, de mégis fontos: van-e elegendő felhajtóerő a falu vezetésében? K. I.: — Mi is — a testületen kívüliek — szeretnénk gazdái lenni a falunak. Tóth Ferenc (Folytatjuk.) Gyermektáncos „ nagykövetek99 Újabb kapcsolat Az államszövetség létrejöttének 700 éves évfordulóján — július végén, augusztus elején — Svájcban járt a „Tá- piómente” néptáncegyüttes gyermekcsoportja. Hazaérkezésük után a fiatal táncosokat és a kísérő felnőtteket élményeikről kérdezgettük. Arra kerestük a választ, hogy milyennek látták az Alpok országát, s hogy az újabb kapcsolat elmélyülésének vannak-e esélyei. Lótos Tamás 15 éves szakközépiskolai tanuló legmaradandóbb emléke ahhoz kötődik, hogy safen- willi családoknál helyezték el őket. — Így minden olyan természetes volt, pedig egy hétig szinte beléptünk az életükbe. Ez egyáltalán nem zavarta őket, tették a dolgukat, miközben vendégszeretetüket minden pillanatban éreztük. Sokkal emberibb kapcsolatok alakultak ki, mint általában a fesztiválokon, ahol többnyire hiányoznak az érzelmek. A svájciak sok nyelvet tudnak, intelligens emberek. Én angolul tanulok, ezért gyorsan megértettük egymást. Az ottani fiatalok közül sokan járnak ötnyelvű ' gimnáziumba. Simon Judit ugyancsak 15 éves gimnazista sok más mellett kedves epizódként említette, hogy egyik fellépésüket követően nagy kosár csokoládéval ajándékozták meg őket a házigazdák. Arról már nem is beszélve, hogy odaérkezésük után valamennyien kaptak egy kis pénztárcát 30 svájci frankkal. Pedig zsebpénzre szinte alig volt szükségük, hiszen minden belépőt, költséget a vendéglátók fizettek. A feszültség oldódott — Számomra a thuni fellépés maradt meg legnagyobb élménynek — mondta Szegedi Andrea, aki nemcsak táncol az együttesben, hanem énekel is, ráadásul szólóban. — Kezdetben lámpalázas voltam, de a svájciak oldott, fesztelen magatartása láttán ez gyorsan elmúlt. Pedig előfordult, hogy 1500 néző előtt léptünk fel. Ugyanott háromszor tapsoltak minket vissza. A precíz svájciak Nagykáián Az önkormányzat rendkívüli ülése Ma délután — augusztus 27-én, kedden — 17 órai kezdettel a városi önkormányzat képviselő-testülete rendkívüli ülést tart a Dózsa György úti tömegszervezeti székház tanácskozótermében. A testület a távközlés-fejlesztési kérdéseket tárgyalja meg Bodrogi Györgyné polgármester előterjesztésében. Az ülés a kialakított gyakorlatnak megfelelően nyitott, ezért valamennyi érdeklődő — különösen a telefonigénylők — megjelenésére számítanak. — Különlegesnek tartom ebben az útban, hogy ezúttal nem hozzánk hasonló folklóregyüttesnek lehettünk a vendégei — kapcsolódott a beszélgetésbe Martos Gáborné, aki férjével együtt a „nagyok” között táncol, egyúttal 1982 óta foglalkoznak az utánpótlás nevelésével. — Vagyis tényleg Magyarország megismerése áll érdeklődésük hátterében. Kiutazás előtt rengeteget dolgoztunk, naponta több órát próbáltunk szinte megállás nélkül. A munka nagyszerűen összekovácsolta a csapatot. Bővítettük a repertoárunkat, megtanultunk egy svájci táncot, ami mind a négy fellépésünkön nagy siker volt. A legjobb hangulat viszont mégis a vendéglátókkal való együtt táncolást kísérte ... Szegedi Pál mint a nagy- kátai művelődési központ vezetője szervezte, irányította magyar részről a 40 fős csoport kiutazását. — A safenwilliek és a Svájci—Magyar Baráti Társaság képviseletében Gerda Bernhard egyszerű háziasszonyként, saját késztetésből foglalkozott velünk, s tett nagyon sokat azért, hogy a kapcsolat folytatódjon. A két évvel ezelőtti látogatásunk után tavaly mostani vendéglátóink jártak nálunk Nagy- kátán. Gyerekeink ezúttal személyenként 3300. az öt kísérő felnőtt pedig 5300 forintot fizetett. Az ottani „Denevér” szabadidő központ 1500 svájci frankkal segített bennünket az útiköltség fedezésében, ami 75 ezer magyar forinttal ér fel. Ilyen módon nem kerültünk pénzébe Nagykátá- nak, inkább még valamennyi maradt is. A gyerekek élményei, tapasztalatai pedig megfizethetetlenek. Saját szemükkel láthatták a svájciak precízségét, a rendet, fegyelmet, ennek ellenére is kedves közvetlenségüket. Protokolláris vonásokkal alig találkoztunk, holott az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényeken erre számítottunk. Ezzel szemben például egy fellépés után az egyik városi képviselő odaállított egy havasi kürttel, s a még ott lévő nézők és a gyerekek előtt dallamokat fújdogált rajta. Ez a kürt legalább 3 méteres... Bt. Törley József nyugdíjas jogtanácsos, a Tápió- mente Együttes Baráti Körének elnökeként — azon túl, hogy tolmácskodott — egyúttal a nagykátai városi önkormányzatot is képviselte. — Jellemző* hogy a Bern és Zürich között félúton lévő, 3000 lakosú kisváros mintegy 600 hektárnyi területéből 250 hektár az erdő. Az itteniek bőséges munkalehetőség között válogathatnak, amivel azonban egyáltalán nem élnek vissza. Üzemel egy Toyota gyár, a hozzá kapcsolódó gépipari tevékenységekkel, van textil- és bútorgyár. A bankok száma négy, ami több az italboltokénál. A mezőgazdasági termelést összesen 15 farmer képviseli. Az öttagú helyi elöljáróság első embere a városi postahivatal vezetője. A jegyző és a szakapparátus viszont fő állásban dolgozik. Mindannyian számítógépet is kezelnek a patikatisztaságú irodákban. Minden üzemben, intézményben, hivatalban könnyen fellelhető a kötelezően előírt polgár- védelmi óvóhely... Tánc nélkül is tovább tart — Persze sok szót váltottunk a kapcsolataink jövőjéről, amelyet a berni magyar nagykövetség is támogat. Ennek nyomán léphettek fel a gyerekek Thunban, ahol előzőleg Göncz Árpád köztársasági elnökünk megtekintette a svájci—magyar barátság házát. Űj barátaink olyan emberek, akiket vétek lenne a kapcsolatok bővítésével siettetni. Most az a lényeg, hogy az elöljáróság „vette a lapot”, megígérték, hogy jövőre az ő gyerekeikkel városunk küldöttsége ugyancsak vendégünk lesz. Aztán majd kialakul ... Az sem lényegtelen, amit vendéglátóink sokszor mondogattak: „akik sokszor táncolnak együtt, azok nem fognak egymásra lőni!” Lótos Tamás, az együttes tagja mindehhez még hozzátette : — Igaz, hogy mi lassan „kiöregedünk” az utánpótláscsoportból, de svájci barátainkkal már tánc nélkül is tovább tart a kapcsolat. T. F. Nagy kát a—Dunavarsány 1-3 (0-2). Nagykáta, 500 néző. Vezette: Födi (Kása, Karcsó). Nagykáta: Havasi — Kiss, Fényes, Bodócs, Varga, Zla- tovszky, Gulácsy, Szálkái (Klement a szünetben), Horváth, Molnár L. (Urbán a 60. percben), Danyi Dunavarsány: Székely — Horváth (Krizsik L. a 88. percben), Szabó Z. (Torzsa a 64. percben), Szabó J., Kocsis, Nagy J., Török, Kovács, Krizsik G., Juhász (Faragó a 70. percben), Száger. Megilletődötten kezdett a hazai csapat, ami némileg érthető, hiszen 27 év után szerepelt a megyei I. osztályban. Tapogatózó játék után a 25. percben Krizsik elhúzott a bal oldalon, éles beadása ziccerben találta Szagért, aki belsővel nyuMegyei I. osztály Nem sikerült a bemutatkozás godtan helyezett a bal sarokba. Lemaradtak a védők. és 0-1. Fel sem ocsúdott az újonc hazai csapat, és már növelte előnyét a rutinos, jó játékerőt képviselő Dunavarsány. Jobb oldalról, mintegy 26—28 m-ről szabadrúgáshoz jutottak a vendégek és Krizsik nem túl erős, lapos labdáját Havasi bevédte a rövid saroknál. Válaszként Gulácsy erős, lapos lövéssel 30 m- ről a jobb kapufát találta el. A második félidő már egyenlő erők küzdelmét hozta. A 64. percben a gyors kényszerítő után kilépő Szabó Zoltánt csak akasztani tudták a hazai védők. A jogos 11-est Nagy lőtte, labdáját Havasi bravúrosan kiütötte, de bal- szerencséjére Nagy másodszorra a hálóba talált. 0-3. Szabó Z. az esetnél megsérült, le kellett cserélni. A 76. perc hozta a nagykátai szépítő gólt. A szünetben beállt, még ifista korú Klement már eddig is több jó megoldással hívta fel magára a figyelmet. Ekkor Horváth K. labdáján 22-25 m-ről egyből vágta, félma- gasan a kapu bal oldalába. A kitűnő játékvezetés mellett lezajlott mérkőzésen az egész vendégcsapat dicséretet érdemel kulturált játékáért. Náluk található a mezőny legjobbja is, a söprögető Kovács személyében. A hazai csapát- nak még szoknia kell a megyei I. osztály légkörét. Közülük Gulácsy, Bodócs, és a gólszerző Klement dicsérhető. A hazai közönség sportszerűen viselte el a vereséget, de mindenképpen jobb folytatást remél. Kocsis József
