Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-27 / 200. szám
iS««® xxxv. Évfolyam/200. sízAm 1991. AUGUSZTUS «57.. KEDD *i»9 , I3AD Kevesebb lett az étkezési búza Feléért készpénzt adnak Az előjelek azt mutatják, hogy a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nem tudja átvenni azt a 150 ezer tonnányi búzát, amellyel kapcsolatban még ez év tavaszán a termelőkkel szerződést kötöttek. És ennek, tudtuk meg \'la jku Györgytől, a vállalat kereskedelmi üzletágának csoportvezetőjétől, nem pénzügyi okai vannak. A legtöbb ok a gabona minőségében keresendő. Eleddig 80 ezer tonnányi búzát vásároltak meg, dé ebből mindössze ötvenezer tonnát tesz ki az úgynevezett malmi l-es, vagyis az étkezési minőség. Vlajku György szólt arról, hogy az aratás elején, a csapadékos időszakot megelőzően betakarított termés felel meg sikértartalmát illetően leginkább a sütőipari követelményeknek. Bár a megyei gabonaforgalmi vállalat jobbára hitelfelvételek révén képes kifizetni a termelőket, ezért, ha mód lenne erre, a közeli napokban akár százezer tonna étkezési búza átvétele sem okozna számukra nehézséget. A csoportvezető elmondta, hogy akikkel még ez év tavaszán idejekorán megkötötték a szerződéseket, azoknak a beszállítási költségeit is fedezni tudják. Sőt, lehetőség van arra is, hogy a gazdaságok zömének, amelyekkel régebbi keletűek a kapcsolataik, biztosítani tudják az említett fuvartérítéseket. A kereskedelmi üzletág szakembere elmondta, hogy az átadott termény felének értékét azonnal készpénzben kifizetik, míg a másik, fennmaradó hányadra a tartozást december 31-ig rendezik. Akik beérik a váltóval, azoknak ezt a financiális módot is biztosítják. Ami különösen feltűnő, hogy eddig nem érkezett panasz a gabonaforgalmi vállalathoz. Akik terményeikre előleget kértek, azok sem kaptak elutasító választ. Sajnálatos módon a rapszodikus időjárás a megye számos mezőgazdasági nagyüzemének okozott nem várt gabonaértékesítési gondot. Például a bagi Petőfi Tsz kénytelen volt a teljes nyolcezer tonnás búzatermését takarmányminőségben átadni. Az aszódi malomban a bagiak terményének befogadására külön silót biztosítottak. A gödi Duna Menti Termelő- szövetkezet búzatermésének jó részét szintén takarmányminőségben tudták csak átvenni. A malmi I— II-esnél a tonnánkénti átvételi ár egyébként 5500, míg a takarmányminőségűnél 5000 forint. Mind több információt kapunk arról, hogy számos gazdaság, mezőgazdasági nagyüzem, a gyengébb minőségű búzatermés jelentős részét kiadja a tagjainak. Különösen így van ez azokon a területeken, ahol gyengébb lesz a kukoricatermés is. A májusi morzsolt tengeri helyett tehát takarmánybúzát kapnak a tagok. Ez ott segít valamit, ahol a tagok állattartásra rendezkedtek be háztáji gazdaságaikban. (gyócsi) A húsakció gyorsmérlege Túlsúlyosak levágva Az augusztus 7-e és 17-e között lebonyolított húsakció során mintegy 11 500 tonna csontos húst adtak el és hozzávetőlegesen 1400 tonna zsírszalonnát. (Ebből Budapesten mintegy 3500 tonnányi húst és 2-300 tonna zsiradékot.) Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium kereskedelmi főosztályának osztályvezetője az MTI kérdésére válaszolva az akciót közgazdaságilag egyértelműen sikeresnek minősítette, mivel levágták az összes túlsúlyos sertést, valamint keresleti piacot teremtettek a sertések felvásárlásánál. Ugyanis a hús- feldolgozó üzemek ma már keresik az élő állatokat. Emellett a termelői ár is visszaállt egy normális szintre, amely jelenleg 64 forint körül van. A felvásárlási árak szintén 6-8 forinttal növekedtek, ennek következtében megállt az anyaállatok levágása, s a termelők ismét érdekeltté váltak a tenyésztésben. A húsakció az államnak mintegy 450 millió forintjába került. Ebből 400 millió forintot költöttek. el az agrárpiaci rendtartás kaszszajából, s 50 millió forint támogatást adott az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium piaci intervenciós alapja is. Az akció során hozzávetőlegesen 180 ezer sertést vágtak le, ehhez mintegy 36-37 forintos kilogrammonkénti támogatást nyújtott az állam átlagosan. Megáll a lábén a maglóéi vasipar Részvénytársaság zárt korben Ügy tűnik, a pesszimista jóslatoknak nem lesz igazuk, s az ISG-ről levált, immár önállóvá lett Mag- lódi Vasipari Vállalat a jövőben képes lesz megállni a lábán. Legalábbis a jelek eddig erre mutatnak. A pályázatot elnyerő, s július eleje óta hivatalban lévő dr. Angyal Béla igazgató már elkészítette tervét, amely a cégnél bekövetkező szervezeti változtatásokat tartalmazza. A tervezetet augusztus végén a vállalati tanácsnak kell elbírálnia. Az igazgató elmondta, úgy alakította ki az új szervezetet, hogy az már a majdan megalakítandó részvénytársaságnak is megfeleljen. Először — szeptember végén, október elején — csak zártkörű részvénytársaságot alakítanának, melyben a dolgozók is szerezhetnének részvényeket. Külföldi tőke bevonására legfeljebb csak később gondolnak, most ilyen lépést nem terveznek. Angyal Béla hozzátette, ma még nem lehet tudni, hogy az rt. megalakulása létszámcsökkentéssel jár-e, egyelőre úgy tűnik, számottevő leépítésre nem Mes&yar—Su&osxSáv htsiár Berepülő „harcosok" A hazánkban akkreditált diplomaták 60 tagú csoportja hétfőn látogatást tett a magyar—jugoszláv határ Baranya megyei szakaszán. Lovász József ezredes elmondta, hogy hazánk légterét többször is megsértették a jugoszláv harci repülők. Július 31-én Zaláta, augusztus 22-én pedig Ivándárda, Illocska és Beremend térségébe repültek be. Az utóbbi alkalommal magyar légtérből lőttek ki rakétákat egy horvát falura. Az udvari határátkelőhely horvátországi oldalát már napok óta jugoszláv katonai alakulatok ellenőrzik, és a tájékoztatón hivatalosan is megerősítették, hogy már több horvát határőr is hazánkba menekült előlük. Márkus István elmondta a külföldi diplomatáknak, hogy hétfőig több mint 2300-an kértek ideiglenes menedéket az illetékes magyar szerveknél. Kalapács alá kerül a Konfénergyár A döntés ellendrukkerei Álig három hét múlva a Szanáló Szervezet tárgyaló- termében lecsap a kalapács, s megkezdődik Vácott a Könténergyár' árverése. A Vadász utcai székházban dr. Gál Zoltántól érdeklődtünk, hányán pályáznak a Konténergyárra. A felszámolóbiztos elmondta, hogy magyar, német és angol nyelven is elkészült a gyárról szóló ismertető, amely a Szanáló Szervezetnél és Vácott is elerhető. Azoknak a cégeknek is megküldték az anyagot, amelyek valamikor kapcsolatban álltak a váciakkal, s természetesen a sajtóban is közzétettek hirdetéseket. Gál Zoltán úgy kommentálta a történteket, hogy ezekhez képest viszonylag kevés a pályázó. Lehetséges — tette hozzá —, hogy az időpont nem a legkedvezőbb, hiszen nyaranta az üzletemberek inkább a tengerben lubickolnak, mintsem gyárvétellel foglalkoznak. A másik visz- szatartó ok lehet, hogy az átfutási idő is meglehetősen rövid. A némileg visszafogottabb érdeklődés mellett érkeztek már be értékelhető ajánlatok is ici.il- és belföldről egyaránt. A magvar jelentkezők mögött általában szintén külföldi tőke áll a háttérben. Jellemző, hogy általában nem egy cég, hanem csoportok pályáznak. Akadnak óban érdeklődők is, akik szívesen jelentkeznének az árverésre, de a cégüknél a döntéshozó elnök éppen nem eléihető. Nekik nem marad más hatra, mint hogy drukkoljanak azért, az első menetben ne szülessen döntés, hiszen akkor nekik is esélyük lenne, hogy a további küzdelmekbe beszálljanak. A gyár kikiáltási ára 580 millió forint, a jelentkezőknek pénzt nem kell letenniük, csak azt vizsgálják meg, hogy rendelkeznek-e a szükséges bankgaranciával. Megfelelő ajánlat esetén előfordulhat az is, hogy a kikiáltási árnál olcsóbban kel el a gyár, s persze az is benne van a pakliban, hogy a jelentkezések ellenére szeptember 5-őn nem talál új gazdára a Konténergyár. Ebben az esetben új időpontot, új fordulót jelöl ki a Szanáló Szervezet. II. É. kényszerülnek majd Maglódon. Annál is inkább, hiszen örömmel könyvelhetik el a vállalatnál, hogy van munkájuk, s úgy tűnik, a jövőben sem lesz rendelés- hiányuk. Termékeik nyolcvan • százaléka külföldön kél el, s ez előnyös számukra, mivel a külhoni cégek jóval megbízhatóbb fizető partnerek, mint a belföldiek. Festőrobot-alkatrészeket és más vasszerkezeli cikkeket szállítanak Svédországba. A skandináv piacon kívül már Németországban is szereztek üzleti partnereket. Az ottani cégeknek kooperációban tartályjavítást vállalnak, s konténerekhez alkatrészekét készítenek. Maglódon úgy vélik:, ha ezek a kapcsolatok tartósnak bizonyulnak, sikerülhet gazdálkodásukat stabilizálni. If. É. A Nemzeti Fórum és a Magyarok Nemzeti Szövetsége 15 tagja augusztus 25-én, vasárnap délután 3 óra óta éhségsztrájkot folytat a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. A* éhségsztrájkot mindaddig folytatják, amíg az Országgyűlés nem ratifikálja aa emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményt — jelentette ki Romhányi László hangosbeszélőn az éhségsztrájkolók nevébea hétfőn délelőtt a téren néhány szimpatizáns és kíváncsiskodó előtt. Álláspontjuk szerint ameddig az Országgyűlés nem ratifikálja az egyébként 1990. november 6-án, Rómában aláírt egyezmény^ addig „a magyar állampolgárnak nincs lehetősége a kárpótlási törvény sérelmeivel szemben nemzetközi bírósághoz fordulni”, A kárpótlási törvényt elfogadhatatlannak tartják, szerintük „Magyarország nem válhat az orgazdák országává”. A Miniszterelnöki Sajtóiroda — Antall Józsefhez írl üzenetre válaszolva — levélben tájékoztatta a Nemzeti Fórum és a Magyarok Nemzeti Szövetsége tagjait: „A magyar kormány érdeke is az, hogy az emberi jogok egyik alpavető dokumentumának ratifikációja mielőbb megtörténjen, de erre csak az egyezmény és a magyar jogrendszer összhangjának megteremtését követően van lehető-: ség. A ratifikálásra előreláthatóan jövő évben ke-, rülhet sor”. ■ — ....................."g B UPOUTIKAI KRÓNIKA A 24 legfejlettebb ország nagyköveteivel tanácskozott Kádár Bála külgazdasági miniszter a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről. • Megkezdte működését a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztésére alakult bizottság Kádár Béla külgazdasági miniszter vezetésével. 9 Megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Szakszervezeti Tömörülés. 9 As oktatási intézmények önállóságáról és fejlődési lehetőségeiről kezdődött tanácskozás Debrecenben. 9 Magyar és magyar származású pszichológusok világtalálkozója kezdődött Szombathelyen. 9 A társadalombiztosítás igazgatóinak tegnapi összejövetelén elhangzott: megoldást kell találni a mintegy 40 milliárd forintos kintlévőség behajtására, mert a tb súlyos pénzügyi helyzetben van. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA Időszűke, a belőle következő kényszerű kapkodás, á kapkodás teremtette átgondolatlanság a kormányzás felsőbb szintjeit éppúgy jellemzi, mint az alsóbbakat. Tevékenysége közege az Országgyűlés számára nem sokkal különb, mint a községi ön- kormányzatnak: a teendők súlya és kiterjedtsége más és más. Az időszűke egy része objektív helyzet teremtménye, egy másik része viszont annak származéka, hogy rengeteg óra, nap megy el semmi dolgokra, terméketlen presztízsvitákra, pártigazságok fitogtatására. A vezetés vagy ha úgy tetszik, a kormányzás tudománya — akár országos, akár önkormányzati méreteikben — ma a sorrendek felállításának képességében, gyakorlatában van. Abban lenne. Mert mindig is abban volt. Bölcs szavak, nagyon régről. Amíg a „radikál hibák nem lesznek elhárítva, addig időtlen minden jobbnak tettleges elérhetése.” A Magyar Tudós Társaság előtt hangzottak el Mészáros Lázár szavai, az 1845. október 28-i akadémiai székfoglaló értekezésben. Az a bizonyos addig szócska válik itt hangsúlyossá, azaz a sorrend, mi mit követhet. A véletlen, a kapkodás teremtette sorrend is sorrend persze, csak éppen annyit is ér: a tudatosság hiánya kiveszi a kezünkből a holnap tervezhetőségét. Ilyenkor szinte a véletlen állítja össze a napirendeket, gyakran csupán az dönt, mi készült el, s mi nem a tervezett előterjesztésekből. Furcsa, de széles körben létező gyakorlat, hogy az önkormányzatnak nincsen programja a saját munkájára! Miközben seregnyi tervvel foglalkoznak, a maguk munkájának a tervezésére nem maradt idő, erő, kedv, tudás. A munkaterv nem pártállami találmány. Eszköz. Nélkülözhetetlen. (M)
