Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-24 / 198. szám
Modellkiállilás XXXV. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT A múzeum nem lakható Legfontosabb a lakás, de... Miről vitatkoznak a képviselők? A kórház és az önkormányzat hitele Tulajdonképpen megtisztelő, hogy K. András olvasónk — lapunknak címzett levelében — olyan nagyra értékeli a sajtó hatalmát, hogy akár lakást is tud szerezni „a rokonságban élő becsületes, szorgalmas, dolgozó nagykorú hajadon- nak”. Hát nem tud. Még akkor sem, ha az említett ifjú hölgynek — mint a levélből kiderül — 1987 óta „él” a kérelme. Tudom, sem a levélírót, sem lakásra váró rokonát nem nyugtatja meg, de azért szeretném egy példával illusztrálni a helyzetet. Nemrég egy házaspár fordult a képviselő-testülethez, hogy vegyék fel a lakáskiutalási névjegyzékre. Fiatalok, egy kis gyermekük van, s az egy főre jutó jövedelmük 5400 forint. Jelenleg egy egyszobás, konyha és fürdőszoba nélküli szükséglakásban laknak. S amit kérnek, az mindössze egy egyszoba-komfortos lakás. amelynek felújítását is vállalnák. Egyébként nekik is 1987 óta van lakásigénylésük. Arra nem vállaikozhatom, hogy megítéljem: heiíí Morns Dunagyöngye filmszínház (Dr. Csányi László krt. 58.): Augusztus 24-én és 25-én, szombaton és vasárnap este fél 7 és fél 9 órakor az Oscar című amerikai vígjáték a műsor. Rendezte: John Landis. Főszereplők: Sylvester Stallone és Ornela Muti. — Témája: A hírhedt gengszter apja halálos ágyánál megfogadja, hogy jó útra tér. Az eskü kötelezi, Franco Provolone már egy hónapja a légynek sem árt. A rendőrség azonban gyanakszik. Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): augusztus 25-én, vasárnap a Tigristánc című amerikai akcióíilm a műsor. lyesebb-e, ha valaki úgy alapít családot, hogy szinte semmilyen feltétellel sem rendelkezik, vagy a megfontoltabbak útja a járhatóbb, akik megvárják, míg megfelelő körülményeket biztosíthatnak a családalapításhoz. Azonban, ha csak a puszta tényeket tekintjük, akkor több esélyt kell adnunk azoknak, akiknek gyerekük van, s jövedelmük eleve lehetetlenné teszi, hogy csak saját erejükből teremtsenek otthont családjuknak. — Levélírónk rokona, bármily nehéz körülmények között lakik, legalább anyagilag jobb helyzetben van — hiszen, ha csak a minimálbért kapja, az is több 5400 forintnál. Persze ez is csak féligazság: 5 is szülhetett volna gyereket, s akkor valószínűleg a családban egy főre jutó jövedelem is jelentősen csökkent volna. — Tudom, hogy a folytatást is féligazságnak tarthatja majd levélírónk, aki példaként hozza fel a régi rendőrségi épületet, a leendő múzeum épületét, ahol sok fiatalnak juthatna lakás. Szerinte fontosabb lenne otthont teremteni az ifjúságnak, mint szállodát vagy múzeumot berendezni... Tökéletesen érthető is álláspontja: akinek nincs lakása, azt nem nagyon érdekli, hogy a városnak van-e múzeuma vagy szállodája. És mégis: a városnak szüksége van szállodára és múzeumra is ... Ha egy város élni akar, ha nem elégszik meg az alvóváros státussal, hogy oda az emberek csak aludni járnak haza, akkor arra áldozni kell. Még olyan feleslegesnek tűnő dolgokra is. mint mondjuk, egy köztéri szobor, vagy a belváros díszkivilágítása. Mert a turisták nem mennek abba a városba, ahol csak lakóépületek sorakoznak, ahol nem lehet megszállni, nem lehet szórakozni, étkezni, ahol nincs egy múzeum, amit érdemes lenne megnézni. A turisták pedig bevételt jelentenek — nemcsak egy- egy vendéglőtulajdonosnak, hanem a városnak is. Hiszen csak akkor nyílnak új üzletek, vendéglők, ha érdemes nyitni, ha van forgalom. Tulajdonképpen mindenkinek érdeke, hogy a várost valahol nyilvántartsák, mint meglátogatásra érdemest. Fűzhetnénk tovább is a gondolatot, hogy aki az infrastruktúrára áldoz, az remélheti a befektetők érdeklődését, a befektetők pedig nemcsak pénzt hoznak, hanem munkahelyeket is teremthetnek — s ez megint csak nem közömbös az itt élők számára ... Kicsit messze kanyarodtam az eredeti témától, de remélem, levélírónk végigolvasta. Annak ellenére, hogy már az elején leszögeztem : a szerkesztőség tagjai nem tudnak lakást szerezni ifjú rokonának. Egyszerűen azért, mert állami — vagy szociális — lakás nem épül, s az ön- kormányzat rendelkezésére csak az időről időre megürülő néhány „tanácsi” lakás áll. A szabadforgalomban vásárolható lakások árait pedig ismerjük. A rászorulóknak legfeljebb támogatást tud adni a városi önkormányzat a lakásvásárláshoz. De azért őszintén szurkolunk, hogy mielőbb találjon valami lakásmegoldást levélírónk becsületes, szorgalmas rokona — ha már segíteni nem tudunk. (B. J.) A Váci Hírlap augusztus 21-el számában megjelent cikk szerint dr. Szönyi Mihály igazgató úr aggódik, hogy a betegek bizalma a kórházban meginoghat a képviselő-testület üléséről kapott hiányos tájékoztatás miatt. A képviselő is aggódhat azonban, hogy ugyanezért az önkormányzat hitele is csorbát szenved: a képviselőkről az a nézet alakulhat ki, hogy kellő felelősségtudat nélkül foglalkoznak a város dolgaival. A Váci Hírlap tudósításai a 6-8 órás ülésekről — bár kisebb-nagyobb írások formájában az ülést követően néha több napig is tartanak — óhatatlanul csak hiányosak lehetnek, s állandóan lehetne kiegészítéseket, helyreigazításokat tenni (ezeket nem mindig szeretik a lapnál). A képviselő-testület augusztus 12-ei ülésén a kórház helyzete nem volt önálló napirendi pont, az intézményt érintő vitára a város költségvetéséről (ezen belül a város összes intézményének pénzügyi helyzetéről) szóló beszámoló kapcsán került sor. Ezért nem kapott a kórház vezetése külön meghívót (ahogyan a többi intézmény vezetője sem). Egyébként azonban az ülések nyilvánosak, azokra (a Váci Hírlapon keresztül is) minden váci polgár meghívást kap. Velük együtt a kórház vezetőit és munkatársait is minden ülésen szívesen látjuk. A kórházról szóló vitában a képviselő-testület ülésén elhangzottak szintén mindazok a megállapítások is, amelyeket dr. Szönyi igazgató úr észrevételei tartalmaznak. Éppen én bátorkodtam elmondani, hogy az ország összes kórháza ugyanabban a helyzetben van most, mint a váci, s a váci kórház gazdálkodásának színvonala országos viszonylatban átlag körüli, tehát nem \ tartozik a legrosszabbak közé. A képviselő-testület egészségügyi bizottságának korábbi ülésén a kórház gazdasági helyzete külön napirendi pontként került megtárgyalásra. s ezen a kórház vezetői — dr. Szönyi igazgató úr is — jelen voltak. Itt merült fel, hogy — a kór- bázíinanszírozási rendszer várható változásaira tekintettel — a kórházban meg kellene kezdeni valamiféle belső anyagi érdekeltségi rendszer kialakítását, amely egy idő után javíthatja az egészségügy (a világon egyébként mindenütt hiányosnak tekintett) költség- érzékenységét. Ha a gondokról (amelyekről a lakosság egyébként is tud) a nyilvánosság előtt is szó esik, az önmagában véve nem ingatja meg a bizalmat, sőt erősítheti. Az éles kritikai megjegyzések a kórházzal kapcsolatban nem minden képviselő, hanem — mint a Váci Hírlap tudósításában is szerepel — egy részüknek nézeteit tükrözték. A képviselők egyébként elsősorban az alapellátás (körzeti orvosok, szakrendelő) működőképességéért aggódtak, hiszen a város polgárai főként ezt kérik számon rajtuk. Ezzel kapcsolatban is csak az anyagi gondok kerültek szóba, az orvosi és ápolói tevékenységet senki sem vitatta. Reméljük, hogy a kórház és a város vezetői között kialakult partneri kapcsolat keretében — a társadalom- biztosítással közösen — sikerül megoldást találni a pénzügyi nehézségekre, és biztosítani a kórház további zavartalan működését. Bonifert Donát alpolgármester Csillapítom r magam, de nem tudok ' megszabadulni néhány tapasztalatom valóságától. Egyike nagyon pozitív, mert amikor augusztus 12-én a váci levéltárba mentem, arról az egy óráról csak jót mondhatok. Kérelmem átvétele után kaptam ígéretet — mindent megtesznek kérésem teljesítése érdekében. Ügy látszik, tudták kötelességüket. Átmentem a földhivatalba. Nem voltak sokan (első nap), de már tapasztaltam a várakozás gyötrelmeit. Másnap időben jelentkeztem. A várható igényjogosultak töredéke volt ott, s amikor bearaszolhattunk — meglepetés ért. Mindig naiv lélek voltam, de annyira* nem, hogy írott kérelmemre semmit se kapjak ...! Miért? Hónapok óta arról beszéltek, hogy felkészült szakemberek várnak kérelmünk beadásakor. Nos, az ígéret ellenére egyetlen nő volt olyan, akinek valamiféle elképzelése volt a földről, e nyomorult kék bolygót beborító kézzelfogható felületről. Mások? Egy telefont nyoVASÁRNAP Reménység-túra A Váci Reménység Egyesület Börzsöny Természet- járó Köre elkészítette a második félévre szóló túra programját. Első alkalommal, augusztus 25-én Rom- hányba utaznak, ahol megtekintik a Rákóczi-emlékművet, a Rákóczi-mogyoró- fát, majd ellátogatnak Bánkra is. Az érdeklődőket a kirándulás napján 8 órára várják a váci MÁV- állomás pénztárcsarnokába. Szabadsálra ítélve... Munkába menet, munkából jövet mindig látom a kutyát. Amolyan németjuhászféle lehet, csak kisebb és soványabb. Mindenesetre óriási hivatástudattal őrzi a rábízott területet. Amikor zajlik körülötte az élet, akkor megkötve, láncát rángatva ugatja az arra járókat — mivel számára potenciális betörők. Zárás után, amikor már üres az őrizetére bízott objektum, a kerítésnek rontva ijesztgeti az úton elmenőket. Igazi ház.őrző . .. A múltkor felborult a rend. Talán a kutya dühödt támadásától kiszakadt a kerítés, talán egy másik nembéli eb volt olvan hatással a házőrzőre, hogy képes volt legyőzni a kerítés jelentette akadályt — az állatot a kerítésen kívül találtam. Megtorpantam. Vártam, hogy felveszi a támadóállást, mint a kerítésen belül szokta, vártam a támadást jelző morgást vagy ugatást. De az állat nem mozdult. Ült a kapu előtt, és szinte segélykérőén nézett rám. Nem volt már kétségem: a kutya fél. És csupán egyetlen vágya van, hogy visszajusson a biztonságot jelentő kerítés mögé. Sajnáltam ezt a kétségbeesett állatot, sajnáltam azért is, mert ő már nem tud élni a szabadsággal. Aztán rájöttem, nem is olvan nagy a különbség kutya és ember között * •. — nos. Nagymarosi alkotók A nagymarosi alkotók reprezentatív kiállításán szerepelt Seregi György kovácsművész is — a többi között ezzel a szoborportréval... (Sintár Antal felvéteje) Hajók Széchenyinek Előbb vízi utat kell megteremteni. azután majd építünk hajókat is — írta Széchenxji István Naplójában, s ez a mottója a Hajók Széchenyinek című modell- kiállításnak is. A kiállítás szeptember .9- én 16 órakor nyílik a Madách Imre Művelődési Központban — ahol a házigazda Bartos Ferenc polgármester lesz —, reprezentatív képet adva Szabadi Kálmán grafikus, formatervező, hajókonstruktőr munkájáról.^ Szabadi Kálmán Széchenyi István születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére — és Széchenyi emlékének ajánlva — rendezi meg bemutatóját korszerű hajószerkezeteinek modelljeiből. A kiállítás — tervek szerint — szeptember 30-ig tart majd nyitva. Felhívás A Váci Reménység Egyesület színjátszó csoportja új tagok jelentkezését várja. Szeretettel vár és hív minden olyan hölgyet és férfit, leányt és fiút, akik tehetséget éreznek magukban színpadi szereplésre. Jelentkezni minden kedden 16 órától, vagy pénteken 9—13 ói'áig lehet az egyesület székházában (Vác, Csányi krt. 58. I. 2.) Váci Reménység Egyesület elnöksége mogató hölgy s néhány idős úr, akik „bölcsen” álltak az ajtóban. Az ügyintéző hölgy — különben nagyon csinos! — megdöbbent, hogy tőle kérem földünk aranykoronaértékét. Méltatlankodott, mintha néhai szüzességem bizonyítására kértem volna igazolást! Kölcsönös magyarázkodásunk leírása túllépne e hasábokon. Igaz az igazban: megegyeztünk. Letettem a szent esküt, magam szerzem meg annak igazolását, hogy 1948-ig a sződi Ilkamajor nem gödi föld volt, vagyis — most nem a Dunakeszi Földhivatalban kell kutakodnom, de itt... 580 forintot költöttem füzetekre és egynémely napilap különkiadásának megvételére. Gondolom, a kiadó röhög rajtam! Remélem, azok is, akik lemondtak kárpótlási igényükről! Ök jártak jobban... Kérdezve folytassam? Kérdésemre nem a hivatal, hanem más szervezet ad választ? Egy párt? Melyik? Nyilván az, amelynek joga van velünk, ügyfelekkel packázni... Válasz? Van: „ ... negyven év elnyomásának átkos következménye ...” Ilyen egyszerű minden azon túl, hogy a törvény szelleme igazságot sugall. — esi — VÁCI HI3LAP Vác, Dr. Csányi László krt. IS. • A szerkesztőség vezetője: Borgú János. • Munkatársak: Dudás Zoltán és Halász Erzsébet. @ Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től U-ig, vala: mint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. Olvasóink írják Egy kicsi kárpótlás
