Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

MENEKÜLNEK AZ ÁLLAMCSÍNY VEIÉTŐL Jelcin támogatásával Gorbacsov ismét hatalmon Hiányoztak a kéntok, az ügynökök NOSTRADAMUS MEGJÓSOLTA... Mihail Gorbacsov szovjet államfő puccsal történt el­mozdítása egyáltalán nem okozott meglepetést Renu- cio Boscolo olasz írónak, aki már hónapokkal ezelőtt azt állította, hogy Nostra­damus, a 16. században élt francia orvos és csillagász megjósolta, hogy Gorba­csov bukása ezen a nyáron fog bekövetkezni. Boscolo történetesen áprilisban egy sajtóértekezleten elmondot­ta, hogy Gorbacsov bukása egyike annak a több száz homályosan megfogalma­zott jóslatnak, amelyeket Nostradamus 1555. és 1558. között papírra vetett. Az olasz újságíró úgy értel­mezte Nostradamus ide vo­natkozó jóslatát, hogy Gor- bacsovot 1991. május és augusztus hónapok között távolítfák el a hatalomból. A francia csillagász ugyan­is mintegy 73 évvel az első világháború utánra tette az esemény bekövetkeztét. Mint tudjuk, az első világ­háború 1918-ban ért véget. Boscolo magabiztos állí­tásával ellentétben Wa­shingtonban — ahová az el­ső hír Gorbacsov megbuk­tatásáról a Centör for De­mocracy elnevezésű kutató­intézet faxgépéit keresztül érkezett — mindmáig kere­sik a választ arra, hogyan volt lehetséges, hogy az amerikai titkosszolgálatok, elsősorban a Központi Hír­szerző Hivatal, a CIA cső­döt mondtak: nem voltak képesek előre jelezni a puccs bekövetkeztét. Szakértők szerint a ma­gyarázat ugyanazokban az okokban keresendő, ame­lyek már az öbölválság idején is nyilvánvalók vol­tak — hiányoztak a ké­mek, az ügynökök és a kettős ügynökök, akik sze­mélyes kapcsolatok révén betekinthettek volna a ku­lisszák mögé. Hiába, a kémholdak sok mindenre kénesek, de nem gondolat­olvasók! Egy további ok lehet, amiért az egyre szaporodó jelek ellenére sem vették komolyan egy puccs lehe­tőségét, hogy nem tartóz­kodott amerikai nagykövet Moszkvában. Végül, de nem utolsósorban a washingtoni politikusok többsége úgy vélekedett, hogy Gorba- csovnak inkább a radikális reformerektől van tartani- valója, mintsem a kemény vonalas konzervatívoktól. Bush sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) szerdán Vlagyimir Krjucs- kov, a KGB főnöke — aki állítólag korábban lemon­dott a juntában viselt tisztségéről — * telefonon felajánlotta neki, hogy el­kíséri Gorbacsov tartózko­dási helyére, hogy találkoz­hasson a megbuktatott ál­lamfővel. Az orosz parla­ment a kérdésben egyhan­gúlag megszavazta Ivan Szilajev orosz miniszterel­nök azon javaslatát, hogy ő maga megy a Krímbe Krjucskov tábornok, Alek- szandr Ruckoj orosz alel- nök, 10 oroszországi nép- képviselő és a hazai, vala­mint a külföldi újságírók társaságában. Borisz Jelcin beszédében élesen elítélte a puccs szer­vezőit, és hangsúlyozta, hogy a szóban forgó nyolc személynek bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Azon véleményének adott han­got, hogy az államcsínyért felelősök jobboldali szemé­lyek, és még egy látszatde­mokráciát sem tudtak lét­rehozni az erre irányuló kí­sérletek ellenére. Az orosz elnök azt is nyilvánosság­ra hozta, hogy a puccsis­ták számos más embert is megkörnyékeztek az ál­lamcsínyben való részvé­telre, de ajánlatukat min­denki visszautasította. Jel­cin véleménye szerint a közelmúltban két puccskí­sérletre is sor került: az el­sőnek Eduard Sevardnadze volt külügyminiszter le­mondása vette elejét, a má­sik pedig akkor történt, amikor Valentyin Pavlov szovjet miniszterelnök kü­lönleges jogköröket köve­telt a szovjet parlament számára. Az Oroszország rádió szerdán délután közölte, A VILÄG nagy része, amely két és fél napon át izgalommal és jogos aggo­dalommal figyelte a moszk­vai híreket, fellélegezhetett: az államcsínykísérlet min­den jel szerint összeomlott. A kontinensnyi nagyságú ország, amely mint világ­hatalom ma is ellenőrzése alatt tartja a föld megsem­misítésére ötvenszeresen al­kalmas nukleáris fegyverek mintegy felét, visszatérhet azokhoz az alkotmányos fo­lyamatokhoz, amelyek azt megelőzőleg érvényesültek. Az emberiség számára nem mindegy, hogy ki rendelke­zik a parancsadás jogával, hogy ezeket a tömegpusztí­tó fegyvereket elindítsák beprogramozott célpontjaik felé. Minthogy az sem le­het mindegy senki számára sem, hogy megtartják-e azokat a szerződéseket, amelyek véget vetettek a hidegháborúnak. S miután a kelet-európai országok demokratizálási folyamata elé Moszkva im­már, az idők változását fi­gyelembe véve, nem tá­masztott akadályt, magá­ban a Szovjetunióban is el­kezdődhetett az idejétmúlt bürokratikus, antidemokra­tikus gépezet lebontása, s választások egész sora zaj­lott le. Egykori megkövese­dett dogmák váltak sem­missé a demokratizálási fo­lyamat előrehaladása foly­tán. A népi küldöttek 2 Lilian hogy a rendkívüli állapotot felügyelő bizottság nyolc tagja elhagyta Moszkvát, s repülőgépen Közép-Ázsia felé halad — jelentette az AP amerikai hírügynök­ség. Az orosz hatóságok is­merik a gép számát és úti célját Kirgíziában. Meg fogják kísérelni a repülő elfogását és az utasok le­tartóztatását — mondta a rádió, megismételvén, hogy a puccs vezetői közül egyet sem tartóztattak le Moszk­vában. (Ezzel ellentétes az AFP információja: eszerint Janajev alelnök, a puccsis­ták vezetője még a Kreml­ben maradt.) A szovjet védelmi mi­nisztérium döntését köve­tően visszavonják Moszk­vából helyőrségeikbe azokat a páncélozott csapatszállító járműveket és harckocsikat, amelyeket a rendkívüli ál­lapotot elrendelő bizottság küldött a szovjet főváros fontosabb tereire és csomó­pontjaira — jelentette szer­da délután a TASZSZ szov­jet hírügynökség. Csütörtökön összeül a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa, hogy áttekintse az ország helyzetét — jelen­tette szerdán ugyancsak a TASZSZ. A hírforrás sze­rint a legfelsőbb tanács két házának egyes felelős kép­viselői szerdán tartott ta­nácskozásukon döntöttek arról, hogy Anatolij Lukja- nov, a testület elnöke Gor- bacsovhoz utazik a Krím­be. Lukjanowal együtt utazik Vlagyimir Ivasko pártfőtitkár-helyettes, egy másik gépen pedig az ál­lamelnököt helyettesíteni hi­vatott szovjet biztonsági ta­nács két tagja, Jevgenyij Primakov és Vagyim Baka- tyin, valamint Alekszandr Ruckoj orosz alelnök és A DEMOKRÁCIA kongresszusának és az új legfelsőbb tanácsoknak sza­vazási rendszerei talán még túlságosan bonyolultaknak tűnhettek, és számos túl­haladott fék beépítése volt tapasztalható legalábbis a nyugati, a demokráciát, a közvetlen választásokat be­gyakoroltán végző politiku­sok és állampolgárok szá­mára, de feltétlenül nagy, forradalmi változást jelen­tettek azoknak a szovjet tömegeknek, akiknek ko­rábban csak arra volt lehe­tőségük, hogy egyetlen je­löltre adják voksukat. Legutóbb pedig a nép­szavazásokon, az elnökvá­lasztásokon sok köztársaság lakossága tovább is léphe­tett a demokrácia útján, közvetlenül választhatta meg a demokrácia teljes érvényesülése útján azokat a politikusokat, akiket ar­ra szemelt ki, hogy veze­tőivé váljanak. így szüle­tett meg az a döntés, hogy a 15 köztársaság közül hat ki akar válni a Szovjet­unióból, s a többi kilenc pe­dig új módon, az egyenlő­ség és a kölcsönös előnyök alapján kívánja rendezni eljövendő államközi kap­csolatait egy új szerződés keretében. Megválasztották az államok elnökeit, parla­mentjeit, s a demokrácia, a szabad választás, az Ivan Szilajev orosz minisz­terelnök-helyettes. A szovjet védelmi mi­nisztérium sajtófelelőse sze­rint Dmitrij Jazov marsall továbbra is a Szovjetunió védelmi minisztere — je­lentette a TASZSZ. Manyi- lov tábornok cáfolta a Ja­zov lemondásáról szóló hí­reket, s azt állította, hogy a marsall „irányítja a szovjet fegyveres erőket, amivel a parlament bízta meg”. Hollétéről ugyanak­kor nem tudott felvilágosí­tást adni. Szerdán délután feloldot­ták a sajtóra vonatkozó ösz- szes, korábban hozott tiltó intézkedést. A TASZSZ szovjet hírügynökség által tudatott hírt követően újra sugározni kezdtek a koráb­ban betiltott rádió- és tele­vízióállomások. Ezzel a hír­rel közvetett módon azt is jelezte a hírügynökség, hogy feloszlatták a hata­lomátvételre tört rendkívüli bizottságot. A puccsisták menekülésé­nek idejével egy időben hangnemet váltott a szov­jet televízió is. Szerda dél­utáni híradásában a ko­rábbi kemény vonalas hangnemmel szakítva im­már a hatalomváltást el­lenzőket, így Borisz Jelcin orosz parlamenti elnököt is idézte, aki szerint Mihail Gorbacsov a Krímben tar­tózkodik és egészséges. Ivan haptyev és Rafik Nyisanov, a szovjet leg­felsőbb tanács szövetségi tanácsának, illetve nemze­tiségi tanácsának elnöke vezetésével szerdán a Kremlben ülést tartott a legfelsőbb tanács elnöksé­ge. A testület határozata szerint törvénytelennek kell tekinteni, hogy Mihail Gor­ERŐSEBB VOLT egyenjogú kapcsolatok elve mind-mind ízelítő volt egy új életformából. Sajátos dolog történt: a politikai szabadságjogok korábban érvényesülhettek a Szov­jetunió területének nagy részén, mint a gazdasági alap változása, amelyen en­nek ki kellett volna telje­sednie. Az éhező, nélkülö­ző, alacsony életszínvonalra kényszerített emberek, bár politikai jogaik mind job­ban kiterebélyesedtek, azt voltak kénytelenek tapasz­talni, hogy nyomoruk nö­vekszik, rosszabbul élnek, mint korábban. Ezt használták ki a ke­mény vonalasok, akiknek szabotázsa hozzájárult ah­hoz, hogy az emberek gaz­dasági helyzete csak rosz- szabbodjon. Azt szerették volna elhitetni, hogy az üres pultokért a boltokban a demokrácia felelős, és az a törekvés, hogy a piac- gazdaság vágányaira állít­sák át a szovjetországot. Gorbacsovot és a reforme­reket próbálták felelőssé tenni minden konfliktusért, s idealizálni igyekeztek a régmúlt időket, amikor egy kiváltságos réteg kivételé­vel — amelyről persze ke­vesen tudtak akkor — a nyomor szintje volt az ál­talános, olyannyira, hogy az egyszerű állampolgár bacsov szovjet elnököt megakadályozták alkotmá­nyos kötelezettségeinek tel­jesítésében, és azokat a Szovjetunió alelnökének hatáskörébe adták át, vala­mint vizsgálóbizottság fel­állításáról kell javaslatot előterjeszteni a szovjet legfelsőbb tanács rendkí­vüli ülésszaka elé. Ez a bi­zottság lesz hivatott dönte­ni a szovjet alkotmány megsértésében felelős sze­mélyek felelősségre vonásá­nak kérdésében. Ez utóbbinak némiképp ellentmond a Szovjetunió ügyészségének közleménye, mely szerint, mivel a tör­vénytelenül létrehozott „rendkívüli állapotot fel­ügyelő állami bizottság” tagjai gyanúsíthatok azzal, hogy államellenes bűncse­lekményt követtek el, a Szovjetunió legfőbb ügyé­sze büntetőeljárást kezde­ményez az ügyben, és meg­indítja a vizsgálatot. Scserbakov első miniszter­elnök-helyettes közlése sze­rint Mihail Gorbacsov kora este nyilatkozatot adott Leonyid Kravcsenkónak, az állami tv- és rádióbizottság elnökének. A nyilatkozat gyakorlati­lag felhívás a szovjet nép­hez a törvényesség betar­tására, nyugalomra. Scserbakov közölte azt is, hogy a kormány egyelőre nem mond le, mert a kormány sorsáról a legfelsőbb tanácsnak kell döntenie. Bejelentette továbbá, hogy a kormány elnöksége hűségnyilatkozatot tett Mi­hail Gorbacsov mellett. Eb­ben állást foglalt az alkot­mányos rend helyreállítása, illetve a szovjet törvények érvényesítése mellett. nem is érzékelhette a kü­lönbségeket. Azok az emberek, akik két és fél napja a hatalom megragadásának régi re­ceptjéhez folyamodtak, mint kiderült, el voltak sza­kadva a tényleges helyzet­től. ök az 1964-es forgató- könyvet próbálták megis­mételni, amikor Hruscsovot szabadsága idején egysze­rűen leváltották, s az új ve­zetők akkor minden ellen­állás nélkül, néhány dekré­tummal megalapozhatták uralmukat. Csakhogy most hiába voltak az összes ha­talmi erőszakszervezetek vezetői a puccsisták tábo­rában, a kísérlet kudarcra volt ítélve, hiszen az alkot­mányosság és a demokrati­kus választások eredmé­nyeinek megsemmisítése nem történhetett meg most néhány rendelettel. A JUNTA utasításait a tö­megek nem tartották be. Hiába rendeltek el kijárási, gyülekezési tilalmat, ennek képtelenek voltak érvényt szerezni. Hiszen közvetlenül megválasztott tekintélyes politikusok, testületek szólí­tották fel ellenlépésre az állampolgárokat, akik mint kitűnt, a demokráciának jobban engedelmeskednek, mint az ellene felvonuló harckocsiknak. Különösen akkor, ha a demokratikus vívmányok megsemmisíté­sére parancsot adó táborno­kok és politikusok maguk is kétkedtek abban, hogy ha kiadják a tűzparancsot en­gedelmeskednek-e a kato­nák. Ezért próbálták in­kább beérni a katonai erő­George Bush amerikai el­nök szerda délutáni sajtó- értekezletén kijelentette: Moszkvában valamelyest kedvezőbb fordulatot vet­tek az események, bár megítélése szerint a helyzet még mindig rendkívül cseppfolyós. Az amerikai elnök azt is közölte, hogy a délutáni órákban újabb beszélgetést folytatott Bo­risz Jelcin orosz elnökkel,, aki bizakodva szólt a moszkvai fejleményekről. Az amerikai elnök véle­ménye szerint a puccs vég­leges kudarca esetén a de­mokrácia hatalmas lendüle­tet kaphat a Szovjetunió­ban. Az újságírók arról is kér­dezték Busht, hogy milyen üzenete van Gorbacsov számára. Az amerikai el­nök erre a következőt vála­szolta: „Tartson ki elvei, reformjai mellett, kötelezze el magát a demokratikas folyamat továbbvitele mel­lett.” Bush köszönetét mon­dott Jelcinnek a kitartásá­fitogtatással és megfélem- lítési kísérlettel. E sorok írója, aki Chilében átélt egy valóságos katonai pucs- csot, láthatta, hogy mily könyörtelenül semmisíte­nek meg fegyverrel a pucs- csisták mindenkit, aki ve­szélyt jelenthet hatalomát­vételükre, s tüzeltetnek minden ellenállni próbáló­ra. Mint az események puszta krónikásának, gyak­ran kellett tarkóra tett ke­zeivel a falhoz lapulnia, vagy a földön feküdnie ri­portertársaival, miközben reá szegezett géppisztolyok árnyékában katonák iga­zoltatták. S ha elengedték, érzékeltették, hogy csupán kegyet gyakorolnak, hiszen oly nagy volt a puccs ter­rorlégköre. Ezt nem láthatta az em­ber a moszkvai hatalomát­vételi kísérletnél. Itt a ra­dikális, az államcsínyt el­ítélő politikusok szabadon mozoghattak, beszédeket mondhattak az államcsíny ellen. A történelem dönti el majd, hogy a puccskísérlet végrehajtóinak félelme az esetleges későbbi felelős­ségre vonástól, ha saját honfitársaik vérének ontá- sára adnak parancsot, a ha­zai és nemzetközi tiltako­zás, vagy talán más, álta­lunk még nem ismert té­nyező eredménye, hogy a hatalomátvételi kísérlet oly gyorsan összeomlott. Min­denesetre a főszerepet a demokrácia megőrzése irán­ti mérhetetlen vágy játszot­ta. Jelcin mint az orosz, azaz a legnagyobb szovjet tagköztársaság közvetlenül megválasztott elnöke döntő ért, s a legnagyobb elisme­rés hangján szólt az orosz vezető „óriási bátorságá­ról”. Az elnök nem volt ha}-; landó foglalkozni azokkal a latolgatásokkal, hogy Jel­cin megnövekedett tekinté­lye kedvezőtlenül érinti majd a hatalomba vissza­térő Gorbacsovot. Itt nem Jelcin és Gorbacsov egymás elleni harcáról van szó — szögezte le George Bush. Késő esti jelentések sze­rint Mihail Gorbacsov még Szimferopolból történt el­indulása élőt telefonon be­szélt George Bush amerikai elnökkel. Bush újságíróknak nyi­latkozva elmondotta, hogy Gorbacsov köszönetét mon­dott azért a támogatásért, amelyet a Nyugattól kapott. Az amerikai elnök egyúttal megállapította, hogy a Szovjetunióban ismét mű­ködnek az alkotmányos in­tézmények és felülkereked­tek a szabadság és a de­mokrácia erői. szerepet játszott a történ­tekben, s ez nyilván érvé­nyesülni fog ezután is az események jövendő alaku­lásában. Vannak olyan spe­kulációk is, amelyek sze­rint Gorbacsovnak előre kellett látnia a puccskísérle­tet, de nem tett meg min­dent ellene, hiszen az ál­lamcsínyt végrehajtók szín­relépése és elkerülhetetlen kudarcuk meggyorsíthatja a demokratikus fejlődést. De nem túl veszélyes-e ilyen esetleg nagy véráldozatba kerülő kaland előtt zöld utat adni? A legtöbb kom­mentátor elveti ezt a felte­vést, hiszen Gorbacsov olyan rendkívüli formátu­mú, történelmi személyiség, akitől merőben idegen az ilyen kalandor taktikázás, amely ellentétes egész po­litikai hitvallásával és a nemzetközi közösség által oly tisztelt emberi jellem­vonásaival is. SOKKAL INKÁBB bizo­nyára arról van szó, hogy a hazájukban és külföldön egyaránt elszigetelődött puccsistáknak be kellett látniuk, hogy alulmaradtak, s ezért választották a me­nekülés útját. A Szovjet­unió nyilván még nem egy súlyos megrázkódtatáson esik majd át, amíg eljut a közös Európa Házig. De ezt a jelenlegi menetet a harc­ban a jelek szerint a de­mokrácia erői megnyerték, s folytathatják a reformok még radikálisabb megvaló­sítását, miután vereséget mértek a puccstól sem visz- szariadó „kemény magra”. Arkus István wbJegyiet

Next

/
Thumbnails
Contents