Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-21 / 195. szám

Ma még mag A komoly tavaszi fagyok ellenőre van alapanyag a Gyü­mölcs- és Dísznövény-termesztési Fejlesztő, Kutató Vál­lalat ceglédi magozóüzemében. Vadcseresznyc-, saj- meggy-, kajszimag szárad az állványokon, csemetcisko- lák szaporítóanyaga lesz belőle (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Igazgyöngy bukkant elénk Hitvallás ecsettel CIGLÍD\ XXXV. ÉVFOLYAM. 195. SZÁM 199X. AUGUSZTUS 21., SZERDA Kisipar - sok gond A panaszos ügyekről a bíróságok döntenek Vajon hányán mennek el úgy ebből az árnyékvilág­ból, hogy a születésükkor kezükbe adott kitöltetlen csekket nem tudták bevál­tani? Istenadta tehetsé­gükhöz, hajlamaikhoz nem társultak olyan körülmé­nyek, amelyek lehetővé tet­ték volna a kibontakozást, a tartalmas, alkotó életet. Egy ilyen öregemberrel mi is találkoztunk Albertirsán. Nem lelt bánit Révai László nyolcvan­egy esztendős. A fiánál la­kik, és még mindig kedve szerint matat a kertben. Amikor pihenni visszahú­zódik apró lakásába, nem mindennapi környezet ve­szi körül. Nagyméretű szentképek borítják a fala­kat, Jézust, Máriát és a szenteket ábrázoló szobrok tűnnek elő itt és ott. Az első pillanatban látszik, hogy egy vallását vállaló katolikus ember otthoná­ban járunk. Innen két szálon fut a beszélgetés. A lajosmizsei származású Laci bácsi a gyerekkorát említi, amikor afféle kócos gyerekként ki­tűnt társai közül az iskolá­ban rajztudásával. A taní­tók, tanárok egymásnak ad­ták a kisfiú rajzait. Kétség nem fért hozzá, hogy eb­ben az irányban kellene egyengetni az útját. Nagy lelkesedéssel örökítette meg a szüleit, sok képet lemá­solt. Pártfogolták volna az iskolából, még Pestre is eljutott a művészeti főisko­lára, ahol felismerték a tehetségét. A többiek ott leskelődtek körülötte, ami­kor dolgozott, és érezték, hogy ez a parasztgyerek ösztönösen is többre képes náluk. Pártfogója meghalt, aztán abbamaradt minden, visszazuhant a tanyai va­lóságba, az otthon élő nyolc gyerek egyikének. A fogékony fiatal lelket vonzották a hit kérdései. Szeretett volna kapucinus barát lenni, de ez nem si­került. Az alkotókedvet és az istenhitet viszont egész életére megőrizte. Máig szí­vesen emlékezik az 1934-es esztendőre, amikor Lajos- mizsén felállították a vi­lággömbön álló Mária-szob­rát, amely a szeplőtelen fogantatást jelképezi. Maga mintázta, öntötte formába, csiszolgatta, finomítgatta. Kereszteket is csinált kor­pusszal. Azok máig is áll­nak az utak mentén, a töb­bi között Mikebuda hatá­rában. Még annak idején a tanítója magyarázta el, ho­gyan kell csinálni a szob­rokat. A szentképek részben eredeti elgondolás, részben minta alapján születtek. Vannak applikációs összeál- lításúak is, amelyeken a főalak körül nyomdai elő­állítású képecskék karéja sorakozik. A Bibliából vett jeleneteket szívesen illuszt­rálta. Számos kisebb-na- gyobb szobra, képe elke­rült a háztól. Sokan kérték annak idején, hogy készít­sen nekik is. Az évek során számos rajzlaptekercs eltűnt. A bársonyborítékú emlék­könyv szerencsére megma­radt, amelyet a szülei vet­tek. Azt telerajzolta. Kü­lönös érték. Egy tiszta lel­kű parasztember látásmód­jának naív bája árad belő­le, a megjelenítés egysze­rű eszközeivel. A szakrá­lis folklór (egyházi tár­gyú népművészet) szép da­rabjai, amik ezen az al- bertirsai portán együtt van­nak. Katonakori emlékek E könyvecske lapjain 1938 óta sorakoznak a rajzok, képek. Megörökítette kato­nakori emlékeit, amikor Örkény-Táborban volt ka­tona, és a lőszerraktárt kellett őriznie. Fiatalokat, táncoló párokat festett mag, a családi élet nagy esemé­nyeit, lakodalmat, keresz­telőt. Katonák, lovasok tűn­nek elénk a lapokon. Má­sok is odaadták a fényké­püket, hogy annak alapján fesse le őket. Az utóbbi két-három év­ben cserbenhagyja a lá­tása. Nem kíván már ecse­tet, ceruzát fogni. Olyan aprólékosan kimunkálta rajzai, festményei minden négyzetcentiméterét, hogy erre ma már nem lenne képes. Maradt a kert. Máig hasznát veszi az édes­apjától szerzett tudomány­nak, rózsát nemesít, fákat Választás Jelöltek már vasinak A városi választási bi­zottság a 10-es számú egyé­ni választókerület képvi­selő-jelöltjére beérkezett ajánlási szelvényeket át­vizsgálta és az alábbi sze­mélyeket jelöltté nyilvání­totta: Anka György (MDF), Ká­roly Ferenc Sándor (FKGP), Marosi Mihály SXDSZ), Mülicr Sándor (MSZP). Ök indulnak képviselő-jelölt­ként az augusztus 25-i idő­szaki választáson. Mozim A Szabadság filmszínház­ban augusztus 22-én, 23- án, csütörtökön, pénteken: Zöld kártya (amerikai víg­játék). 24-én, 25-én, szom­baton, vasárnap: Robin llood (amerikai kaland­film). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. Az autósmoziban augusz­tus 22-én 23-án, csütörtö­kön, pénteken: Tortúra (amerikai krimi). 24-én, 25- én, szombaton, vasárnap: New Jack City (amerikai film). Az előadások este 9 órakor kezdődnek. olt és szemez. Tíz hold föld­jén gazdálkodott, amíg el nem vették. Akkor állt be a vasúthoz, onnan is ment nyugdíjba. Amióta meg­özvegyült, ott él a fia por­táján, nagy szeretetben, békességben. Kiéillitbalnák Sokszor megfestette Krisz­tus szenvedő arcát, a Szent­háromságot, rózsafüzérkör- képet készített, meg sok mást. Maga is részt vett medugorjei zarándoklaton. Síremlékeket csinált a mi- zsei temetőbe. „Minden elmaradt, ami­re készültem. Szerencsétlen sorsú ember vagyok” — mondja szomorúan. Fenn­maradt munkáiból — akár elégtételként is — megér­demelne egy folklórkiál­lítást. Tamasi Tamás Csaknem egy esztendeje, hogy a K4©SZ ceglédi szer­vezete ipartestületté ala­kult. A tapasztalatokról és új elképzelésekről beszél­gettünk Nagy Lajos jegy­zővel. 9 Egy évvel ezelőtt kevesebb lett' a tagjaik száma. Mi változott az­óta? — Kétségtelen, hogy amikor kijött az új tör­vény, miszerint nem köte­lező a KIOSZ-, illetve ipar- testületi tagság, sajnos, jó néhányan visszavonulást fújtak. Az iparosaink mint­egy huszonöt százaléka el­hagyta e testületet. Jelen­leg a városban és a kör­nyező községekben körül­belül hatszáz tagunk van. S megközelítően ennyien a kívülállók táborát gyara­pítják. Talán ezért is meg­becsüljük azokat, akik a nehéz időkben, az ipartes- tületté alakuláskor velünk maradtak. 9 Mi volt a kiválások oka? — Általában ezek a kol­légák azt kérdezték, mit adott eddig nekik a KIOSZ. A véleményük sze­rint. semmit. Ezért minek fizessék a pénzt? # És ön szerint? — Egy szervezetbe tömö­rítetté őket és garantálta számukra a létezést. Az egykori szocialista orszá­gokban nem volt kisipar. Ezt nálunk mind a KIOSZ fogta össze. Ahogy a ké­sőbbiekben kiharcolta, hogy az iparosoknak legyen nyugdíjuk, és számos ügyes-bajos dolgukban se­gített. • Milyen szakmák es­tek vissza? — Inkább arról szólnék, ami felfejlődött. Főleg a szállításnál — magántaxi­zás és fuvarozás — óriási az előretörés. Egyéb foglal­kozások is színesítették a palettát. • Mennyire gyakori a minőség és a határidő miatt a reklamáció? — Sajnos előfordul, hogy a polgárok felkeresnek bennünket különböző rek­lamációk miatt. Erre is született egy törvény. A jö­vőben a bíróságok intézik az efféle ügyeket. A meg­maradt tagjaink elég ré­giek, s velük ritkábban van baj. Amennyiben a meg­rendelő panaszt tesz, mi igyekszünk békés megol­dást találni. Az az igazság, hogy az új iparosokra töb­ben panaszkodnak. Aki a szervezetünknek nem tag­ja, azzal szemben különö­sebben nem tudunk intéz­kedni. Akad példa arra, hogy valaki még be sem fejezi a munkát, és az ál­lampolgár itt reklamál, s megkérdezi, hogy egyálta­lán kifizesse-e. Persze, van, amikor a kivitelező panasz­kodik. • Van rá precedens, hogy elmérgesedik egy- egy eset? — Az elmúlt években igazán kevés ügy — évente egy-két eset — került bíró­ságra. A konfliktusokat szakemberek bevonásával igyekszünk megoldani. 9 Panasz miatt zár­tak-e ki valakit? — A három évtized alatt — amióta itt vagyok — el­vétve kellett kizárni tagot. Ha igen, akkor is inkább azért, mert az illető nem fizette a társadalombiztosí­tást vagy az adót. Apropó. Remélem, hogy nem feled­keznek majd még a mun­kanélküli-segély rájuk, il­letve az alkalmazottukra eső részét befizetni. 9 Egyre magasabbra szöknek a szolgáltatások árai ... . Ezeket jelentősen befo­lyásoljak, hogy emelkednek az anyagárak. Egyébként egy-két dolog kivételével ma már szabadárban gon­dolkodik mindenki. A meg­rendelő kalkulációt, 'aján­latot kér, s nem kell feltét­lenül az első kivitelezőt megbíznia. 9 Mi várható a jövő­ben? — Nehéz válaszolni. Min­den azon múlik, hogy az embereknek mennyi pén­zük marad. Az iparosok helyzete nem a legrózsá- sabb. Mert egyre kevesebb a megrendelés. Ez érezhető már a vasas és a festő szakmáknál, az építőipar­ban. 9 Szükség lesz to­vábbra is az ipartestü­letre? — Meggyőződésem, hogy igen. így lehet az iparosok érdekeit képviselni. Ja­nuárban szeretnénk egy bankot létrehozni, amely­től tagjaink talán kedve­zőbb feltételekkel juthat­nak majd kölcsönhöz. Az ingyenes továbbképzésre is lehetőséget kínálunk Né­metországban. Egyelőre fémfeldolgozó, építő, gép­jármű és elektronikus szakmában. A későbbiek­ben bővül ez a skála. Bu­dapesten fodrász és kozme­tikai cikkeket forgalmazó cég alakult, tagjaink — könyvük felmutatásával — nagykereskedelmi áron vá­sárolhatnak náluk. És so­rolhatnám azokat a dolgo­kat, amelyeket tudunk nyújtani. Mindez megéri azért a szerény tagdíjért, amit ráadásul a bevételből leírhatnak. F. F. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. 9 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 9 Munka­társ: Rozgoayi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (29) 11-400. 9 Telex: 22­9353. » Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (2») 10-763. Most hazai piacra Februárban kezdődött a próbaüzem, jelenleg hazai piacra gyártanak úgynevezett hosszvarratos csövet és zártszelvényt a Szuperprofil Kft. csőgyártó gépsorán. Araik a konkurenciánál alacsonyabbak, mely részben a technológiának, részben a munka- szervezésnek köszönhető. Tervezik, hogy termékeik egy részét exportálják (Apáti-Tóth Sándor felvétele) íűap 5

Next

/
Thumbnails
Contents