Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-18 / 194. szám

mHÉr végi y/z>í6Pom//r,4/ Ki Nagyobb hajlam az alkura ? Óvatos bizakodás a túszdiplomácia eredményességében A BT csak korlátozott olajeladást engedélyez Iraknak Nyugati viták a jugoszláviai rendezés lehetőségeiről ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A nagy világpolitikai ese­mények, amelyek ezen a nyáron annyira rendhagyó módon, sorozatban követték egymást, a héten átadták helyüket a színfalak mö­götti, csendes diplomáciá­nak. S bár Európa legve­szélyesebbé vált válsággó­cában, Jugoszláviában e hé­ten is az összecsapásoknak mindennap voltak halálos áldozatai, itt is előtérbe ke­rültek azok az erőfeszíté­sek, amelyek a békés ren­dezések irányába próbálták terelni az események ala­kulását. Miután az iszlám szélső­ségesek két, öt éve fogva tartott angol, illetve ame­rikai túszt bocsátottak sza­badon, élénk kulisszák mögötti megbeszélések kezdődhettek azoknak a kö­rülményeknek megterem­téséről, amelyek biztosít­hatják minden elrabolt és fogolyként őrzött személy elengedését. A jelzés a túszügyekben való fordulat szándékáról Damaszkuszból és Teheránból érkezett, hi­szen közismert, hogy azok az iszlám szélsőséges szer­vezetek, amelyek Libanon­ban tevékenykednek és for­ma szerint ők rabolták el az általuk befolyásosnak tartott személyiségeket, hogy így politikai enged­ményeket és saját terroris­táiknak cserébe való sza­badon bocsátását csikarják ki, Szíria, illetve Irán be­folyása alatt állnak. S mos­tani gesztusukkal Damasz­kusz, illetve Teherán kíván­ja megerősíteni saját tár­gyalási pozícióit az októ­berre tervezett közel-keleti békeértekezlet előtt. Szíria ugyanis szeretné visszasze­rezni a jelenleg Izrael ál­tal megszállt Golan-fennsí- kot, s Irán pedig a sah bu­kása előtti meghatározó, térségbeli szerepének hely­reállítására törekszik, mi­után Szaddam Husszein Irakja oly súlyos katonai vereséget szenvedet az öböl­háborúban és persze Tehe­ránnak jól jönne az is, ha hozzájuthatna még befa­gyasztott pénzügyi eszkö­zeihez és megnyílna az út nagyobb fegyvervásárlá­saihoz is. AZ ÁLLÍTÓLAGOS MENETREND A múlt héten szabadon bocsátott McCarthy angol újságíró üzenetet hozott magával az ENSZ főtitká­rához. Ebben túsztartói vá­zolták tervüket, hogyan képzelik el a fogva tartottak szabadon bocsátását. Elő­feltételük nemcsak az Iz­raelben rabul ejtve tartott arabok elengedése, hanem a terrorista cselekmények •— köztük a gyilkosság — miatt, nyugat-európai fegy- házakban levő elítélt terro­ristáknak adott menlevél is. Bár a nyugati álláspont szerint nincs alkudozásnak helye azokkal, akik oly hi- degvérűen oltották ki em­berek életét, vagy ilyen bűncselekményre parancsot 2 *±J£írian adtak, s nem lehet legali­zálni semmiféle túszejtő akciót, olyan esettekben, amikor nem bíróság által meghozott ítélet, hanem „szemet szemért” komman­dótámadás nyomán tarta­nak fogva kölcsönösen sze­mélyeket. működésbe lép­het a titkos diplomácia, így tárgyalt az ENSZ főtitkára a jeruzsálemi kormány megbízottjával Genfben, mivel azoknak, akik a nyu­gati túszokat fogva tartják az volt az első számú kö­vetelésük, hogy Izrael en­gedje el azokat az arabo­kat, akiket Dcl-Libanonban ejtett fogságba. A Samir-kormányzat csak akkor mutatott hajlandó­ságot bármiféle ilyen meg­fontolásra, ha előzőleg hírt kapnak arról, hogy mi tör­tént azzal a hét izraeli ka­tonával, akit az iszlám szél­sőséges fegyveres szerveze­teik fogtak el az elmúlt években. Ha ez megtörté­nik, akkor Izrael kész — állítólag — szabadon bocsá­tani néhányat az általa fogva tartott arabok közül, s ha erre válaszul meg­történik saját raboskodó katonáinak elengedése; to­vábbi foglyok előtt nyílhat meg a jeruzsálemi börtönök ajtaja. Így a túszok cseréje nyomán szabaddá válhat­nak a nyugati raboskodó'* is, s az októberi békekon­ferencia légköre kedvezőb­bé válhatna azzal, hogy nem terhelné már a túsz- ügy. Tekintve azonban, hogy még arra a kérdésre is, hogy nü lett a hét izraeli katonával, nem érkezett eddig egyértelmű válasz, hírmagyarázók úgy vélilk, hogy o túszok szabadon bo­csátásáról folyó tárgyalá­sok még hosszú időt vesz­nek igénybe. Túl ezen, meg­jegyzik, hogy bár Teherán­nak és Damaszkusznak van befolyása a Libanonban te­vékenykedő szélsőséges isz­lám szervezeteki-e, de en­nek, is megvannak a maga korlátái, hiszen e terror- csapatok egy részére semmi hatással sincs a józan ész, vakon érvényesülő vallá­si fanatizmusuk megakadá­lyoz minden alkudozást ve­lük. A KETTŐS HATÁROZAT Bagdad az utóbbi időben azzal igyekezett a világ- közvélemény rokonszenvét megszerezni, hogy azt állí­totta, ha a BT fenntartja az ellene meghozott embar­góintézkedéseket, éhínség és járványok következtében ártatlan iraki polgárok tíz-, és százezrei veszthetik éle­tüket. Követelte, hogy te­gyék szabaddá számára az olajeladásokat, hogy így élelmet és gyógyszereket vásárolhasson. A világszer­vezet viszont hajthatatlan volt, mert Szaddam IIusz- szein megpróbálta kiját­szani a fegyverszüneti egyezmény előírásait és igyekezett rejtegetni az ország tömegpusztító fegy­vereinek egy részét. Ezeket meg kell semmisíteni, de a kormányzat az ENSZ elől el akarta titkolni ezek rak­tározási helyét, s az illeté­kes bizottságoknak sza­bályszerű nyomozómunkát kellett végezniük felderíté­sükre. ’ így nem meglepő, ha 9 BT nem adott engedélyt arra, hogy Irak korlátlanul felújíthassa olajeladásait, hiszen ezek bevételeit a tö­megpusztító fegyverek to­vábbi kifejlesztésére for­díthatja. Ezért a csütörtö­ki döntés. értelmében a Biztonsági Tanács fél évre 1,6 milliárd dollár értékű olaj értékesítését engedé­lyezte a bagdadi rendszer­nek. Egyúttal kötelezte az iraki kormányzatot, hogy az olajbevételeket egy ENSZ- számlára fizesse be. A jö­vedelem harmadrészét így a világszervezet a Kuvait elleni iraki agresszió áldo­zatainak kártalanítására, il­letve jóvátételre fordítja, s a fennmaradó kétharmad felett is ellenőrzést gyako­rolhat, hogy valóban a la­kosság minden részéhez el­jusson az így beszerzett élelmiszer és gyógyszer. Egy másik határozatban a nagy tekintélyű testület fel­szólította a bagdadi rend­szert, hogy működjön köz­re a fegyverszünet feltéte­leinek maradéktalan telje­sítésében, s tárja az ille­tékes bizottság elé az or­szág még rejtegetett tömeg- pusztító kapacitását. Ha ez nem következik be, a BT a legsúlyosabb következmé­nyeket helyezte kilátásba. WASHINGTONI BÍRÁLATOK A jugoszláviai helyzet a héten változatlanul bonyo­lult és ellentmondásos volt. Bár a hadifogolycsere meg­kezdődött, s a horvátorszá­gi tűzszünetet ellenőrző ve­gyes bizottság összetételében előrehaladást értek el, éj­szakánként még a félkato­nai fegyveres szervezetek kezdeményeztek, ha már szórványosan is, összecsa­pásokat. Az augusztus 20-án kezdődő tárgyalásokat, amelyen az ország jövőbe­ni helyzetéről kívánnak majd dönteni, kétségek kö­zepette várják. Mint rámu­tatnak, a harcok bármikor kiújulhatnak, s eddig Hor­vátország és Szlovénia jú-. niusban történt független­ségi nyilatkozata óta, há­romszáz halottja volt a ju­goszláviai összecsapások­nak, s ebből kétszázan Hor­vátországban vesztették éle­tüket. Üj fejlemény, hogy az amerikai sajtó éles bírála­tokkal illeti az Európai Kö­zösséget, amiért szerinte oly késve reagált és von­tatott módon a jugoszláviai polgárháborús fejlemények­re. Több amerikai újság ar­ról cikkezik, hogy az az EK- törekvés, hogy mindenkép­pen megőrizzék Jugoszlá­via egységét, inkább a nagyszerb törekvéseknek kedvezett és a „tizenket- tek” azzal, hogy úgy visel­kedtek egy ideig, mintha Horvátország és Szlovénia önrendelkezési akaratának megnyilvánulása nem a Nyugat által követelt de­mokratikus formák között történt volna meg, hátrál­tatták a békés kibontako­zást. A washingtoni lapok most erőteljesebb EK-köz- vetítést sürgetnek, hogy a helyzet ne mérgesedjen el még jobban. Árkus István II. JÁNOS PÁL PÁPA PÉCSETT CELEBRÁLT MISÉT Egy határok nélküli Európa (Folytatás az 1. oldalról.) dik az összefogás a nemze­tek között, és felhívta a hí­veket: építsünk egy új vi­lágot, a szeretet civilizáció­ját, hogy békés, családias együttlét alakulhasson ki az európai kontinensen. Ehhez kérte a Szenthárom­ság áldását. Mindszenty és Lékai A Budapesten tartózkodó külföldi tudósítók abban összegezték II. János Pál pópa magyarországi látoga­tásának első napját, hogy R pápa hozzá kíván járul­ni a demokrácia megerősö­déséhez, a jogállamisághoz, a társadalmi megbékélés­hez és a szociális igazsá­gosság érvényre juttatásá­hoz Magyarországon, A külföldi sajtó képvise­lőinek feltűnt, hogy a pá­pa külföldi útjai közül most először óvta a nem­zeti katol&uis egyházat »bi­zonyos restauráció» hajla­moktól. Ezzel kapcsolat­ban utaltak arra, hogy milyen visszafogottan vi­selkedett a pápa Mindszen­ty József bíborossal kap­csolatban. Feltűnt továbbá, hogy Mindszenty bíboros sírja után Lékai László sírja előtt is lerótta ke­gyeletét. A pápa első napi szerep­lését mértéktartónak és a belső feszültségek mérsék­lését célzónak minősítették. II. János Pál pápa és kí­sérete szombat délután Pécsről helikopterrel visz- 6zaindult Budapestre. A szentatya ezt megelőzően látogatást tett a dél-dunán­túli megyeszékhely bazili­kájában. A szentatya délután a Magyar Tudományos Aka­démiára látogatott, ahol Kosáry Domokos, a Ma­gyar Tudományos Aka­démia elnöke köszön­tötte hazánk tudományos és kulturális életének egy­begyűlt rangos képviselői­nek nevében. II. János Pál pápa este 7 óra után, szombati napjá­nak utolsó programjaként, a budapesti Apostoli Nuncia- túra székházában találko­zott a Magyarországon akk­reditált diplomatákkal, va­lamint számos ország és nemzetközi szervezet képvi­selőivel. A katolikus egy­házfőt Angélo Acerbi címze­tes érsek, apostoli nuncius, a diplomáciai testület do­yenje köszöntötte, ★ Vasárnap reggel 6 órára várják Máriapócsra Bálint Lajos gyulafehérvári érse­ket és az erdélyi magyar hívők többezres zarándok­seregét, mely a román ha­tóságok akadékoskodásai miatt csak nagy nehézségek árán lépheti át a határt — közölte szombaton Lukács László atya, a magyar püs­pöki konferencia sajtóhi­Fefíángoltak a horvátországi harcok Megsértett tűzszünet Szombat délután erős páncélos alakulat vonult be a horvátországi Okucaniba, ahol az utóbbi 24 órában heves harcok voltak horvát és szerb erők között. Zág­rábban délután közölték, hogy estére összehívták az államelnökség ülését, ame­lyen a tűzszünet megsér­tését, az okucani helyze­tet vitatják majd meg. Az elnökség ülését a horvát kormány rendkívüli ülésén sürgették, kérték Stipe Me­ellenőrzésük alatt tartsák a korábban elfoglalt körzete­ket. Mesic szerint Slobodan Milosevic szerb elnök be­csapja a világot azzal a jel­mondattal, hogy minden szerbnek egy országban kell élnie. Milosevic — fejtegette Mesic — valójában minél több horvát területet akar megkaparintani, és meg akarja valósítani a Nagy­szerűiéről szőtt álmait. Kevesebben jöttek Ügy tűnik, eltúlzottak voltak azok a várakozások, melyek szerint a szomszé­dos országokból százezer- számra érkeznek majd ka­tolikus hívük a pápaláto­gatás eseményeire. Szlová­kiából alig utaztak többen Magyarországra, mint amekkora a szokásos for­galom, az ausztriai átkelő­helyeken sincs zsúfoltság. Jugoszláviából mindössze két-három ezer hívő vett részt a pécsi szentmisén. Szakértők azzal magya­rázzák a vártnál mérsékel­tebb érdeklődést, hogy az előbbi két országban már járt II. János Pál, Horvát­országban pedig a feszült helyzet, az esetleges útel­zárások miatti aggodalom bírta otthonmaradásra a híveket. így természetesen alaptalannak bizonyultak azok a korábbi félelmek is. hogy a pápalátogatás ide­jén és ürügyén esetleg me­nekültek tízezrei lepik el az ország déli részeit. vatalának vezetője az MTI tudósítójával. Mint elmondta, a Magyar Államvasutak szombat reg­gel három vonatot küldött Lökösházára és Biharke- resztesre, hogy segítsen el­hozni az erdélyi híveket, kérdéses viszont, hogy mi­ként jutnak majd vissza. Ugyanis, bár román rész­ről felére mérsékelték a vo- natjegyar-emelés eredetileg 130 százalékos mértékét, vasárnap viszont sztrájkba lépnek a román vasutasok. A gyulafehérvári érsek­nek már a pécsi homílián is jelen kellett volna len­nie, de nem akart egyedül utazni, otthon hagyva sza­bad mozgásában korláto­zott nyáját. Lukács atya elmondta, hogy a Szentszék nevében Jean-Louis Tauran érsek, a vatikáni államtitkárság keleti ügyekben illetékes felelőse még az útiköltsé­get is magára vállalta, hogy segítsen az erdélyi magya­rok kiutazásában, a fő gonddá azonban most a ro­mán vasutassztrájk lépett elő. sic elnököt a testület ösz- szehívására, amelyre a horvát megfogalmazás sze­rint a köztársaság elleni újabb agresszió miatt van szükség. Stipe Mesic szövetségi el­nök az olasz sajtónak adott interjújában közvetlenül Szerbiát vádolta a tűzszü­net megsértésével. Mesic úgy nyilatkozott, hogy a hadsereg fegyverzi fel a szerbeket, és a katonai ala­kulatok teszik lehetővé a szerb fegyveresek számá­ra azt, hogy továbbra is Leszámolás a reformerekké9 Jakovlev után Gorbacsov? Novemberben Mihail Gor- bacsovot leváltják főtitkári tisztségéből és kizárják az SZKP-ból — jelentette ki szombaton AÍekszandr Ja­kovlev, aki pénteken mon­dott le SZKP-tagságáról. Jakovlev, akit trojka atyjának a peresz- tartanak, Külföldi események egy meniiofkaR — A török miniszterelnök felszólította az iraki kurd ve­zetőket: űzzék el az észak-iraki területekről az oda menekült törökországi lázadó kurdokat. A Közös fel­hívást intézett tegnap Mihail Gorbacsovhoz Borász Jel­ein és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, javasolva sürgős tanácskozás összehívását a gazdasági túlélés programjáról. A Ausztriának a független, demokrati­kus Szlovéniát nemcsak politikailag, hanem gazdasá­gilag is támogatnia kell — jelentette ki Erhard Busek az APN szovjet sajtóügy­nökségnek nyilatkozott. El­mondta, hogy a pártban teljes erővel folyik a ké­szülődés a 29. kongresszus­ra. A reakciós konzervatív erők ezen a fórumon ké­szülnek megszabadulni a reformszárny képviselőitől, míg a főtitkárt esetleg idő­legesen meghagyják tiszt­ségében, azért mert még nem merik kizárni a párt­ból. A kongresszuson Gorba- csovnak számot kell ad­nia eddigi tevékenységéről és ekkor következik majd — Jakovlev szerint — a főtitkárral való politikai le­számolás. Gorbacsov egy­kori közvetlen tanácsadója szerint, aki egyébként egyik alapítója a demokratikus reformmozgalomnak, a kongresszusi vita Gorba­csov sorsa feletti egyfajta nyilvános „igazságszolgál­tatásba” torkollik majd. aikancellár, az Osztrák Néppárt elnöke. A A szlovén hírügynökség jelentése szerint Rolandas Razulevichius litván külügyminiszter-helyettes Ljubljanában tárgyal szlovén kollégájával. A Mintegy nyolcszáz helyi latkos vett részt tegnap a nyugat-szlovákiai Vaika településen, azon a tiltakozó gyűlésen, amelyet a bősi vízi erőmű építését ellenző környezetvédő mozgalmak szerveztek. Az SZKP KB központi ellenőrző bizottsága csü­törtökön javasolta, hogy zárják ki a 67 éves Jakov- levet a pártból, de a politi­kus ezt nem várva be, pén­teken közölte: önként kilép a pártból. 1 t> f I K Ki í r ■' / ? . J t 0 é

Next

/
Thumbnails
Contents