Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-17 / 193. szám

I. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 199L AUGUSZTUS 17., SZOMBAT D U NAJAJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET MIKLÓS • DUNAKESZI • Fór • GOD • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­„Lelki váltás” nem vol8 Megtalálni az embert Sietünk, dolgozunk. Kergetjük a jobb megélhetést, s ha több van — még többre vágyunk. A feitöltődésre, s felfrissülésre a kelleténél kevesebbet fordítunk, mert még önmagunkkal is versenyben vagyunk. Hogy e túlhajszolt világban hol marad a lélek gondozása? Többnyire sehol: egyre ritkább a meghitt csönd és az intim pillanat, be­érjük pótcselekvésekkel is. A lelki egészségért ki-ki a maga módján küzd. Az orvos gyógyít, a tanár ta­nít, a pap pedig — Isten házába hívja a híveket. S teszi ezt azzal a tudattal, hogy a rendszerváltás új közeget teremtett hivatása gyakorlásához. Mennyiben, miként érezhető, s mérhető az eltelt eigy-két év válto­zása, fogékonyabb-e a ma embere a lelket erősítő szó­ra? JELENSÉGEK — Nem eredménytelen az a szabadság, amelyet a rendszerváltás hozott ma­gával — válaszol Koroncz László, a leányfalui Szent Gellert lelkigyakorlatos ház igazgatója, katolikus plébános —, ugyanakkor nem adhat okot a pozitív jelenségek eltúlozására. Kétségtelenül vannak biz­tató tendenciák, például egyre nő az igény a gyer­mekek vallásos nevelése iránt — nyolc évvel ezelőtt, amikor idekerültem, négy gyermek járt hittanra, ma kilencvenen vannak —, s nőtt a keresztelések és az egyházi esküvők száma. Ez­zel szemben azonban nem sokasodtak látványosan a templomba járók. az egyetlen jelzője annak, hogy változik-e valami? — Természetesen nem, sőt, azt bizonyítja, hogy a vallásosság nem köthető semmiféle divathoz. Én azt tartam veszteségnek, hogy az elmúlt években és év­tizedekben megszűntek a vallásosságból és hitből táplálkozó irányító elvek, amelyek erkölcsi tartást és tisztaságot adtak az ember­nek. Mintha feledésbe ment volna a tízparancsolat, holott, aki ebből merít erőt — jó úton jár. Ma az a helyzet állt elő, hogy a szü­lő ösztönzi ugyan gyermeke hittantanulását, akarja, hogy cserkész legyen, csak­hogy ez nem minden: ott­hon is vallásos útravalót kellene adnia. És itt van a hiány: a ma emberének meglehetősen foghíjas a vallási ismerete, az elmúlt években nem volt hol meg­szereznie, így tehát nem tud kapaszkodókat adni a gyermeknek. TÁMASZ — Ez fontos mérce? Ez Budakalászon Nyelvtanfolyam Szeptember 2-án négyhó­napos német nyelvtanfo­lyam indul Budakalászon. A hetente egyszer kétórás tanfolyam díja 1920 forint, a heti kétszer kétórásé 3840 forint, s a háromszor két­órás kurzusé 5760 forint. Jelentkezni lehet: augusz­tus 26., 27. és 28-án, 13 és 17 óra között, a budakalá­szi általános iskolában — a Kossuth Lajos u. 29. szám alatt. — A tévében vallási mű­sorokat sugároznak, ami néhány éve még elképzel­hetetlen volt... — Jóleső érzés a válto­zást látni, de én hozzáten­ném, szegényes fegyverek ezek az ateista világnézet­tel szembeni harcban. Ezek az öt percek olyanok, mint a mézesmadzag. Ezt kell felváltania az élet minden területén ható, tiszta erköl­csi tartásra nevelő közálla­potoknak. Mi hiszünk eb­ben, mert tudjuk, hogy Is­ten kegyelme mindenütt munkálkodik. Dunaharaszti baptista gyülekezetének kilencven­hat úrvacsorázó tagja vap, de százhúszra tehető a lel­ki gondozottak — gyerme­kek, családtagok, szimpati­zánsok — száma. Lelkészü­ket, Varga Boldizsárt szin­tén a változó körülmények tapasztalatairól kérdeztük. — Én úgy ítélem meg — Közlekedési tábor Az augusztus 16. és 22. kö­zött Gemencen megszerve­zett közlekedési táborba immár másodízben jelent­kezhettek Szentendre és környéke általános iskolás diákjai: az előzőt tavaly­előtt rendezték meg. Szent­endre önkormányzata, a megyei Közlekedésbizton­sági Tanács és az ugyan­csak szentendrei Dunaút Járművezetőképző Gmk, illetve a városi rendőrka­pitányság által kezdemé­nyezett — s anvagilag tá­mogatott — táborban az idén ötven gyermek tölthet el kedvezményes áron egy hetet. Gazdag, sok ismere­tet nyújtó program szerez örömet a tanulóknak: hal­lanak a közlekedés szabá­lyairól, játékos formában gyakorolják a KRESZ-t, s kipróbálhatják ügyességü­ket is: az autósiskola által biztosított kerékpárokon és motorokon. DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. # Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T. István, o Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 13*8-4761, 138- lfl€7. mondja —, egyre több jel utal arra, hogy Istenre és a hitre szükség van. Ugyan­akkor azonban a rendszer­váltással egyenes arányban nem nőtt az érdeklődés, még súlyosan élnek a régi beidegződések. Az emberek egyelőre tájékozódnak, ér­zik a lelki támasz szük­ségességét, ennek forrását ki-ki másutt keresi. A rend­szerváltással nem történt meg a „lelki váltás”, s én úgy hiszem, ebben van az egyházaknak és a lelkipász­toroknak felelősségük: most kell megtalálni és megke­resni az embereket. ESELLYEL — Nehezebben élünk, szegényebbek lettünk, ez nyitottabbá teszi-e az em­bereket a vallás iránt? — Nem. Akinek szüksége van a hitre, annak a jó­létben is kell, s aki messze van Istentől, azt a gondok sem teszik hívővé. Nekünk nem ezekben a kategóriák­ban kell gondolkodnunk, mi mindenkihez szólunk, aki találkozni akar az igé­vel. Csakhogy a rendszer­változást követően jobb fel­tételek között gyakorolhat­juk hivatásunkat, nagyobb eséllyel jutunk el minden­kihez. Ugyanakkor sok a feladat is, mert a morál lesüllyedt, tehát tanítanunk, nevelnünk is kell. A tiszta, a szolgáló s az eszményi életre. S nagy erőt ad a társadalom azon Ítélete, hogy erre hivatottnak lát minket. Mi úgy ítéljük meg, mindent pártolnunk kell, ami a település felvirág­zásához vezet, mert az em­ber így lehet kiegyensúlyo­zott és hasznos tagja, te­hát mi minden jóra készek vagyunk — amivel az itt élők javát szolgáljuk. Vasvári Éva A baj gyorsan jön Árvíz után — tanulságokkal Alig látszik a budakalá­szi Barát patak. A töltések­kel védett mederben épp­hogy víz van — ki gondol­ná, hogy a dunai árhullám tetőzésekor komoly próbá­ra tette a Ságvári utcában lakúkat. Pedig így történt. Még a mai napig láthatók a nyomok: víztócsák állnak az utcán, s számlálhatatlan mennyiségben púposodik a töltés védelmére összehor­dott homokzsák. — Biztosan sokáig emlék­szünk majd erre a nyárra — kalauzol a veszélyezte­tett körzetben dr. Vitáris István, budakalászi jegyző —, ez az árhullám ugyanis bebizonyította, hogy a víz egy pillanat alatt ellensé­günkké válhat. Mi is meg­tettünk már előzetesen bi­zonyos előkészületi lépése­ket — valamennyi, az ár- vízvédelem során számítás­ba jöhető szerv és intéz­mény telefonszámát kigyűj­töttük —, de mégsem szá­moltunk komoly veszély- lyel. A 9-re virradó csütör­tök éjjel azonban megtör­tént a baj: a patak töltése szivárogni kezdett, nemso­kára latyakosak, vizesek lettek a kertek, átázott a töltés, s félni kellett, hogy elviszi a víz. Engem is éjjel riasztottak, s persze azon­nal hozzákezdtünk a véde­lem megszervezéséhez. Szá­momra teljesen meglepő módon nem volt pánik, s mindenki, akinek módjában Hogyan védekezhetünk? Amit kikezd a rozsda... A Pest meggyei települések kiskertjeinek, házainak zöme kerítéssel van körülvéve. Igen sok gondot jelent azonban a korrodálás elleni védekezés. Sokan úgy vélekednek: a rozs­da ellen nincs orvosság. Ho­gyan védekezzünk? Mit tehe­tünk? A korrodálás elleni vé­dekezés különösen az utób­bi években vált hétköznap­jaink mind égetőbb felada­tává. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az egyéni ház­tartásokban is gondként je­lentkezik, hiszen a tartós fogyasztási cikkek, köztük a személygépkocsi is benne foglaltatnak abban a 16-17 milliárd forintos, korrózió­ból eredő kárban, amivel egy-egy évben számolnak. Az összeg jelentős. Érthető, hogy a rozsdásodús elleni védekezés népgazdasági szintű feladatot jelent. Mind szélesebb körben, mind ak­tívabban működnek közre azok, akik ebben a témában érdekeltek. A Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Iro­da az elsők között ismerte fel a korrózióvédelem meg­különböztetett fontosságát, és már a hetvenes évek ele­jén megteremtette, létre­hozta azt a fórumot, ahol a külföldi és hazai szakembe­rek egy jól megszervezett szakkiállítás keretében is­merkedhetnek meg a leg­korszerűbb berendezésekkel és felszerelésekkel, vala­mint a nemzetközi szem­pontból is élenjáró techno­lógiákkal, módszerekkel. A költségek állandó emel­kedése mellett az utóbbi években nőtt a korróziós veszélyeztetettség is. Pél­dául az egyre bővülő ke- mizálás, az emelkedő ten­denciát mutató járműállo­mány, az utak hómentesí­tésére használt sómennyi­ség, mindez összességében azt eredményezte, hogy a korrózió folyamata az el­múlt húsz évben, a becslé­sek szerint, négyszeresére emelkedett. Ahhoz azonban, hogy ha­zánkban a korrózió elleni védekezés elérje az európai színvonalat, még sokat kell tenni. A hatékonyabb vé­dekezés természetesen meg­haladja egy-egy iparág anyagi erejét. A népgazda­sági lehetőségek koncent­rálására van szükség ah­hoz, hogy minél eredménye, sebb munkát lehessen vé­gezni, hiszen a jövőben to­vább fokozódik a korróziós veszélyeztetettség. Egyszóval a korrózióvé­delem hatékonyságának ki- szélesítése és fokozása — túlzás nélkül állítható — társadalmi szükségszerűség. D. A. állt, sietett segíteni. A m szék építőanyag-kereskedi homokot és zsákot adtak, fuvarosok szállítottak, nem volt olyan cég, kezd\ a volt BÉSZKÜ-től — n Kaláz Kft. — a Temafoi és Budaflax cégeken át terápiás intézetig és i Óbuda Téeszig, amely r segített volna. Egész éj} és másnap is ment a műi ka, mintegy kétezer-ötszi homokzsákkal erősítetti meg a kritikus szakaszt. gyerekektől az idősek mindenki részt vállalt i akcióban, másnap ped ügyeletet szerveztünk a po gármesteri hivatalban. Az árhullám elvonult, kedélyek megnyugodtak, í árvízről szóló hírek lassa elmaradtak. A tanulságé azonban megvannak. — Az első, ami talán kös helyszerűnek tűnik, de iga — folytatja a jegyző - hogy a vizet komolyan ke venni, s az árvízre akkc kell felkészülni, amikor sz sincs veszélyről. A tölti karbantartására például fc lyamatosan áldozni kel szükség lenne egy elzáró zsilipre, szivattyúra, de nei különben a gaz lekaszálása ra is ... Ezt ugyanis éjjé csinálni, nem éppen a leg alkalmasabb. A másik ész revételünk pedig, hogy kerítések túlságosan közt épültek a töltéshez, íg akadályoztak a munkábar Nem beszélve arról, hog némely udvar végében fészerek és bódék, illetve . sok hulladék szinte teljesei megakadályozta a tölté megközelítését. Végül újj; kell szerveznünk a polgár védelmet is, s ennek kere tében célszerű létrehozn egy olyan riasztási láncol amely gyorsan és haléko nyan képes működésbe lép ni. Van, amihez pénz kel' sok mindenben azonbai elég az odafigyelés, a rend­szeres és folyamatos fel ügyelet és karbantartás Mert ha baj van, gyorsai jön, s nagy pusztításra ké­pes. Ezt kellene megelőz­nünk a jövőben. Va. É. (CS. KORONÁZÁS KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA) Visegrádiak Dömösön Albérlő focisták Volt pálya, nincs pálya — így jellemezhetnénk rö­viden a Visegrádi SE lé­tesítményhelyzetét. 1964- ben például a 11-es út építése miatt vették el a játékteret, s az újabbat is megszüntették. Amíg nem tisztázódik a terep ren­dezése, addig nem is fog­nak neki a pályaépítés­nek. A hiány egyébként a helyi fiatalok lehetőségeit is befolyásolja, akadá­lyozza az utánpótlás-neve­lést. Tavaly sem indíthat­tak ifi- és serdülőcsapatot. Az albérlet tehát tovább tart, legfeljebb a helyszín változik. Tavaly Duna- bogdányban játszottak, az újabb bajnokságban Dö- mösön szerepelnek, itt ugyanis kedvezőbbek a le­hetőségek. Mindezt Simon Imre szakosztályelnök, valamint Vidosits Béla szakosztály- vezető említette. Szép si­kerként könyvelték el, hogy a tavaly újjáalakult gár­da a Budaörs—Szentendre összevont körzeti bajnok­ság 3. helyén végzett. Néhányan a zöld-fehér színeket viselő együttes­ből: Illés kapus, Szalai Ist­ván, Bergmann István. A csapat edzője Oszwald Zsolt pilismaróti testneve­lő tanár. Dicséretes lét­számú pártoló tagság se­gíti az együttest, összesen 120-an vannak. A törzs­szurkolók természetesen közülük verbuválódnak, ők utaztak át eddig Dunabog- dányba a legnagyobb szám­ban. A látogatottság egyéb­ként az ellenféltől is füg­gött. Érthetően sokan vol­tak a rangadókon, így a Budakalász, a Pilisszent- iván, a Leányfalu, no és a házigazda Dunabogdány el­leni meccsen. A vezetők bíznak abban, hogy Dömö- sön sem lesz hiány szur­kolókban. A mércét nem tették alacsonyabbra, az augusz­tus 25-én induló bajnok­ságban az első három kö­zött szeretnének végezni a tizennyolcas mezőnyben. A sportkörnek egyébként nem csupán labdarúgó-szakosz­tálya van, többek között a sízés hívei találtak otthont az egyesületben. Visszatérve a bevezető­ben említett létesítmény- hiányra: a helyiek különö­sen nagy érdeklődéssel kí­sérik a vízlépcső további sorsát, hiszen mihamarabb szeretnének végleges ott­honhoz jutni. Olyanhoz, amelyet a szárazföldi út­építés vagy „vízi átalakí­tás” nem veszélyeztet. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents