Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-14 / 190. szám

I. ÉVFOLYAM, 164. SZÄM 1991. AUGUSZTUS 14., SZERDA BUDA.VIDEKI A községért, közösségért Klubkönyvtár és lehetőségek BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA • P1L1SVÖRÖSV AR • BUDAKESZI • B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT 0 PILISCSABA • PATA • ZSAMBÉK 0 SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL 0 TÖK • TINNY 1? • L'RÖM Keserű pirula Piliscsabán Tiltakozó telkesek Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk mindazoknak, akik nem állandó lakosok Piliscsabán. A helyi önkormányzat kivetette az idegenforgalmi adót, amelynek mértéke az épület után 200 forint/ncgyzetméter. Az érintett tulajdo­nosok felháborodása nagyon is érthető, hiszen c díj azo­nos a Balaton-part fővárosában. Siófok első díjöveze­tében fizetendő összeggel. Csakhogy amíg ott összköz- műves ingatlanok négyzetmétere után fizetnek ennyit az emberek, s egymást váltják e házakban a nyugati vendégek, addig Piliscsabán a telkesek önerejükből ala­kították a területet pihenésre alkalmas vidékké, s most ugyanannyit szurkolnak le érte, mint a siófoki ingatlan- tulajdonosok. Az összehasonlítás ked­véért megemlítjük, hogy Siófokon négy különBöző díjövezetet állapítottak meg, s a szóban forgó ősz- szeg ott is a legmagasabb, a közvetlen vízparti terüle­tekre értendő. Piliscsabán viszont mindegy, hogy va­lakinek a település leg­szebb részén, azaz Klotild- ligeten, ott is a platánso­ron, vagy a jóval elmara­dottabb jászfalui részen van a háza . — A falutól két kilomé­terre levő domboldalban kilenc éve parcelláztak, öt­ven évi bérleményt fizet­tünk meg egy összegben — mondja Erdős Lászióné. — Agyagos út vezet odáig, amit mindig a telkesek ja­vítgatnak, mert az esőzések után kocsival lehetetlen felmenni. Közvilágításhoz nemrég jutottunk, most harmincezerért talán vi­zünk is lesz. A környéken javarészt kisnyugdíjasok faházai állnak, hát hogy szabad a körülmények is­meretében ennyit kérni — háborog Erdősné. — Eddig évi 500 forint volt az adó, most 7200 forintot kell fi­zetnünk. Csobánkán négy­zetméterenként 50 forint az i idegenforgalmi adó, s nyil- . ván nem kell ecsetelnem a különbséget... De ha leg­alább szolgáltatás volna — sóhajt Erdős Lászlóné. — Az üzlethálózatot egy ital­bolt és egy vegyeskereske- dés képviseli. A helyi adórendeletek miatt petíciót fogalmaz­tak a telkesek Klotildlige- ten és Jászfalun is. Nem csak az idegenforgalmi adó miatt berzenkednek, hiszen a telkeket is adóztatja a piliscsabai önkormányzat. A György és Borner Kft. szervezésében nyugati kilós ruhák vására augusztus 16-án és 17-én az Érd Városi Művelődési Központban (Érd, Alsó u. 9.). Nyitva 9-töl 18 óráig. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! méghozzá a 400 négyzetmé­teren felüli területeket. Mint azt Manhertz Zol­tán jegyzőtől megtudtuk, az érintett ingatlantulajdo­nosok petíciója eljutott a köztársasági megbízotthoz is, aki az ügyet kivizsgálva arra a megállapításra ju­tott, hogy a telekadó mér­téke törvénysértő. Az ön- kormányzat figyelembe vé­ve a tényeket, módosította a telekadóról szóló rende­letét, azaz 900 négyzetmé­terig adómentesek az in­gatlanok. Ugyanakkor vál­tozatlanul 200 forint/négy- zetrhéter az épületek után fizetendő ingatlanforgalmi adó mértéke. — A jegyző számára kö­telező érvényt szerezni az önkormányzau rendeletnek akkor is, na személy sze­rint azzal nem ért egyet — mondja Manhertz . vol­tán. — Magam a telekadó esetén 1000 négyzetméterig javasoltam adómentességet, az idegenforgalmi adonai pedig az övezetek kialakí­tását láttám célszerűnek. A testület azonban — hozzá­tartozik az igazsághoz, hosszas töprengés és latol­gatás után —, másképp döntött, mondván, Kioiilci- liget is, Jaszfalu is Pilis- csaba közigazgatási terüle­te. Az önkormányzat azért kényszerült adókat kivetni — az említetteken kívül az iparűzési adót is —, mert máshonnan nem tudja elő­teremteni az útprogram megvalósításához szükséges 12 millió forintot. De a helybeli állampolgároknak csak akkor kell a zsebükbe nyúlniuk, ha Piliscsabán egynél több ingatlanuk van, ami miatt valahol érthető, hogy a telkesek úgy érzik: negatív diszkri­minációban részesítik őket a helyiekkel szemben. Ne­kem kötelességem az ön- kormányzat álláspontját képviselnem, a fizetés el­mulasztása esetén végre­hajtást kérnem. Pedig a hallottak alapján — lévén fogadóóráim java részét az adózással kapcsolatos pa­naszügyek töltik ki —, li­berális vagyok az állam­polgárokkal. Engem tehát lehet méltányossági kérel­mekkel bombázni, kérdés: hogyan bírálja majd el ezeket a testület. Ugyan­akkor tény, vagyoni típusú adóztatásban általában nem célszerű mentességet adni. Biztos vagyok ben­ne, négy a most elfogadott helyi adórendeletekkel sa­rokpontokat jelölt ki az ön- kormányzat, s már most vizsgálják, hogy e rendszer kiállja-e a gyakorlat pró­báját. Nos, úgy tűnik, hogy kissé keserűre sikeredett a pudding. A telkesek ugyan­is elkeseredésükben mond­ják, a világ végéig elmen­nek igazukkal. Mert na­gyon nem értik, hogy pél­dául az iparűzési adó meg­állapításánál miért volt oly engedékeny a testület? Ott ugyanis a bevételek adózó része mindössze há­rom ezrelék ... Azt ugyanis a jegyzőtől tudjuk, hogy a testületnek létezik egy határozata, inU szerint a helyi adóztatást úgy tervezték bevezetni, hogy előtte egy háromszá­zas reprezentatív vizsgála­tot szándékoztak készíttet­ni egy hozzáértő intézettel. Nos, erre a július 1-jétől esedékes adók megállapítá­sa, előtt nem került sor. Ér­demes lenne tehát még no­vemberig elvégeztetni a felmérést, hogv a jövő évi adókivetéseknél megbízha­tó támpontokat adjanak a vizsgálati eredmények. A mostani beadvány alá­írói biztosak abban, hogy más rendel, mint aki fizet azaz nem a jászfalui telek­tulajdonosok fogják első­ként élvezni a betonút ál dását. Változatlanul fenn tartják tehát nézetüket; helyi adórendeleteit er köleseién elvek alapján hozta meg a piliscsabai ön kormányzat. Fazekas Eszter Egy település könyvtárá­nak, az olvasás megszeret­tetésén túlmenően, számos feladata adódik. A legfon­tosabb az, hogy felkeltse, táplálja a művelődés irán­ti igényt. Otthont adjon — még ha parányit is — az irodalmi csoportoknak, a múlttal foglalkozóknak, a gondolatébresztő beszélge­téseknek. Nagykovácsiban, 1982-ben adták át az Általános Mű­velődési Központot. Az ak­kori gyakorlatnak megfelez lően, egy épületben az is­kolával, könyvtárral össze­kötöttem Mindezt Sporeth Tiborné mesélte el, a klub­könyvtár vezetője. A ké­sőbbiekben kivált az iskola, a művelődési központ tár­gyi feltételek híján meg­szűnt. Maradt a klubkönyv­tár. Ami nagyon jó, hogy létezik, egy hibája van csü- pán, nehezen megközelíthe­tő. Bár, azért így is sokan felkeresik a helybéliek kö­zül. Egy-egy könyvért, vagy a nyelvtanfolyamok — an­gol és német —, vagy a sportfűglalkozások végett.'A Honismereti Baráti Kör szintén a könyvtár szerve­zésében működik. Akárcsak a Kiskönyvtárosok Baráti Köre, az irodalmi csoport, vagy a zenei tanfolyam, melynek szervezése most van folyamatban. Nagyobb rendezvényeket is tarta­nak' néha, például Erzsé­bet-, Katalin-bált. — Az az igazság, szíve­sen szerveznénk több. na­gyobb szabású összejöve­telt — mondta Sporeth Ti­borné —-, de ez a mi ese­tünkben nehezen megold­ható. Mindent egy ilyen esemény előtt pontosan egyeztetnünk kell az isko­lával, hiszen az épület oda tartozik. Külön technikai személyzetünk nincs, az is­kola dolgozóit vesszük igénybe, ha hangosítani, ta­karítani kell. Többet vál­lalhatnánk, ha megfelelő termünk lenne. De nincs Terveim lennének, megva­lósításukhoz pénz kellene. Abból ugyancsák kevés van. Azért, remélem, nyújtani tudunk az itt élőknek érde­kes programokat. Augusz­tus 15-én 16 órai kezdettel B. Szathmári Lajos hely- történész Nagykovácsi rövid története című kötetét de­dikálja, árusítással egybe­kötöttem Tizenhetedikén száznyolc­vanán érkeznek Erdélyből, pontosabban Csíksomlyóból, a pápalátogatásra. Az isko­lában szállásoljuk el őket, úgy tudom, tizenöt-huszon­öt év körüli fiatalok jön­nek, egy lelkész vezetésé­vel. Ügy tervezzük, 20-án zenés műsorral várjuk őket vissza a délelőtti program­jukról. Lesz bográcsgulyás is, s bízunk abban, a jó hangulat sem hiányzik majd. . Az ellátásukat — mert minden reggel tejet, teát, kenyeret biztosítunk szá­mukra — az egyházközség fedezi részben, a többi ado­mányokból oldódik meg. Végül is, úgy hiszem, hogy a lehetőségeink kor­látái ellenére — ami néha elszomorít — megteszünk mindent, amit lehet. Az örömmel tölt el, amikor fel­keresnek azok a fiatalok, akik velem voltak olvasó­táborban évekkel ezelőtt. Ilyenkor mindig elmeren­günk azon, milyen jó is volt, de kár, hogy most nem indulhatunk el úgy, mint egykoron. V Karbantartják az utakat Nyár derekán, aratás idején megkülönböztetett figye­lemmel és megbecsüléssel adózunk a mezőgazdasági szakemberek munkájának. A hétköznapok során viszont számtalan más helyen kell helytállni olyan embereknek, akik láthatatlanul, az elismerést kevésbé érezve végzik a dolgukat. Ilyen például az útkarbantartók munkája is, akik állandóan rendben tartják az Ml-es autópálya menti területet. Felvételünk az autópálya budaörsi sza­kaszán készült ^J*(önnub i >en uózo Szernek l Több Pest megyei tele­pülésről autóbuszok, indul­nak majd a pápalátogatás alkalmával nemcsak a fő­városba, hanem Mária- pócsra is. Sokan most jár­nak majd először a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei településen. Amikor Ady Endre Iste­nek alkonya című cikke a Budapesti Naplóban meg­jelent 1904 szeptemberé­ben, még nem tudhatta, hogy a következő esztendő végén Mária csodatevő ere­jét meg fogja mutatni Ma­gyarországon, éppen szülő­helye, a Szilágyság közelé­ben, egy jelentéktelen ki­csiny nyírségi falucskában, Pócson (illetve akkor már Máriapócson) is. 1905. december 9-én a Budapesten megjelenő Gö­rög Katholikus Hírlapban vastag betűkkel nyomtatva jelent meg a következő közlemény: „A boldogságod Szűznek Máriapócson levő kegyképét a hívők és hi­tetlenek nagy száma f. hó. 3., 4.. 5-én könnyezni lát­ta ...” Közöttük volt Gávris Kelemen szerzetes atya is, aki éppen a kegyképpel összefüggő szertartást vég­zett, s ő Is látta természe­tesen. hogy Mária csodate­vő képén a szemek könny­ben úszva csillognak. A szerzetes atya a jelen­levő szemtanúk közül né­hányat hivatalos tanúként kért meg, olyanokat, „kik­nek tanúsága teljesen pár­tatlan”. Köztük volt a falu jegyzője, Isoó György, aki protestáns vallású, dr. Bal- kányi Ernő körorvos, zsidó vallási!, .Virtzfeld Jenő lu­theránus gyógyszerész, a nyírbátori járasbíró és te­lekkönyvvezető. Másnap pedig már ott volt a temp­lomban a kislétai esperes­lelkész a fiával és Legeza Miklós végzős papnöven­dékkel, s ők „saját sze­meikkel is meggyőződtek a csodáról a bűnbocsánatért esdeklő hívőkkel telt temp­lomban”. Külön figyelmet érdemel a közlemény záró monda­ta: „Csodálatos esemény ez, mely éppen akkor történik, midőn az alsóbb nép lel­ketlen izgatok által fel­bujtva a vallás szent meg­győződésében ingadozni kezd.” A könnyező Mária-kép eredete Csigri Lászlóhoz, a község 1675. évi bírójához nyúlik vissza. Ö tette 1675- ben azt a fogadalmat, hogy festet egy Mária-képet, me­lyet vagy meg akart magá­nak tartani, vagy a pócsi, szerény kis görög katolikus fatemplomban óhajtott el­helyeztetni. A kép el is ké­szült. A helybéli paróchus öccse, Papp István készí­tette, s hat magyar forin­tot kért érte. Ezt a bíró sokallta, nem vette át a ké­pet, amely egy másik pócsi lakoshoz, Ilurta Lőrinchez került, és ő a templomnak ajándékozta. Ez a kén „könnyezett” először 1696. november 4-én, vasárnap. Azután még — szünetekkel — 17 napig „sírt”, december 8-ig. Az egri püspök a követke­ző esztendő oen rendelte el a vizsgálatot. Tekintélyes egyházmegyei személyek 53 embert hallgattak ki, közöttük Corbeili császári tábornokot, a Tiszán inne­ni és túli részek főparancs­nokát. A vizsgálat 1698- ban zárult le, természete­sen a könnyezés tényének megállapításával. Azután a Mária-képet a császári család, főként a császárné kívánságára Bécsbe szállították, s a Szent István székesegyház­ban helyezték el, a kendők pedig, amelyekkel a szent könnyeket ielfogták, letö­rölték, az egri jezsuiták templomába kerültek. A könnyezések és a meg­ismétlődő csodás gyógyulá­sok híré eközben egyre na­gyobb tömegeket vonzott Póesra. Nem véletlen, hogy a pócsi urbárium kiadása­kor. 1772-ben a helység benefíciumai között említik a búcsújárást is, ilyen szö­vegezésben: „Ezen helység­ben Boldpgságös Szűz Má­riának tsudálatos szent ké­pe lévén, mind római, mind görög' szertartáson lévők­nek búcsú alkalmatosságá­val nagy sokasága szokott összve jönni, mely alkal­matossággal mindeneket jó pénzen el adhattyák.” Á magyár szellemi és kulturális élet nagy egyé­niségei is reagáltak a pó­csi könnyezésre. Ady End­rét említjük először, aki 72 soros, 18 versszakból álló költeményt írt 1910-ben A pócsi Mária címmel. A vers akár néprajzi elem­zésre is kínálja magát, de inkább a költő akkori lel­kivilágához ad kulcsot. A magyar szellemi prog­resszió másik hágj' alakja, Jászi Oszkár 1910-ben sze­mélyesen látogat el Mária- póesra, hogy a helyszínen tanulmányozza a búcsújá­ró hely és az oda seregiét - tek természetrajzát. Jászi nemcsak tüzetes tanulmá­nyozója, leírója a pócsi bú­csúnak és a búcsúsoknak. Jelzi a módját annak is, ho­gyan lehet ebből a „babo- navallásból” kivezetni, ki­emelni a társadalom el­esettjeit. „Jó állami, felekezet nél­küli népiskolákban tanít­suk népünket természettu­dományi ismeretekre. Ad­junk neki jól fizetett kör­orvosokat, tanítókat és mérnököket. Adjunk neki a szekularizáció útján föl­det, államilag organizált termelő, fogyasztó és el­árusító szövetkezeteket. Szabadítsuk ki a falusi uzsorások és a celnai zsi- ványok kezéből. Bocsássuk be a népet az elavult osz­tályparlament és a közép­kori vármegye sáncaiba. A klerikális és soviniszta hecclapok helyett becsüle­tes, ismeretterjesztő újsá­gokat írjunk a számára. Ez az igazi antiklerikalizmus. Az egyetlen, amely célra vezet.” D. A. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Verető munkatárs: Fazekas Eszter. • Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. PL: 311. Ír. sz.: IMS. Telefon: 138-4761, 13«- M«7.

Next

/
Thumbnails
Contents