Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-14 / 190. szám
I. ÉVFOLYAM, 164. SZÄM 1991. AUGUSZTUS 14., SZERDA BUDA.VIDEKI A községért, közösségért Klubkönyvtár és lehetőségek BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA • P1L1SVÖRÖSV AR • BUDAKESZI • B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT 0 PILISCSABA • PATA • ZSAMBÉK 0 SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL 0 TÖK • TINNY 1? • L'RÖM Keserű pirula Piliscsabán Tiltakozó telkesek Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk mindazoknak, akik nem állandó lakosok Piliscsabán. A helyi önkormányzat kivetette az idegenforgalmi adót, amelynek mértéke az épület után 200 forint/ncgyzetméter. Az érintett tulajdonosok felháborodása nagyon is érthető, hiszen c díj azonos a Balaton-part fővárosában. Siófok első díjövezetében fizetendő összeggel. Csakhogy amíg ott összköz- műves ingatlanok négyzetmétere után fizetnek ennyit az emberek, s egymást váltják e házakban a nyugati vendégek, addig Piliscsabán a telkesek önerejükből alakították a területet pihenésre alkalmas vidékké, s most ugyanannyit szurkolnak le érte, mint a siófoki ingatlan- tulajdonosok. Az összehasonlítás kedvéért megemlítjük, hogy Siófokon négy különBöző díjövezetet állapítottak meg, s a szóban forgó ősz- szeg ott is a legmagasabb, a közvetlen vízparti területekre értendő. Piliscsabán viszont mindegy, hogy valakinek a település legszebb részén, azaz Klotild- ligeten, ott is a platánsoron, vagy a jóval elmaradottabb jászfalui részen van a háza . — A falutól két kilométerre levő domboldalban kilenc éve parcelláztak, ötven évi bérleményt fizettünk meg egy összegben — mondja Erdős Lászióné. — Agyagos út vezet odáig, amit mindig a telkesek javítgatnak, mert az esőzések után kocsival lehetetlen felmenni. Közvilágításhoz nemrég jutottunk, most harmincezerért talán vizünk is lesz. A környéken javarészt kisnyugdíjasok faházai állnak, hát hogy szabad a körülmények ismeretében ennyit kérni — háborog Erdősné. — Eddig évi 500 forint volt az adó, most 7200 forintot kell fizetnünk. Csobánkán négyzetméterenként 50 forint az i idegenforgalmi adó, s nyil- . ván nem kell ecsetelnem a különbséget... De ha legalább szolgáltatás volna — sóhajt Erdős Lászlóné. — Az üzlethálózatot egy italbolt és egy vegyeskereske- dés képviseli. A helyi adórendeletek miatt petíciót fogalmaztak a telkesek Klotildlige- ten és Jászfalun is. Nem csak az idegenforgalmi adó miatt berzenkednek, hiszen a telkeket is adóztatja a piliscsabai önkormányzat. A György és Borner Kft. szervezésében nyugati kilós ruhák vására augusztus 16-án és 17-én az Érd Városi Művelődési Központban (Érd, Alsó u. 9.). Nyitva 9-töl 18 óráig. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! méghozzá a 400 négyzetméteren felüli területeket. Mint azt Manhertz Zoltán jegyzőtől megtudtuk, az érintett ingatlantulajdonosok petíciója eljutott a köztársasági megbízotthoz is, aki az ügyet kivizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a telekadó mértéke törvénysértő. Az ön- kormányzat figyelembe véve a tényeket, módosította a telekadóról szóló rendeletét, azaz 900 négyzetméterig adómentesek az ingatlanok. Ugyanakkor változatlanul 200 forint/négy- zetrhéter az épületek után fizetendő ingatlanforgalmi adó mértéke. — A jegyző számára kötelező érvényt szerezni az önkormányzau rendeletnek akkor is, na személy szerint azzal nem ért egyet — mondja Manhertz . voltán. — Magam a telekadó esetén 1000 négyzetméterig javasoltam adómentességet, az idegenforgalmi adonai pedig az övezetek kialakítását láttám célszerűnek. A testület azonban — hozzátartozik az igazsághoz, hosszas töprengés és latolgatás után —, másképp döntött, mondván, Kioiilci- liget is, Jaszfalu is Pilis- csaba közigazgatási területe. Az önkormányzat azért kényszerült adókat kivetni — az említetteken kívül az iparűzési adót is —, mert máshonnan nem tudja előteremteni az útprogram megvalósításához szükséges 12 millió forintot. De a helybeli állampolgároknak csak akkor kell a zsebükbe nyúlniuk, ha Piliscsabán egynél több ingatlanuk van, ami miatt valahol érthető, hogy a telkesek úgy érzik: negatív diszkriminációban részesítik őket a helyiekkel szemben. Nekem kötelességem az ön- kormányzat álláspontját képviselnem, a fizetés elmulasztása esetén végrehajtást kérnem. Pedig a hallottak alapján — lévén fogadóóráim java részét az adózással kapcsolatos panaszügyek töltik ki —, liberális vagyok az állampolgárokkal. Engem tehát lehet méltányossági kérelmekkel bombázni, kérdés: hogyan bírálja majd el ezeket a testület. Ugyanakkor tény, vagyoni típusú adóztatásban általában nem célszerű mentességet adni. Biztos vagyok benne, négy a most elfogadott helyi adórendeletekkel sarokpontokat jelölt ki az ön- kormányzat, s már most vizsgálják, hogy e rendszer kiállja-e a gyakorlat próbáját. Nos, úgy tűnik, hogy kissé keserűre sikeredett a pudding. A telkesek ugyanis elkeseredésükben mondják, a világ végéig elmennek igazukkal. Mert nagyon nem értik, hogy például az iparűzési adó megállapításánál miért volt oly engedékeny a testület? Ott ugyanis a bevételek adózó része mindössze három ezrelék ... Azt ugyanis a jegyzőtől tudjuk, hogy a testületnek létezik egy határozata, inU szerint a helyi adóztatást úgy tervezték bevezetni, hogy előtte egy háromszázas reprezentatív vizsgálatot szándékoztak készíttetni egy hozzáértő intézettel. Nos, erre a július 1-jétől esedékes adók megállapítása, előtt nem került sor. Érdemes lenne tehát még novemberig elvégeztetni a felmérést, hogv a jövő évi adókivetéseknél megbízható támpontokat adjanak a vizsgálati eredmények. A mostani beadvány aláírói biztosak abban, hogy más rendel, mint aki fizet azaz nem a jászfalui telektulajdonosok fogják elsőként élvezni a betonút ál dását. Változatlanul fenn tartják tehát nézetüket; helyi adórendeleteit er köleseién elvek alapján hozta meg a piliscsabai ön kormányzat. Fazekas Eszter Egy település könyvtárának, az olvasás megszerettetésén túlmenően, számos feladata adódik. A legfontosabb az, hogy felkeltse, táplálja a művelődés iránti igényt. Otthont adjon — még ha parányit is — az irodalmi csoportoknak, a múlttal foglalkozóknak, a gondolatébresztő beszélgetéseknek. Nagykovácsiban, 1982-ben adták át az Általános Művelődési Központot. Az akkori gyakorlatnak megfelez lően, egy épületben az iskolával, könyvtárral összekötöttem Mindezt Sporeth Tiborné mesélte el, a klubkönyvtár vezetője. A későbbiekben kivált az iskola, a művelődési központ tárgyi feltételek híján megszűnt. Maradt a klubkönyvtár. Ami nagyon jó, hogy létezik, egy hibája van csü- pán, nehezen megközelíthető. Bár, azért így is sokan felkeresik a helybéliek közül. Egy-egy könyvért, vagy a nyelvtanfolyamok — angol és német —, vagy a sportfűglalkozások végett.'A Honismereti Baráti Kör szintén a könyvtár szervezésében működik. Akárcsak a Kiskönyvtárosok Baráti Köre, az irodalmi csoport, vagy a zenei tanfolyam, melynek szervezése most van folyamatban. Nagyobb rendezvényeket is tartanak' néha, például Erzsébet-, Katalin-bált. — Az az igazság, szívesen szerveznénk több. nagyobb szabású összejövetelt — mondta Sporeth Tiborné —-, de ez a mi esetünkben nehezen megoldható. Mindent egy ilyen esemény előtt pontosan egyeztetnünk kell az iskolával, hiszen az épület oda tartozik. Külön technikai személyzetünk nincs, az iskola dolgozóit vesszük igénybe, ha hangosítani, takarítani kell. Többet vállalhatnánk, ha megfelelő termünk lenne. De nincs Terveim lennének, megvalósításukhoz pénz kellene. Abból ugyancsák kevés van. Azért, remélem, nyújtani tudunk az itt élőknek érdekes programokat. Augusztus 15-én 16 órai kezdettel B. Szathmári Lajos hely- történész Nagykovácsi rövid története című kötetét dedikálja, árusítással egybekötöttem Tizenhetedikén száznyolcvanán érkeznek Erdélyből, pontosabban Csíksomlyóból, a pápalátogatásra. Az iskolában szállásoljuk el őket, úgy tudom, tizenöt-huszonöt év körüli fiatalok jönnek, egy lelkész vezetésével. Ügy tervezzük, 20-án zenés műsorral várjuk őket vissza a délelőtti programjukról. Lesz bográcsgulyás is, s bízunk abban, a jó hangulat sem hiányzik majd. . Az ellátásukat — mert minden reggel tejet, teát, kenyeret biztosítunk számukra — az egyházközség fedezi részben, a többi adományokból oldódik meg. Végül is, úgy hiszem, hogy a lehetőségeink korlátái ellenére — ami néha elszomorít — megteszünk mindent, amit lehet. Az örömmel tölt el, amikor felkeresnek azok a fiatalok, akik velem voltak olvasótáborban évekkel ezelőtt. Ilyenkor mindig elmerengünk azon, milyen jó is volt, de kár, hogy most nem indulhatunk el úgy, mint egykoron. V Karbantartják az utakat Nyár derekán, aratás idején megkülönböztetett figyelemmel és megbecsüléssel adózunk a mezőgazdasági szakemberek munkájának. A hétköznapok során viszont számtalan más helyen kell helytállni olyan embereknek, akik láthatatlanul, az elismerést kevésbé érezve végzik a dolgukat. Ilyen például az útkarbantartók munkája is, akik állandóan rendben tartják az Ml-es autópálya menti területet. Felvételünk az autópálya budaörsi szakaszán készült ^J*(önnub i >en uózo Szernek l Több Pest megyei településről autóbuszok, indulnak majd a pápalátogatás alkalmával nemcsak a fővárosba, hanem Mária- pócsra is. Sokan most járnak majd először a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei településen. Amikor Ady Endre Istenek alkonya című cikke a Budapesti Naplóban megjelent 1904 szeptemberében, még nem tudhatta, hogy a következő esztendő végén Mária csodatevő erejét meg fogja mutatni Magyarországon, éppen szülőhelye, a Szilágyság közelében, egy jelentéktelen kicsiny nyírségi falucskában, Pócson (illetve akkor már Máriapócson) is. 1905. december 9-én a Budapesten megjelenő Görög Katholikus Hírlapban vastag betűkkel nyomtatva jelent meg a következő közlemény: „A boldogságod Szűznek Máriapócson levő kegyképét a hívők és hitetlenek nagy száma f. hó. 3., 4.. 5-én könnyezni látta ...” Közöttük volt Gávris Kelemen szerzetes atya is, aki éppen a kegyképpel összefüggő szertartást végzett, s ő Is látta természetesen. hogy Mária csodatevő képén a szemek könnyben úszva csillognak. A szerzetes atya a jelenlevő szemtanúk közül néhányat hivatalos tanúként kért meg, olyanokat, „kiknek tanúsága teljesen pártatlan”. Köztük volt a falu jegyzője, Isoó György, aki protestáns vallású, dr. Bal- kányi Ernő körorvos, zsidó vallási!, .Virtzfeld Jenő lutheránus gyógyszerész, a nyírbátori járasbíró és telekkönyvvezető. Másnap pedig már ott volt a templomban a kislétai espereslelkész a fiával és Legeza Miklós végzős papnövendékkel, s ők „saját szemeikkel is meggyőződtek a csodáról a bűnbocsánatért esdeklő hívőkkel telt templomban”. Külön figyelmet érdemel a közlemény záró mondata: „Csodálatos esemény ez, mely éppen akkor történik, midőn az alsóbb nép lelketlen izgatok által felbujtva a vallás szent meggyőződésében ingadozni kezd.” A könnyező Mária-kép eredete Csigri Lászlóhoz, a község 1675. évi bírójához nyúlik vissza. Ö tette 1675- ben azt a fogadalmat, hogy festet egy Mária-képet, melyet vagy meg akart magának tartani, vagy a pócsi, szerény kis görög katolikus fatemplomban óhajtott elhelyeztetni. A kép el is készült. A helybéli paróchus öccse, Papp István készítette, s hat magyar forintot kért érte. Ezt a bíró sokallta, nem vette át a képet, amely egy másik pócsi lakoshoz, Ilurta Lőrinchez került, és ő a templomnak ajándékozta. Ez a kén „könnyezett” először 1696. november 4-én, vasárnap. Azután még — szünetekkel — 17 napig „sírt”, december 8-ig. Az egri püspök a következő esztendő oen rendelte el a vizsgálatot. Tekintélyes egyházmegyei személyek 53 embert hallgattak ki, közöttük Corbeili császári tábornokot, a Tiszán inneni és túli részek főparancsnokát. A vizsgálat 1698- ban zárult le, természetesen a könnyezés tényének megállapításával. Azután a Mária-képet a császári család, főként a császárné kívánságára Bécsbe szállították, s a Szent István székesegyházban helyezték el, a kendők pedig, amelyekkel a szent könnyeket ielfogták, letörölték, az egri jezsuiták templomába kerültek. A könnyezések és a megismétlődő csodás gyógyulások híré eközben egyre nagyobb tömegeket vonzott Póesra. Nem véletlen, hogy a pócsi urbárium kiadásakor. 1772-ben a helység benefíciumai között említik a búcsújárást is, ilyen szövegezésben: „Ezen helységben Boldpgságös Szűz Máriának tsudálatos szent képe lévén, mind római, mind görög' szertartáson lévőknek búcsú alkalmatosságával nagy sokasága szokott összve jönni, mely alkalmatossággal mindeneket jó pénzen el adhattyák.” Á magyár szellemi és kulturális élet nagy egyéniségei is reagáltak a pócsi könnyezésre. Ady Endrét említjük először, aki 72 soros, 18 versszakból álló költeményt írt 1910-ben A pócsi Mária címmel. A vers akár néprajzi elemzésre is kínálja magát, de inkább a költő akkori lelkivilágához ad kulcsot. A magyar szellemi progresszió másik hágj' alakja, Jászi Oszkár 1910-ben személyesen látogat el Mária- póesra, hogy a helyszínen tanulmányozza a búcsújáró hely és az oda seregiét - tek természetrajzát. Jászi nemcsak tüzetes tanulmányozója, leírója a pócsi búcsúnak és a búcsúsoknak. Jelzi a módját annak is, hogyan lehet ebből a „babo- navallásból” kivezetni, kiemelni a társadalom elesettjeit. „Jó állami, felekezet nélküli népiskolákban tanítsuk népünket természettudományi ismeretekre. Adjunk neki jól fizetett körorvosokat, tanítókat és mérnököket. Adjunk neki a szekularizáció útján földet, államilag organizált termelő, fogyasztó és elárusító szövetkezeteket. Szabadítsuk ki a falusi uzsorások és a celnai zsi- ványok kezéből. Bocsássuk be a népet az elavult osztályparlament és a középkori vármegye sáncaiba. A klerikális és soviniszta hecclapok helyett becsületes, ismeretterjesztő újságokat írjunk a számára. Ez az igazi antiklerikalizmus. Az egyetlen, amely célra vezet.” D. A. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Verető munkatárs: Fazekas Eszter. • Munkatársak : Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. Ír. sz.: IMS. Telefon: 138-4761, 13«- M«7.
