Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-14 / 190. szám

8 Gyál, Dózsa: Augusztus 15- én fél 6-kor: Talpig zűrben (szín. mb. am. vígj.), 16- án fél 6-kor: Snackbár Budapest (szín. mb. ol.), 17- 18-án fél 6-kor: New Jack City (szín. am.), 19-20-án fél 6-kor: Eszelős szívatás (szín. am. horrorparódia). ÜRESEK. Táborfalván is elhagyták a szovjet katonák és tisztek a laktanyá­kat és lakóházakat. A község polgármestere most azt tervezi, hogy a felújítást követően értékesítik a másfél és kétszobás lakásokat, igy támogatva a fiatalokat, akik talán ott maradnak a községben. Az előzetes felmé­rések szerint jövő év márciusa előtt megtörténne az ivóvíz bevezetése, a villamos- energia-hálózat felújítása, a tetők szigetelése. Addig magyar őrszolgálat óvja az épü­leteket — a kíváncsi fotós elől is. Az ajtókon pedig ott a kétnyelvű felirat: ZÁRVA. (Kép és szöveg: Vimola Károly) TÁNC ÉS KIÁLLÍTÁS • • Ünnepség * Ocsán Az ócsai Egressy Gábor Szabadidőközpont augusz­tus 20. tiszteletére — az önkormányzattal és a Kis­gazdapárt helyi szervezeté­vel közösen —, ünnepséget szervez. Ebből az alkalom­ból 19-én 15 órától — a szabadidőközpontban — fellép az Állami Népi Együttes, majd 17 órától az ócsai népdalkor és citera- kör. Este 8-kor kezdődik a hajnalig tartó bál, melyre 100 forint a belépőjegy. A zenét a vecsési szalonzene- kar szolgáltatja. A rendez­vény ideje alatt játékra is nyílik lehetőség: a bálozók tombolát vásárolhatnak. Gazdagon ellátott büfé áll az éhezők és szomjazok rendelkezésére. Az ünnepség ideje alatt zöldség- és gyümölcsbemu­tatót tekinthetnek meg az érdeklődők. A szervezők ar­ra kérik a kiállítandó ter­mények tulajdonosait, hogy augusztus 19-én délelőtt 11 óráig vigyék be a Szabad­időközpontba a kiállítási darabokat. Választás Őrségváltásra készülődnek Hsrtyánban Az új hártyán! önkor­mányzat július 28-án meg­tartott ülésén a képviselő- testület megvitatta és elfo­gadta a polgármester le­mondó kérelmét. Erre azért került sor, mert Sashegyi Mihály egészségi állapota miatt kénytelen volt nyug­díjba vonulni. Megbízóle­velének visszaszolgáltatá­sával egy időben a válasz­tási bizottság bejelentette: az új polgármester megvá­lasztására szeptember 29- én kerül sor. Az ülés bensőséges ak­tussal zárult, a képviselő- testület a község nevében megköszönte Sashegyi Mi­hály eddigi munkáját. An­nak a reményüknek is han­got adtak, hogy volt elöl­járójuk nyugdíjasként is részt vesz a községet érin­tő problémák megoldásá­ban, hasznos tanácsaival segítve a testület munká­ját. I. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 14., SZERDA DAK^SI MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Az Örkényiek összefognak Okos válogatók Sok helyen a mezőgazda­ság munkaerőigényének csökkenése következtében olyan szakmát igyekeznek a fiataloknak ajánlani, aminek hosszabb távon is van létjogosultsága. A hosszabb távra való gon­dolkodás jellemzi az Örké­nyi Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző igazgatóját, Pável Istvánt is, aki úgy döntött, hogy a korábban is megle­vő mezőgazdasági gépsze­relő és növénytermesztő gépész osztályok mellett telefon- és hálózatszerelő szakot is indítanak. Az Örkényiek elnyerték a Magyar Posta pályázatát, és az intézménnyel együtt közösen biztosítják az ok­tatás feltételeit. 1992-től kísérleti osztályokat is ter­veznek : gép j avító-karban- tartó technikusi szakot. A négyéves képzés szakkö­zépiskolai szakot ad majd; jogosít a szakma gyakorlá­sára és egyetemi felvételi­re is. Aki viszont techni­kus akar lenni, annak maid egyéves minősítőre kell jelentkeznie. Már most aggasztó híre­ket kapni a térségben: az idén végzettek egvharmada nem tud elhelyezkedni. Né­hány gazdaság a társadal­mi szerződések felbontását is kezdeményezte, mert sok tanuló a kapott támogatást nem tudja visszafizetni. Vannak olyan vállalatok, amelyek ugyan a szakkép­zési alapjukból még támo­gatják a tanulást, ösztöndí­jat is adnak, de a további vagy végleges alkalmazást már nem tudják biztosíta­ni. Ilyen hírek alapján csak örülnünk kell az Örkényiek kezdeményezőkészségének. Mindenképpen szeretnék az elkövetkező években a falun élő, és a mezőgazda­ság iránt vonzódó .fiatalok továbbképzését megszer­vezni. Köztudott, hogy több nemzetközi kölcsön célja a mezőgazdaság talpraállí- tása, a képzés elősegítése. Nos, az Örkényiek minden ilyen pályázati kiírást fi­gyelemmel kísérnek, és igyekeznek időben pályáz­ni. A Szakképzési Alaptól már sikerült ötmillió fo­rintot kapniuk a gyakorlat korszerűsítésére. Terveik szerint kezdő szakemberek olyan képzést kapnának, hogy ötven-száz hektáron is akár önállóan gazdál­kodhatnak. Példaként em­legetik Dániát, ahol „ilyen jogosítványt” húsz éven fe­lüliek kaphatnak, nálunk a szakmai bizonyítvány vagy az érettségi lenne a fel­tétel. A tananyag felölelné a kisüzemi gazdálkodás minden lényeges elemét: a termelést, a feldolgozást, a tartósítást és az értékesí­tést. Ahhoz, hogy ez az is­kolatípus mind a község­ben, mind a térségben be­tölthesse a szerepét, még sok mindenre — anyagi és emberi tényezők sokaságá­ra — szükség van. de úgy tűnik, az Örkényiek a jó cél érdekében szívesen fog­nak össze. — a — Közbeszólt a gazdasági helyzet A valóság mércéje Megyénkben is egyre több az olyan magatehetetlen fo­gyatékos ember, aki már nem képes eltartani magát. Nem mindegyikük megy ki az utcára, hogy testi hibá­ját mutogatva erkölcsi tőkét kovácsoljon. Aki pedig mégis megteszi, azt sem ítélhetjük el ezért. A minap a rádió bemondta, hogy a munkanélküliek száma rövide­sen meghaladja a kétszázezret. Hallottam valahol: „A valóság igazi mércéje az egy főre jutó értelmes élet”. Az utcára kitekintve a valóság igencsak siralmas (Virág Márton felvétele) Uhorkakrach A napi sajtó hírei egy napig élnek, a zöldségpia­ci árak, a zöldségfélék kö­rüli helyzetkép még ennél is gyorsabban változik, sokszor óránként. Amit tehát itt leírok, mire meg­jelenik, aligha lesz már ak­tuális, legfeljebb arra lesz jó, hogy az érdekeltek okuljanak az esetből. Üjhartyánban (is) ka­tasztrófahelyzet alakult ki az uborka értékesítése miatt, a krach több mint száz családot érint. Nagy­jából ennyien álltak rá a termesztésre, amit a tava­lyi nagy kereslet és ked­vező felvásárlási ár inspi­rált. Csakhogy tavaly szá­razság volt és kevés ubor­ka. Létezett viszont KGST- reláció, és itt voltak még a katonák. A savanyúságok jelentős része a szovjet lak­tanyák konyháira került, vagy Záhonynál hagyta el az országot, úgyszintén ru­belért. Bérelt földön Adatgyűjtésem idején az uborka nagy részét még le sem szedték az új hár­tyám földeken. Mert aka­dozott a szállítás, sőt nem volt vevő az árura. Az em­berek a szakcsoportot okol­ták, jóllehet ilyen már nincs, ez év februárjában elszakadtak a hernádi tsz- től, s Agró Mezőgazdasági Kistermelők Szövetkezete­ként kezdtek új életet. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az Agro bérbe veszi a földeket a tsz-től, majd továbbadja a bérleti jogot a földigénylőknek. A köz­vetítésen igen csekély a haszon, amit nyernek jogos és méltányos. A kikötésük is mindössze annyi, a bé­relt földeken csak zöldség­féléket lehet termelni. Hogy mit, abba nem szól­nak bele, legfeljebb taná­csot adnak. Az elővásárlás jogát sem kötik le, ami mindkét fél számára elő­nyös. Nem vitás, ebben az év­ben az uborkatermelők jobban jártak volna, ha lenne szerződés. Tavaly vi­szont azért jártak jól, mert nem volt, s bizony az ak­kori vezetők törhették a fejüket, milyen címen ri- mánkodják le a kötbért a konzervgyáraknál, mert nem tudták szállítani a vállalt uborkamennyiséget. — Tavaly mindenki a szabadpiacra rohant a por­tékájával, mert ott többet ■ fizettek — mondja Rasztik Imréné főkönyvelő. — Nem méltányos, ha most viszont minket okolnak. — Való igaz, a termelők­kel való kapcsolatunk meglehetősen laza. De ezt eddig nem rótta fel senki, nekik is, nekünk is jó volt. Az idén kialakult helyzet az okok láncolata, amiket a legjobb gazdasági szak­emberek sem prognoszti­zálhattak. Bezárt egy sor nagynevű konzervgyár, gyakorlatilag megszűnt a szocialista piac, Jugoszlá­viában kitört a polgárhá­ború, Bulgáriában és Gö­rögországban olyan túlter­melés keletkezett, amiért is Németország a leszerződött mennyiség több mint 60 százalékát minőségi meg- okolással nem vette át Ma­gyarországtól. Okot mindig lehet találni, kivált, ha egy másik partner áron alul kínál — fejezi be okfejté­sét az Agro jogtanácsosa, dr. Nagy Sándor. A mondvacsinált okokat nem könnyű kivédeni, ki­vált nem egy olyan kényes portékánál, mint az ubor­ka. A minőségi feltételek rendkívül szigorúak, még a méretre is kiterjednek. Ottjártamkor a dabasi Éden Kft.-nek szállított az Agro, hattól tizenkét centi­méter hosszúságú uborkát, amiért kilónként 11 forin­tot fizettek. Kinek éri meg? A termelőnek aligha, ha tekintetbe vesszük a ráfordítási költséget, a munkabért, a mag, a nö­vényvédő szer és az ener­giahordozó órát, mely har­minctól száz százalékig emelkedett az elmúlt egy évben. — Hol a kiút ebből az alagútból? — kérdeztem Nagy István elnöktől. — A zöldségtermesztés mindig is kockázattal járt, nehéz előre kiszámítani a kínálat és kereslet alakulá­sát. Én már 1986-ban kér­tem a hernádi tsz akkori vezetőitől, hogy létesítsünk egy savanyítóüzemet a helyi termékek feldolgo­zására, kiszűrve ezzel a piac szeszélyeit. Az akkori árakkal számolva elég lett volna négymillió forint a beruházásra. Nem kaptuk meg. Tavaly az új vezető­ségnek megint felvetettem a kérdést, most viszont a gazdasági helyzet szólt bele a kivitelezésbe: nem volt pénz. Tőkét keresnek Nagy István nem adta fel, s úgy tűnik, az asztal­fiókban szunnyadó tervek­ből végre kézzelfogható va­lóság lesz. — A szőlészet felszámo­lásával feleslegessé vált a tsz hartyáni borospincéje. Már meg is egyeztem az érdekeltekkel, bérbevesz- szük a pincét évi 325 ezer forintért, amiben már az áfa is benne van. Manu­fakturális termelést terve­zünk, csak nagyon mini­mális gépparkkal. Az eddi­gi öt-tíz literes KGST-ki- szerelést elfelejtjük, csak a nyugati piacokon kelendő 30—75 dekás üvegekben gondolkodunk. — Ami ’86-ban négymil­lió volt.., — Az manapság hatmil­lió. Némi külföldi tőkére szükség lesz, de mindenek­előtt a hartyániakat szeret­ném bevonni egy kft.-be. Különböző névértékű rész­vényeket bocsátunk ki, így a helyi termelő kétszeresen is érdekelt lesz: van hol eladja az áruját, plusz év végén részesül a haszon­ból is. A helyi feldolgozás egy sor új zöldségféle termesz­tését feltételezi. Amit a piac igényel. Ebben szeret­nénk mi az integráló sze­repét betölteni: felmérni a piacot, s az igények alap­ján irányítani a termesz­tést. A terv szép A terv nagyon szép, mindamellett van bennem egy kis aggódás. Nagy Ist­ván elnök valami olyasmit mondott; mire ezek a so­rok megjelennek, az ubor­kaárhullám rég levonul: leszedték, eladták — elkó­tyavetyélték — vagy a föl­deken rohad az uborka. Akkorra már másfajta gondok szorítják a terme­lőt. Csak nehogy jövőre az uborkával is „más gondok” legyenek. Például az, hogy az idei fiaskón okulva, nem termeli majd senki. Matula Gy. Oszkár Újlengyel Meghívó Az újlengyeli önkor­mányzat képviselő-testü- letc folyó év augusztus 15-én, csütörtök este 18 órai kezdettel, rendkí­vüli ülést tart a polgár- mesteri hivatal tanács­termében. Az ülés fö napirendi pontja a lakásépítési tár mogatások megvitatása, melyet Cserna Ferenc polgármester terjeszt a testület elé. Lévén, hogy az ülés nyilvános, min­den érdeklődőt szívesen elvárnak. DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-tőfn óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. Vili. kér.. Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 144*. Telefon: 138-2389/283

Next

/
Thumbnails
Contents