Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

I. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1991. AUGUSZTUS 9., PÉNTEK D U hLAJAJ SZENTEN DHE1-SZIGET CSEPEL-SZIGET MIKLÓS DUNAKESZI FŰT • GÖD RÁCKEVE • SZIGETSZENT* A táblák fölött forrd snap ragyog Mikor kap pénzt a gazdaság? Gyenge szél fut át a búzatábla fölött, de az már nem hullámzik. Nem aránylik a napfényben, inkább piszkos barna színű. Gépre vagy kaszára vár még sok helyen a termés, mert az esős idő hátráltatta a betakarítást. Nemrég még a bőség zavarával küzdve keresték a ga­bona piacát, amit időközben, úgy tűnik, sikerült meg­szerezni. A gazdaságokat azóta újabb és régebben ke­letkezett gondok nyomasztják. Mi van a kosárban? Megpróbálni a lehetetlent Az a bizonyos bevásárlókosár, amelynek tartalma jel­képesen életminőségünkről is információt ad, egyes ré­tegek kezében szinte már súlytalan. Az alapvető élelmi­szereken kívül nemigen telik másra: mostanában egyre több családnak kell lemondania a nemrég még hozzá­férhető, luxusnak semmiképpen sem nevezhető cikkek­ről. Tudják ezt a kereskedők is, s bár nem határtalanok lehetőségeik, de a különböző árleszállításokkal és ak­ciókkal megpróbálnak lépni. S korántsem valami huma­nitárius megfontolás okán: fennmaradásuknak is ez az — Ha a csapadékos idő miatt romlik a minőség, alacsonyabb lehet a vételár — aggódik például Murvai Zoltán, a Gödi Dunámén ti Termelőszövetkezet elnöke. Náluk évente átlag ezer hektár a vetésterület, negy­ven mázsa terem egy hek­táron. Ám azt, hogy az idén mennyi várható, most ne­héz lenne felbecsülni. Augusztus ötödikén még hozzá sem tudtak kezdeni az aratáshoz. FEKSZIK A GABONA A csapadékos nyár miatt állnak lábon, vagy inkább fekszenek a földön a gabo­nák a Szentendrei-szigeten is. A nedves talaj kipárol­gása miatt csírázik a mag, rpnd'ik a minőség. A vetés­területen a szár mintegy hetven százaléka hajlott le. Régen a dőlt búzát csak kézzel tudták learatni. Dr. Káli Géza, a kiskunlacházi Kiskun Mgtsz főkönyvelője szerint a kombájn most vagy szembe kerül vele, vagy kailászemelőt alkal­maznak. Több veszteséggel, több munkával, de be tud­ják géppel is takarítani a termést. Náluk különben nem zilálta, kócolta úgy össze a szeszélyes vihar a mezőket, csak a terület kö­zel tizenöt százaléka tekint­hető ilyennek. Ki, mennyit, hol értéke­sít? Mikor kap pénzt érte? Miből gazdálkodik, amíg ki nem fizetik a termés árát? A gödiek a Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari V állalattal kötöttek szállítási szerződést. A cég biztos vevő, csak az árat tartják még bizonytalannak. — Nekünk önmagában is óriási tehertétel a növény- termesztés — fogalmaz így Murvai Zoltán. — Egész évben hitelből fizetjük az energia- és munkadíjakat. A negyven­százalékos hitelkamattal tönkreteszik a szövetkeze­teket. Pedig én nagyon sze­retném hinni, hogy nem ez a cél. Gondolom, senkinek sem érdeke az élelmiszer­hiány, ami a gazdaságok szorongatott helyzetéből be­Enyhíti a Közeledik az iskolakez­dés, amely — anyagi von- zatai miatt — nemcsak a gyerekeknek, de a szülők­nek is szorongó perceket okoz. Az önkormányza­tok, szerény lehetőségeik szerint igyekeznek enyhíte­ni a családok gondjait: né­következhet. Feltételezem, hogy a mezőgazdasági mun­kanélküliséggel sem szán­dékoznak tetézni a már meglévő foglalkoztatási gondokat. Ha piacgazdasá­got akarnak, akkor olyan helyzetbe kell hozni a me­zőgazdaságot, hogy az haté­konyan segíthesse az ország gazdaságát. A kiskuniacháziak is biz­tos vevőnek tekintik a Ga- bonaforgailmit. A megkötött szerződés alapján oda szál­lítják a közel ezer hektár termését. A főikönyvelő elő­re kapott váltó birtokában elkerülte a hitelfelvételt, s abban bíznak, hogy a szál­lítás utáini tíz banki nap el­teltével már meg is kapják a termés árát. A tahitótfalui Kékduna Szakszövetkezet háromféle szerződést is kötött. Szállít a Gabonaforgalminak, ha a dunai árvíz engedi, szállít a Komárom megyei Taton működő malomnak. Ez utóbbival negyvennapos fi­zetési határidőben állapod­tak meg, a pestiekkel 8—10 napban. Node, ha az időjá­rás miatt a szokottnál ké­sőbb kezdik a betakarítást, később jutnak pénzhez is. Az pedig jó lett volna már egy hónappal korábban. FIZETÉS! HATÁRIDŐK Hansági Dénes nemcsak a gabona ellenértékét tekinti az anyagi gondok forrásá­nak. Általában magasak az energiaköltségek, eladhatat­lanok a termékek. Nehezen tudná megmondani, miiből lesz meg őszre a gazdálko­dáshoz szükséges pénzalap. Híreket kaptunk, hogy a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat csak késő ősszel fizet a szállítmányo­kért. Erről kérdeztük meg dr. Szalag Péter üzletágve­zetőt, akihez a vállalat igaz­gatójának nyári szabadsága miatt tanácsoltak bennün­ket. Tőle mindenekelőtt ar­ról kaptunk tájékoztatást, hogy cégük is hitelből fi­zethet, csak 4—5 százalék­nyi összeg származik saját forrásból. Az idén 150 ezer tonna étkezési gabona átvé­telére szerződött, s azzal, gondokat mi anyagi támogatással hozzájárulnak a kiadások­hoz. Dunaharasztin a kép­viselő-testület népjóléti és egészségügyi bizottsága vál­lalta fel e feladatot, de a szokásostól kissé eltérő módon: pénz helyett a szükséges felszerelésekből összeállított csomagot adva a gyermeknek. E megoldás oka kézenfekvő­nek tűnik: így valóban oda kerül a támogatás, ahová azt szánják. amit ezen kívül még meg­vásárolnak, 200 ezer tonná­ra számítanak. Ma még hiányzik ebből 50 ezer ton­na. A leghamarabb szerző­dő és szállító gazdaságoktól beérkező 90 ezer tonnára azonnali fizetést vállaltak. A további 65 ezernél más a helyzet, mivel a vállalat is a továbbértékesítés arányá­ban jut pénzhez. így kény­telen 30 napos fizetési ha­táridőt szabni. Nehezebb dolguk lesz azoknak, akik később gon­dolták meg magukat. Mert hisz, korábban jobb piacok megtalálásában reményked­tek, s most a további 50 ezer tonna szállítói lesznek. Itt a felét a teljesítéskor el­lentételezik, de az átadott mennyiség másik feléért sajnos, csak később, legtá­volabbi batáridőként de­cember 31-ig tudnak fizetni. TÁBLÁK FÖLÖTT Pest megyében csak 8—10 gazdaság maradt ki, a töb­biek időben szerződtek' — mondja Szalag Péter, akitől szakszerű magyarázatot ka­punk arról is, hogy mi az a malmi 1-es és malmi 2-es étkezési minőség. Az idén mindkét kategóriáért 550 forintot fizetnek mázsán­ként. Az utóbbi osztályza­tút elsősorban azoktól ve­szik át, akik időben szerző­dő, kiszámítható partnerek, de az időjárás miatt nem tudnak egyes minőséget szállítani. A magukat ké­sőbb meggondolok, szerző­dés nélkül szállítók csak malmi egyes minőséget ad­hatnak át. A táblák fölött hol forró nap ragyog, hol meg mély­kék felilegek lebegnek. Idén is aratnak, jövőre is vet­nek. Remélnek, csalódnak, kockáztatnak a magyar vi­dék földművelői. Kovács T. István zi pylcoTiíroIZ-csoporf/og- lalkozásokat tartottak a nyáron Dunakeszin. Veres Gábor, a József Attila Mű­velődési Központ igazgató­ja- ősztől tanfolyamot ter­vez. Tárgyalni készül Di- tnitrij Paszternák, a szovjet parapsziehológus me­nedzserével is. Lehet, hogy hipnopédikus gyógyításra is sor kerül a művelődési ház­ban. Az agykontrolltanfo- lyamot Horváth Józsefné szervezi majd. Ö viszont dr. Dómján László urológus­belgyógyászhoz és dr. Vár- konyi Miklóshoz, az Agy­kontroll szervezőiroda ve­zetőjéhez fordul segítségért. A budapesti tanfolyamo­kat elvégzők ma már ha­vonta megjelenő újságot is kapnak, Alfajárók a címe. Az alfa szint a megszerzett ismeretek és a személyisé­günkön, idegállapotunkon való uralkodás képességé­nek az első fokozata. Az ultraszeminárium már al­kalmas arra, hogy sikeres egyetlen útja. Taksonyban a 219. szá­mú ÁFÉSZ-élelmiszerüzlet vezetője, Törtei Imréné meglehetősen rossznak mi­nősíti az első félévet — mint mondja —, jelentős forgalomcsökkenés tapasz­talható az elmúlt év ha­sonló időszakához viszo­nyítva. Egyedül a nyári szezon hoz némi élénkü­lést, minthogy az ABC az 51-es út mellett van, erre­felé nagy az átutazó forga­lom, s jelentős az a nya­ralóréteg, amely itt vásá­rol. — Nem szeretném a pa­naszok sorát gyarapítani — mondja az üzletvezető —, de tény, nemcsak a vevők, hanem mi, kereskedők is nehéz helyzetben vagyunk. Ez például egy szerződéses üzlet, meglehetősen magas átalánnyal, nagy rezsivel és egyre növekvő költsé­gekkel, ugyanakkor hatá­rozottan visszafogottabb a kereslet. Nem beszélve ar­ról, hogy a konkurencia is szorongat, s bár ez már a piacgazdaság előszele, még­sem úgy működik, ahogyan kellene. Igaz, lefelé visz- szük árainkat, de ennek is határa van; csak addig te­hetjük, amíg nem okoz rá­fizetést. Általában tízszá­zalékos átlagárréssel dolgo­zunk, de ebben az évben valószínű, ez is kisebb lesz. Az üdítőket és a sört diszkontáron kínáljuk, a húst eddig is — az árle­szállítás előtt folyamatosan — olcsóbban adtuk, két hó­napon át pedig a baromfi- termékeket, így a kedvelt pulykafarhátot is kilónként húsz forintért vihették a vevők. És a lisztet, búzada­rát is leáraztuk, mert így jobban elkelt. Ügy gondol­juk, ha valaki vásárol a leárazott cikkekből, talán mást is vesz, hiszen sok mindent kínálunk. Tagadhatatlan azonban, hogy az emberek az ol­csóbbat keresik, így tehát meg kell találnunk a mód­ját, hogy igényeiket kielé­gítsük. Ennek egyik útja, hogy mi is alacsonyabb résztvevője 15-20 főt meg­tanítson az alfa szintre. Minderről egyelőre Hor- váthnéval, a lakótelepi Anyabutik című mindenes kisbolt tulajdonosával be­szélgetünk. Percenként lépnek be a vevők, akik fü­zettől az illatszerig, napi­laptól a frissen főzött ká­véig mindent kaphatnak. A pult mögött mindig moso­lyog, kiegyensúlyozott. Minden árucikkről szaksze­rű magyarázatot ad. Eskü­szik rá, hogy ez az alfa- tanfolyam eredménye. Mert bizony neki is volt épp elég gondja, amíg meg nem ta­nulta, mi az a relaxáció, s arról röviden csak annyit: csodálatos érzés. Négy teljes nap, négy hétvégi program. Ennyi lesz a tanfolyam ideje, s nem lesz olcsó. Előrelátha­tólag ötezer-ötszáz forintot fizet, aki úgy gondolja, hogy megéri elsajátítani azt a képességet, amivel kivéd­heti az ezredvég stressz­hatásait, a szinte naprakész áron szerezzük be a cikke­ket — ehhez kellenek a jó kapcsolatok, a kereskedői ismeretek. Mi is azon va­gyunk, hogy vásárlóinkat megtartsuk, s bár nem könnyű újítanunk, válasz­tékot bővítenünk és olcsót kínálnunk; megpróbáljuk a lehetetlent. Ha az élelmiszerüzletek­nek rosszul megy, a tartós fogyasztási cikkeket kínáló boltoknak egyenesen ka­tasztrofális a helyzete. Mert akármennyire is ke­vés a pénz, enni kell. De mondjuk, kerékpározni nem szükséges ... — A Taksonyi ÁFÉSZ- szal jövőre járna le a szer­ződésem — magyarázza Pi­pa Rezső, a 316. számú iparcikkbolt vezetője —, de már ez év októbertől szer­ződést bontok. Teljesen pang a piac, s nemcsak a lakossági bevásárlások „szünetelnek” de elmarad­tak a közületi beszerzések is. Pedig az ezáltal kelet­kezett forgatható pénzalap A tízmillió forintos köz­ponti céltámogatást elnyer­ve — amelyet kiegészít a megyei önkormányzat által biztosított kilencmillió fo­rint — Délegyházán, Duna- varsányban és Majosházán hamarosan megkezdődik a vízhálózat kiépítése. A kö­zös vízműtársulat települé­sei, nagyságuk és fogyasz­tóik számának arányában osztoznak a rendelkezésre álló pénzösszegen, s egy­mástól függetlenül szerve­zik a kivitelezést. Majoshá­zán a megvalósításra kiírt pályázatot a PVCSV nyerte el, s a tervek szerint augusztus második felétől •kezdi a munkát. depressziót. Megtanulja, hogy amikor konfliktus­helyzetbe, váratlan, olykor pánikot okozó körülmények közé kerül az ember, ho­gyan maradjon higgadt. A tennivalót felismerő, hely­zetét kiszámítania tudó. Beleérző képesség, mély­pont és más kategóriák. Egy kislányt autó ütött el. A klubtárs kézrátétellel gyógyította fájdalomtól lüktető karját. Sok idő kell az ilyen képességek kifej­lesztéséhez. Betegek vagyunk, csaló­dunk az SZTK-rendelésen közölt gyógymódokban, ide­geink már a napi hírektől is kifeszülnek. Keressük a gyógymódokat. Nem aka­runk konzervatívak marad­ni. Figyelünk minden újra. Kételkedünk, hiszünk is, meg nem is. Majd az idő megmutatja. A rossz lelki- állapotból kigyógyultak teljes bizonyossággal állít­ják. Az agykontroll sokkal jobb, mint a tabletta. K. T. I. jelentett biztosítékot az árukészlet folytonos meg­újítására és a választék bő­vítésére, a minőségi szín­vonal fenntartására. Ma mindez a múlté, nem ren­delnek az intézmények, ugyanakkor megszűntek a lakossági beruházások is. A mi vásárlónk az építke­ző, gyarapodó kisember volt — aki mára eltűnt. És ezzel elveszett a poten­ciális vevőkör. Az üzletvezető szerint ebben a formában a bolt­nak semmi esélye sincs a fennmaradásra. Egyetlen út van — s ezt felvetették az ÁFÉSZ illetékeseinek is —, mégpedig, ha az itt dolgo­zók a szakmai profilokat és az alapterületet kisebb egységekre osztva egymás között, bérbe vennék az ÁFÉSZ-tól az üzletet. A magánvállalkozásban tör­ténő működtetés, lévén más feltételek között, lényege­sen kisebb rezsivel történ­ne, talán megoldás ' lehet, ugyanakkor lényegesen rugalmasabban igazodhat­nának a lakosság igényei­hez is. Kerékpár- és alkat­rész-; elektromos; festék- és vegyiáru-, illetve tapéta- részleg működne itt. Egy­előre azonban úgy tűnik, az ÁFÉSZ nem igazán ér­dekelt ebben a megoldás­ban, úgyhogy végleges vá­lasz még nincs a javaslatra. Va. É. Előreláthatólag három évig tart a folyamat, s nemcsak a falu állandó la­kosait, de a nyaralókat is érinti, lévén az üdülőkör­zetet is bevonják a fejlesz­tésbe. A lakóknak e célra évi háromezer forintot kell áldozniuk, de most csak a második félévre esedékes 1500 forint befizetését ké­rik. Megújulás Visegrád is készül a pápai látogatásra. Már az állvány­zatot bontják a visegrádi templomról, melyet a Mű­emlékfelügyelet dolgozói újítottak fel (Erdősi Ágnes felvétele) dunatAj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. # Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-1067. Iskolások támogatása> Biztos jobb, minta tabletta Szervezkednek az Majosházán kezdik Kiépül a vízhálózat

Next

/
Thumbnails
Contents