Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

I. ÉVFOLYAM, 186. SZÄM 1991, SZEPTEMBER 10., KEDD D U KAJAJ SZENTENDKEI-SZIGET CSEPEL-SZIGET MIKLÓS 9 DUNAKESZI • r óT • GOD • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­Müsserésstaniilók kamerával Dunakeszi mérleg Zánkáról A szűk lépcsőfeljáró előtt meg kell áJlnom. Diákcsa­pat halad lefelé, hosszú sor* ban. Az udvaron történik majd valami, az irodában mint mondják, az igazgat« tárgyal valahányadik me­netben. A téma most is, mint korábban: Ki lesz a fenntartója a dunakeszi Gárdonyi Géza Szakmun­kásképző Intézetnek? A tanítás ettől függetlenül elkezdődött. A fiatal jármű­lakatosok, műszerészek, villanyszerelők készülnek a pályára. TEHETSÉGEK GONDOZÁSA Horpácsi Miklósné, az is­kola könyvtárosa a Gárdo­nyi Galéria újabb terve­zett kiállításairól, a galé­ria mellett működő önkép­zőkör terveiről, ezen be­lül a video szakkör leg­újabb sikereiről számol be. Ő maga gazdag nyár él­ményeivel tért haza Zán­káról, ahol a Gyermeküdü­lő Centrum képzőművésze­ti altáborának volt a fog­lalkozásvezetője. Az isko­lában folyó művészeti ne­velés eredményeinek is­meretében kérték fel erre a feladatra, ami számára sok ismeretséget, tapaszta­latot eredményezett. Magyarország legjobb ta­nórai, képzőművészek, szobrászok, tűzzománc tár­gyakat készítő iparművé­szek tanítottak az idén oiyan tehetséges gyereke­ket, akik hazai vagy kül­földi kiállításokon, bien- nálékon vettek már részt. — Ez egyfajta tehetség- gondozás volt? — kérdez­tük, s a beosztása szerint könyvtáros nevelő bólin­tott. — Lényegében erről Volt szó. Aztán folytatta a nyári mérleg felsorolását. — A zánkaiak videostú­diója megszervezte az el­ső nemzetközi ifjúsági vi­deószemlét Erre az iskola videósai is beneveztek két filmmel. Részvételük költ­ségeit az intézmény fizette. A szemle nagy nyeresége a médiapedagógiai sze­minárium. az ott megsze­rezhető ismeretek miatt. Nemzetközi zsűri szakte­kintélyei bírálták el Lu­gosi László elnök vezetésé­vel a beérkezett munkákat, melyek már egy korábbi előzsűrizés után kerülhet­tek a zánkai nézők elé. AZ ALAG ÉS A BELSŐ HANG A szemle utolsó napján egy órát szántak a duna- kesziek filmjeinek elemzé­sére, melyeket nagyon jó­nak tartottak. Az első mun­ka egy 21 perces filmri­port volt, a Szentendrei festőművész, Losonczi Lívia kiállításáról, a nála tartott müteremlótogatásról, ahol az alkotó beavatta az ér­deklődőket a kép születésé­nek titkaiba. A film mű­vészeti vezetője Horpácsi - né volt, szakmai vezető Hidvéginé Cselötei Katalin műszaki tanár, az operatőr és vágó Básty Gábor, az idén végzett III. éves isko­lai növendék A bemutatón jelen lévő művészek körében általá­nos volt az a vélemény, hogy mint oktatófilmet, ezt, s hozzá hasonló mó­don szerkesztett munkákat kellene az iskolai rajzórá­kon közvetíteni. Várostörténeti értékű a 33 perces Alag című film, amely a Lósport Vállalat­nál készült, természetesen a sportlovakról. Ebben töb­bek között Horák János ló­idomár beszél hatvanéves pályájáról, emlékeiről. Rím­be szedve mondja el érzé­seit a lovak szeretetéről, a galopp szépségeiről. A film készítői, Hidvéginé mint szakvezető, Horpácsiné, mint forgatókönyvíró, Pá­los Zsuzsa, az iskola volt elektroműszerész tanulója mint az egyik operatőr és vágó, Havas Péter, a most harmadéves mechanikai műszerész, a másik opera­tőr, még arra is gondol­Márka járvány; Ember a zebrán Zöldre váltott a jelző­lámpa, szabad az út. Még­sem lépek a gázra, mert veszélyes lenne. Reszketeg, ősz nénike mutogat a túl­oldali járdaszélen, aztán le is lép a zebrára. Ajka mo­zog, valamit mondhat, mi­közben sietve igyekszik át­jutni az úttest másik olda­lára. Pillanatig tart csak, míg megvillan bennem a kér­dés: — Ki engedhette el otthonról ilyen állapotban? No persze, az is lehet, hogy csak úgy kisétált a lakás­ból, s most keresi a lánya, fia, vagy éppen az unoká­ja. Megeshet: gondozónő tépelődik egy szeretetott­honban, hogy már megint hová lett a néni, de ez most mindegy. Állni és várni kell, amíg valahogy átjut az úton, * biztonságban lesz. Türelemmel kell viselni, hogy mögöttem tülköl ez elegáns márkájú kocsi ifjú pilótája, aki nem akarja tudomásul venni, hogy a közlekedési szabályokat rugalmasan kell értelmez­ni. ö csak azt látja, hogy előtte egy vén mazsola vesztegel, úgyszintén öreg kasztnijábán, s nem mer el­indulni az öreglány miatt. Neki pedig mennie kell. Mert az ő kocsija gyors, rangos és drága. Meg is előz még a zebrán, aztán hirtelen fékez egy teher­autó mögött! tak: A Mozart-emlékév miatt a szerző: Tromlnta- verseny című munkája le­gyen a kísérőzene. Szabó Gábor szobrász- művész tervezte azt a szép érmet, amely a dunakeszi amatőr tévések díja. Ér­dekes találkozása a vélet­lennek, hogy róla éppen az ősszel akarnak filmet ké­szíteni azután, hogy a ka­zettákban ott sorakozik már a Szabó Ivánról. Várady Sándorról, a festők közül Szász Endréről és Estebán Feketéről készült felvétel. Ezeket mindig a művészek kiállításaikor mutatják be. bővítve a róluk, művésze­tükről szóló tudnivalókat. LÁSSA A VÁROS! Az Alag című filmet szeptember 9-én Vácott is bemutatják, abból az alka­lomból, hogy ott, a városi művelődési központban nyitották meg a Széclienyi- emlékkiáttítást, melynek mondandójával kapcsolat­ban ez a munka éppen ak­tuális. Szóba kerültek még mű- sorcsere-akciók más or­szágrészek és országok is­koláival, beszélgettünk a szakmai segítséget adó mé­ri iapcdagógusokkal, videós tanárokkal kialakult kap­csolatokról. Csak arról nem, mit tud értékeiről a helyi közönség, Dunakeszi váro­sa? Szerepeltek e mar a városi kábeltévé műsorá­ban? — Végre sor kerül rá. Épp a mai napon jön tár­gyalni a stúdió vezetője. Az Alagot bemutatjuk — kö­zölte a tanárnő. (kovács) Hivatal a munka dandárjában A legtöbben csak tájékozódnak — Néni számítottam arra, hogy erről is kérdezni fog. — Én sem. Csupán most jutott az eszembe, hogy ha már itt járok, érdeklődjem. — Köszönöm. Bizony, sok a munkánk. Napi 50-60 ügyfél fordul hozzánk mostanában. Dr. Sümegy Józsefnével, a szentendrei földhivatal ve­zetőjével folytatjuk a pár­beszédet. Más kérdésben, szaktanácsért fordultam hozzá. Nagy elfoglaltsága mellett is szakított időt ar­ra, hogy segítsen. A kárpót­lási törvény megjelenése utáni munka dandárjában sem mond mást, mint ré­gebben. Nagyon szereti a hivatását, amit csaknem há­rom évtizede gyakorol. Egy­szerre kell beleéreznie ma­gát a jogáiSz, a mérnök és a mezőgazdász szeretjébe, mert itt a dolgok összetet­tek. Ez bennük az érdekes. — Gondolom, hogy ez a feladatkör nemcsak idő­igényes, de fárasztó is. — Ez most valóban jel­lemző. Sok egykori tulajdo­nos jön, vagy azok leszár­mazottai. Érdeklődnek, tájé­kozódnak. Nem mindenki tudja már, hogy is álltak a családi vagyonnal. Ki kell keresni a megfelelő irato­kat, meg kell találni a régi aktákat. — Milyen vagyontárgya­kért kérik a kárpótlást? Föl­dért, kertért, üzlethelyisé­gért? Védik a tavakat A hónap végén, szeptem­ber 21-én Délegyházán megtartandó, az üdülőhelyi, idegenforgalmi és környe­zetvédelmi bizottság által szervezett tanácskozásnak — az aktuális kérdések megvitatásán túl — még egy fontos napirendje lesz: dr. Font Erzsébet pályá­zatának ismertetése. Az anyag, az országos kiírás alapján bizonyos környe­zetvédelmi problémák meg­oldását célozza, nevezete­sen a délegyházi tavak tisztítására, a csatornázás és az élővíz-utánpótlás té­májában vázol fel megol­dást. — A föld inkább az idő­seket érdekli. Határozott igényt kevesebben fogal­maznak meg, általában in­kább tájékozódnak. Nem döntenek azonnal, egyelőre még gondolkoznak. Sok az elszármazott külföldi, akik inkább a környékbeli há­zaik, ingatlanaik visszaszer­zésének módja után érdek­lődnek. Van közöttük Ame­rikában élő, de még Zairé­ből és Marokkóból is felke­resnek bennünket. — Amiből megtudhatjuk, hányféle szóródott szét a magyarság, e század viha­raiban. — Hát igen. —- Győzik-e a többlet­munkái, vagy emelni keil majd a hivatal létszámát? — Felvettünk már egy nyugdíjas kollégát, meg egy fiatal hölgyet. Később meg­látjuk. Lehet, hogy rész- munkaidős nyugdíjasokat kell foglalkoztatnunk. — Feltételezhető, hogy az eszköztárukat is bővíteni kell? Korábban azt hallot­tuk itt, hogy a mérőszala­gon kívül szinte alig áll más a rendelkezésükre. Mi lesz, ha a sok-sok vitás ügy miatt ki kell menni a te­repre? — Idebent telefaxkészü­lékkel és számítógéppel gyarapodunk. Ez már lé­nyegesen javít a körülmé­nyeken. Ha a külső mun­kák megszaporodnak, azok technikai feltételem is vál­toztatni kell. Bízom abban, hogy ehhez megkapjuk a se­gítséget. K. T. I. Startoltak konzervgyárak Érik a gyümölcs — a konzervgyárakban startol a nagyüzemi feldolgozás. A több hónapig eltartó idény­munka első nagy hulláma várhatóan szeptember kö­zepéig tart, amikor majd az almáé lesz a főszerep: en­nek feldolgozása akár jövő májusig is munkát ad az embereknek. Jelen pillanat­ban azonban az őszibarack és a körte érkezik az üze­mekbe. — Nálunk július elején kezdődött a munka java — tájékoztat Sztranyák Ven­del, a Nektár Kft. halász­telki üzemének vezetője —, s azt tapasztaltuk, köze­pesen jó termést hozott ed­dig az év. Harminc állandó alkalmazottal dolgozunk, s naponta hatszáz mázsa gyü­mölcs feldolgozására van kapacitásunk, ennél többre nem vagyunk képesek. Az ország legkülönbözőbb te­rületeiről kapjuk a gyü­mölcsöt, vannak napok, ami­Ezt is látni kell Ritka szép látvány tárul elénk a dunabogdányl templomdombról. Kitárul Dunaka­nyar panorámája. Egyszerre látjuk a Pilis, a Börzsöny és a Cserhát vonulatait. Alant a község iskolájának ritkaszép előkertje látható teljes nyárutói pompájában. Iri­gyelhetjük érte a helybeli kisiskolásokat, dicsérhetjük az építészt, aki az út fölé ma­gasodó homlokzatot tervezte. Az idén felépült új iskolaszárny a táj egyik megtekin­tésre érdemes, új látnivalója (Kovács T. István felvétele) kor többet, máskor keve­sebbet — az őszibarackból például rendkívül nagy a kínálat az idén. — Mi lesz a gyümölcs sorsa? — Belföldi értékesítésre, s nyugati exportra egy­aránt szállítunk gyümölcs - pürét, külföldre — elsősor­ban Németország a nagy megrendelőnk — azonban kizárólag tartósítószert nem tartalmazó készítményt, amely a rostos nektárok alapanyaga. Évente 2500 tonna megy Nyugatra, az idén — a múlt évihez ké­pest — nőtt az igény. En­nek oka elsősorban arra vezethető vissza, hogy Nyu- gat-Európában nem igazán kedvezett az időjárás. Ilyen esetelvben jobban megke­resnek minket. — Befőtt készül-e az üze­mükben? — A fő profilunk a pü- réfeldolgozás, befőttet csak kiegészítő termékként gyár­tunk, s csak akkor, ha ol­csón jutunk a nyersanyag­hoz. Az árak azonban fo­lyamatosan emelkednek: tavaly huszonkét forint volt a meggy, ma ötven­négy, a kajszibarack hu­szonnégy volt, s ma har­mincnégy, egyedül az őszi­barack ára nőtt kevésbé — tizenöt volt, s tizennyolc lett —, de, mint mondtam; e gyümölcsből túlkínálat van. — Lehet-e már tudni, milyen eredménnyel zárják majd az évet? — Tavaly 135 millió volt az árbevételünk, az idén 170 millióra számítunk — de ebben benne van az ár­emelés is. Minden az ér­tékesítéstől függ, mint tu­dott, a mai helyzetben va­lamennyi cégnek meg kell küzdeni a piacokért, sen­kinek sincs biztosítva a nyitott sorompó és a zöld út. Ennek ellenére megpró­bálunk mindent úgy csinál­ni, hogy kijöjjön a számí­tásunk. —véva— DUNATÁJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. ® Munkatársak: Vasvári Jfiva és Kovács T. Isfcváh, © Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztős égben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, 138-4067,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents