Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1991-08-09 / 186. szám
Szertefoszlottak a Csepel Autó reményei kapun kívül Hiába van biztosítás, nem kapnak kártérítést Az Elektromos Művek műszaki igazgatóhelyettesétől, Szalay Csabától kaptuk az értesítést, hogy Surány, Szentendre, Leányfalu, Szob, Nagymaros, Kismaros, Sólyom-sziget, Pünkösdfürdő területén azokon a részeken, ahol az árvíz az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, ideiglenesen szüneteltetik az áramszolgáltatást. A fent említett településeknek nem a teljes területén, csak a legveszélyeztetettebb részeken, ez összesen öt transzformátorállomást érint. Ha ugyanis a víz eléri a berendezéseknek az alacsonyabban elhelyezkedő, úgynevezett szekunder részét, Ezren Sokáig úgy tűnt, hogy a magyar járműipar, és ezen belül az Ikarus és a Csepel Autógyár gondjai is megoldódnak, ha létrejön a várva várt — szovjet—tajvani tőkével alapított — Ikarus Részvénytársaság. Mára már világossá vált, hogy míg a mátyásföldiek problémái lassan rendeződnek. addig az autógyár helyzete egyre rosszabb. Már szó sincs arról, hogy a két céget együtt szanálnák és privatizálnák. A szeptemberben megalakuló Rt.-ben ugyanis majd csak a Csepel Autógyár szeghalmi gyára vesz részt, a sziget- szentmiklósi nem. A törzsgyár 3700 dolgozójának sorsa ma még bizonytalan, s Lukácsi Gábor vezérigazgató azt sem tudta megmondani, hogy a sokadik kényszerszabadság mikor ér véget. Jelenleg csak takarékon termelnek, akinek nem jut munka, egyelőre nyolcvan százalékos bérért a kényszerszünetet kénytelen elviselni. A vezérigazgató újólag megerősítette azt a csöppet sem kellemes hírt, hogy várhatóan 1100—1200 embert kell elbocsátaniuk. Ma még nem lehet tudni, kik kerülnek majd kapun kívülre. A munkakönyvek kiosztására október első felében kerülhet sor, a leépítéseket fokozatosan kívánják végrehajtani. Lukácsi Gábor hozzátette, azért nem tud pontosabb információkkal szolgálni az elbocsátásokról, mert minden attól függ, hogy sikerül végrehajtani a gyár átalakítását. Csak az életképes üzletágakat igyekeznek megtartani, majd privatizálni, a veszteségeseket pedig felszámolni. Az erre vonatkozó terv kidolgozása már folyamatban van. Elkészülte előtt a vezérigazgató nem akart arról beszélni, melyek lehetnek az úgynevezett életképes területek. Az átalakításra, az esetleges külföldi befektetőkkel való tárgyalásokra természetesen a Szanáló Szervezettel karöltve kerül sor. Az idő mindenesetre sürgeti a szigetszentmiklósia- kat, hiszen a veszteség termelése hosszú távon nem tartható. Kezdetben reménykedtek abban, hogy az Ikarussal való fúzió kihúzhatja őket a bajból, ám kilenc hónap eltelt, s minden csak elvesztegetett időnek látszik. II. É. — Vannak olyan területek, ahol sikerült más tápról megoldani az elektromos ellátást, ahol azonban erre nincs mód, ott a veszély elmúltával soron kívül visszakapcsolunk. Ennek azért sem lesz akadálya, mert idejében lekapcsoltuk az áramot, így a zárlatot elkerültük, az ár levonulása után ezek a berendezések ismét zavartalanul működni tudnak. Információink szerint erre nemsokára sor kerül, hiszen folyamatosan figyeljük a vízállást, a szükség- helyzetnek nemsokára vége lesz. Vajon miféle károk érhetik az érintett területeken élőket, és ki kárpótolja őket veszteségeikért? — tettük fel a kérdést a Hungária Biztosítónak. Papp Árpád, a vezérigazgatóság vállalkozási osztályvezetője elmondta, hogy az áram- szolgáltató vállalat sajnos kikötötte: nem vállal semmiféle felelősséget az áramszolgáltatás kimaradása miatt keletkező károkért. — A Hungária Biztosítónál létezik olyan biztosítási forma, amely az alap- biztosításhoz kiegészítés- ■ képpen kötve lehetővé teszi, hogy a vállalatok áramkimaradás esetén is a biztosítóra háríthassák veszteségeiket. Természetesen az ilyen kiegészítő biztosítás komoly pénzbe akkor zárlat keletkezik. kerül, ezért feltehetően nem minden vállalat kötötte meg. • No és a magánszemélyek veszteségei? — Hasonló kiegészítő biztosítást magánvállalkozók is köthetnek. lg Es azok a kisemberek, akik az elmúlt napok húsakciói során több ezer forintért vásároltak húst, és betették a mélyhűtőbe? — A jászberényieknek természetesen van termékfelelősség-biztosításuk az általuk gyártott hűtőgépekre. Ha az meghibásodik, akkor a biztosító helytáll a benne tárolt élelmiszerekért. © Igen, de a mi esetünkben nem a mélyhűtő meghibásodása, hanem az áram- kimaradás lesz a kár közvetlen oka. — Ez igaz. Így hát csak reménykedni lehet abban, hogy a mélyhűtők úgynevezett hűlési tehetetlensége — amelynek köszönhetően 24—48 óráig az áramkimaradás után is épségben megőrzik az élelmiszert — áthidalja ezt a problémát. Ha azonban az áramkimaradás 48 óránál is tovább tart, akkor szerintem nincs, akivel szemben a kár érvényesíthető lenne. Ez esetben a húst felvásárlók a saját kockázatukra vettek részt a leértékelési akcióban. . Na ne! MEGLÁTJÁK Lelkes és lendületes a szónoklat. Illő a neves politikushoz, akit hónapok óta várt és végre üdvözölhetett a város érdeklődő közönsége. Szépeket mond, nem véletlen, hogy a hallgatóság egyes csoportjai bele-beletapsolnak a szavaiba. Mint akkor is, amikor kijelenti: „Majd meglátják, mi lesz itt akkor, amikor tulajdonosa lesz minden tenyérnyi földnek, üzletnek, háznak...” Zúg a taps, a politikus elégedett, sikere van, optimizmust hint szét, nagy szükség van rá. Valóban nagy a szükség rá. Kevesen lehetnek olyanok, akik nálam jobban örülnének annak, hogy végre valódi tulajdonosok birtokoljanak, csakhogy ... A majd meglátják ígéretére nem mondom azt, hogy na ne, holott tudható, ennek az ígéretnek a beválthatósága nem a közeli holnapnak a hoza- déka. Az illúzióra azonban, ami szerint a magán- tulajdonos megjelenése automatikusan ható eredője a sikernek, a tőke hatékonyságának, azt kell mondanom, na ne! Nem szabad ilyen tévhiteket kelteni, fenntartani. Napjainkban gyorsan gyarapodik a megyében — a tavalyi első félévhez mérten megötszöröződött! — a megszűnő gazdasági szervezeteknek a száma. Azoké, amelyek tönkrementek, csődbe jutottak, tevékenységüket nem igazolta az igény. Az eltűnőknek a java kisvállalkozás, egy vagy kétszemélyes kft., azaz testközelből volt tulajdonos az illető, és mégsem hozták tálcán a sikert... Ahogyan azoknak sem fogják, akik most vágnak bele, hiszen napjainkban hatszor annyi új vállalkozás szerveződik, mint egy évvel korábban. A tulajdon ugyanis nem garanciája a hozzáértésnek, a szakismeretnek, hanem csak lehetőség. Olyan lehetőség, amelynek méhében siker és bukás egyaránt ott rejlik. (tn) Lehet, hogy a biztosító érvelése Jogilag korrekt. Am mégsem értjük igazán. Talán az az oka, hogy másképp látjuk a dolgokat. Például azt: tipikusnak nevezhető a kár, ha árvíz miatt áramtalanítani kell egy területet, s emiatt háztartások tízei, százai, esetleg ezrek maradnak villamos energia nélkül, így e háztartások hűtőiben megromlik a hús. S bármilyen jogi igazság is kétségessé válik, ha az eredmény: kisembereket ért nagy kár marad jóvátétel nélkül. Olyan kisembereké ez a kár, akiknek pedig van „biztosításuk”. S vajon hányán kérdezik meg most: miféle biztonság az ilyen? Van a dolognak még egy vetülete. Nevezetesen, hogy a kárt szenvedők közül sok mostanság már csak vasárnap eszik húst, akad, aki akkor sem, csak ünnepekre spájzol a mélyhűtőben. Van, aki a tápárakat nem győzve, egész évi munkájával hizlalt állatát vágta le néhány hete. Van, aki a lapunkban már okkal vitatható sikerűként emlegetett húsakció első napján vette meg a következő napokra, hónapokra valót, s most azt viszi el az árvízi áramtalanság. Aligha vigasztalja őket, hogy úgymond „saját kockázatukra” vettek részt a leértékelési akcióban. Aki vigasztalhatná őket, a biztosító. A vigasz — úgy gondoljuk — a kár megtérítése lenne. Azé a káré, amely egy természeti csapás nyomán eredt, s nem aból fakad, hogy az ember szeret néha húst is enni,.. Sz V. Van-e fedezete a húsakciónak? Fentről szebbnek látszik Katonák segítségével erősítik a második védővonal töltését. Képünkön: a flottilla homokot zsákol (Hancsovszki János felvételei) tonák, s jönnek még mások. Tényleg van utánpótlás. Például Hum László sorkatona és 57 társa Ercsiből: — Hajnali háromnegyed négykor volt a riadó, előkészültünk, berakodtunk, hat órakor már indultunk is. Most várjuk, hogy megmondják, mi a feladat. Forstner Miklós szakaszvédelem-vezető, a Szentendrei-sziget „árvizes főnöke” a gátat járja, ott van, ahol a baj, ahol a ■munka. Kérdezzük: mondaná el pontosan, mi történt, s miért. — Ahol most állunk, a második védelmi vonal, valaha első volt. Csak a háború után épült meg az új gát, s azon belül a gátőrház. Most ez az új gát szakadt át. Persze az „új” túlzás. Az a gát sem látott vizet régen, már vagy tíz éve, s hogy miként kezdődött, arról csak találgatni lehet. Elég egy ürgelyuk, ha ott átfolyást talál a víz, előbb kevés, azután sok, s omlik, szakad a gát. Most is nőhet még a szakadás, pusztulhat tovább a töltés, akár 80 méteresre is nőhet a most 30 méteres rés. De én bízom benne, hogy holnapra kijavítjuk. Már vagy háromszázan dolgoznak itt, a belső gátnál, amelyért viszont még vagy 48 óráig izgulhatunk ... • Mekkora az elöntött terület? Mekkora a kar? — Víz alatt van körülbelül ötven hektár, s benne néhány üdülő is. A kár értékét nem tudnám megmondani. Most úgy ítélem meg, hogy a lakosságot nem kell kitelepíteni, a mostani helyzet ezt nem indokolja. • S kit terhel a felelősség a gátszakadásért? — Nézze, a figyelőszolgálat a másodfokú készültségnek megfelelően két- óránként ellenőrizte a gátat. Csurgást is tapasztaltak, de jelentéktelennek tűnt, mondhatnám, várhatónak, mert ez fakadóvizes terület, áteresztő volt korábban is. Biztos persze, hogy lesz felelős, de a geológiai, a talajmechanikai vizsgálatig korai lenne erről beszélni... Amerre halad a kocsi, gyakran tűnnek fel rendőrök. Mondják: értesítették a víkendházak tulajdonosait, s a tahi hídnál is volt olyan időszak, mikor csak a szigetre bejelentkezetteket engedték át. Most szabad az út, a munkaterületeket kivéve. Surány víztornyának tövénél áll az egyetlen telefonfülke, a crossbar előtt kígyózik a sor. A műút túlsó, pócsme- gyeri felén, a bányatóban, melynek szintje most megemelkedett, fürdőzők tömegét látjuk, zavartalanul nyaralnak. Pócsmegyeren, ahová az árvíz sújtotta Surány is tartozik, a polgármestert keressük. — Én helyettesítem, mert a polgármesternő iskolán van, a jegyző úr pedig pe- teg — mondja Kajos Lászlóné igazgatási előadó. — Éjjel kettőkor értesítettek a lakásomon. Sátor Ferenc, a szigetmonostori gátőr jött, hogy Surányban a Nagy-Duna-ágnál átszakadt a gát. Azonnal segítséget kértem a hangosbemondón, félreverettük a harangokat is. Jött minden felnőtt pócsmegyeri, ki kocsival, ki gyalog. Csak azután hívtam a rendőrséget, akik akkor már tudták, -mi esett, s akik riasztották a honvédséget, megszervezték a polgárőrséget. 6 Mi hárul most az önkormányzatra? — Ránk csak annyi, hogy a pócsmegyeri oldalon, a Szentendrei-Duna-ág mentén megszervezzük, működtessük a figyelőszolgálatot kétórás váltásban. Mert a szakemberek zöme átment Surányba. Onnan érkezik végszóra az ELMÜ villanyszerelője is, hogy hírül adja: Surány egyharmadát áramtalanítani kellett, mert jó néhány telektulajdonos nem jött meg, nem lehet tudni, melyik házon milyen magasan van az árammérőóra, azt pedig nem érheti víz ... V. G. P. (Folytatás az 1. oldalról) sok húst, mert nekik nem marad. Félelmüket indokolta, hogy a 20-30 kilós vásárlás sem volt ritka. BUDAKALÄSZON a 150-es húsbolt vezetője, Szélpál István sem számított ekkora forgalomra, amivel az elmúlt két napon meg kellett küzdenie. Megduplázta a szokásos rendelést, de ez is kevésnek mutatkozott: 4 mázsa sertéshús 4 óra alatt elfogyott! Az utórendelésről alkotott elképzelése naiv ábrándnak bizonyult, hús nincs, esetleg szombatra várhatja a legközelebbi szállítást. Véleménye szerint fölösleges ez az akció, attól tart, hogy a felvásárlások miatt a következő két hónapban nem lesz forgalma. Szerinte a kormány sem számított arra, hogy az embereknek még ennyi tartalékuk van, sokaknak itt sem okozott gondot 30 kiló hús megvásárlása. CEGLÉDRŐL másfajta hírek érkeztek. A Húsáruházban1 (a Ceglédi Húsipari Vállalat mintaboltjában) nem kell órak hosszat sorban állni, egyenletes az ellátás. Ma reggel majd’ 15 mázsa hússal várják a vevőket, Cseh Márton boltvezető kételkedve hallgatja a 20-30 kilós vásárlásokról szóló beszámolóm, náluk 4-5 kilónyi mennyiség az átlagos. Persze a forgalom itt is megnőtt, háromnégyszerese a szokásosnak. Cseh Márton ideálisnak tartaná, ha a mostani árakat az akció után is meg tudnák őrizni. A ceglédi Húsáruház. mintaboltként, kivételezett helyzetben van. Nem úgy a százhalombattai, nagykőrösi, dunakeszi húsboltok és ABC-k. A SZÁZHALOMBATTAI 201-es ABC helyettes vezetője, Mészáros Attila a negatív tapasztalatokat erősíti: A vevők reggel 6-kor sorakoznak fel a bolt előtt és békésen várnak 10 óráig, a hús érkezéséig. Sajnos, van, aki hiába vár. A Komáromi Húsipari Vállalat nem tudta kielégíteni az ABC rendelését, 25 mázsa hús helyett csak 10 mázsát küldött. Mészáros Attila véleményével. azt hiszem, sokan egyetértenek: fölösleges ilyen akciókat indítani, ha nincs rá fedezet, jelen esetben sertés! Minél magasabb helyről érkezik véleménynyilvánítás a húshelyzetről, annál optimistább. E nyilatkozatok szerint nincs áruhiány A fenti körkép viszont — a ceglédi mintabolt kivételével — az ellenkezőjét bizonyítja. A darwini törvények értelmében megint az ügyesebbek és gazdagabbak járnak jól, akiknek van miből megvenni 30 kiló húst, hűtőládában tudják tárolni — és idejük van sorban állni. A többiek még a szokásos néhány dekányi napi adagjukat sem tudják megvenni, míg ez a felvásárlás tart. er-ed
