Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

Szertefoszlottak a Csepel Autó reményei kapun kívül Hiába van biztosítás, nem kapnak kártérítést Az Elektromos Művek műszaki igazgatóhelyettesétől, Szalay Csabától kaptuk az értesítést, hogy Surány, Szentendre, Leányfalu, Szob, Nagymaros, Kismaros, Sólyom-sziget, Pünkösdfürdő területén azokon a része­ken, ahol az árvíz az élet- és vagyonbiztonságot veszé­lyezteti, ideiglenesen szüneteltetik az áramszolgáltatást. A fent említett településeknek nem a teljes területén, csak a legveszélyeztetettebb részeken, ez összesen öt transzformátorállomást érint. Ha ugyanis a víz eléri a berendezéseknek az alacsonyabban elhelyezkedő, úgy­nevezett szekunder részét, Ezren Sokáig úgy tűnt, hogy a magyar járműipar, és ezen belül az Ikarus és a Csepel Autógyár gondjai is megol­dódnak, ha létrejön a vár­va várt — szovjet—tajvani tőkével alapított — Ikarus Részvénytársaság. Mára már világossá vált, hogy míg a mátyásföldiek prob­lémái lassan rendeződnek. addig az autógyár helyzete egyre rosszabb. Már szó sincs arról, hogy a két cé­get együtt szanálnák és privatizálnák. A szeptem­berben megalakuló Rt.-ben ugyanis majd csak a Cse­pel Autógyár szeghalmi gyára vesz részt, a sziget- szentmiklósi nem. A törzsgyár 3700 dolgo­zójának sorsa ma még bi­zonytalan, s Lukácsi Gá­bor vezérigazgató azt sem tudta megmondani, hogy a sokadik kényszerszabadság mikor ér véget. Jelenleg csak takarékon termelnek, akinek nem jut munka, egyelőre nyolcvan száza­lékos bérért a kényszerszü­netet kénytelen elviselni. A vezérigazgató újólag megerősítette azt a csöppet sem kellemes hírt, hogy várhatóan 1100—1200 em­bert kell elbocsátaniuk. Ma még nem lehet tudni, kik kerülnek majd kapun kí­vülre. A munkakönyvek kiosztására október első felében kerülhet sor, a le­építéseket fokozatosan kí­vánják végrehajtani. Lukácsi Gábor hozzátet­te, azért nem tud ponto­sabb információkkal szol­gálni az elbocsátásokról, mert minden attól függ, hogy sikerül végrehajtani a gyár átalakítását. Csak az életképes üzletágakat igye­keznek megtartani, majd privatizálni, a vesztesége­seket pedig felszámolni. Az erre vonatkozó terv kidol­gozása már folyamatban van. Elkészülte előtt a ve­zérigazgató nem akart ar­ról beszélni, melyek lehet­nek az úgynevezett élet­képes területek. Az átala­kításra, az esetleges külföl­di befektetőkkel való tár­gyalásokra természetesen a Szanáló Szervezettel kar­öltve kerül sor. Az idő mindenesetre sür­geti a szigetszentmiklósia- kat, hiszen a veszteség ter­melése hosszú távon nem tartható. Kezdetben re­ménykedtek abban, hogy az Ikarussal való fúzió ki­húzhatja őket a bajból, ám kilenc hónap eltelt, s min­den csak elvesztegetett idő­nek látszik. II. É. — Vannak olyan terüle­tek, ahol sikerült más táp­ról megoldani az elektro­mos ellátást, ahol azonban erre nincs mód, ott a ve­szély elmúltával soron kí­vül visszakapcsolunk. En­nek azért sem lesz aka­dálya, mert idejében le­kapcsoltuk az áramot, így a zárlatot elkerültük, az ár levonulása után ezek a be­rendezések ismét zavarta­lanul működni tudnak. In­formációink szerint erre nemsokára sor kerül, hi­szen folyamatosan figyel­jük a vízállást, a szükség- helyzetnek nemsokára vége lesz. Vajon miféle károk ér­hetik az érintett területe­ken élőket, és ki kárpótol­ja őket veszteségeikért? — tettük fel a kérdést a Hun­gária Biztosítónak. Papp Árpád, a vezérigazgatóság vállalkozási osztályvezetője elmondta, hogy az áram- szolgáltató vállalat sajnos kikötötte: nem vállal sem­miféle felelősséget az áram­szolgáltatás kimaradása miatt keletkező károkért. — A Hungária Biztosító­nál létezik olyan biztosítá­si forma, amely az alap- biztosításhoz kiegészítés- ■ képpen kötve lehetővé te­szi, hogy a vállalatok áramkimaradás esetén is a biztosítóra háríthassák veszteségeiket. Természe­tesen az ilyen kiegészítő biztosítás komoly pénzbe akkor zárlat keletkezik. kerül, ezért feltehetően nem minden vállalat kö­tötte meg. • No és a magánszemélyek veszteségei? — Hasonló kiegészítő biztosítást magánvállalko­zók is köthetnek. lg Es azok a kisemberek, akik az elmúlt napok hús­akciói során több ezer fo­rintért vásároltak húst, és betették a mélyhűtőbe? — A jászberényieknek természetesen van termék­felelősség-biztosításuk az általuk gyártott hűtőgépek­re. Ha az meghibásodik, akkor a biztosító helytáll a benne tárolt élelmiszere­kért. © Igen, de a mi esetünk­ben nem a mélyhűtő meg­hibásodása, hanem az áram- kimaradás lesz a kár köz­vetlen oka. — Ez igaz. Így hát csak reménykedni lehet abban, hogy a mélyhűtők úgyne­vezett hűlési tehetetlensége — amelynek köszönhetően 24—48 óráig az áramki­maradás után is épségben megőrzik az élelmiszert — áthidalja ezt a problémát. Ha azonban az áramkima­radás 48 óránál is tovább tart, akkor szerintem nincs, akivel szemben a kár ér­vényesíthető lenne. Ez eset­ben a húst felvásárlók a saját kockázatukra vettek részt a leértékelési akció­ban. . Na ne! MEGLÁTJÁK Lelkes és lendületes a szónoklat. Illő a neves po­litikushoz, akit hónapok óta várt és végre üdvözöl­hetett a város érdeklődő közönsége. Szépeket mond, nem véletlen, hogy a hallgatóság egyes cso­portjai bele-beletapsolnak a szavaiba. Mint akkor is, amikor kijelenti: „Majd meglátják, mi lesz itt akkor, amikor tulajdonosa lesz minden tenyérnyi földnek, üzletnek, háznak...” Zúg a taps, a poli­tikus elégedett, sikere van, optimizmust hint szét, nagy szükség van rá. Valóban nagy a szükség rá. Kevesen lehetnek olyanok, akik nálam jobban örülnének annak, hogy végre valódi tulajdonosok birtokoljanak, csak­hogy ... A majd meglátják ígéretére nem mondom azt, hogy na ne, holott tudható, ennek az ígéretnek a beválthatósága nem a közeli holnapnak a hoza- déka. Az illúzióra azonban, ami szerint a magán- tulajdonos megjelenése automatikusan ható ere­dője a sikernek, a tőke hatékonyságának, azt kell mondanom, na ne! Nem szabad ilyen tévhiteket kelteni, fenntartani. Napjainkban gyorsan gyarapodik a megyében — a tavalyi első félévhez mérten megötszöröződött! — a megszűnő gazdasági szervezeteknek a száma. Azoké, amelyek tönkrementek, csődbe jutottak, tevékenységüket nem igazolta az igény. Az eltű­nőknek a java kisvállalkozás, egy vagy kétszemé­lyes kft., azaz testközelből volt tulajdonos az ille­tő, és mégsem hozták tálcán a sikert... Ahogyan azoknak sem fogják, akik most vágnak bele, hiszen napjainkban hatszor annyi új vállalkozás szerve­ződik, mint egy évvel korábban. A tulajdon ugyan­is nem garanciája a hozzáértésnek, a szakismeret­nek, hanem csak lehetőség. Olyan lehetőség, amely­nek méhében siker és bukás egyaránt ott rejlik. (tn) Lehet, hogy a biztosító érvelése Jogilag korrekt. Am mégsem értjük igazán. Talán az az oka, hogy másképp látjuk a dolgokat. Például azt: tipikusnak nevezhető a kár, ha árvíz miatt áramtalanítani kell egy területet, s emiatt háztartások tízei, százai, esetleg ezrek marad­nak villamos energia nélkül, így e háztartások hűtői­ben megromlik a hús. S bármilyen jogi igazság is két­ségessé válik, ha az eredmény: kisembereket ért nagy kár marad jóvátétel nélkül. Olyan kisembereké ez a kár, akiknek pedig van „biztosításuk”. S vajon hányán kérdezik meg most: miféle biztonság az ilyen? Van a dolognak még egy vetülete. Nevezetesen, hogy a kárt szenvedők közül sok mostanság már csak va­sárnap eszik húst, akad, aki akkor sem, csak ünnepek­re spájzol a mélyhűtőben. Van, aki a tápárakat nem győzve, egész évi munkájával hizlalt állatát vágta le néhány hete. Van, aki a lapunkban már okkal vitat­ható sikerűként emlegetett húsakció első napján vette meg a következő napokra, hónapokra valót, s most azt viszi el az árvízi áramtalanság. Aligha vigasztalja őket, hogy úgymond „saját kockázatukra” vettek részt a le­értékelési akcióban. Aki vigasztalhatná őket, a biztosító. A vigasz — úgy gondoljuk — a kár megtérítése lenne. Azé a káré, amely egy természeti csapás nyomán eredt, s nem aból fakad, hogy az ember szeret néha húst is enni,.. Sz V. Van-e fedezete a húsakciónak? Fentről szebbnek látszik Katonák segítségével erősítik a második védővonal töltését. Képünkön: a flottilla homokot zsákol (Hancsovszki János felvételei) tonák, s jönnek még má­sok. Tényleg van utánpótlás. Például Hum László sor­katona és 57 társa Ercsi­ből: — Hajnali háromne­gyed négykor volt a riadó, előkészültünk, berakod­tunk, hat órakor már in­dultunk is. Most várjuk, hogy megmondják, mi a feladat. Forstner Miklós szakasz­védelem-vezető, a Szent­endrei-sziget „árvizes fő­nöke” a gátat járja, ott van, ahol a baj, ahol a ■munka. Kérdezzük: monda­ná el pontosan, mi történt, s miért. — Ahol most állunk, a második védelmi vonal, valaha első volt. Csak a háború után épült meg az új gát, s azon belül a gát­őrház. Most ez az új gát szakadt át. Persze az „új” túlzás. Az a gát sem látott vizet régen, már vagy tíz éve, s hogy miként kezdő­dött, arról csak találgatni lehet. Elég egy ürgelyuk, ha ott átfolyást talál a víz, előbb kevés, azután sok, s omlik, szakad a gát. Most is nőhet még a szakadás, pusztulhat tovább a töltés, akár 80 méteresre is nőhet a most 30 méteres rés. De én bízom benne, hogy holnapra kijavítjuk. Már vagy háromszázan dol­goznak itt, a belső gátnál, amelyért viszont még vagy 48 óráig izgulhatunk ... • Mekkora az elöntött terü­let? Mekkora a kar? — Víz alatt van körülbe­lül ötven hektár, s benne néhány üdülő is. A kár ér­tékét nem tudnám meg­mondani. Most úgy ítélem meg, hogy a lakosságot nem kell kitelepíteni, a mostani helyzet ezt nem indokolja. • S kit terhel a felelősség a gátszakadásért? — Nézze, a figyelőszolgá­lat a másodfokú készült­ségnek megfelelően két- óránként ellenőrizte a gá­tat. Csurgást is tapasztal­tak, de jelentéktelennek tűnt, mondhatnám, várha­tónak, mert ez fakadóvizes terület, áteresztő volt ko­rábban is. Biztos persze, hogy lesz felelős, de a geo­lógiai, a talajmechanikai vizsgálatig korai lenne er­ről beszélni... Amerre halad a kocsi, gyakran tűnnek fel rend­őrök. Mondják: értesítették a víkendházak tulajdono­sait, s a tahi hídnál is volt olyan időszak, mikor csak a szigetre bejelentkezette­ket engedték át. Most sza­bad az út, a munkaterüle­teket kivéve. Surány víztor­nyának tövénél áll az egyetlen telefonfülke, a crossbar előtt kígyózik a sor. A műút túlsó, pócsme- gyeri felén, a bányatóban, melynek szintje most meg­emelkedett, fürdőzők töme­gét látjuk, zavartalanul nyaralnak. Pócsmegyeren, ahová az árvíz sújtotta Surány is tartozik, a polgármestert keressük. — Én helyettesítem, mert a polgármesternő iskolán van, a jegyző úr pedig pe- teg — mondja Kajos Lászlóné igazgatási előadó. — Éjjel kettőkor értesí­tettek a lakásomon. Sátor Ferenc, a szigetmonostori gátőr jött, hogy Surányban a Nagy-Duna-ágnál átsza­kadt a gát. Azonnal segít­séget kértem a hangosbe­mondón, félreverettük a harangokat is. Jött minden felnőtt pócsmegyeri, ki ko­csival, ki gyalog. Csak azután hívtam a rendőrsé­get, akik akkor már tudták, -mi esett, s akik riasztották a honvédséget, megszervez­ték a polgárőrséget. 6 Mi hárul most az önkor­mányzatra? — Ránk csak annyi, hogy a pócsmegyeri olda­lon, a Szentendrei-Duna-ág mentén megszervezzük, működtessük a figyelőszol­gálatot kétórás váltásban. Mert a szakemberek zöme átment Surányba. Onnan érkezik végszóra az ELMÜ villanyszerelője is, hogy hírül adja: Surány egyharmadát áramtalaníta­ni kellett, mert jó néhány telektulajdonos nem jött meg, nem lehet tudni, me­lyik házon milyen maga­san van az árammérőóra, azt pedig nem érheti víz ... V. G. P. (Folytatás az 1. oldalról) sok húst, mert nekik nem marad. Félelmüket indo­kolta, hogy a 20-30 kilós vásárlás sem volt ritka. BUDAKALÄSZON a 150-es húsbolt vezetője, Szélpál István sem számí­tott ekkora forgalomra, amivel az elmúlt két na­pon meg kellett küzdenie. Megduplázta a szokásos rendelést, de ez is kevés­nek mutatkozott: 4 mázsa sertéshús 4 óra alatt elfo­gyott! Az utórendelésről al­kotott elképzelése naiv áb­rándnak bizonyult, hús nincs, esetleg szombatra várhatja a legközelebbi szállítást. Véleménye szerint fölös­leges ez az akció, attól tart, hogy a felvásárlások miatt a következő két hónapban nem lesz forgalma. Szerin­te a kormány sem számí­tott arra, hogy az emberek­nek még ennyi tartalékuk van, sokaknak itt sem oko­zott gondot 30 kiló hús megvásárlása. CEGLÉDRŐL másfajta hírek érkeztek. A Húsáru­házban1 (a Ceglédi Húsipari Vállalat mintaboltjában) nem kell órak hosszat sor­ban állni, egyenletes az el­látás. Ma reggel majd’ 15 mázsa hússal várják a ve­vőket, Cseh Márton bolt­vezető kételkedve hallgatja a 20-30 kilós vásárlásokról szóló beszámolóm, náluk 4-5 kilónyi mennyiség az átlagos. Persze a forgalom itt is megnőtt, három­négyszerese a szokásosnak. Cseh Márton ideálisnak tartaná, ha a mostani árakat az akció után is meg tud­nák őrizni. A ceglédi Húsáruház. mintaboltként, kivételezett helyzetben van. Nem úgy a százhalombattai, nagykőrö­si, dunakeszi húsboltok és ABC-k. A SZÁZHALOMBATTAI 201-es ABC helyettes veze­tője, Mészáros Attila a ne­gatív tapasztalatokat erő­síti: A vevők reggel 6-kor sorakoznak fel a bolt előtt és békésen várnak 10 óráig, a hús érkezéséig. Sajnos, van, aki hiába vár. A Ko­máromi Húsipari Vállalat nem tudta kielégíteni az ABC rendelését, 25 mázsa hús helyett csak 10 mázsát küldött. Mészáros Attila vélemé­nyével. azt hiszem, sokan egyetértenek: fölösleges ilyen akciókat indítani, ha nincs rá fedezet, jelen esetben sertés! Minél magasabb helyről érkezik véleménynyilvání­tás a húshelyzetről, annál optimistább. E nyilatkoza­tok szerint nincs áru­hiány A fenti körkép vi­szont — a ceglédi minta­bolt kivételével — az el­lenkezőjét bizonyítja. A darwini törvények értel­mében megint az ügyeseb­bek és gazdagabbak járnak jól, akiknek van miből megvenni 30 kiló húst, hű­tőládában tudják tárolni — és idejük van sorban állni. A többiek még a szokásos néhány dekányi napi adag­jukat sem tudják megven­ni, míg ez a felvásárlás tart. er-ed

Next

/
Thumbnails
Contents