Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-08 / 185. szám

I. ÉVFOLYAM, 159. SZÄM 1991. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK &/,c,iNÍIÍNUHK1*SZIGEÍ CSEl'EL-SZIGEl • DUNAKESZI MIKLÓS • FÓT • GOD RÁCKEVE SZIGETSZENT­A tőkepiac majd eldönti a dolgot Messzebb látni a mánál Levelek, iratok, térkép. A szigetszentmártoni FÉR— ÉKSZ Ipari Kisszövetkezet dokumentumai a Szolnok és Székesfehérvár közötti útösszeköttetés terveiről, amely — az elnök, Mészáros Tibor elgondolása szerint — vál­lalkozói opciós beruházásként valósulna meg. A létesítendő útvonal Ceglédtől északnyugati irányban a 4-es autóúttól indulna Dabas déli részét érintve, majd az M5-ös autópályát keresztezve Kis- kunlacházát érintené (amely várhatóan felérté­kelődik a bankházi repülő­tér hasznosítása kapcsán), elhalad a Kiskunsági Nem­zeti Park északi részén, s keresztezné az 51-es utat. A továbbiakban Ráckeve alatt a Ráckevei-Duna-ágat s a Dunát hidakkal átszel­né, Adony északi részén át­lépné a Dunát, majd Pusz- taszabolcs északi szélét érintve Székesfehérvárra jutna: csatlakozva az M7- es autópályára és a 8-as autóútra. Jóval több Ennyi a terv — és ennél sokkal több. A létesítendő útvonal ugyanis csak része egy nagy léptékű elképze­lésnek, amelynek sarkala­tos pontja Ráckeve csodá­latos természeti adottságai­nak kihasználása. Az elnök szerint ez a város minden olyan előnyös adottságot egyesít, amely alkalmassá teszi az idegenforgalmi nyitásra — termálvize s a strandfürdőhöz tartozó 150 hektáros területe, amely megközelítőleg kétezer szállodai helyet jelenthet, kincs a város kezében. Kü­lönösen, ha a világkiállí­tás megvalósulna — ez esetben Ráckeve szerepe is felértékelődne. S akkor már más optikán keresztül ítéltetne meg az útössze­köttetés terve is, jobb esélyt adva a kivitelezésre — amelynek a koncessziós törvény megszületésével egyébként létrejött az elvi lehetősége. Egyelőre az illetékes kor­mányzati szervek nem tá­mogatják az elgondolást, a Közlekedési , Hírközlési- és Vízügyi Minisztérium közúti közlekedési főosztá­lyának válasza szerint: jól­lehet a Szolnok és Székes- fehérvár közötti úthálózati kapcsolatot a minisztérium is szerepelteti távlati fej­lesztési elképzelései között, de nem ezen a nyomvona­lon. A forgalmi és megva­lósíthatósági vizsgálatok az MO-s autóút mellett Dunaúj­város és Szekszárd térsé­gében irányozzák elő az or­szágrészeket összekötő, gyűrű irányú kapcsolatok kialakítását, ezért az illeté­kesek ez utóbbi megoldást támogatják. Ami pedig az DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. • Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T. István. 0 Fogadónap: min­den hétfőn ií—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. pf.: 311. ír. sz.: me. Te­lefon: 13S-4761, 138-1067. Adony feletti új, nagy Du- na-híd építésének tervét il­leti: ennek szükségességét az eddig megtett vizsgála­tok nem igazolják. Ellen­ben Ráckevénál a Sorok- sári-Duna-ágon lévő híd műszaki állapota indokolja annak felújítását — ennek előkészülete (a javaslatok kidolgozása) most van fo­lyamatban. S a FÉR— ÉKSZ által az adonyi Du- na-hídnál létesítendő nem­zetközi hajóállomás, illetve szabadkikötő telepítését sem tartalmazza az orszá­gos program: ezt legköze­lebb Dunaújvárosnál terve­zik. Mészáros úr ennek elle­nére egy cseppet sem csüg­ged. Szerinte még koránt sincsenek eldöntve a nagy kérdések (mint az Expo megrendezése), Barát Etele, a. világkiállítás kormány­biztosa például augusztus végén látogat Ráckevére, s éppen a világkiállítással kapcsolatos megbeszélésre. Ez alkalommal várhatóan a FÉR—ÉKSZ által kiadott anyagot is megvitatják majd. hatónak, mibe fekteti pén­zét. A kivitelezés ugyanis vállalkozói alapon történne — ennek szigorú, ámde az élet realitásúihoz igazodó törvényei szerint. Érthető, a munka folyta­tódik. Az elvi elgondolás után jöhet a részletes ki­dolgozás, az egyeztetés az önkormányzatokkal, az el­vi építési engedély beszer­zése, majd a koncessziós társaság megszervezése, il­letve a megvalósítási terv kidolgozása. A szövetkezet tervező szakemberei startra készen állnak a feladatok­ra, szeptemberre már ered­ményeket szeretnének pro­dukálni, s pályázni kíván­nak a világkiállítással kap­csolatos kiírásra is. S bár nem dőlt el, hogy mely te­rületek bevonásával rende­zik meg az Expót, fel kell készülni minden eshetőség­re. Nem riad meg Vállalkozói alapon Az elnök bizakodó, an­nál is inkább, mert véle­ménye szerint mai vilá­gunkban kizárólag a tőke­piac dönt majd arról, mely tervet tartja megvalósít­Hóbortos álmok? Lehet. Mészáros Tibor úgy véli, vágyak nélkül, szárnyaló el­gondolások híján nem ér­demes csinálni semmit sem. Vállalkozónak tartja, magát, aki nem riad meg az első akadálytól, aki ké­pes — ha kell — messzebb látni a mánál. Bízik abban, hogy igazolódik elgondolá­sainak helyessége, de attól sem tart, ha az igények terveik módosítására kész­tetik. Majd dönt erről a piac — amelynek ítéletét mindenkinek el kell fogad­nia. Ya. É. MoYihhh Dunakeszi; Rákóczi: Augusztus 8-án 6 és 8 óra­kor: Táncőrület (szín. zen. am. vígj.), 9-én 6 és 8 óra­kor: Snackbár Budapest (szín. mb. ol.), 10—11-én 6 és 8 órakor: Robin Hood (szín. mb. am.), 14-én 6 és 8 órakor: Tortúra (szín. mb. am. kr.). Szentendre; Autós: Augusztus 8—11-én este 9 órakor: Belevaló papapót­ló (szín. mb. am. vígj.), 12—14-én este 9 órakor: Ragadozó Los Angelesben (szín. am. sci-fi). Az igazgató szerint van megoldás Nem akarunk Mindent eladni A Mechanikai I.aboraíórium dunakeszi üzeme szép helyre települt. Jól felszereltnek tartják az ott dolgozók, akik közül még többen arra is emlékeznek, hogy agy üres hangárban kezdték a munkát alapítói. Amivé azóta lett a gyár, azt a va­gyont sajnálják. Ligetvári Tibor, a gyáregység igazgatója is felvette a telefont, a Hadiüzem első békeéve című írásunk olvastán. — Miért pont tőle kéri számon Joósné dr. í’rey Mária jogtanácsos a megké­sett termékszerkezet-váltást, amikor a vállalatnál éppen ö tett érte a legtöbbet? — kérdezi méltatlankodva. Hozzáteszi, hogy sokszor ez az igyekezete a hatás­körét is meghaladta, mivel a gyár még mindig nem önálló. Szerepe lényegében a központi tervek, progra­mok rá jutó részének vég­rehajtása. Ha másként tesz, már rég leválthatták vol­na. Pénz-jogost l vány — Dunakesziről 50 em­bert bocsátottunk el ed­dig — mondja az igazgató. — Ezenkívül még száz munkahely megszűnését helyeztük kilátásba. Bár majdnem kétszáz lenne a mostani helyzetünkben in­dokolt. Ám a végrehajtás attól függ, hogy egy hónap múlva miként alakul a helyzet. Tárgyalunk, üzlet­társakat keresünk. Még történhet valami. Ebben az útkeresésben mindenki másként éli meg ezt a ne­héz időszakot. Jogtanácso­sunk ezt az utat választot­ta, de tárgyi ismeretek nél­kül. A termékszerkezetet mások alakították az el­múlt évtizedek alatt. Úgy­szólván a vállalat feje fö­lött tárgyaltak. Pénz és jo­gosítvány nélkül nem lehet profilt váltani. A ma már valamennyire áttekinthető viszonyok alapján az idén tavasszal alakíthattuk ki a koncepciónkat — jelenti ki Ligetvári Tibor. Erről szól­va részletesebben kifejti az elképzeléseket. Arról még csak feltételes módban esik szó Dunake­szin, hogy amint a város­ban rövidítik, a Mech. La­bor. netán önálló lehet. .Az úgynevezett ipari park ki­alakítása viszont már el­határozott tény. Abból in­dulnak ki, hogy a kerítésen belül tulajdonképpen min­den épület egy külön, ön­álló műhely, ahol vállalko­zások indulhatnak, kft.-k alakulhatnak. Ezek egysé­genként 25-30 embernek adnának munkát. A polgá­ri célú termelést a vállalat központi szolgáltatásai se­gítenék alkatrészgyártás­sal, műszaki szolgáltatás­sal, az igények szerint. A koncepció tervét már be is adták az Állami Vagyon­ügynökségnek. Az önálló- ség feltétele egyébként at­tól is függ, hogy a központ milyen ütemben 'tudja tör­leszteni az adósságait. Egy­Régi vendége vagyok a Corvin Áruháznak, és nagy­ra becsülöm a lehetőségeit. Pótolhatatlanul kényelmes, hogy csak átsétálok innét a redakcióból, és a büfében megebédelhetek. Ha szom­jas vagyok, viszonylag ol­csón fogyaszthatok egy po­hár üdítőt. Megihatom itt a napi két feketémet. Ki­javítják a cipőm sarkát, előhívják a fényképfelvé­teleimet. Mindezt azonkí­vül, hogy ruhaneműt, s mindenféle szükséges árut szerezhetek be a patinás, egyik legrégibb magyar bevásárlóközpontban. Újabban még játszhat is a gyerek, ha még kicsi. Mondjuk míg az anyu, vagy a nagyi nézeget, ad­dig az apu. vagy a nagypa­pa megvárja, hogy a csöpp­ség felül a máltai keresztes kétszárnyú repülőgépre, melynek fedélzetén egy - modern géppuskát kezel­het, s azzal szépen lövöl­döz. Mert ugye, hadd tanul­ja meg a gyerek, hogy az ember nemcsak él, szeret, dolgozik, tanul, teremt, ha­Jó pénz, kis játék Hadd tanuljon a gyerek! nem, rombol is ... öl, lö­völdöz, s nem akármilyen repzajról, hanem máltai keresztesről. Csábít engem a Somogyi Béla utcai oldal fagylalto- zója is, ahol hetenként szép pénzeket vesztegetek el. Praktikus, mert az em­ber továbbállhat az adag­jával. Ám ha nem megy azonnal a dolgára, hanem nézeget még egy kicsit, ak­kor felfedezi azokat az el­més kis automatákat, ahol egy húszast bedobva ki le­het próbálni az autópályá­kat. No persze csak úgy, játékból, de az is nagyon jó gyakorlat. Képernyőn jelenik meg az úttest. El­lenőrizhetem, mennyire biztos kezemben a volán, Van itt még valami. Az aztán a szórakoztató. Oda- állok a gép elé. A képer­nyőn terepszín ruhás kom­mandósok jelennek meg, és eszeveszetten tüzelnek rám, de sohasem találnak. Még azt hinné az ember, hogy a valóságban is így van. Az egész háború, ami­ről az iskolában tanulnak a gyerekek, ilyen veszélyte­len kaland, még élvezetes is. Pláne az, ha az ifjú ember bedobja a húszasát, s céloz a katonák hasára, szívére. Ha nem véti el, felbukfenceznek, menekü­lés közben leesnek, meg­halnak. Kész, annyi az egész. Lehet újabb hú­szasért nyúlni a zsebbe. Az érméknek, mint tud­juk, nincsen szaguk. Ma­napság sok helyen úgy gondolják: mindegy, hogy miből terem a forint, csak szaporodjék, mint a pely­va. Ami könnyű, s szétszór­ja a nyári szél. K. T. I. előre akadály, hogy a hite­lek növekedtek. A kisvállalkozások sorá­ba illesztik az élelmiszer- ipari gépgyártást. Ennek egyik fő szereplőjét, a pisz- táciapörkölőt. Egy kertibútor-részleg működése ötvenmilliós for­galmat jelentene. A válla­lat pécsi gyárával vegyes vállalati 1 szerződést kötő Hantarex számítógép-mo­nitor gyártásához alkatré­szek készülnének. A váci Akkord Kft.-ve1 olyan ki­szerelő, összeállító üzem­rész kialakításáról tárgyal­nak, ahol a legkevésbé fog. lalkoztathatóknak, például az elekroműszerészeknek adhatnak majd munkát. Tervezik sporthelikopte­rek szerelését, melyek kö­zül havonta tíz hagyhatná el készen a gyárudvart. minisztratív részleg esi kentéséről, de ott már nii sok tartalék. így lehet érni évi 800 millió forin árbevételt. Nem akarok elfutni nehéz feladat elől — jeli ti ki Ligetvári Tibor, : szerint elindulhatnak önfenntartás irányába, rendelésállomány elég ra, hogy hitelt kapjan de ugye, mit tesz a kö: kalap! Jön a nagyválla: amelynek nincs pénze, s re a rendelésre veszi fe: hiteleit. Nem jogszerűt a lépés, de azért augu tustól ezt meg kell szűnt ni. Van, aki vitatja — Nem azt az utat vá­lasztjuk, hogy mindent el­adni és utánunk az özön­víz — bizonygatja a gyár vezetője. — Ha az ameri­kai vegyes vállalattal sike­rül megállapodni, akkor háromszáz ember sorsát rendezzük. A most veszte­séges öntödében szerszám- gépgyártás indul. A priva­tizálás előnyeit bizonyítja, hogy a hőkezelő üzemünk évek óta kihasználatlan volt, de most, hogy bérbe adtuk, három műszakban üzemel, és tisztességes fize­tést kapnak a munkásai. Lehetséges, hogy vállalko­zói hirdetést adunk fel, s dolgozóink házon belül vállalkozhatnak. Az év eleji 700 fős 1 szám decemberig hatszá: apad, ami szorongást, szültségeket okoz. Kis . nő, a trafóüzem meósa első ötven, állást vés közé került júniusban. M tárgyalják ügyét a vállal egyeztetőbizottságban. Nem érti, hogy ha őt, : eredetileg rádióműszen később számítógép-tech kus lett, a vállalat tar tatta ki meósnak is, üzl kötői gyakoi’lata van, mi sem tudják alkalmazni, ; kor vajon kit tudna Több, mint húsz év u1 csak 11 nap végkielégít kapott a cégtől. Tagja v a vállalati szakszerve? bizottságnak, amelyből lépett. Ez és sok más ellí tét az ok arra szerinte, he kapun kívülre került. N igaz, hogy megszűnt a mi kaköre, mert máris hely tesítik. Ám az ok mégS' az, amiért meg akart s: lalni. Inkább az, hogy s: rinte nem fogadhatók el vállalatvezetés magyará tai. A cégnél sokkal kor; ban kellett volna válta Hitelt kapjanak Lemezmegmunkáló, ki­készítő és elektromechani­kai üzem s más részleg ha­sonló jövőjéről beszélünk még. Az alkalmazott és ad­Kis Ernő kétségbe v< ja az említett tárgyalás intézkedések komolysál s ez az ő dolga. A mié meg az, hogy a nézetekr teret adjunk. Ezt megt tűk. Kovács T. Istvár Árvíz nélkül is tetőzne a csőd Kitelepítik a kempinge A közeli múltban a leg­nagyobb árvíz, amelyre a szentendreiek vissza tud­nak emlékezni, 1965-ben érte a lakosságot, bár az 1985-ös is komoly összefo­gást, mentéseket igényelt A legveszélyeztetettebb környék a 11-es műút ala­csonyabban lévő, Duna fe­lőli oldala, nem beszélve a Pap-szigetről, ahol pedig évről évre egyre több kül­földi turista keresi fel a színvonalasan kialakított kempinget. Üzemeltetője, az Ister Kft., felkészült a leg­rosszabbra. Ügyvezető igazgatójuk, Nádai Iván el­mondta, hogy az árvízve­szély miatt a területet ki kellet üríteni, hiszen senki sem vállalhatja a felelőssé­get egy hirtelen katasztró­fa következményeiért. — A területen 220 lakó­kocsi és sátor, 20 motelszo­ba és 5 összkomfortos pan­ziószoba, 14 bungaló és 10 darab négyágyas, komfort nélküli faház fogadja a lá­togatókat. Augusztus lévén éppen tetőzött az idegen- forgalmi szezon, mindenütt telt ház volt, a helyek leg­nagyobb részét már előre kifizették. Hasonló áradások általá­ban 3-4 évente rendszere­sek ezen a területen, ám ezek többnyire tavasszal érkeznek, amikor még ke­vés a vendég. Az ilyen nyá­ri, úgynevezett zöldkár, igen ritka, ráadásul idén nagyon rosszkor jött. idegenforgalmat, a szakn ebqeri az évben enélkiil épperi elég csapás érte m Most az egész terület kiü tése során, a turisták li nagyobb részét szállodai panziószobákban helyezi el, a lakókocsikat, a sáli nagy részét pedig a szá parkolójában állítottuk : Azokat a vendégeket, a! most érkeztek, és nem 1 tötték le előre a helyül sajnos tovább kell kült nünk környékbeli száll, helyekre. Többségük r gyón megértő. Még nem tudhatjuk e re, mennyi ideig áll m< üresen a terület. Ha a ' szély elvonult már, még í kor sem költözhetünk vi sza, mivel a talajt ilyent mintegy 20 centis iszap: teg borítja. Ameddig ; tökéletesen el nem takar juk, addig a Köjál, ille! utódszervezete, a Tisztii vosi Szolgálat nem engec lyezi a visszatérést. Napc ta mintegy 200 ezer for bevételtől ' esünk így nem számítva az ex: költségeket, a vendégek ! költöztetését, elhelyezés az éjszakai ügyeleteket. A kemping kezelője Dunatours, mi tőlük bér jük a létesítményt. Béri díjat a kimaradt idősza ra is fizetnünk kell, mii ők is nehéz helyzetben va nak, mint az egész szakn Sz. K

Next

/
Thumbnails
Contents