Pest Megyei Hírlap, 1991. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-08 / 185. szám

I. ÉVFOLYAM, 139. SZÄM 1991. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK BUDA-YIDEKI BUDAÖRS • ÉRD • SZAZH ALO.MB ATT A • PILIS VÖRÖS V AR O BUDAKESZI • BIATOR- BAGV • TÖRÖKBÁLINT • P1LISCSABA • PATY « ZSAMBSK © SOLVMAB • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Kukoricázó fiatalok Perbáli lányok Bolyban Bizony az öreg paraszt­emberek sem emlékeztek olyan augusztus eleji időjá­rásra, mint az elmúlt héten Bolyban. Esőisten nem kímélte a földeket, alapo­san eláztatta a Dráva és a Duna közötti kukoricásokat. Megnehezült így annak a hatszáz diáknak a dolga, akik az ország minden ré­széről érkeztek a DEMISZ által szervezett címerező munkára. A pénzkereseti lehetőség miatt vállalta a megmérettetést, a kemény erőpróbát öt perbáli diák­lány is, akik Budapestre járnak gimnáziumba, és osztálytársak, s most men­nek másodikba. Horváth Zsuzsa, Vadvári Katalin, Sári Tünde, Kiss Ágnes és Horváth Andrea mindannyian jókedvűek. Emeletes ágyakban alsza­nak a kőépületben. Egész más ennek a hangulata, hi­szen a tábor fele odakinn, sátrakban tölti az éjszakát. — Miből áll a címerezés, és mit csináltok a munka­idő után? — A Bólyi Állami Gaz­daság területén dolgozunk —- felelte Tünde. — Vető­magot állítanak elő, amit nyugati országok vásárol­nak föl. Ennek feltétele,, hogy a hibrid kukorica cí­merét eltávolítsuk, mert ha benne marad, megporozza a többi növényt, és ezzel sokmilliós kár érheti a gazdaságot. Nem könnyű, a munka, különösen ebben a latyakos időben. Gyakran úgy beleragad a lábunk a sárba, hogy a műszaki ve­zetők húznak ki minket. Munkaidő után mindig van valamilyen sportren­dezvény vagy kulturális program. Tegnap este pél­dául táncverseny volt. De csinálunk magunknak bulit, ha úgy alakul. — Mi a helyzet az ottho­ni barátokkal? Hiszen egy ilyen táborban — pláne ennyi fiú között — elkerül­hetetlen az ismerkedés. — Nekem van otthon sze­relmem, akihez hűséges le­szek. Üzenem is neki, hogy jó kislány vagyok — veti közbe Ági. — Mi az, ami idehozott benneteket? Ilyenkor, aki csak teheti, valahol nyaral, üdül, ti pedig dolgoztok na­pi hat órát, ráadásul elég mostoha körülmények kö­zött. — A suliban kaptunk je­lentkezési lapokat, melyből megtudtuk, hogy a DEMISZ szervez építőtáborokat a nyárra. Félig a pénzkerese­ti lehetőség, félig a szórako­zás miatt jöttünk el. És nem csalódtunk — foglalta össze valamennyiük véle­ményét Andrea. — Jó dolognak tartom az építőtáborozást — veti köz­be Zsuzsa. — Én most ott­hon nem tudnék mit csinál­ni, unatkoznék, vagy lóf­rálnék. És azt hiszem, hogy nemcsak én vagyok így ez­zel. Itt együtt lehetek sok fiatallal, pénzt kereshetek — amire szintén szükségem van —, és egyáltalán, értel­mesen telik a nyaram. Bár Helyzet a gátakon Az utóbbi napokban ag­gódva hallgattuk a vízál­lásjelentéseket. Egyes hír­adások szerint a tetőzés csü­törtökön következhet be. Mi a helyzet Százhalom­battán, Érden? — érdek­lődtünk a vízügyi igaz­gatóság gátőrházaiban. Szász Istvánnét értük utol, ő tartotta a telefonügyele­tet. Férje mindkét városban őrzi, vigyázza a gátakat, be­szélgetésünkkor éppen a dunafüredi tennivalókat látta el. — Jelenleg másodfokú készültség van érvényben *— mondotta Szász Istvánná. —- Ez annyit jelent, hogy hatóránként kell jelente­nünk a vízállást, s figyel­nünk kell, fakadó víz vagy buzgár nem tör-e elő vala­hol. A buzgár hirtelen fel­szökkenő vizet jelent, leg­inkább egy nagyobb csőtö­réshez lehetne hasonlítani. De eddig semmi ilyesmi nem történt. Remélem, nem is fog. Természetesen figyelemmel kísérjük a víz­állásjelentéseket. Szerdán reggel nyolc órakor 670 centiméter volt a víz szintje itt, Érden.. Szerencsére a gátak erősek. Itt van egy ártér, azt el­lepte a víz, a nyárfák ab­ban állnak, de ezen túlme­nően más gond nem volt. A százhalombattai gátnál még ennyire sem lépett ki med­réből a folyó, a gát lábánál megállt. Ott talán a part magasabb, de valamivel alacsonyabb a víz szintje. Ha Budapesten emelkedik a szint, akkor egy nap múl­tán, itt, Érden érezhető. Hat­van cm a szintkülönbség, a fővárosi adatokból ki lehet következtetni a helybélit is. Közel vagyunk az árvíz­szinthez, de talán nagyobb károkozás nélkül elvonul ez az árhullám. —bó. idén voltunk először építő­táborban, ha jövőre is szer­vez ilyet a DEMISZ, bizto­san elmegyünk újra. Lehet, hogy ide, lehet, hogy más­hová. A kéthetes tábor ideje alatt elvégzett munkáért a diákok átlagosan nsító négyezer forintot kapnak. A gazdaság igazgatóhelyet­tese elmondta, hogy jövőre is szükség lesz a diákmun­kára a kukoricacímerezés területén. Szerencsés dolog­nak tartanám, ha a szán­dék és a lehetőség találkoz­na egy év múlva is, és a perbáli lányok újra elme­hetnének együtt dolgozni. Virág Márton A közgyűlés döntött Decemberben válnak Július 26-án tartották meg a Rozmaring Mgtsz második közgyűlését. Az egy hónappal korábban meghirdetett időpont so­kaknak nem bizonyulhatott megfelelőnek, mert nem jelentek meg a tanácskozá­son, így dolgukvégezetlen távozhattak azok, akiket ér­dekelt a vázolt napirend. Ami nem volt más, mint a solymári tsz-tagok által aláírt kiválási nyilatkozat tárgyalása. A második ösz- szejövetel eredménnyel zá­rult. Döntés született, mely­nek részleteiről dr. Murvai László, a Rozmaring Mgtsz elnöke számolt be. —- A közgyűlés úgy határo­zott ebben ,a kérdésben — mondotta —, hogy decem­ber 31-ig kell előkészíteni a kiválást és a vagyonmeg­osztást. Mem ez az első ilyen kiválási kérelem, az utóbbi időben 5 új szövet­kezet alakult, a solymári lesz majd a hatodik. A ha­táridő azért az év vége, mert most vannak készülő­dőfélben azok a törvények — a kárpótlási, szövetkeze­ti, földtörvény —, amelyek vagyoni oldalról megköny- nyítik a kiválást. — A közgyűlés úgy ítélte meg. hogy a vagyon meg-, osztását még a kiválás előtt kell megoldani, mert a ké­sőbbiekben több bonyoda­lommal járna ennek a tisz­tázása. A tényt, hogy a solymári tagság az önálló­Mibe kerülnek a képviselők? A helyhatósági választá­sok után döntöttek a meg­alakult önkormányzatok arról, hogy a képviselők milyen mértékű díjazásban részesüljenek a település érdekében végzett munká­jukért. Az alábbi összeál­lításunkban arra a kérdés­re adunk választ: mennyi­be kerülnek a képviselők Buda vidékének egyes tele­pülésein. Jó néhány helyen késő éj­szakába nyúlnak a testületi ülések, ezekre általában havonta egy alkalommal kerül sor, bár nem ritka, hogy ennél többször hívják egybe a grémiumot. Ezenkí­vül rendszeresen részt vesznek a képviselők bi­zottsági üléseken, adott té­mában konzultálnak eset­leg más települések, illetve cégek, külföldi tőkéscsopor­tok megbízottaival. A leg­több önkormányzati képvi­selő — legalábbis a nagyobb településeken — két bi­zottságnak is tagja, vagy az egyikben elnöki tisztet tölt be. A közösség érdekében végzett munkájuk tehát rendkívül sok idejüket ve­szi igénybe. Nem vitatják ezt az állampolgárok, még­is szinte mindenütt nehez­ményezik, hogy a velük való közvetlen kapcsolat tartására már nincs mód. Nos, körkérdésünkre Zsámbékon, Tökön, Perbá­lon és Pilisvörösváron azt a választ kaptuk, hogy a képviselők ingyen, társadal­mi munkában dolgöznak. Biatorbágyon eseti elszá­molás alapján fizetnek költ­ségtérítést, de ezt a lehető­séget eddig alig-alig vet­ték igénybe. Piliscsabán ugyancsak néhányszor for­dult elő, hogy egy-egy kép­viselőnek megtérítették a munkából kiesett idejét. Budakeszin minden kép­viselő. — tekintet nélkül arra, hogy hány bizottság­ban- tag,. vagy - elnöki - tisz­tet- is betölt-e —■ egységesen havi hatezer forint költség­térítést kap. Ugyancsak adómentesen juttatnak pénzt a képviselőknek Bu­daörsön. Ha valaki két bi­zottságban is tag, akkor havi nettó 11 ezer forintot vihet haza, ha pedig az egyik bizottságban elnöki tisztet tölt be, akkor net­tó 13 ezer forint illeti meg. A bizottságokba delegált külső tagoknak havi há­romezer forintot fizet az önkormányzat. Budaörsön azonban nem minden kép­viselő teszi zsebre járan­dóságát. Van olyan bizott­sági elnök, aki csak az öt­ezer forintos képviselői alapdíjat veszi fel, van, aki félévi összes járandóságá­ról lemondott, illetve azt az iskolás gyerekek táborozta­tására ajánlotta fel. F. E. ság mellett döntött, tudo­másul vették az egybe­gyűltek. A megállapított határidőig meg kell tenni a szükséges előkészületeket, egyértelműsíteni kell, kik azok, akik kiválnak, milyen vagyont igényelnek, és így tovább. A tehermentes tisz­ta vagyon nagyságrendje közel négyszázmillió forint. A kiválni szándékozók a szövetkezet vezetőivel meg tudják majd tárgyalni a részleteket. Ebből a kivá­lásból egyébként senki nem csinált különösebb gondot. Ha vannak, akik így akar­nak boldogulni, próbálják meg. Így. végül is minden­ki érdeke érvényesülhet, jobban megtalálhatja a ma­ga helyét. J. Sz. I. Solymár főterének, a Templom térnek rendezéséi­re hozott létre alapítványt ötvenezer forintos induló tőkével D ercsényi Péter, Mentési József és Budavári Mihályné. Azok adományait várják a Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet solymári fiókjánál, a 219-98337/6021 l-es csekk­számlaszámon, akik szintén olyan faluközpontot szeret­nének, ahol méltóképp le­hetne megtartani az ünne­peket, ahol kellemes kör­nyezetben szívesen időzné­nek helybeliek és az idege­nek. Az alapítvánjdioz való csatlakozás szándékát, illet­ve a felajánlott Összeget íe- vélben kell bejelenteni a kuratóriumnak az alapít­vány székhelyén, azaz a községházán. Az alapítók természetesen minden, a célt szolgáló ötletet, javas­latot szívesen fogadnak. Afapitvány Sosem az eredmény a fontos Baráti szomszédolás Képünkön Koller János igyekszik feltartóztatni a taiak kapujára törő vendégjátékost bat­A Dunai Kőolaj SK NB I/B-s kézilabdacsapata, mint minden nyáron, idén is két barátságos találkozót szer­vezett az Ercsi NB Il-es le­génységével. Az első mér­kőzést ezúttal a szomszéd várban, a másodikat a mi­nap a-Dunai Kőolajipari Vállalat csónakháza mellet­ti bitumenes pályán rendez­ték. — A gólokat nem számol­ta senki, csak az biztos, hogy mind a két alkalom­mal mi győztünk — mondta Koller János, a 22 éve Százhalombattán játszó be- állós, a DKSK csapatkapi­tánya. — Ercsiben ma több olyan játékos szerepel, aki egykor nálunk terelgette a labdát. Mit mondjak még, jó bulik ezek, a baráti kap­csolat ápolása a fontos, s nem az eredmény vagy a névsorunk. Kép és szöveg: Kántor Miklós Nem kell Pestre járni Solymári biopatika A solymári biopatikának első kíváncsiskodó látoga­tói és vevői azok voltak, akik Kati néninek és tanár úrnak szólították a bolt tu­lajdonosait. Mert a nemrég megnyílt üzletnek Skoumál Györgyné tanárnő és férje a tulajdonosa, akik új munkájuk mellett ma sem hanyagolják el pedagógusi hivatásukat. Több mint százféle gyógy- tea, különféle gyógynövé­nyek sorakoznak a polco­kon, de nem csalódnak a lisztérzékenyek, vagy a ve­getáriánusok sem, mivel speciális kenyerek és tész­ták, valamint tofu is meg­található a boltban. Kínál­nak többféle kész müzlit, sőt annak különböző alap­anyagait is, így ki-ki ízlése szerint állíthatja össze ma­gának az egészséges regge- lire-vacsorára valót. Az üzlet ötletét természe­tesen pártfogolták a község orvosai, sőt az egyház kép­viselője is, mert vallásos té­májú könyveket, kegytár­gyakat is találnak a Kati- patikába betérők. A tervek szerint a biokertészettel kapcsolatos kiadványokat is megkapják majd itt a vá­sárlók, akiknek ezentúl nem kell buszra, kocsiba ülniük és a főváros Herbária-üzle- teit járniuk, ha valamilyen természetes gyógyszert ke­resnek bajukra, fölösleges kilóiktól szeretnének meg­szabadulni, vagy pusztán egészségesen akarnak . táp­lálkozni,. —s. —r. ERDÖSZÉLEN CS. KOVÁCS LÄSZLÖ GRAFIKÁJA BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. Q Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138­40€7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents