Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-06 / 157. szám

VMS KENEK Ki hirdet - kinek? M verseny nem ÉenékEg1 Seßlel M fesz, fen Mépiali? A játszótéren a kis sző­ke, copfos lány magas fej- hangon énekli: „lu-lu-lu- lutra album”. A mellette ugrándozó rövidnadrágos kopasz mellébrummogja ez Adidas reklámot: „ááj vaant” és utánozza Stefi Gráfot. Mindenki tudja, mit játszanak. Az utánpót­lás, a jövő fogyasztója be­etetve, az újabb és újabb árucikkekre fogékonyan várja a reklámot. És a fi­zetőképes (?) közönség — apáik és anyáik, akikkel cipőt, szabadidőruhát, szappant vagy híradástech­nikai cikkeket kellene ve­tetni, maradék pénzüket különféle csábító befekteté­sekben kamatoztatni ... ök vajon mit dúdolnak? Miért? Egyre kevesebb a pénz, így nagyobb a verseny a cégek között — mondja Nagy Péter, a Magyar Rek­lámszövetség elnöke. Ez a helyzet magukat a reklá­mokat is átalakítja, és elő­térbe lép az informatív szerep. Bár az úgynevezett összehasonlító reklám til­tott; a konkurrens árucikk csepíilése finomabb, rejtett formákban kiirthatatlan. Egy világhírűvé vált fil­mecskében utódaink év­századok múltán coca-colás üveget találnak, de csak találgatják, mire is buk­kanhattak. (Mondani sem kell, hogy tanácstalansá­gukban Pepsi-Colát isznak). A szakemberek szerint a hazai, vélhetően csökkenő vásárlóerőhöz képest aránytalanul élénk reklám­tevékenységnek (a nálunk újdonságnak számító óriási közúti hirdetőtáblák és az egész oldalas újsághirdeté­sek a legfrissebb üzenet- hordozók) két oka lehet. Új cégeket kell bevezetni a , magyar piacra és, részben ezzel összefüggésben, hosz- szú távon jó néhány befek­tető stabilizálódó gazdaság­ra számít hazánkban és előre biztosítani kívánja je­lenlétét a (majd csak ki­alakuló) piacon. Kik és mennyiért?, A HVG-ben egy oldal hirdetés 101 ezer forint. A rádióreklámok ára a hall­gatottsági adatokhoz igazo­Balatoni légi taxi Helikopter-leszállóhelyet részt vegyen a nyári bala- létesített Szántódpusztán a toni nagy idegenforgalmi Repülőgépes Szolgálat, hogy vállalkozásban. A külföldi légi taxi szolgálatával, egy turisták veszik legszíveseb- MD—500-as helikopterrel ben igénybe a légi taxit. Saito űr újított Sírrablók, készülhettek! A régészek tudják a legjobban, hogy az utób­bi néhány száz év nem ked­vezett egy korábban jól fi­zető foglalkozásnak, a sír­rablásnak. Nem volt érde­mes ásni. Ki újíthat ezen a téren is? Természetesen a japánok. Azazhogy egy japán, bizonyos Saito úr, aki úgy döntött, hogy ami­kor eljön érte a halál an­gyala, magával viszi a kin­cseit is: egy Van Gogh- és egy Renohr-festményt. A Daily Telegraph híre pá­nikba ejtette a művészet- történészeket. Londonban azt fontolgatják, hogy az emberi jogok bizottságá­nak mintájára létrehozzák a műtárgyak bizottságát is. A két kép ugyanis rendkí­vül nagy értékű. A Gachet doktor portréját száz esz­tendeje festette Van Gogh, és két hónapja vette meg Saito úr 82 és fél millió dollárért. Renoir Le Moulin de la Galette címen ismert képéért 78,1 milliót adott. Így tehát elhunytával a családi bánatot sokszoro­san felülmúlná a világ vesztesége, hiszen a 160 és fél millió dollárt is meg­haladná a gyász, ha a ké­pek elvesztését pénzben ki lehetne fejezni. Saito a májusi, New York-i árve­résen vette a képeket. A brit lap azt is tudni véli, hogy részvényeket és tel­keket adott el azért, hogy kifizethesse a vételárat. Tette mindezt bosszúból, azért, mert tíz éve, amikor a papírgyára csődbe jutott, a bankok nyomására meg kellett válnia híres . japán képgyűjteményétől. Amennyiben nem beszé­li le őrült ötletéről az utol­só útjára szólító normális angyal, akkor valószínű, Saito úr sírja lesz a világ legjobban őrzött nyughe­lye. dik. A csúcsidőkben (Jó reggelt! és még néhány hír­periódus) 40-60 ezer forint egy perc. A legkisebb igénybe vehető idő a rádió­ban tizenöt, a tévében tíz másodperc. Van olyan perc a televízióban, amely 300 ezer forintba kerül — első­sorban a 18 órától 21 óráig tai’tó esti 'főműsoridőben. Nagyon vegyes a kínálat — mondja dossziéját lapoz­gatva Treszkai Mária, a Krónika reklámszakem­bere. Néha, bár ez nem kötelességünk, finoman fi­gyelmeztetnünk kell a meg­rendelőt, hogy alapvető fontosságú információk hi­ányoznak az átküldött szö­vegből. Vagy megkérdez­zük, hogy biztosan elegen­dőnek és hatásosnak gon­dol-e egyetlen tizenöt má­sodperces hirdetést. A sok pénzzel rendelkező nagy hivatásos cégek rendszerint azonos időt kérnek, ugyan­abban a hangkulisszában jelennek meg, s apránként variálják a megjelenő szö­veget. ; Kinek? 1 Szakmai berkekben me­sélik, hogy a közelmúltban Philipsék összehívták egy kis beszélgetésre a konkur- renseiket. Céljuk a kölcsö­nös tájékoztatás volt. Kide­rült, hogy míg a vendég­látók forgalma 35 százalék­kal növekedett, az ugyan­abban az áruban „utazó” cégek forgalma 30-35 szá­zalékkal csökkent. A nagy cégek mellett, megjelentek a színen a nagy reklámügynökségek is, s ez igencsak megerősí­tette a marketingtevé­kenységet —- állítja Csep- regi Miklós, az Ogilvy and Mather magyarországi, ve­zérigazgatója. Egyre cél- zottabbak, s ezért is hatá- rozottabbak a reklámok. Más kérdés, hogy még szo­katlan (tán irritáló) a mé­regdrága autók és más luxuscikkek hirdetéseit látni a kopogtató munka- nélküliség árnyékában. Es mégis úgy tűnik, máris van kinek eladni ezeket az árukat. A magyar utakon megjelentek az első Jaguá­rok és Cadillac-ek, s egyre többet beszélnek arról a kétszáz családról, melynek tagjai mindent megenged­hetnek maguknak. A pola­rizáció a társadalomban megindult, s az üzleti élet ezt azonnal kihasználja, minduntalan arra fordulva, amerre több a pénz. Meg­győződésem — mondja a szakember derűlátóan —, hogy van kereslet, mert van még tartalék is a mai Magyarországon . Kiderül.., R. G. Hitek és tévhitek kerin­genek a közvéleményben arról, hogy mit is remélhe­tünk a közös piaci tagság­ból a magyar mezőgazda­ság számára. Ezért különö­sen figyelemreméltó az a tanulmány, amelyet az Ag­rárgazdasági Kutató Inté­zet készített az EK-tagság várható hatásairól. Baj ha kicsi, baj ha nagy A hazai mezőgazdaság adottságait elemezve a ta­nulmány leszögezi, hogy a közös piacihoz képest na­gyon előnytelen a hazai üzemek méret Szerinti meg­oszlása. Nálunk csak na­gyon nagy és törpegazdasá­gok vannak, holott az EK- ban a 20—50 hektáros gaz­daságok a jellemzőek. Nagyon kevés nálunk a gép, a traktorszám például a németországinak a tize­dét sem éri el ezer hek­táron. További hátrány, hogy a meglévő gépek nagyüzemre lettek tervez­ve, és fele részben elhasz­nálódott példányok. A magyar mezőgazdaság versenyképességét rontja, hogy sokkal alacsonyabb a hazai munka termelékeny­sége, mint a közös piaci or­szágoké. A szakértők rá­adásul attól tartanak, hogy az elkövetkező néhány év­ben a várható tulajdoni át­alakulás következtében ez átmenetileg még csökken is. Minden érdekelt számára megfontolandó körülmény, hogy a Közös Piacba nem lehet félig belépni. Nem le­het csak áz előnyöket • elfo­gadni a korlátozások, kö­töttségek nélkül. Különösen igaz ez a mezőgazdaságra. A mai meglehetősen anarchikus hazai mezőgaz­dasági termelést — amiből azért nagyon sokan nagyon jól élnek — alapjaiban át kell majd formálni az EK agrárpiaci rendtartása szel­lemében. Ez értékesítési ga­ranciát és határok között tartott árakat jelent. Ugyanakkor egy ma még elképzelhetetlenül erős ver­senyre kell a hazai élelmi­szer-termelőknek felkészül­niük. Ráadásul nem csak a Közös Piac határainál, ha­nem itthon Magyarországon is. Nem csak azt kell tudo­másul venni, hogy miránk is kíméletlenül kötelezők lesznek a belépés után • az Igen szigorú egészségügyi, környezetvédelmi, eredetvé­delmi szabályok, amelyek nélkül nem lehet árut be­vinni az EK-ba. A hazai termelőket talán ennél is súlyosabban érintheti majd, hogy a magyar boltokban A Fővárosi Vízművek ^ FŐVÁROSI VÍZMÜVEK 1Wt TT.'d értesíti a fogyasztókat, hogy hólózatfísztítási munkák miatt július 9-én 7 órától július 13-án 24 óráig, a XVIII., a XIX., a XX. és a XXI. kerületben, valamint Halásztelken, Dunaharasrtiban és Szigetszentmiklóson, július 13-án 7 órától 24 óráig a IX. kerületben, a Soroksári út, a Ferenc krt., a Mester u. és a Koppány u. által határolt területen az ivóvíz zavarossá' válhat, nyomáscsökkenés előfordulhat. Az üzemi beavatkozás miatt zavarossá váló víz vas-mangán oxidokat tartalmaz, amely az egészségre nem ártalmas, így a víz, ülepítés után, használható! A fogyasztók megértését és türelmét kérjük! megjelennek a mienknél lényegesen szebb kivitelű, magas feldolgozottsága, többnyire egészségesebb kö­zös piaci élelmiszerek. Meglehet, kezdetben drá­gábban. De csak kezdetben. Mert egy átmeneti időszak -után — ami legfeljebb né­hány év — a magyar élel­miszerek is a közös piaci áron kerülnek majd for­galomba a mi üzleteinkben is. Ekkor pedig már való­ban csak a minőség — vagy esetleg a hazafiúi ér­zés — készteti a vevőt, hogy hazai húst, vajat, tej­terméket vásároljon. Kíméletlen harc a Közös Piacon Sokakat érdeklő és érin­tő kérdés, hogy vajon mely ágazatoknak van egyáltalán esélye a közös piaci áruk kíméletlen versenyében. A gabonák, az olajosnövé­nyek, továbbá a vetőmag­vak és a hüvelyesek jó eséllyel indulnak. A friss kertészeti termékekkel vi­szont nagyon nehéz bejut­ni a Közös. Piacra. Ehhez a mi adottságaink nem iga­zán jók, és igen jelentős olasz, görög, spanyol zöld­ségimportra is számítani kell. Kérdés, hogy a hazai piac elismeri-e majd a mi korai paradicsomunk fólia alatti termelésének plusz­költségeit, amikor az olasz paradicsom ugyanakkorra a szabad földön ért be?. Bsliirdiink a borral A legkétségesebb a szőlő- és gyümölcstermesztés jö­vője. Ami az előbbit illeti, itt a keleti piacok össze­omlása az elsődleges ve­szély, hiszen a termés leg­nagyobb része szovjet piac­ra került. Annak pedig ke­vés esélye van, hogy ezt a hatalmas borexportot a Közös Piac átvállalná. Az állattenyésztés ágaza­tain belül a legnagyobb eséllyel a kisállattenyésztők indulhatnak. A pulyka, nyúl, továbbá a tenyész­tett vadak kelendőek. A juhexportnak is komoly esélyei lehetnek, de a ha­gyományos ágazatok termé­kei, a sertés és baromfi, valamint a marha csak a mainál lényegesen jobb mi­nőségben számíthatnak „be­bocsátásra”. P. fi. Kétnapos faluünnep Nyolc évsz emlékezete tást is, Szabó Attila, Szilá­gyi Dezső és Tuka László műveinek tárlatát. A meg­nyitót az aszódi Petőfi Sándor Múzeum igazgatója, dr. Asztalos István tartja. Este fél hétkor ünnepi istentisztelet lesz, s ennek keretében felszentelik a falu zászlaját. A misén francia vendégművészek is közreműködnek. Az első­napi programot a népi együttesek műsora zárja nyolc órától. Fellép a Fran­ciaországból érkező L’Ecno De Nos Montagnes együttes és a Galgahévízi Népi Együttes. A faluünnep vasárnap délután három órától estig tart. Lesznek gyerek- és ifjúsági sportprogramok, vidám játékos ügyességi versenyek, egyéniben és csapatban. Láthatunk lab- darúgó-villámtornát és re- pülőgépmodell-bemutatót, női kézilabdamérkőzést, az óvodások tornabemutatóját, valamint megmérkőznek az öregfiúk is kézilabdában és labdarúgásban egyaránt. ■" 1 "" .... ........... «, ­M ONOR VAROS POLGÁRMESTER! HIVATALA felvess középiskolát végzett közterület-felügyelőt Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban — a jelentkező részletes önéletrajzával, iskolai végzettségét igazoló bizonyítványának másolatával és erkölcsi bizonyítványával — a polgármesterné! vagy a jegyzőnél, cím: Monor, Kossuth Lajos u. 73—S0. 2200. i­A Váradi Kegistrum ta­núsága szerint a Pest me­gyei Galgahévíz közel 800 éves. A képviselő-testület, a községet szerető és ott élő lakossággal közösen úgy határozott, hogy ebben az évben, nevezetesen július 20-án és 21-én, ismét ren­deznek faluünnepet. A tele-, pülésre várnak minden ér­deklődőt, ott élőt, valamint az ott született, de az idők során máshová költözött volt galgahévízit. A polgármestertől dr. Ba­sa Antaltól megtudtuk, a programot a kétnapos ren­dezvényre úgy igyekeztek összeállítani, hogy a csalá­dok együtt tudjanak ünne­pelni, idős és fiatal egyaránt megtalálja a maga szórako­zását. Szombaton délután négy órakor a mezőgazdasági ter­ménybemutatóval kezdődik a rendezvénysorozat, majd ötkor elhangzik a polgár- mester köszöntője. Az ér­deklődők megtekinthetnek egy képzőművészeti kiállí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents