Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-06 / 157. szám

EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Az Ctinformból Kemenessy Judit Jelenti: A 4-es főút 67—69 kilométer között Cegléd külterületén a szél­ső sávot és a padkát újítják fel. A sávlezárás miatt sebesség­korlátozás és előzési tilalom van érvényben. Piliscsabán a lfi- es főút 26—27 kilométer között ivóvízvezetéket építenek. Ezért útszűkület követel figyelmet. Solymár belterületén a 14-15. kilo­méter között viszont gázvezeték- építése lassítja az autósokat. Az egysávosra szűkített úttesten jelzőlámpa irányítja a váltako­zó forgalmat. Gödöllőt—Túrával összekötő úi.on a 26-os kilomé­ternél lévő vasúti átjáróban a hét folyamán félpályás lezárás­ra kell számítani. Itt a vasúti átjáró- betonelemeit cserélik, emiatt egy sávon forgalomirányító segítségévei haladhatnak az autósok. Ezen a hétvégén kerül megrendezésre a XXVII. hortobágyi nemzetközi lovasnapok rangos eseménysorozata. Az évről-éyre egyre nagyobb figyelemmel kísért, háromnapos rendezvény minden bizonnyal sokaknak lesz.hétvégi programja. A 33-as főút Hortobágyon át vezető szakaszán, valamint a környező utakon nagy forgalom várható, torlódásokkal fűszerezve; ezért, aki nem ide készül, jobban teszi ha elkerüli ezt a környéket. Az említett főúton egyébként péntek délutántól, vasárnap estig megállási tilalom van érvényben. Németországban az elmúlt héten ismét több tartományban fe­jeződött be az iskola, így várható, hogy a hét vegén újabb ha­za tartó török atitokoavojok lepik cl a határokat és a Jugoszlá­via felé tartó tranzhutákat. Némileg enyhítheti az esetleges zsúfoltságot a múlt hét végén megnyílt négy új osztrák határ­állomás. Vás megyében pedig Bozsok—Reeimilz és Szentpéterfa —Eberau között, Györ-Sopron megyében pedig Fertőd—Famha- gen és Jánossomorja—Antiau között készültek el új határátke­lőhelyek. Utóbbiról érdemes tudni, hogy csak gyalogosok és kerékpárosok vehetik igénybe. A felsorolt állomások reggel b «s 22 óra között tartanak nyitva. A déli országhatáron ugyan valamennyi határállomás nyitva van, de Letenyétöl—Udvarig, tehát Szlovénia felé az utak to­vábbra sem biztonságosak. Akik Görögországba készülnek, a hercegszántói, a tompái és a röszkei határállomáson léphetnek át Jugoszláviába, ahol a vajdasági utakon egyelőre még bizton­ságban lehet közlekedni. A 12-cs főúton N agy roarosnár tart a közműépítés. A félpályás útszűkület mell itt jelzőlámpa irányítja a forgalmat. A Dunán­túlt a keleti országrésszel összekötő 62-es főúton is több helyen folyik torlódást okozó munka. Fülöpszállásnál a 39—43 km kö­zött aszfaltozás kényszeríti rövid megtorpanásra a járműveket. A solti Kis Duna-hidőn a híi szerkezetét javítják, emiatt egy sáv áll az autósok rendelkezésére. A munkaterületek mellett jelzőlámpa irányítja a forgalmat. A nyári idegenforgalmi szezonban a Balaton északi oldalán futó 71-es főút egy szakaszán korlátozták a tehergépjárművek forgalmát. Pénteken 16.J0 órától, hétfő reggel 6.00 óráig a Ba- iatornikarattya és Balalonfüzfó közötti útszakaszra csak a 4 ton­nánál könnyebb jármüvek hajthatnak be. A nehezebb gépko­csik a Balatonakarattya—Baiatonfőkajár—Berhida—Litér útvo­nalon kérdhetik el az említett útszakaszt. A korlátozás élelmi­szert szállító járművekre nem vonatkozik. A balatoni kompok egy hete a nyári főszezoni menerend sze­rint közlekedni k. Tihanybóí 6.20 és 21.00 óra között, Szántódról «.40 és 21.20 óra között 40 percenként járnak, de a forgalomtól függően, igényeknek megfelelően sűrítik a járatokat. 24.00 óráig még háromszor indul átkelőhajó a két part között, minden egész órában. ÜJ GÉPKOCSIT VIZSGÁLNAK A Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat egy új terepjáró gépkocsit kíván forgalmazni. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet járműosztályán vizsgálják azt az indiai gyártmányú, japán ltccnc alapján készülő Su­zuki névre keresztelt, négykerék-meghajtású, 1000 köb­centis terepjáró gépkocsit. Mint képünkön látható, jól bírja a hármashatár-hegyi terepet is a hatszemélyes kis terepjáró ISMÉT EGY KISKOCSI A japán Mazda-gyár hosszú szünet után városi kis­autóval jelentkezett a piacon. A Carol névre keresztelt kocsi paraméterei révén méltán tesz népszerű. A 42 lóerős, háromhengeres, 6.57 köbcentiméteres motorral az elérhető csúcssebesség 125 kilométer óránként. Három-, négy- és ötsebességes változatokban készül. Belső hely- kihasználása kitűnő, még az első ülések alatt is rejtett csomagtartó-lehetőségeket találunk. NEM ÁRT, HA TUDJUK Kedvezőtlen időjárási viszonjmk között mind az irányjelzővel, mind a féklámpával hamarabb kezdjük meg és hosszabb időn át Jelezzük szándékunkat! Ez a vezetési taktika egyrészt segítséget nyújt a partnernek, mert több ideje marad az alkalmazkodásra, másrészt magunkat is észrevétlenül rászoktathatjuk arra, hogy különösen ősszel és télen, nagyobb biztonsági tartalékkal vezes­sünk. Kedvezőtlen körülmények között mérjük hosszabbra és szélesebbre azt a veszélyzónát. Rovatunk u Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült A SZVLQ CSAK AGGÓBMK Kulcs nem a lábtörlő alatt Ma már a nyár sera a régi, mondogatják az Öregek. Hol vannak a régi meleg nyarak, s hol vannak a haj­dani hideg, zimankós telek? Változik itt minden. Hiszen más világban élünk. Bizony, más világ van. Míg régen a városi gazdag gyerekek mellett nevelőnö felügyelt, a vidéki, falusi csemeték pedig az anyjuk és apjuk mellett a földeken töltötték a nyarat, addig ma sok ezer gyer- nwflí magányosan az utcán lézeng, kulccsal a nyakában. Hogy Pest megyében hány általános iskolás korú gye­rek tölti céltalanul, magá­nyosan a napjait, nem tud­ni. Az viszont tény, hogy munkánk során bármerre járunk, úton-útfélen látunk egyedül csellengő, szomor- kodó, magányos gyerekeket. Látjuk őket és látjuk a munkahelyeken dolgozó ag­gódó szülőket, akiknek a gondolataik az otthon ha­gyott gyerekek körül forog­nak, nem tudnak megfele­lően az elvégzendő munkára koncentrálni, így csökken a teljesítményük. Vác egyik nagy lakótele­pén nyúlánk lányka kiabál egy első emeleti ablak pár­kányán könyöklő társának: Te! Gyere át hozzánk és segíts begyújtani a gázt! Es mutasd meg, hogy kell teát főzni! — Jó! — hangzik a válasz, és csukódik az ablak. Amíg a nagyobb lányka leér, szó­ba elegyedek a kicsivel. — Tímea vagyok, most voltam másodikos. Anyuék dolgoznak, és egyedül kell lennem egész nyáron, a tá­bor csak tíz nap volt, és már vége is van. A nagymamáék meghaltak, - oda már nem lehet menni, a keresztanyu- éknál, pedig szintén gond van, ott a két unokaöcsém, és ők is egyedül vannak, oda sem mehetek, mert ösz- sze verek e dn énk. — Miért nem tanítottak meg a szüleid a gáztűzhely kezelésére? Miért kell eh­hez egy lány, a szomszéd­házból? — Ők azt mondják, kicsi vagyok, és ijesztgettek is, de néha kell melegíteni, ilyen­kor megkérek valakit — és már futnak is teát főzni. Gödön a Duna partján nagyobb gyerekcsoport kö­zeledik. Tizenévesek, fel­fegyverkezve. Csúzli, ócska kard, régi puska, még mű­ködő légpuska,. némelyek oldalán vadászkés. Nehezen állnak le az idegennel, de aztán név nélkül hajlandók beszélgetni. — A műterek hajtanak. Kell is. mert minden drága. Mi meg itt. lógunk egész nap. Este aztán jön a valla­tás. Hol voltál? Mit csinál­tál? Kivel beszéltél? Mit ettél? Unom már marhára. Mi nem vagyunk szopós kisbabák, de néha úgy ke­zelnek — mondta el egy- 6zuszra a nyúlánk kamasz. — No meg az a hülye szö­veg; idegennel ne állj szó­ba, ne engedj be senkit a lakásba, vigyázz a gázzal, meg az árammal, a könyö­kömön jön ki — vette át a szót egy tíz év körüli srác, majd hozzáfűzte: — Elég már ennyi? Mit akar még tudni? Vagy a néninek nincs gyereke? Írja le azt, amit maga mond nekik! — hang­zott a nem éppen udvarias utasítás, aztán intettek, s utánam kiabáltak: — Me­gyünk háborúzni a bozótos­ba. Az apró faliakban sem jobb a helyzet, ott is sok a magányos csemete. Vaske­rítés. Belül a rács mögül értelmes szemű fiúcska néz rám, a mellette fekvő kis­kutyát rugdalja. Ő is gya­nakvó. Első közlése: be va­gyunk zárva, nincs itthon senki! A kutya a fülét he­gyezi és morog, vigyáznak egymásra, a házra, s várják haza a felnőtteket. A szembejövő lányka majszol egy nagy darab zsíros kenyeret, másik kezé­ben félig elharapott zöld­paprika. A helyszín Dány. - — Jó étvágyat! — szólí­tom meg. — Ez az ebéded? . És itt eszel az utcán ? — Aha — és nyel egy na­gyot. — Megyek a bar át- nómhoz, mert elengedtek. — Egyedül vagy egész nyáron? Hogyan telnek a napjaid? — kérdezem már fásultan. — Nem vagyok egyedül,- van egy testvérem, csak. ő haragos. Ketten kellene otthon ülni, de veszeked­tünk, mért anyáskodik fe­lettem, pedig nem az anyám, csak két évvel idősebb. Egy hétén kétszer elmehetek a Sárihoz, és ma úgyis elen­gedtek, hát előtte Jól meg- - mondtam neki! A napok egyformán telnek, unalma­sak és rossz az egész nyár, ha nincs tábor vagy nyara­lás. Télen meg rossz az is­kola, mert -menni kel], -de - ilyenkor rájövök, még az is jobb. , — És lesz tábor meg nya- ■ ralás? — Nem, egyik sem. Tet­szik tudni, már nincs úttörő és nincs tábor sem, anyuék meg nem kaptak beutalót, csak a főnökük. így marad szórakozásnak a Sári, meg olvasni is szoktam, de ilyen melegbein nem lehet — és már megy is a kenyerei majszolva Hát ilyen a nyári körkép: így élnek gyermekeink a demokráciában, az első, iga­zán szabad nyarukon. Un­dorodva a maguk kis sza­badságától, undorodva a felnőttek örökös hajtásától és intelmeitől egyaránt. Nem könnyű nekik, nem sejthetjük, mennyit szen­vednek, míg mi bezárjuk, otthagyjuk őket. Azokat, akikért élünk, akikért dol­gozunk és akiké a jövő... < (árvái) | (Vimola Károly felvételei) Transzgénikus hal Gyorsabban növekszik a csatornaharcsa Érdekes, igaz elsősorban szakemberek számára író­dott tanulmány jelent meg a Biotechnológia és kör­nyezetvédelem című lap­ban. Szerzője Orosz Lász­ló egyetemi tanár, gödöllői Mezőgazdasági Biotechno­lógiai Kutatóközpont Mo­NAGYBANI. Jo utat, balesetmentes közlekedést kivan: Győri András Maszek vállalkozásban épül Gödön a Felszabadulás útján ez az impozáns épület. Tulaj­donosa elmondta, hogy a jövő héten már árusít is. E-* a nyitott pavilon nagybani zöldséges lesz. (Erdűsi Agnes felvétele) lekuláris Genetikai Inté­zet igazgatója a transzge­netikus hallal kapcsolatos kutatásokról közöl beszá­molót. Az idegen gének bevite­lének, az állatok tulajdon­ságának, megváltoztatásá­nak az a végső célja, hogy gyorsan növekvő, gazda­ságosan tenyészthető hal- fajtákat állítanak elő, s ez­zel is segítsenek megolda­ni az ezredforduló táján más alighanem kritikussá váló világélelmezési gon­dokat. Ilyen jellegű kuta­tások természetesen nem csak nálunk folynak. Ha­sonló programokra mil- liárdokat áldoznak a fejlett országok, s nagy erőfeszí- tesznek olyan fej­országok, mint India, ndonézia. vagy Kína. A hazai kutatásokban út­törő szerepet vállalt a gö­döllői Horváth László fej- lödésbiológus, egyetemi ta­nár az egyetem állatte­nyésztési intézetéből és Duda Ernő molekuláris biológus a szegedi bioké­miai intézetből. A prog­ramba bekapcsolódtak 1983- ban a gödöllői biotechno­lógiai kutatóközpont mun­katársai, közöttük Orbán László.! A kutatások két halfaj­jal, ponttyal és trópusi csatornaharcsával folynak. Olyan halfajta előállítá­sa a cél, mely gyorsab­ban növekszik, ellcnállóbb a betegségekkel szemben, jobban tűri a hideget. A magyar kutatók első­sorban a növekedést sze­retnék meggyorsítani, s e téren már értek el eredmé­nyeket, hiszen sikerült izo­lálni a ponty növekedési hor­mongénjét. sőt tulajdon­képpen a transzgenetikus halak szaporítására is ki­dolgoztak technológiát. A magyar kutatók si­kerei e téren már nem csak egyszerűen tudomá­nyos érdekességnek szá­mítanak, de akár a közel­jövőben is jelentős hasz­not hozhatnak, hiszen több, s talán olcsóbb hal kerülhet valamennyiünk asztalára <Cs.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents