Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-04 / 155. szám

Egységesen döntött ez önkormányzat Budaörsön nem múlik a bevásárlóközpont Az MI—M7-es autópálya közös bevezető szakaszának elején, a budaörsi benzinkúthoz közel épül fel 15 milliárd forintos beruházással, 257 ezer nv’-en a Budaörsi Be­vásárlóközpont, a Shopping City. Wittinghof Tamás Budaörs polgármestere, Kemecsci Ferenc, az Intsr- wentor-IIamberger Kft. képviselője és dr. Sáringer Jó­zsef, a Shopping City Rt. elnöke a tervezett bevásárló- , | központ helyén Tegnap táblát avattak a budaörsi bevásárlóközpont építésének helyszínén. Ezzel egyrészt kezdetét veheti az építkezés, amelyet a pol­gármester, Wittinghoff Ta- rnás az optimista becslések szerint szeptember közepé­re jósol, másrészt lezárul­hat a' vita, amely az ötlet kipattanása óta, egy éve állandó vitát szolgáltatott az önkormányzati testület­ben. Az önkormányzat most teljesen egyhangúan dön­tött úgy, hogy az önkor­mányzat tulajdonában lévő nyolchektárnyi területtel beszáll a bevásárlóközpont létesítésébe. A tárgyalások már el is kezdődtek a Shopping City Rt., a legna­gyobb beruházó, Budaörs, és a többi vállalkozó maj­dani üzemeltetők között, Mivel konkrét szerződések még nem születtek, a város polgármestere óvatosan fo­galmaz: ha megvalósul... Budaörs bízik abban, hogy ha megvalósul a be­vásárlóközpont, nem fogja a vásárlóerőt elszipkázni sem a szomszédos törökbá­linti. sem a báatorbágyi ha­sonló létesítmény. Helyzeti előnynek tekinti^, hogy ezen a területen még nem válik el az Ml-es és az Ml­es autópálya, hogy ők van­nak a legközelebb Pesthez. A polgármester abban is bízik, s egységes döntésé­ből következően a testület is, hogy a bevásárlóközpont számos előnyt kínál a vá­rosnak. Az építkezés ideje alatt — ha minden jól megy, jövő év végén adnák át a létesítményt —, mun­kaalkalmat biztosítana, a beruházások kapcsán javul­na a környéken a közüze­mi ellátottság, talán még b telefonhelyzet is, s nem utolsósorban folyamatos be­vételt jelentene a városnak a bevásárlóközpont: mai áron 130 millió forintra számít évente az önkor­mányzat. A polgármester szerint ez a budaörsi beruházás a Suzuki után a második leg­nagyobb, s ha megvalósul — mondja óvatosan —, to­vábbi vállalkozókat csá­bíthat a városba. J. A. Baromfi Terméktanács alakult Elhízott libának nincsen piaca A Hús- és Gabonatanács mellett a héten megala­kult hazánkban a Barom­fi Terméktanács is. Alap­vetően azzal a szándékkal, hogy koordináljon a ter­melők, a kis- és nagygaz-' daságok, valamint a piac között. Idén Magyarorszá­gon több mint 3Ö0 ezer ton­na baromfi várja kül-, il­letve belpiaci forgalmazá­sát. Az export döntő há­nyada az Európai Közösség országaiba irányul. A csir­ke mellett a pecsenyeka­csa és -liba bizton számít­hat vevőkre. Megbízható értesülések szerint a dara­bolt pulyka, annak is a meilrésze kielégítő fogyasz­tói érdeklődésre számíthat. Pest megye a baromfite­nyésztő területek között az úgynevezett középkategó­riába sorolható. Különösen jelentős a kistermelők szá­ma Hernádon. A 21 tagú Baromfi Ter­méktanács megszületését támogatta a Baromfite­nyésztők Országos Egye­sülése is. TalMcs László, az egj-esülés igazgatóhelyet­tese úgy véli, hogy a ta­nácsban helyet foglaló ter­melők, feldolgozók és fo­gyasztók képviselői rugal­masan működhetnek együtt. A terméktanács létesítését egyebek között támogatta a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetsége, a Gazda- és a Pa­rasztszövetség is. A beszélgetés során el­hangzott, hogy egyre nehe­zebb lesz biztosítani a ba­romfi tartós jelenlétét a nyugati piacon. Példa erre á francia termelők tiltako­zása a magyar libamáj­export miatt. A termek mi­nősítési vizsgálatán szinte ízekre szedték a májat, hogy hátha találnak vala­mit. Valami olyan nem tet­szőt, amellyel esetleg kifo­gásolni lehetne a magyar libamáj megbízhatóságát. Akadt már példa hasonló módszerekre a tojásnál is. Ha utóbbiból a szokásosnál több került az EGK tagor­szágainak piacára, máris buzgón vizsgálták például a tojás csíraszámát. Naponta jelennek meg kereskedők a világ külön­böző pontjairól, hogy üzle­tet kössenek a hazai cé­gekkel, ám a magas takar­mány és energiaköltségek miatti borsos árak a vevők számára nem bizonyulnak kedvcsinálónak. A megala­kult Baromfi Termékta­nácsnak egyebek között azon kell fáradoznia, hogy a tenyésztők kevésbé költ­séges módon neveljék a BBiPQumuu tm&Msm A Közalkalmazottak Szakszervezetének országos vezető­sége dr. Schmidt Gézát, a Pest Megyei TAKISZ igazgató­ját választotta meg elnökének legutóbbi ülésén. © Az esetleges fegyver nélkül Magyarországra kerülő jugo­szláv katonákat — jelentette ki a határőrség szóvivője — menekülteknek tekintjük. © Kivétel nélkül elutasították az ellenzéknek az egyházi ingatlanok tulajdoni helyzeté­nek rendezéséről szóló 200 módosító javaslatát a Parla­ment alkotmányügyi bizottságában is többségben lévő kormánypárti képviselők. @ A Vállalkozók Országos Szö­vetsége az Alkotmánybírósághoz fordult a kárpótlási tör­vénnyel kapcsolatban. Szerintük a törvény sérti a tulaj­don fölötti rendelkezés elvét. HA BÖRTÖN JÁR ÉRTE, NEM LESZNEK ÖNGYILKOSOK A VÁCI HÚSOSOK • o OT EMBER BONTOTT, de ki akart fáklya lenni? ' Mint hírül adtuk, önmaguk felgyújtásával fenyege­tőznek a váci húsüzem Szolidaritás Szakszervezetének tagjai, ha a gyáruk nem kap lehetőséget az önállósu­lásra. Az előzményekhez tarto­zik, Rogy a felszámolástól, tömeges elbocsátástól tart­va a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz tartozó, s még áprilisban csődbe jutóit üzem 20 dolgozója néhány napos éhségsztrájkkal adott nyomatékül az önállósági törekvésnek. Akkor megál­lapodás született: a Föld­művelésügyi Minisztérium megvizsgálja, milyen gaz­dasági, jogi lehetőségek kínálkoznak a dolgozók követelésének teljesítésére. Az e célra az FM-ben megalakult bizottság fel­kérte a gyár vezetőit, ké­szítsenek üzleti tervet ar­ról, hogyan képzelik el az önállósulást. A tervet ki­dolgozták ugyan, ám — ahogy azt Bodor Tamás FM-főosztály vezető, a bi­zottság tagja közölte — az írásmű a gyár jövőjének felvázolása helyett csupán (Folytatás a 3. oldalon.) szárnyasokat. Ugyan a nyolchetes pecsenyeka­csák és -libák változatlanul kurrens árunak számítanak, de nem mindegyik kél el, s bizony rövid idő alatt ké­pesek hat-hét kilós mada­rakká hízni. Hát ugye, ilyenkor már nem tehet ar­ról a szegény liba, hogy ki­szorul a piacról. (gyócsi) A Fővárosi Főügyészség nyomozóhivatala nyomo­zást rendelt el ismeretlen tettes ellen, aki az elmúlt hét végén hamis kulccsal bement a rendőfl~ ezred pénzügyi osztályának há­rom irodájába. A tettes ugyancsak hamis kulccsal nyitotta ki a lemezszek­rényeket, amelyekből há­rom pisztolyt és egy gép­pisztolyt, valamint a Her­cules Sportegyesület pén­zét és értékpapírjait vit­te el. Az ügyben tart a vizsgálat. ☆ A hírben tulajdonképpen nincs semmi meglepő. Miért is ne törnének be éppen a rendőri ezred irodáiba? Ment jól tudjuk, hazánkban — a rendőrök szerint — kevés a rendőr. Bizonyára a rendőri ezredben is. Tanácsolhatnánk esetleg, al­kalmazzanak nyugdíjasokat. Akik vigyáznak. A rendőrök­re. Nehogy bántsa őket vala­ki. Vagy esetleg elvegye a pisztoly inkát. Esetleg, ami még rosszabb, megijessze őkét. A hírt nem kívánjuk kom­mentálni, hiszen magáért szól. Legfeljebb a belügyminiszter úr legutóbbi kijelentését em-, legelnénk fel, miszerint a rendőrség tekintélye növelt­szik. Bizony. Fokozatosan. Mint a hír mutatja, mái* me­gint nincs semmi okunk a fé­lelemre. (CS) AZ ÁR ELLEN ÚSZVA JELMEZ A friss bölcsesség szerint a mezőgazdaság a földdel egyenlő. Azaz egy mezőgazdasági üzem foglalkozzon a földműveléssel, mással ne. Ennek a „bölcsességnek” — no meg a kapkodásnak — a jegyében a megyében sorra szünte'k/nek meg a ter­melőszövetkezetek kiegészítő üzemei, az addig ott dolgozók többsége a munkanélküliek táborát gya­rapítja. Kifejeződik ez a többi között abban is, hogy az ún alaptevékenységben foglalkoztatottak­nak a száma kisebb mértékben csökken, mint a mezőgazdaságban dolgozóké összesen. A megye termelöszövetkeze*i aktív keresőinek a száma gyorsabban apad, mint az állami gazdaságoké, az­az itt is, így is érzékelhető a különbség. Kérdés, valóban minden tekintetben jó folya­mat ez? Annak idején, amikor az oktalan, merev szabályozás nem engedte meg a rugalmasságot, a mezőgazdasági szövetkezetek jelmezt öltettek bi­zonyos tevékenységekkel, azt mondva azokra, ki­egészítők, „melléküzemágak”... A jövedelem ja­vát viszont ezek hozták, s ennek a jövedelemnek a döntő része az alaptevékenységet, tehát a mező­gazdasági termelést segítette. Ma jó néhány olyan közös gazdaságot ismerek, ahol a fénykori, az egy évtizeddel korábbi létszámnak az egyharmada ta­lálható meg! Az azonban szinte jellemző, hogy ma feleannyian vannak, mint voltak a nyolcvanas évek elején. A baj csak az, hogy a létszám fogyá­sát nem ellensúlyozta a gazdálkodás jövedelmező­ségének a változása, azaz ma ismét hódít a jelmez: az alkalmazottból munkanélküli lesz, a tagból (jó esetben) kisgazda, a tsz-ből átalakuló valami, csak éppen ... a kérdés megválaszolatlan marad: mit jövedelmez a föld, mire elég az?! (M) T örökbál inti zend ülők Kihirdették az íteletet A Budapesti Katonai Bí­róság ítéletet hirdetett szer­dán a törökbálinti zendülő katonák ügyében. A bíró­ság Nagy Károly elsőren­dű vádlottat zendülés kez­deményezésében és ötrend­beli szolgálati vétség elkö­vetésében találta bűnös­nek, ezért három év négy hónapos börtönbüntetésre ítélte. Az elsőrendű vád­lott tizenkilenc társánál a bíróság zendülés bűntettét állapította meg, a vádlotta­kat nyolc és húsz hónap közötti, fegyelmező zászló­aljnál letöltendő börtön-, illetve fogházbüntetésre ítélte. A katonai szolgálat­ra alkalmatlannak talált és azóta leszerelt huszadrendű vádlott büntetését a bíró­ság egy év próbaidőre fel­függesztette. Mellékbünte­tésként — a huszadrendű vádlott kivételével — a vádlottakat a bíróság egy, illetve két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítéletek indoklásában dr. Ruzsás Róbert hadbíró százados elmondta: a húsz törökbálinti sorkatona áp­rilis 7-én megtagadta fegy­verek felvételét és az őrség­adást, hogy így érjék el szolgálati körülményeik megváltoztatását. A vizsgá­lat megállapította: a török­bálinti alakulatnál a gya­kori fizikai és pszichikai igénybevétel miatt a sor­katonák elérték teljesítő- képességük felső határát. A bíró elmondta: a vádlot­tak cselekménye súlyosan megzavarta az objektum szolgálati rendjét, és ve­szélyeztette az alapvető katonai feladatok ellátá­sát. Az ítélet ellen a katonai ügyész súlyosbításért, a vé­dők pedig enyhítésért fel­lebbeztek. A zendülők ügyét a Legfelsőbb Bíróság Ka­tonai Kollégiuma tárgyal­ja legközelebb.

Next

/
Thumbnails
Contents