Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-31 / 178. szám
Testületi ülés Augusztus 1-jén, csütörtökön délután három órakor tartja legközelebbi ülését a városi önkormányzat képviselő-testülete. A városatyák a többi között a Károlyi Mihály Kereskedelmi Iskola tetőtér-beépítésével, a piac csapadékvízelvezetésével és a lakáshitel-támogatással foglalkoznak. PÉNTEKEN R-GO-koncert Augusztus 2-én, pénteken este 9 órakor Újszilváson a faluházban kétórás R-GO-koncert lesz. Holnap délután Munkásgyűlés az Evigben Az Évig ceglédi leányvállatánál a helyzet — miként az ország nem kevés iparvállalatánál — finoman szólva nem túl rózsás. Ám a tények makacs dolgok, melyekkel szembe kell (kellene) nézni. Csütörtökön délután 14 órától az Évig ceglédi Kismotorgyár Leányvállalatnál munkásgyűlést tartanak. Remélhető, hogy a munkások nem félnek, és nem tesznek lakatot a szájukra. A szakemberként kifogástalan Rá- tóti János igazgató bizonyára nem köntörfalaz, hanem az első félév valódi teljesítményét és a második hat hónap korántsem rózsásnak tűnő kilátásait elemzi. CEGLÉDI KjPttöan XXXV. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1991. JÜLIUS 31., SZERDA MEGSZÁLLTÁK A MEGGYEST Itt a lengyel légió Albertirsán aggódnak A bűnmegelőzés és -üldözés négy településen teendője az albertirsai rendőr- állomásnak: a székhelyközségben, Dánszentmiklóson, Ceglédbercelen és Mikebu- dán. A bűnözés növekszik, ezért az irányító Ceglédi Rendőrkapitányság vezetője javaslatot tett (mégpedig tavaly), hogy az eddigi 12 fős rendőrállomás helyett 27 tagú szakembergárdát állítsanak fel. Az ajánlatot a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője elfogadta, és javaslattal továbbította a Belügyminisztériumba. Az Albertirsán lakók mostanában gyakran aggódnak. Ugyanis az idei első félévben 100 százalékkal több bűncselekmény történt a nagyközségben, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. A 249 idei bűntett zöme vagyon ellen elkövetett lopásból és betöA tavasz jelezte, talán a szokásosnál csapadékosabb évszakok következnek. Nehezíti a gazda dolgát, mert többször művelheti a talajt, többször permetezhet, és általában a munkáját jobban kell terveznie. Igaz ugyan, hogy kevesebbet kell öntözni. És ennek homokon nagyon nagy a jelentősége. A sok víznek a csatorna- tisztító sem örül, sok a dugulás az átereszeknél, sok a gyom. A kaszát is többször kell levenni a szögről, de ha késve vesszük le, túl sokat kényszerülünk kalapálni, hogy az éles szerszám célt érhessen. Bizony a termetes gyomokról van szó, mert sosem ott van a baj, ahol selymes fű nő, azt szívesen kiveszik árendába az emberek. Ám ahol rossz fajok díszlenek, a szó szoros értelmében, magnak maradnak. Addig nincs is baj, ha a gyepeket, árokpartokat, parkokat gyomosító fajok kis vagy közepes termetű- ek. De mi lesz a termetesebb gyomokkal ? Meddig éktelenkednek a városban? Sajnos ilyen is van. A medvetaipfű, az óriás köCEGLEDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka* társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 270a. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 226353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763. réses lopásból kerekedett ki. A felderítő munkát Mol- dován János főhadnagy, állomásparancsnok elfogadhatónak mondotta. Ám az sem feledhető, hogy számos ügyben a nyomozás eredménytelenül zárul, melynek természetesen számos oka van. Az alapvető, hogy a bűncselekmények száma rohamosan növekszik, viszont a rendőrség létszáma és technikai felszereltsége lényegében nem változik. A bűncselekmények jellegét taglalva megállapítható, hogy az elkövetők túlnyomó többségben utazó, mozgó bűnözők. E jelenség nehezíti a rendőrök felderítési munkájának hatékonyságát. A település területén előszeretettel rabolnak ki kereskedelmi egységeket. Űj fejlemény, hogy a nagyközségben nemrégiben megalakult a Kinizsi önvémény vagy a fekete ürömfű lassan eléri a másfél-két méteres magasságot. Sokfelé már el is érte, szépen vastagodik a törzsük, így ha nem vigyázunk, alkalmasak lesznek számháborúterepnek, vagy kivágva kerítésanyagnak. Kár ezt kíméletesen kezelni, mert mindig azokban a hónapokban csúfítják legjobban a várost, amikor a legtöbb idegen fordul meg nálunk. De nem ez a fő, hanem hogy rontja az itt lakók hangulatát. Nyomasztó érzés benézni a Malomtó- szélre, ahol a csövesek gyalogösvényei vezetnek az égig érő gyomban, vagy a Világszélen, a Büdösér mellett. Itt még tűzhely is található, vagyis vannak olyan részek a városban, amelyek hasonlítanak a ku- rucvilág vagy éppen az 1849-es szabadságharc utáni bujdosók kedvenc gyülekezőhelyeihez. Praktikusan csak a magevő madarak örülhetnek a kóróknak, mert ősszel és télen — a nagy hóban — lesz élelmük. De akkor mi lesz a látvánnyal, mi lesz a környezetünkkel? Filozofál- gatással semmire sem megyünk, ugyanis mindent a fűnyíró gépek nem oldanak meg. Kell a kasza, mert a katángkórótól a fekete ürömfűig csak az éles eszköz adhat gyógyulást a környezetnek. Tudom, fogynak a dolgos és értő kezek, de valamit csak kellene tenni. Esős esztendőkben ugyanis tényleg megesz a gyom bennünket! ESDÉ delmi csoport. Ám a kezdeti „gyermekbetegségtől” nem mentesek, de azért már kezdeményeztek előállításokat, és értékes információkat hoztak a rendőrök tudomására. A rendőrség szabálysértési tevékenységét mérlegelve leszűrhető, hogy a feljelentések és a helyszíni bírságok száma fokozatosan emelkedik. Főleg a közlekedési fegyelem lazulása aggasztó. A szabálysértők zöme gyermek vagy fiatalkorú. A feljelentéseket és figyelmeztetéseket nem veszik figyelembe, mert tudják, hogy hatóságilag nem vonhatók felelősségre, a szülők pedig — tisztelet a kivételnek — fittyet hánynak az intő szóra. A meggondolatlan fiatalok elsősorban a segédmotoros kerékpárokkal követnek el hajmeresztő mutatványokat. Száz szónak is egy a vége: Albertirsán a bűncselekmények és szabálysértések száma fokozatosan növekszik, bár a szakemberek azzal vigasztalják magukat, hogy még nem tekinthető bűnügyileg fertőzött területnek. Ám tessék ezt megmagyarázni annak, akit a Dolina étterem előtt, csak úgy, hirtelen kupán vágnak! (r. i.) Akinek termett már néhány meggyfája vagy kajszibarackfája, tudja, menynyire lassan haíad a szüretelés. Képzelje el az olvasó nyolcszáz hektáron, s ehhez még vegye hozzá a dánszentmiklósi Micsurin Tsz saját telepítésű almáskertjeit. Júniustól novemberig sok-sok szorgalmas kéznek ad munkát ez a hatalmas terület, mire a cseresznyétől a szilváig meg az almáig mindent leszednek a fákról. BÁTHORI TÁBORÁBAN A Micsurin Tsz boldogabb éveiben korszerű tábort épített Dánszentmiklóson a vendégmunkások elszállásolására. Báthori István nevét azért írták ki, mert őt a lengyel ifjúság is ismeri és tiszteli, lévén a két nép történetének egyaránt becsben tartott alakja. Ismét itt vannak hát a lengyel diákok. Kubiak Edmund táborparancsnok vezényletével rohamozzák a fákat a lányok és a fiúk. A sorrendet nem az udvariasság diktálja. (Ö, mily boldog állapotok!) Hat lányra jut egy fiú ebben a táborban, mivel a téesz a szerződéskötéskor szemérmetlenül kikötötte, hogy neki inkább az ügyes kezű lányok kellenek. Hát most itt vannak. A kánikula forró délutánján á szorgos társaság néhány tagjának e sorok írója az Gazos csendélet KI korán kel, gazt lel a ceglédi Reggel utcában. A dolog furaságához tartozik, hogy eme állapot éppen egy szolgáltatóház sarkán tapasztalható (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Gyomosodunk, de nem okosodunk albertirsai strandon adott randevút. A beszélgetés a táborparancsnokkal kezdődött, ö két hónapon át vezényli seregeit, havi turnusokban háromszáz-háromszáz diákot.. Miután agrárközépiskolások a legtöbben, ez beleszámít a nyári gyakorlatba. A megadott napi normát rendszerint túlszárnyalják, az előző csapatnak 165 százalékos teljesítménye volt. A keresetek a teljesítménytől függnek. Az étkezés, szállás fejében levont pénzt nem számolva, szorgalom szerint 2000— 10 000 forint körül alakulhat a havi kereset. Amíg itt vannak, megismerkednek a magyar emberek életével, kultúrájával. A két budapesti kirándulás élményekben gazdagítja őket. Persze a lengyel diákok is megpróbálnak valamit átadni a maguk kultúrájából, szokásaiból. Erre főleg a diszkóban és a magyarokkal közös tábortűznél van lehetőség. ANASZTAZJA ÉS JACEK Az íratlan szabály, hogy ha jó hangulatú munkát vár a vezetőség, akkor nem szabad tiltani az esti szórakozást. Így nap mint nap rendszeresek a diszkók. A toleranciát jelzi, hogy a nagy többségben lengyel résztvevők mezőnyében egy erdélyi magyar kislány nyerte meg a szépségversenyt. Pedig volt ott egy gyönyörű lengyel leányka is, aki talán csak azért nem kapcsolódott be a vetélkedőbe, hogy másoknak esélyt adjon a győzelemre. Anasztazja Janas Tar- nowban gimnazista. Parányi bikinije sok szép barnaságot enged megpillantani, Jellegzetesen kedves arc, tiszta tekintet, szavaiban szerénység. Másodszor jár magyar táborban, tavaly már volt Budakeszin. Ott szőlőt kötöztek. Mások mondják, szorgalmasan teszi a dolgát. A pénzzel takarékoskodik, hiszen ha hazamennek, még szeretne a tengerparton nyaralni. A diszkóban magyar fiúkat is látott, de ő mégis egy földijéhez pártolt, Istenem, milyen kicsi a világ, itt ismerkedett meg egy tarnowi fiatalemberrel, aki készségesen átveszi tőle a szót. Jacek Orszula elektrotechnikát tanul, így számára ez a tábor „szabadon választott” elfoglaltságot jelent. Ö az egykori NDK-ban gyűjtött már tábori emlékeket. Az ottani és a dánszentmiklósi körülmények között nem lát nagy különbséget. A lengyel klímához szokott diáknak a hűvösebb német éghajlat elviselhetőbb volt a rekkenő magyar hőséghez képest. NEM A MAMA KEDVENCEI A norma miatt ő sem berzenkedett. Pesten az építészeti szépségekre figyelt, a páratlan panorámára. Emlékezetes volt a dunai hajó- kázás, a Margitsziget, meg a „kávéházak”. Ismerkedés szempontjából neki szép ez a nyár. Oldalán a sudár Anasztazjával vonul el a medence hűst ígérő vize felé. A termelőszövetkezeti szakemberek leginkább a lengyelekkel vannak megelégedve. Az egységnyi leszedett gyümölcsre jutó költség náluk a legalacsonyabb. Volt olyan csoport, amely megduplázta az előírt teljesítményt. Ezt más nációval nem lehet elérni. A titok nyitja az, hogy ezek a gyerekek általában nem a „mama kedvencei”. Az otthoni kis farmokról jöttek, ahol mindenféle munkával megismerkednek. A törvény pedig előírja, hogy csak az örökölhet földet, akinek megvan a szakmai képzettsége a megműveléséhez. A fiatalok — mint mindenhol — mindig éhesele A kosztot nem magasztalják, de megeszik. Kérdezvén, mi volt az igazi tábori meglepetés, nem minden irónia nélkül válaszolják: „Amikor egyszer meleg víz jött a csapból”. (tamasi) A kert tulajdonosok öröme Maradt energiájuk A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat (Démász) ceglédi kirendeltségén a kánikulai hőség ellenére sincs uborkaszezon. Igaz, hogy sokan nyári szabadságukat töltik, ám a többiek igyekeznek megfelelni az igényeknek. Zömében új áramfogyasztók bekapcsolását végzik Cegléden, a város környékén, Csemőben és Mikebudán. Elsősorban a hobbikert- tulajdonosok igénye nőtt meg a villamos energia iránt. A szakemberek emellett a hagyományos fogyasztásmérők kicserélésével is foglalkoznak. Fazekas István kirendeltségvezetőtől megtudtuk, hogy az első fél évben Cegléden és környékén mintegy 1800 árammérőórát cseréltek ki. A cég gazdaságos üzemeltetését egy dolog egyre inkább hátráltatja: az áramfogyasztók vagy nem tudnak, vagy nem óhajtanak fizetni. Az egyre több hátralékos sok kellemetlenséget okoz. De még bírják erővel és idegekkel. Maradt energiájuk a hálózati karbantartásra is. Cárion 5
