Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-30 / 177. szám

Vendégségben a határ túloldalán Erdélyi barangolás Karácsony táján — or­szággyűlési képviselőnk szervezésében — huszonkét erdélyi gyerek vendégeske­dett városunkban Gyergyó- szenlmiklósról ós Székely- udvarhelyről. Vakációzó diákjaink közül egy tucat tizenéves a közelmúltban viszonozta a látogatást. A katolikus gyerekközösség Kiszel Mihály esperesplé­bános vezetésével vágott neki az útnak. Mivel egy hely megüresedett a jelent­kezők listáján, magukkal vitték a református Arany Virágot, a Táncsics-iskola nyolcadikos diákját. Arra voltunk kíváncsiak, miről mesél majd ősszel a barát­nőinek, osztálytársainak. HEGYEK KÖZÖT1 — Először jártam Erdély­ben, és nagy várakozással vágtam neki az útnak, mert részbein a szüleimtől, rész­ben a fcántuissal ott járt nő­véremtől sok szépet, érde­keset hailattam az ottani emberekről és vidékekről. Szombaton érkeztünk meg Gyergyószentmikiósra, ahol Pista, atya fogadott ben­nünket, akii valaha a Mi­hály atyával együtt járt is­kolába. Jöttek értünk a vendéglátó családok. Ben­nünket Gór Szilvivel az a oóSygyormekes édesanya vitt el a közeli Üjfaluba, akinek az egyik kislánya a télen Cegléden a Szílviék- nél járt. Vasárnap kipihentük az út fáradalmait, és nevezetes miséin vettünk részt, ame­lyen papszentelés volt. Utá­na a gyerekekkel kimentünk fürödni egy hegyi patakhoz, és ismerkedéssel. töltöttük az időit. Másnap az alföldi gyerekek számára szokatlan és izgalmas kirándulás kö- vekezett. Hegyi túrát tet­tünk az egyik — 1430 mé­ter magasban lévő — mene­dékházhoz. Közeiéiben ma­gasodik a magányos Egyes­kő, ahogy a nép hívja. Né- hámyan még arra is fölme- részkedtünk. Este Ditró mellett egy plébános bácsi erdei fahéjánál volt nagy szalonniasütés. Rendkívül kedvesen és szeretetne mél­tón fogadott bennünket. AZ ESZTENÁN Korond volt a következő nap úti célja. Eddig csak a tévében láttam, hogyan dol­goznak a fazekasok. Most a valóságban is megismer­kedhettem a karangozássail, kccsogfestéssal. Tálat, bög­rét, vázát hoztam hiazg ajándékba. Sok székely ka­put láttunk, borvizet it. Ahonyi útrecept Bitumennel itatják Hol jársz, ahol a madár sein jár? — hangzott a régi kérdés, de mostanában egy­re kevesebb a madár nem járta hely. Még a falvak mellékutcái is forgalma­sabbak, mint hajdanán. Ahol régen csak szekér nyi­korgóit vagy a csorda ver­te fel a port, ott mostaná­ban gépével ugrik haza ebédelni a zetoros. Egyre több a személykocsi, a mo­torokról, más járművekről nem is beszélve. Az utak állapota azonban csak las­san igazodik a motorizáció üteméhez. így van ez Abonyban is. Czagány Istvánnétól, a polgármesteri hivatal mű­szaki ügyintézőjétől hallot­tuk, hogy önerőből, a la­kosság összefogásával tud­nak lépésről lépésre javíta­ni az úthelyzeten. Általá­ban az a „menetrend”, hogy ahol a gázcsövek fek­tetésével már elkészültek, ott látnak hozzá az útépí­téshez. Régebben az utca­beliek készítették el az ala­pot, és a záróréteg elteríté­sét vállalta a tanács. Most más módszert dolgoztak ki az egységesebb segítség- nyújtás érdekében. A pol­gármesteri hivatal áraján­latot kért a lehetséges ki­vitelezőktől. Találtak is egy elfogadható kalkulációt, amely szerint az egyik cég, 265 forintos négyzetméte­renkénti áron vállalja a munkát. A földutak portalanítását úgy oldják meg, hogy az alapra kavics, bitumen zá­róréteget tesznek, úgyneve­zett itatásos módszerrel. Ha­marosan megkötik a szer­ződést, amely jelenleg har­mincegy utca igényét tar­talmazza. Előzetes számítá­sok szerint portánként öt­ezer forint pénzbeli hoz­zájárulásra kell számítani. Azokon a ritkán lakott fa­lurészeken, mint például a Szamuely utca, ahol be­építetlen nagy telkek hú­zódnak, nyilván ennél va­lamivel több pénzre lesz szükség. Az összeg felét az önkormányzat vállalja át. Abban is segít a polgár- mesteri hivatal, hogy rész­letfizetési kedvezményt ad az arra rászorulóknak. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy az emberekben van útépítési kedv. Miután látják, hogy más megoldás nincs, nem halogatják a cse­lekvést. Közös képviselői­ket eredetileg a gázveze­tésre választották, de meg­tartották tisztségüket az út­építés időszakára is. (t.) Csütörtökön délután ötig Megnyílt a kisárnház Űj színfolttal gazdagodott hétfőn Cegléd kereskedelmi palettája. Ugyanis megnyílt a Duna Diszkont Kisáruház a Külső Kátai úton, mely a magyar—belga tulajdonba átment Duna Füszért Rt. kezelésében áll. Három részlegében élelmiszerek­kel, vegyi árukkal és számos értékes cikkel várják a ke­reskedőket és a magánvá­sárlókat. Az első napon 80 millió forintos készlettel fogadták a vevőket, akik nem tüntet­tek távolmaradásukkal. A nyitva tartást úgy oldották meg, hogy hétköznapokon 8 és 14 óra, a bevásárlónap­nak számító csütörtökön vi­szont 8 és 17 óra között nem zárják be az ajtót. A tegna­pi ünnepélyes aktuson Ha­bom/ István, a Duna Füszért Rt. monori áruforgalmi ve­zetője adta át rendeltetésé­nek a vásárlók zsebét kí­mélő diszkont kisáruházat. tünk. Lengyelfalván egy család hívott meg beninün- kat ebédre. Ott még erede­ti kürtőskalács is került az asztalra. Traktor rail fölmen­tünk egy magasan fekvő rétre az esztenához. Elbe­szélgettünk a pásztorral, aki finom ordával meg juhsajt­tal vendégelt meg bennün­ket. Szörnyűlködve hállgat- tuk, hogy a farkasok és a medvék bizony néha-néha odiamerésakedinak, hogy megdázamáljáik a juhállo­mányt. Farkaslakán megálltunk Tamási Áron sírjánál, Szé­kelyudvarhelyen Orbán Ba­lázs nyughelyét kerestük fel, és elénekeltük a Bol­dogasszony anyánk kezdetű dalt. A Gyilkos-tó és a Bé­kás-szoros felejthetetlen szépségével örökre emléke­zetes marad a számomra. Közben a faluban nagy ese­mény történt, kisbériú szü­letett. Meg kellett néznünk a gyámoltalan jószágot, amint jóízűen szopott. Egy alkalommal eljutot­tunk a Szent Anna-tóhoz, érintettük Tusnádot és a csikrákosi erődtemplamot, amelynek egy része 1070- ben épült. HIT ÉS HŰSÉG — Két napot a háziak er­dei nyaralójában töltöttünk fenyvesek között, kis patak partján. Mi azt kértük, hogy hadd aludhassunk a pajtáiban a szénában. Nem gondoltuk, hogy ott olyan hideg az éjszaka. Vacog­tunk egy kicsit, de megérte. — A folytonos kirándulá­son és a szívélyes fogadta­táson kívül az volt rám a legnagyobb hatással, hogy — bár a körülményeikre sokat panaszkodtak — a világ semmi kincséért sem hagynák el a hazájukat. Azt hiszem, azért tudják elviselni nehéz sorsukat, mert erősein hisznek Isten­ben. Jó volt köztük lenni. Talán ezek voltak számom­ra a nyár legszebb napjai — fejezte be Virág az úti beszámolót. (tamasi) CEGLÉD| x^tMa XXXV. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1991. JÚLIUS 30., KEDD MAR A KETREC IS ELADÓ Miéi rókáról egy bőrt A gyorsan kedveltité vált kereskedelmi lapban külö­nös hirdetés hívta fel ma­gára a figyelmet a minap. A ceglédi Rákóczi út egyik emeletes házának lakója süldő nyulak tartására al­kalmas rókaketreceket kí­nált eladásra. Nem túl fej­lett terméseeüraíjzi ismere­tek birtokában is elindult a 'képzelet játéka. Tudván, hogy a rókák ragadozók, nyilván alkalmasint nem vetik meg a zsenge nyuszi­pecsenyét sem. í,gy aztán beleképzeltem a rókaszagú ketrecekbe a gy áván lapuló nyulacskákat, „akik” éppen nem hasonlítanak a Play­boy hetyke címerállatára. Persze csak addig tartott a gondolatbeli élcelődés, amíg a helyszínen fény nem derült a mai kisvállalkozók sanyarú sorsára. Innentől kezdve a történet már ke­vésbé mulatságos. A csa­ládinak az ugyeri harmadik dűlőben volt egy rókofarm- ja. Kék (sarki) rókákkal foglalkoztak. Értékes szőr­méjükért tartották őket. Nagyon szép prémeket, bundákat készítenek a szű­csök a ravaszdiak gerezná­jából. Tizenhét anyaállatot és őt hímet gondoztak. Ezek sza­porulata hozta volna a hasznot. A jövedelem azon­Felesben őrlik Július elején érkezett az első ősziárpa-szállítmány a ceg­lédi, 2500 vagonos tárházba. Mostanában már az őszi­búzát veszik át a környékbeli, szerződést kötött gazda­ságoktól. A Gabonaforgalmi Vállalat Körösi úti malmába is visznek új búzát és a régivel felesben őrlik. A jelek arra utalnak, hogy a körzet jövő esztendei kenyérnek- valója és az állatok takarmányozása nincs veszélyben (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ban éviről évre csökkent, majd a múlt év végére már ijesztően megcsappant. A rókakoszt megdrágult, a prémeket egyre nehezebb volt értékesíteni. A családi költségelemzésből kiderült, hogy éppen csak annyi pénzt látnak, ami a négylá­búak eledelét meg a benzin árát fedezi. A főutcáról ugyanis nap mint nap meg kellett teninii az utait a far­mig. A rókákon részben már túladtak, a többit bérbe vet­ték tőlük. Kiürültek a ket­recek. Most eladó mind a tizenhárom. Ha az új tulaj­donos ezeket kebtérekeszte- né, akkor egybe-egybe akár negyven foisnyúl is elta­nyázna. Ami a „fürge rókaláhak, surranó kis árnyak” emlé­két illeti, máig emlegetik kedvencüket, Júliust, a ró- kakölyköt. Kicsikorában megmarta az anyja, haza­hozták, a lakásban nevet­gélték. Egészen kezessé vélt közöttük. Később, amikor visszakerült a tanyára, még kumsztokat is csinált. A kis hamis szájába vette a tyúk­tojást, ám tudván, hogy ez tilos, úgy szaladta körül ve­le aiz udvart, hogy nem Top­pantotta össze tűhegyes fo­gaival. A vállalkozók nem értik, milyen világ ez, ahol a ró­katáp megdrágul, a prém ára meg lemegy. Képletesen szólva ők két rókáról húz­tak le egy bőrt. Hát ilyen a mai állattartók szerencséje. (t. t.) Nem unatkoztak Villám után tűz és víz A ceglédi tűzoltók a na­pokban nem unatkozhattak. Ugyanis gyakran riasztot­ták őket. Például Vecsésre, ahol nem káposztát keres­tek, hanem szénakazlak ég­tek. A tüzet sikerült meg­fékezni. Cegléden a Bocskai úton sem mindennapi tűz kelet­kezett, Ugyanis egy utcai kandeláber kapott lángra. A helyi hordógyár szárító­jában is tűz keletkezett, de sikerült gyorsan megfékez­ni. Nagykőrös tájékán sem volt fenékig tejfel az élet. A Tázerdőben cigaretta oko­zott erdőtüzet. Hasonló ok miatt leégett a Mészáros János Termelőszövetkezet egyholdnyi rozstáblája. A Kocséri úton viszont villám csapott egy meglehetősen nagy szénakazalba, 25 ezer forint a becsült kár. Hason­lóan keletkezett tűz Tá- pióblcskén, ahol fészerbe vágott a villám, tetemes mennyiségű szalma a lán­gok martaléka lett. A kár eléri a 80 ezer forintot. A ceglédi Nyúl és Da­rázs utcában a hétvégi fel­Ceglédi apiQlijrdHtésék ­Albérlet kiadó Cegléd, Kossuth F. u. 46. VII. lh. I. em. 5-ben. Érdeklődni 18 óra után. szom­bat, vasárnap egész nap. — (65 861/2K) _______________________ h őszakadás okozott bajt. A víz lakásokat öntött el és a tűzoltók mintegy 200 köb­méter vizet szivattyúztak ki a házakból. Abonyban a 4-es főút mellett (és felügyelet mel­lett) tarlóégetést végeztek. Így a tűzoltók vakriasztás miatt szerencsére feleslege­sen érkeztek. Albertirsán is voltak tü­zek. A Damisol Kft. műtrá­gyaüzeme mellett avar és szemét égett. A tűz átter­jedt a közelben lévő fűré- szeltáru-raktárra és emiatt 40 ezer forint kárt köny­velhettek el. Ugyancsak Albertirsán le­égett az Oázis vendéglő. A víz bizonyára későn érke­zett, mert a kár eléri az egymillió forintot. A tűz keletkezési okát vizsgálják. (r.) VII. 22-én elvesztettem zöld hátizsákomat. A becsületes megtaláló jutalomban részesül. Cegléd, Batthyány u. 18. (66 521/ 1K)_______________________________ Három darab nyolc hónapo-s, vemhes üsző eladó, Cím: Var­ga László. Tápiószölős. Üjíöld 10. SZ. (66 526/1K)___________. E ladó Albertirsán, Ady E. u. 7. szám alatt fürdőszobás családi ház, 400 négyszögöles telekkel. (64 995/3K) KÖZLEMÉNY KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Hálás szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak a közeli és távoli rokonoknak, ismerősök­nek, akik szeretett férjem, édesapám, nagyapám, déd­apám, VIGH JÁNOS temetésén részt vettek, minden szál virá­got köszönünk. Külön megkö­szönjük dr. Gabnai Judit pr- vos odaadó munkáját és a Távközlési Üzem megjelenését és virágait. Felesége és a gyá­szoló család. (66 524/1K) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc, • Munka“ társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. O Telex: 22- 6353. 9 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-Ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents