Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-29 / 176. szám

Telefonok a láthatáron Fektetik a kábelt Ezen a nyáron városszer­te fúrnak-faragnak. A te­lefonhálózat bővítése és to­vábbi korszerűsítése megkí­vánja, hogy kiépítsék a föld alatti kábelhálózatot. Ezzel kielégíthetik mind­azokat az évek óta poroso­dó kérelmeket, amelyek­kel a városbeliek bombáz­ták a Magyar Távközlési Vállalatot, illetve annak szép emlékű elődjét. Virágzik a tulipánfa CEGLÉD| XXXV. ÉVFOLYAM, 116. SZÄM 1991. JŰLIU'S 29., HÉTFŐ A kincset már nem kell keresni Elvarázsolt kastély Keskenyen kunkorodó csi­galépcsőn kapaszkodunk a magasba. A csend bizton­ságot adó öleléséből bagoly­pár röppen fel, és száll biz­tonságosabb helyre az üve­gezetten ablakon át. Nekik van igazuk, most madár­távlatból a legígéretesebb ez a szó szerint bagolyrúgta épület. Mellettem áll a kastély úrnője. Pásztázó tekintetem követi, s várja a látvány keltette hatást. A padlástér hatalmas kupolaként bor*l a kastély fölé. Sejtek soka­ságára emlékeztető fakazet­ták szerkezete tartja a szép ívű tetőt. Belül bástyama­radványok adják tudtul, hogy eredetileg lapos tetős, angol romantikus stílusban épült ez a pusztai palota, s csak később emelték fölé a kecses palotatetőt. — Ez lesz majd a bár. Néz­ze, az ablakokból zöldellő facsoportokra, mezőre lát­ni. Hamisítatlan alföldi táj, a béke szigete lehetne, s re­mélem, lesz is — mondja kalauzom, “"Kocziszkiné Kis Pap Julianna ügyvezető igazgató, aki a dánszent- miklósi Kastély Klub Kft. élén áll. BIRTOKON BELÜL Az úrnő nem a kastély­ban lakik, mivel az jelen­leg lakhatatlan. Nem hasz­nált neki a több mint negy­venévnyi „szocialista meg­őrzés”. Egy darabig még laktak benne, majd disznó­kat szállásoltak be állítólag, később magtárnak használ­ták. öntöttvas korlátú lép­csője maradt meg a legé­pebben meg az egyik be­járati ajtó. A kandallók kö­zül egyetlenegyet, a befa­lazottat, sikerült átmenteni. Szerencsére a vastag, erős téglafalak dacoltak a pusz­títással. Nehezebb a sorsa a két urasági istállónak, ame­lyekből rég nem hallik ló- nyihogás. A borospince vi­szont ismét fogadhatná a telihasú hordókat. A kas­tély körüli nyolcvanhek­tárnyi földet is megvette a kft. A birtok a Micsurin Tsz-é volt, azelőtt a pénz­ügyminiszter Wekerle fa­míliájáé. GOLFKLUB LEHETNE Kicsit arrébb, a kiszáradt tavacskán túl áll egy tanya a fák rejtekén. Abban lakik az ügyvezető igazgatónő. Egy kattintás a tévé távve­zérlő szerkentyűjén, és máris látjuk a videofilm színes kockáit. A cím: Castle Club Ltd. Dánszent- miklós. A felvétel külföldi pénzemberek számára ké­szült. Hátha kedvet kapnak a befektetésre. Anélkül ugyanis kérdéses a folyta­tás. A hazai bankok kivár­nak. Amíg nincsenek ga­ranciát nyújtó törvényeink, addig az idegen tőke sem mozdul. Patthelyzet alakult ki. A mai földesasszony kis­béreknek parcellázta ki a területet, hogy valami hasz­not hozzon. A pincében gombát termesztenek, in­gatlanközvetítéssel is fog­lalkoznak. Egy kanadai tanulmány- terv szerint 200-300 millió forint kellene a kastélyfel­újításhoz, a tervezett szál­loda felépítéséhez, a golf­pálya kialakításához, a tó helyreállításához. Készül egy másik terv is. Bíznak benne, hogy valaki belesze­ret az elvarázsolt kastély­ba. — Közel van Ferihegy. Kocsival mindössze huszon­öt-harminc percnyire. Hoz­zánk hamar ideérne a ven­dég — fűzi tovább gondo­latmenetét a hölgy. — A jó levegőt, a csendet biztosan értékelnék. Megfelelő koszt­ról, kényelmes szállásról, igényes szórakozásról mi gondoskodnánk. Lesz ez még felkapott hely a kül­földiek körében — teszi hozzá némi derűlátással. A rövid leltárból kiderült, a kastélynak nincs külön- bejáratú kísérlete. Majd valami skót udvarházból idecsalogatják. A környe­zetben élők viszont elrejtett kincsekről suttognak. Ille­gális kutatók már tettek is bizonytalan lépéseket, de kudarcot szenvedett a pró­bálkozásuk. Az igazi kincs a falakban és a környezet­ben rejtőzik, s ezt már meg­szerezte a kft. SZILY ÓRIUM- AKCIÓ Az ott élők emlékezete szerint 1944-ben a harci csetepaté a pincéért folyt. Adhatnánk ennek a szilvó- riumakció fedőnevet. Mi­vel a kastélyhoz a többi kö­zött szeszgyár is tartozott, irgalmatlan mennyiségű szilvapálinkát őriztek a ház alatt. Állítólag egy német katonára bízták az őrzést, és ő, az utolsó golyóbisáig kitartott. Tény, hogy szov­jet katonai emlékmű áll né­hány lépéssel arrébb, ame­lyet kegyelettel ápolnak. Maguk a Wekerle-leszár- mazottak is érdeklődéssel várják a fejleményeket. Alexandra asszony — hírek szerint — alig várja, hogy régi pompájában ragyogjon ifjúkorának felejthetetlen színhelye. Tamasi Tamás A munkák némi elkerül­hetetlen kényelmetlenség­gel járnak. A járdafelbon­tás, az útszűkület egyaránt nehezíti a gyalogos- és a közúti forgalmat, de meg kell értenünk, hogy más­képp nem lehet megoldani a feladatot. A természet kedvelőinek szíve azért fáj, mert a kiviteli tervek nem vették figyelembe a lakóte­lepi növényzetet sem, „to­rony iránt” futnak az ár­kok. A mérsékelt gyümölcstermés ©kai Szőlős esztendő A gyümölcskertészeknek rosszul alakult 1991., mert ha országosan vizsgáljuk a terméskilátásokat — illetve •amelyeket már be is takarí­tottak —, nem a bőség em­lékét hagyja a szakembe­rekben. Valahogy minden rossz összejött az idén, mert ha nincs meggy, van cse­resznye, vagy a szilvábőség kárpótlást ad a kajsziba­rack hiányáért. És most? Még az alma sem pótolja igazán a kieső tonnákat, így az árak eh­hez meg az inflációhoz iga­zodva emelkedtek. De első­sorban a fogyasztói árak­ban, s nem a felvásárlási árakban. Szinte már kaba­rénak tűnik, hogy tíz-tizen­öt évvel ezelőtti árakon szerződhettek a termelők. Milyen okok is játszottak abban közre, hogy minden­féle gyümölcsből kevesebb van? Az első ok a szűkös kémiaiszer-használat, amely miatt gyakran az alapvető permetezések elvégzése is veszélybe került. S bizony a fő kórokozók és kártevők súlyos pusztítást végezhet­tek. Volt ugyanis mindből bőven, mint homokon a jú­niusi cserebogárból, egyes helyeken pedig már jégből is. A mérsékeltebb meleg miatt pedig megfigyelhető volt a kórokozók és kárte­vők erőteljes jelentkezése, ez volt a másik fő ok. Rit­kán mutatkozik ekkora mo- níliafertőzés, mint 1991-ben, vagy a poloskaszagú dara­zsak, majd a levéltetvek és a takácsatkák folyton tá­madásra készek. A fuziklá- dium és a citospóra sem volt könyörületes, nem is szólva a lisztharmatról és a különféle peronoszpórák- ról. Sajnos, a halmozott okok következményei mérhetők, még a konzervgyárak is megemelni kényszerültek a felvásárlási árakat, mert nem kaptak elég meggyet, pedig ez az a vállalat, ame­lyik igencsak szeret olcsó árakon beszerezni. Ter­mesztőkkel beszélgetve az is okozta, tetézte a bajt, hogy a hűvös és ködös időt a gyümölcskertészek — nagy­üzemben, kiskertben egy­aránt — nem vették kellő­en komolyan. Bíztak abban, hogy elmúlik a baj. Nem így történt. Ezért már látnivaló, hogy a kétéves befőttek, lekvá­rok becsülete megnő, kár lenne a jól konzervált ter­mékeket kidobni, hisz he­lyette aligha lesz másik. Annak lehet némi vigasza, aki járja az országot, mert néhány kisebb területen valamilyen gyümölcsféle­ségből van bőséges termés. Éppen ezért ott vásárolva meg a gyümölcsöt,'a meg­szokott évi eltételt mégis meg lehet ejteni. Mit tehet viszont az, aki­nek megvoltak a permete­zések, a kiadások s csak néhány alma, szilva, meggy vagy barack kandikál a fán? Egyet semmiképpen se tegyen, hogy fejsze után nyúl, hisz remélni lehet, hogy eljutunk egy jobb ég­hajlati időszakba, amikor több eső esik s nem az aszály miatt veszítjük el esetleg termesztői türel­münket. És akkor mi lesz a többi okkal? Igen, jogos fölvetés, de hát a termesz­tő ember élete harc az ele­mekkel, a kártevőkkel, kór­okozókkal, faggyal, meg a tolvajokkal. Akik csak szü­retelni szeretnek. ESDÉ Járművezetőinek Az óvatosság soha nem árt — vélekednek a Ceglédi Rendőrkapitányság közle­kedési szakemberei. Az új felelősségbiztosítási rend­szer bevezetésével a koráb­bihoz képest más helyzet állt. elő. Ha netán közúti baleset következik be, ak­kor a károsult (aki vétlen- nek véli magát) a károko­zótól kérjen egy felelősség­biztosításra vonatkozó be­tétlapot. Ha ilyet nem kap. akkor személyi sérüléstől függetlenül tüstént igényel­jen rendőri intézkedést. Kára ugyanis csak ilyen esetben térülhet meg. Ki korán kel... Akik május végéig kifizették Cegléden a tüzelőutalványukat, azok augusztus 31-ig még a régi áron kapják a szenet, a tűzifát. E napokban érkezik még szén és fa. A forgalom legnagyobb része a régi utalványok beváltásából adódik (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ezeket az alapközműve­ket akkor kellett volna el­helyezni, amikor a lakóte­lepek épültek. Sajnos erre akkor nem volt pénz. Most többletkiadással és kényel­metlenséggel jár a pótlás. A Károlyi-lakótelepen például annyira kiépítetlen volt a telefonvonal, hogy még egy lakást cserélő postatisztnek is el kellett búcsúzni a ké­szülékétől, mert műszakilag megoldhatatlan volt a csat­lakoztatás. Nem mindennapi látvány fogadja az embert a ceglédi vasútállomáson. A természet csodája, hogy ismét vi­rágzik egy tulipánfa. A mostanában újjávarázsolt állo­másépület egyébként 1913-ban készült Most legjobb, ha türel­mesek vagyunk. Még né­hány hónap, és remélhető­leg jobbra fordul a telefon­helyzet. Akkor talán az ed­dig céltalanul díszelgő ut­cai fülkék is készüléket és létjogosultságot kapnak. (t.) (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Ma délelőtt Kisáruház nyílik Cegléd újabb kereskedel­mi létesítménnyel gazdago­dik. Ünnepélyes megnyitá­sára július 29-én (hétfőn) 10 órakor kerül sor. A Duna Cash és Carry áruházlánc legújabb Duna Diszkont hús­áruházát a 4-es főút köze­lében, az öregszőlők tő- szomszédságában kereshe­tik fel a vásárlók. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. 0 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társ: Rozgonyi István. 0 Postacím: Cegléd, Pf. 19. £70(1 • Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 2Í­0353. 0 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-703. ^íriav 5

Next

/
Thumbnails
Contents