Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-29 / 176. szám

— ~ 1991. JULII ;Íra: íMiO E«rí»í ínííírJa iXXXV. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1991. JÚLIUS 29., HÉTFŐ Egyszeri tám-sgaiás a gyermekes családoknak Nyugdíj- és járadékemelések visszamenőleg Visszamenően, ez év ja­nuár 1-jétől 21 százalékkal •felemelik az 1991 előtt meg­állapított baleseti járadékot — közli előzetes tájékozta­tásul az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgató­ig a kormány által hozott rendelet végrehajtásával kapcsolatban. Az MTI-hez eljuttatott közlemény sze­rint abban az esetben, ha a baleseti járadékot nyugel­látással vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás­sal folyósítják, az emelést. az együttes összeghez kell jhozzáadni. Felemelik ugyanerre az •időpontra visszamenőleg az 1990. december 31. és 1931. február 1. között megálla­pított öregségi teljes nyug­díjat, a rokkantsági nyugdi­jat, a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a növelt összegű öregségi és a munkaképte­lenségi járadékot, valamint az átmeneti járadékokat. Az emelés 13-18 százalék teilet, mértéke az elismert szolgá­lati időtől, illetve a rok­kantsági besorolástól függ, azonban 650 forintnál nem lehet kevesebb, s nem ha­ladhatja meg a havi 2009 forintot. Augusztus 1-jétől 10 szá­zalékkal felemelik az 1990. december 31. után megálla­pított nyugellátásokat, bal­eseti nyugellátásokat (át­meneti járadékot), amelyek eddig nem kaptak emelést. A végrehajtás vonatkozik azokra az ellátásokra is, amelyeket ezután állapíta­nak meg. Az emelés időará­nyosan jár, összege min'- mum 600 forint lesz, azon­ban nem haladhatja meg a havi 1200 forintot. Az eddig felsorolt emelé­sekből kimaradnak a havi 26 ezer forintot meghaladó ellátások. Vannak azonban ellátásrészek, amelyekre a határösszeg nem vonatko­(Folytatás a 2. oldalon.) Míssisszlhcijn dolgozik a gárda Télin dermesztett nyári izek Az elmúlt években a magyar háziasszonyok is meg­kedvelték a mélyhűtött termékeket, azt, hogy télen is nyári ízeket varázsolhatnak a család asztalára. Persze ilyenkor szezonban a piacon mindenki frisset vásárol, de a hütőházakban e hónapokban dolgozzák fel a zöldsé­get, gyümölcsöt. . A meleg napokban teljes gőzzel dolgoznak a megye hűtőházai is. A ráckevei Aranykalász Tsz hűtőházá­nak vezetője, Kolozsvári László arra panaszkodott, hogy a sárga hüvelyű bab beérkezése nem elég folya­matos. Összesen hatszáz tonnát szeretnének tartó­sítani, de eddig csak ötven érkezett be, s úgy számol­ták, hogy erre az időszakra már ötször ennyit tudnak eltenni. Állítólag a zöldba­bot valamilyen vírus tá­madta meg, s sok helyütt rozsdásodik. A ráckeveiek viszont csak kifogástalan minőségű árut vásárolnak meg. A későbbiekben még zöld hüvelyű és fejtett ba­bot is mélyhű lenek. A gyü­mölcsszezonon már túlju­tottak, de a málnából mint­egy harminc százalékkal kevesebbet tettek el, mert a minőséggel nem mindig voltak elégedettek. A rác­keveiek egyébként belföl­dön harminc céggel — közértek, ÁFÉSZ-ek — kö­töttek szerződést, de áruik a hazai boltokon kívül a nyugat-európai országokba is eljutnak. A Mirelit Rt. albertirsai tizemében is folyamatosan 3 műszakban dolgoznak, de Gacsályi József főmérnök úgy fogalmazott, az igazi csúcsidőszak 2-3 hét múlva köszönt be hozzájuk, ami­kor beérkezik a kukorica. Persze addig sem unatkoz­nak, a.napokban tartósítják a málna és a meggy utó­ját, s megkezdték a cuk­kini és uborka feldolgozá­sát. Nagyüzemektől, kister­melőktől is vásárolnak, de az idén a tervezettnél keve­sebb meggyet tudtak átven­ni, a főmérnök szerint a szabadpiaci árakkal nem tudnak konkurálni. A hazai bolthálózaton kívül külföld­re is eljutnak termékeik, finn, svéd és német üzle­teket sikerült már eddig nyélbe ütniük. Az albert- irsaiak egyébként úgyneve­zett bértárolást is vállal­nak, kapacitásuk egy részét a húsipari vállalatok kötik le. A málna, a ribizlifélesé­gek felvásárlását már befe­jezték Dunakeszin, s a na­pokban kezdődik a hűtő­házban a gyümölcsök fel­dolgozása. Rudolf János igazgató elmondta, hogy az idén a minőségi'e helyezik á hangsúlyt, az ipari málna arányát csökkentették, s elsősorban a közvetlen fo­gyasztásra alkalmas termé­kek arányát növelték. Ezért a 20-25 dekás csomagolást részesítették előnyben. Termékeik nagy része a külhoni vevők asztalára ke­rül, s ennek megfelelő szín­vonalú nemcsak a gyü­mölcs, hanem még a cso­magolás is. A málna kilenc­ven százalékát kistermelők­től vették meg, s azokkal, akik megbízható partner­nek mutatkoztak, s az áru­juk is szép, már tavaly no­vemberben—decemberben szerződést kötöttek, s a kis­termelőknek ingyen jó mi­nőségű termést hozó pa­lántát is biztosítottak. A Dunakeszi Hűtőházzal szer­ződők 40-45, nemritkán 50 forintot is kaptak a málna kilójáért, s sokszor a kial­kudott mennyiségen túl is átvették az árujukat. Az igazgató úgy fogalmazott, náluk júliustól júliusig tart a szezon, a málna után megkezdik a fekete szeder és egyéb zöldségfé­lék tartósítását is. Rudolf János hozzátette, hogy a saját dolgozóiktól is meg­követelik a lelkiismeretes munkát, hiszen a kifogás­talan minőség nemcsak a gyümölcs állagától, hanem a hűíőház alkalmazottaitól is függ. H. É. Tiltakozna Vasárnap délelőtt Csö- lösztőn folytatódott a bősi vízlépcső elleni tiltakozás. A három hete zajló akció résztvevőinek száma kb. 5-600 főre szaporodott fel. Délelőtt Csölösztőről a kört- vélyesi szivattyúállomáshoz vonultak, ahol megkezdték a felvízcsatorna részleges feltöltését. Közvetlenül a helyszínen rendőrkordon állta útjukat. A rendőrök a parancsra hivatkozva megakadályozták, hogy a tüntetők megközelítsék a szivattyúállomást. Ezt ne­gyedórás szócsata követte, majd váratlan fordulat állt be, és a rendőrség mégis lehetővé tette, hogy a tün­tetők békés módon megte­kintsék a közvetlen hely­színt, ahol a zsilipkamrán átvezető hármas csőrend­szer egyik ágán több mint huszonnégy órája folyik át a víz a felvízcsatornába. Néhány kilométerrel lej­jebb, ahol a három elzárás­ra ítélt csallóközi falut a majdani kompjárat helyén egyelőre még a felvízcsa­torna medrén átvezető út köti össze a külvilággal, az út egy részét már elöntöt­te a víz. A három-falu la­kossága megdöbbenve ta­pasztalta, hogy mégis igaz, amitől sok esztendeje ret­tegnek. Az építők szerint a fel­vízcsatornát egyelőre csak részlegesen szükséges fel­tölteni. Ezt azzal indokol­ják, hogy ily módon lehet csak megakadályozni a mesterségesen kialakított mederalj eróziós károsodá­sát. A tüntetők azonban úgy ítélik meg, hogy a fel­vízcsatorna feltöltésének semmilyen műszaki hátte­re nincs, az egész csupán 'épcső ellen t falvak jelkép, politikai erőfitogta­tás a hatalom részéről. Többen aggodalmuknak ad­tak hangot, mert úgy ér­telmezik, hogy a víz átszi- vattyúzása elsősorban a helyzet kiélezését hivatott szolgálni. A felvonulók között a szlovák parlament, illetve a csehszlovák szövetségi parlament hét magyar nem­zetiségű képviselője is je­len volt. Az Együttélést Duray Miklós, Dobos László és Bauer Edit, a Függet­len Magyar Kezdeménye­zést Gémesi Károly és Sán­dor Eleonóra, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgal­mat pedig Szöcs Ferenc és Varga Olivér képviselte. Délután tiltakozó levelet fogadtak el, melyben köve­telik az átszivattyúzás, il­letve az egész bősi épít­kezés azonnali leállítását. A levelet a szlovák par­lament jelen lévő képvi- yiselői hétfőn személyesen akarják átadni Jan Car- nogurskynak, a szlovák kormány elnökének. A jelenlegi elhatározás szerint a környezetvédők és a lakosság tiltakozó ak­ciója tovább folytatódik. ötemeletes ház méretű szerkezetet állított fel a Mir űrállomásra Anatolij Arcebarszkij és Szergej Krikaljov szovjet űrhajós. Két hét alatt négy ízben jártak az űrhajón kívül, legutóbbi űrsétájuk hat óra 49 perces volt. A két űrhajós annyira elégedett volt a munka eredményével, • hogy a fel­adat végeztével kitűzte a szerkezetre a szovjet zászlót. — Még nem omlott össze minden országunkban. Van­nak olyan dolgok, amelye­ket mindenki másnál job­ban tudunk csinálni — kommentálta a szovjet tévé bemondója az eseményt. A kísérlettel a termő- mechanikai eljárással ösz- szeillesztett nagyméretű szerkezetek tulajdonságait vizsgálják, s a TASZSZ sze­rint az új technológia pers­pektivikusnak bizonyult. a wM határén A magyar—jugoszláv ha­táron, Hercegszántói_ térsé­gében szombaton a zöld ha­táron a figyelő járőrben le­vő határőr az államhatártól mintegy 5 kilométerre — magyar területen — löve­dékbecsapódást észlelt. A határeseményeket kivizs­gáló helyi magyar—jugo­szláv vegyes bizottság azon­nal megkezdte a határrend- sértés vizsgálatát. A becsa­pódás helyét nem találták meg. A jugoszláv fél azon­ban lehetségesnek vélte, mivel a határtól másfél ki­lométer távolságra ebben az időszakban lőgyakorlatot végeztek. Elnézést kértek a történtekért. BSIR ÓUTSKA! A Kisgazdapárt programjának új eleme, hogy a tulajdo­nosok pártjaként vállalja a tőkések képviseletét is — mondta Torgyán József, az FKgP elnöke, szervezete teg­napi veszprémi rendezvényén. © Botos Katalin tárca nél­küli miniszter rendelete a Magyar Nemzeti Bank hatás­körébe utalta a pénzintézetek tartalékainak ellenőrzését. © A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elvállal­ta, hogy a Start-hitelt igénylő kezdő vállalkozókért fize­tési garanciát vállaljon. KésnYSSQE1 szüli© váiEaSktozók voISak Ingázók megtizedelése Mostanra kimutathatóan elérte az ingázókat is az el­bocsátási hullám. Legalá ob­is Budapesten ingázótizede­lésre kell következtetni ab­ból, hogy itt szűnik meg a legtöbb munkahely — jú­niusban már az egész or- - szagban megszüntetettek mintegy harmada —, mégis itt a legkisebb a munkánál- . küliség; az itt lakó állásta­lanok száma nem éri el az összes helybeli munkaképe­sek 1 százalékát sem. Más kérdés, hogy az in­gázók általában egyáltalán nem fiatalos kalandvágy- ■ bői, Amerikát megtalálni mennek elsősorban Buda­pestre, illetve más városok­ba; felmérések szerint több mint felük azért keresett lakóhelyén kívül állást, mert ott egyszerűen nem talált: nemhogy elég jól fizetőt, nemhogy a kép­zettségének, hivatástudatá­nak megfelelőt nem — a bejárók mindössze ötödé hozza fel ezeket érvül —, hanem egyáltalán semmi­lyent. Ennek következmé­nye aztán, hogy statisztikai adatok szerint a mintegy 5 millió hazai aktív keresőből 1 millió ingázik, s a falusi munkaképes lakosság csak­nem fele nem a lakhelyén dolgozik. Az ingázók kény­szer szülte „vállalkozásá­ból’’ azonban az is követke­zik, hogy elbocsátások csa­tén általában nehezebb helyzetbe ikerülnek neiv- ben lakó társaiknál, akik­nek a munkaieshetőségeit egyébként velük szemben s nyilván egyre erőteljeseb­ben védik majd a minél na­gyobb helyi adó bevétele­zésére kényszerülő s vá­lasztóikért politikai . ver­senyt futó önkormányzatok is. Azt persze nem tudnt, az elbocsátottak közül hány az ingázó, mindenesetre az Országos Munkaügyi Köz­pont (OMK) legfrissebb ada­tai szerint az idén elbocsá­tandó munkavállalók száma valószínűleg eléri a 62 ezer főt; a munkaadók csak jú­niusban 18 652 fő elbocsá­tását jelentették be. Üj munkahelyeket jószerivel csak kisvállalkozók létesí­tenek, bár arról az OMK­nate nincsenek adatai, mennyit. Az adóhivatal a* idén mintegy 10 ezer új tár­sas vállalkozást regisztrált, s csaknem 30 ezer egyéni beindulásáról tud. Ez opti­mális esetben azt jelenti, hogy az első hat hónapban 40-60 ezer új munkaalka­lom nyílt az országban. Igaz, ez is csepp a tenger­ben, ha azt vesszük, hogy júniusra a munkanélküliek száma meghaladta a 180 ez­ret, ami a fél évvel eze.őt- tinek csaknem két és fél­szerese. (Ráadásul induló vállalkozás általában nem a munkaerő-szabadpiacon keresgél.) Az elhelyezkedési esélyes romlására jellemző: tavaly júniusban még 80 üres ál­lás jutott 100 munkanélkü­lire, most júniusban viszont már csak 8. A munka nél­kül maradtak között tó ab mint az ötszörösére, kevés híján 4 ezerre nőtt a pálya­kezdők száma. (Megjelent a Heti Világgazdaságban.)

Next

/
Thumbnails
Contents