Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
1. ÉVFOLYAM, HD. SZÁM 1991. JÚLIUS 27., SZOMBAT B U DA-VI D E KI BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA O PILISVORÖSVAR • BUDAKESZI 9 B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT 9 PILISCSABA • PATT « ZSAMBÉK • SOLYMÁR Q TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ 9 PERBAL • TÖK, O TINNYE • ÜRÖM A sírgyatázók bezzeg nem sírnak Törni-zúzni könnyebb? A Pilis egyik legbájosabb települése a kétezres lélekszámú Csobánka. Az ínyencdidülők jól tudják ezt, hiszen a vadregényes hegyormok közé ékelt kisközség az ideális nyaralóhely valamennyi előnyével rendelkezik. Csöndes is, kicsi is, viszonylag közel van a fővároshoz, a levegője harapnivalóan tiszta, a romantikus környező erdőbe pedig jókat lehet kirándulni. Tüntetők és bámészkodók Perbálon Több táborra szakadt a falu Az utcán az önkormányzatról Egy szépséghibája sajnos akad. talán éppen erényeiből, csöndes háborítatlanságából fakadóan. Csobán- kán mostanában nem éppen rózsás a közbiztonság. Mindössze egyetlen rendőrük van. az is csak félig- meddig. mert Szentendre és Csobánka között osztja meg a fogadóóráit. Jó szimattal valószínűleg éppen ezt a gyenge pontot használták ki azok a helybéli fiatalkorúak, akik bandába tömörülve a minap végigtarolták a csobánkai temetőt. A nem éppen rossz anyagi háttérrel eleresztett vandálok törtek-z áztak, amit értek. A községháza jegyzői asztalán csinos kis halomra való törött lámpaüveg, mécstartó és fémkereszt jelzi, „derekasan” működött a csobánkai ifjúsági brigád. A jegyzőnő. Szabó B. Krisztina igencsak gondterhelten tekinget a bűnjelekre, előtte tekintélyes Vastagságú paksaméta. A papírhalmaz a vétkesek rendőrségi és ifjúságvédelmi jegyzőkönyveiből áll. A községházán nemigen tudnak mit kezdeni ezekkel a fiatalokkal. Mivel az általuk okozott temetői kár nem érte el á bűnvádi eljárás alapjául szolgáló 2000 forintot, a rendőrség visz- szaküldte nekik a papírokat. Nem tennénk szóvá a csobánkai sírrongálást, ha csupán egyszeri esetről lenne szó. Sajnos ebben az évben ez már a harmadik, így társadalmi veszélyesséSóhajtozunk, fanyalgunk, hogy fokozatosan eldurvult a világ körülöttünk. Megszoktuk — talán a tanácsuralom hajbókolásra, kenőpénzre és hiánygazdaságra alapozott filozófiája nyomán —, hogy jogainkat a hivatallal szemben csak veszekedés, hadakozás árán vívhatjuk ki. A kérés, a halk szó hovatovább fehér hollóvá vált az elmúlt évtizedekben. De még a fehér hollók közt is legfehérebb, ha valaki, akinek a hivatal elintézi az ügyesbajos dolgát, veszi a fáradságot, és visszamegy azt megköszönni. Márpedig a legfehérebb holló járt tegnap a solymári községházán, amikor oda beállított a Rózsika utca gét tekintve, már nem mehetünk el mellette közömbösen. Meglepő, hogy a három idei sírrongálásból a második elkövetői nem azonosak.a.mostanival, sőt azokat meg sem csípték. A mostaniakat is csak azért, mert a rendőrség a sarkára állt és lesett rájuk. A három esetből számos tanulság levonható. Az egyik az, hogy a sírrongálás hovatovább társadalmi jelenséggé kezd válni, nem csupán egyetlen helybeli elfajzott banda kiváltsága többé. Sírokat tönkretenni nem a leggusztusosabb dolgok közé tartozik. Még gusztustalanabb az, hogy az előző elkövető csoport nem kalapáccsal, doronggal esett neki a holtak nyughelyének. Az ő fegyverük rafináltabb, finomabb műszer, a csavarhúzó volt, jelezve, az enyveskezű csavarhúzós brigád új magyar üzletágra specializálta magát. A leszerelt fémkeresztek, cizellált figurák és egyéb értékes sírtartozékok igencsak jól fizetnek, ha akad sírkőkészítő, aki csukott szemmel veszi át tőlük a lopott árut. Mit lehet tenni, hogy vége szakadjon a sírrcimibo- lásoknak és .lopásoknak? A jegyzőnő a kérdésre csak tehetetlenül széttárja a kezét. Hogy megerősítsék a helyi rendőrséget, arra emberhiány miatt mostanában nemigen számíthatnak. A mindössze tizenöt helyi telefonvonal se túl biztató szám a bűnüldözés számá3.-ban lakó dr. Gál Csilla kisfiával és férjével, hogy megköszönje a polgármesternek, két hete beköttette náluk és a környéken a vízellátást javító új átereszt. Ez az új vezeték Solymár magasabban fekvő részei — így a Rózsika utca számára is — azt jelenti, ezentúl nincs vízhiány, mint eddig. Dr. Gál Csilla szerint annak- előtte gyakran 48 óráig is hiába csavargatták a vízcsapot, egy csöpp se jött belőle. Mondanom se kell, ez mennyire kényelmetlenné tette az ott lakók életét. A víz ezentúl, ha nem is zubogva, de csendesen folydogálva érkezik az új átereszen Szentendre felől. A Rózsika utcai dr. Gál Csilla ezt jött megköszönni. Talán mégse durvultunk el annyira, mint hisszük? — kk — ra. Igaz, Csobánkán van polgári őrség, de vajon mit kezdhetne az éjszaka leple alatt kalapáccsal operáló elvetemült vasdorongos sírrablókkal vagy az alkoholtól gátlástalanná vált bra- hizó, feketemisére járó tinikkel vagy a szúrni se rest, csavarhúzós profikkal szemben? Néhány hónapja a Belügyminisztérium újból engedélyezte az önkéntes reiidőrség felállítását Magyarországon. Talán, ha a polgári őrség önkéntes rendőri alakulattá vedlene át. ez már megfelelő ellensúly lenne a szabálysértő fiatalkorú sírrablókkal szemben. Csobánka erre törekszik. Egyelőre túl sok gátló tényező akadályozza a ron- gálók megfékezését. Ezek közül csak az egyik, hogy a rendőrség emberhiánnyal küszködik. Legalább akkora akadály, hogy a megcsúszott intézeti vagy gyűjtőintézeti fiatalokat összefogó társadalmi háló gyenge. lyukas, szakadozott. Az erőtlen GYIVI lazán és igen korlátozott mértékben képes megfogni a lejtőn elindult fiatalokat, sokszor még az őrzésükkel — a po- mázi gyűjtőintézet sokat tudna erről mesélni — se képes megbirkózni. A begyűjtött intézeti sokszor már órák múlva lelép, mert gyengén őrzik és visszaszökik a régi helyére, a régi környezetébe, a rossz cimborák közé. K. K. Amikor Pregitzer György, Perbál polgárin‘'sere lemondott tisztségéről, a maga részéről befejezettnek tekintette az ügyet. Nem így a falu lakóinak egy része. Tollat ragadtak, s levelet írtak többek között szerkesztőségünknek is. A nyilvános-ág segítségét kérve üzentek polgármesterüknek: maradjon hivatalában. A levél — leszámítva azt az „apróságot”, hogy a lemondás jogerős, tehát kötelező új választást kiírni — szépséghibája: Szabó Antalné és Baumgártner Dezső nevű állampolgár, mint utóbb tudomásunkra jutott, nem lakik Perbálon. Csütörtök estére demonstrációt hirdettek azok, akik Pregitzer Györgyöt akarják továbbra is polgármesternek. Minden házba eljuttatták azt a felhívást, amiben kifejezik c szándékukat, s kérik a lakótársakat, hogy jöjjenek el tüntetni csütörtökön este a posta elé Pregitzer György mellett. Kevesen gyülekeztek a két transzparens alatt. A többség a túloldalról figyelte az eseményeket. Ötös-hatos csoportokba verődtek az asszonyok és a férfiak. Szinte minden ház előtt ült, állt bámészkodó. És különösebben faggatni sem kellett őket, áradt belőlük a szó, szenvedélyesen: — Rendes ember a polgármester, nekem különben sem volt semmi bajom vele. De ha már egyszer lemondott, most minek jelölteti magát újra? Ez a cirkusz a mi zsebünkre megy! — rep- likázik Bódt Sándorné. — Bólogató Jánosok nem kellenek a testületbe, de ha baja volt a polgármesternek, miért nem hívta össze a falugyűlést? Mi erőszakoltuk ki annak megtartását aláírásgyűjtéssel. Hát majd oda elmegyünk, de mellette nem tüntetünk — helyeselnek a körülötte állók is. — Felbolydult a falu, most boldog-boldogtalan polgármester akar lenni. Pénzért veszik a cédulákat, egyesek csak azért adják oda, hogy teljen belőle italra — mondja Székely Lászlóné. — Ha már így van, mondjon le a testület is! Nem értenek semmihez, nem ismerik a paragrafusokat. Nem történt itt semmi a választások óta, csak a vita, meg a vita volt — vág közbe egy másik aszszony. — Igenis van a jelöltek között valaki, aki alkalmas, majd megválasztjuk őt! A két mankójára támaszkodó férfi bedobja á volt tanácselnök, Kemencei Kálmán nevét, de az asz- szonyok lehurrogják. A tüntetést szervező Bányász Béla azt mondja, hogy a régiek akarnak újból hatalomra jutni, mert revánsra vágynak. Tönkretették a községei, kompromittálták magukat, de nem nyugszanak, ők szervezkednek Pregitzer György ellen. Előre megírt szöveget nyom a kezembe. Többek között az olvasható benne, hogy mondjon le minden olyan képviselő, aki nem a község érdekeit tartja szem előtt, de álljanak ki az emberek a demokráciát képviselő, megbízható, tanult, régi polgármester mellett. Ne válasszák meg a volt tanácselnököt, s mást se a jelöltek közül, mert nem akar a falu diktatúrát. Akar viszont pártoktól független községházát — mint ahogyan azt a transzparens is hirdeti. A tüntetés i észtvevői — harmincan-negyvenen vannak — a művelődési házban hallgatják, miért is mondott le Pregitzer György. Mert nem akart statisztaszerepet vállalni, mert a testület nem azt a jegyzőt választotta meg, akivel ő dolgozni tudott volna, mert nem értették meg, . hogy Perbálon társadalmi megbízatású polgármester elegendő a hivatali munkára. — Végül mégiscsak az a jegyző jön, akit én az első pillanattól fogva alkalmasnak véltem — mondja. — S ha a testület elfogadja, hogy heti 12 órában tanítok a zsámbéki iskolában, s társadalmi megbízatásban látom el a polgármesteri tisztet, elfogadom a jelölést, újra Indulok a választáson augusztus 11-én. Nem akarok • egzisztenciális függőségbe kerülni a testülettel, hiszen az gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ugyanakkor nem tartom etikusnak, hogy a képviselők ingyen dolgoznak, miközben én fölveszem a fizetést, ami a társadalombiztosítási járulékkal együtt évente több mint hatszázezer forint. A tisztcletdíj — társadalmi megbízatás esetén — lényegesen kisebb megterhelést ró a költségvetésünkre, ráadásul oly kevés az iskolai elfoglaltságom, hogy amellett képes vagyok vinni a falu ügyeit. — Miért nem tisztázták ezeket a dolgokat egymás között? Miért nem kérte meg a testületet, hogy azt a jegyzőt válassza meg, akivel tud is együtt dolgozni? — kérdezte az asszony. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. & Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. @ Fogadónap minden hétfőn Illő óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1116. Telefon: 138-1761, 138- 4067. — Nem akartam befolyásolni a képviselőket, nem akartam arcul csapni a demokráciát ... — A lakosság bizalommal választotta meg polgármesterét, s elvártuk volna, hogy ezt a bizalmat mi is élvezzük. Miért nem hívta össze a falugyűlést, miért nem mondta el a problémákat? A Pest Megyei Hírlapból tudtuk meg, hogy lemondott ... És egyáltalán: azok a képviselők, akiket mi ugyancsak bizalommal választottunk, miért nem segítették a polgármestert, miért nem próbálták meg lebeszélni szándékáról? — kérdezték többen is a megjelentek közül. — Ügy látom, mindenért a testületet hibáztatják — szól közbe Stein János képviselő —, pedig többen is kértük a polgármestert, ne mondjon le. Harc, kitartás kell ezen a poszton, ami hiányzik belőle. Pregitzer György (Vimala Károly felvételei) — Biztos, hogy mi is hibáztunk, de igenis, kértük, hogy maradjon, én még az általa kiválasztott jegyzőt is megszavaztam volna, ha szól — állítja Faragó József képviselő. — Az országban több tucat polgármester lemondott, de egy sem jelöltette magát újra — pattant föl helyéről Sándor Tibor, akire többen tettek személyeskedő megjegyzést, lévén, neki is gyűjtöttek ajánlócédulákat. Többeknek is az volt a véleménye, hogy a falu élére tanult ember kell, nem pedig nyolc általánost végzett vagy gyorstalpalón érettségizett személy, s nem is értik, hogy van egyáltalán bátorságuk kiállni. Perbálon még nem volt ily népszerű a polgármesteri poszt. Heten indulnak a megmérettetésben. Az emberek azt mondják, egyesek csak virtusból. Mások meg azért, mert a régi rendszert óhajtják vissza. Annak képviselői, illetve támogatói pedig igen jó eredménnyel gyűrik a lakosságot. — Mi annak idején elértük, hogy rendszerváltozás legyen Perbálon — mondja az egyik képviselő. — Félő, hogy most újra fordul majd a kocka .., Fazekas Eszter Harapják és viszik Nehezebb az aratás a hegyoldalban, a lar.kás domboldalakon Püisvörösvár halárában A közel kétszáz hektáron termelt búzát a Vörösvár Kft. dolgozói aratják, és egyenesen a táti raktárakba szállítják. (Erdő&i Ágnes felvételei) Köszönő rózsák a Rózsika utca 3.-ból Mint a fehér holló
