Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
NAG^COROSI K^Cíiia XXXV. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1991. JÚLIUS 27., SZOMBAT Szocialisták a munkanélküliségről (II.) Alkotmány adta jog» de hol a munkahely? Híresség a láthatáron Világjáró hegedűs Mit tehet az önkormányzat? A kiürült szovjet laktanyák hasznosítására voltak elképzelések, melyek eddig nem valósultak meg az állam „késleltető” politikája miatt. A többi elképzelés is csak terv maradt (áruház, benzinkút stb.). A városban a vállalkozók száma kevés. Tőkeerős és életképes vállalkozók tudnának új munkalehetőségeket teremteni, és adózás szempontjából is fontos lenne'tevékenységük. A problémát az önkormányzat már tárgyalta, de csak tudomásul vette a polgármester okfejtését és a megyei munkaügyi központ ügyintézőjének számadatait, így csak a helyzet megismeréséig jutottak. Az említett törvény több átmeneti lehetőséget is ad. E tekintetben szervező, koordináló feladatai lennének a helyi önkormányzatnak. Átképző tanfolyamok, közmunkaszervezés stb. Ebbe bizonyára be lehetne vonni a város tudományos szervezeteit (MTESZ, TIT) és középiskoláit is. A szocialisták véleménye a munkanélküliségről az, hogy a magyar társadalom számára hosszú évekig az egyik legsúlyosabb gondot jelenti, amelyben a válság valamennyi fő eleme koncentrálódik. Egyelőre a struktúra egyoldalú átalakulása kezdődött meg. A válságba jutott gazdasági szervezetek felszámolása, a munkavállalók tömeges elbocsátása. Elírás Az Utcára kerülnek, s mi lesz velük? című cikkünkben elírás történt. Az írás szerzője az MSZP városi elnöke, és nem ahogyan az a lapban aláírásként szerepelt. Olvasóink elnézését kérjük. muhwrm Július 27-én és 28-án 6 órakor a nagyteremben, 9 órakor a cifrakerti parkmoziban: Moszkai twist (Peresztrojka, óh!). Színes francia filmszatíra. A videotéka ajánlata: Baleset a tengerparton. Színes amerikai film. NAGYKÖRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Ilösök tere 5., II. emelet 30. Q A szerkesztőség vezetője: Ballai Ottó. O Munkatárs: Mik- lay Jenő. • Postacím: Nagykőrös, Pf. 23. 2750. Telefax és telefon: (20) 51308. Telex: 22-5708. • Hirdetésfelvétel: kedd lo-től 12-ig, csütörtök 13-tól 15- ig a szerkesztőségben. 0 Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10-ig várunk. O Szerkesztői ügyelet: szerda 10-től 12 óráig. Már az 1991-es költség- vetés vitája idején is látható volt, hogy a munka- nélküliség akut problémáinak kezelésére 1991-ben szánt összeg messze nem lesz elegendő, a munkanélküli-segély kerete már az év közepére kimerülhet. A szocialisták abból indulnak ki, hogy a magyar alkotmány szerint mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Elfogadhatatlannak tekintik, hogy széles munkavállalói réteg számára tartós élethelyzet legyen a munkanélküliség. -A kormány feladata, hogy olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely biztosítja ennek az alkotmányban foglalt állampolgári jognak minél teljesebb gyakorlati érvényesülését. A munkanélküliséget enyhítheti, ha a magyar gazdaság képes megerősíteni pozícióit a potenciális piacokon. A fejlett országok keresletében meg kell találni azokat a termékeket, amelyekkel tartósan versenyképesek lehetünk. Az együttműködési formák gyökeres átalakításával törekedni kell arra, hogy megőrizzük helyünket a közép-kelet-európai régió piacán. A foglalkoztatási gondok megoldása nem várható csupán a piactól. Az aktív foglalkoztatáspolitika feltételezi állami munkahelyteremtő programok kidolgozását és valóra váltását. Felül kell vizsgálni a munkanélküli-segély rendszerét, emelni kell e segély Imre Balázs őszibarackosáról azt beszélte mindenki, hogy annál szebbet, tökéletesebbet még nem látott. Háromévesek voltak a fák, de legalább ötnek látszottak, s Imre Balázs azt mondta, már tavaly küldött az unokáinak minden fajtából kóstolót. Tíz sor volt, mindegyik másféle, és soronként vagy tizenöt fa. — Ha termőre fordulnak, Balázs lesz a leggazdagabb ember a környékenv — mondták a szomszédok. * — Ügyes ember volt ő mindig, akármihez nyúlt, az pénzt hozott — lódította Kocsis Kis Sándor is, pedig ő ugyancsak értett a gyümölcstermeléshez. Csak Imre Balázs szerénykedett. — tgy sikerült — hajtogatta. Majd amikor nagyon a sarokba szorították, hozzátette. , — Jó mély gödröket ástam. Hanem a tél meg a tavaszi fagyok nem használtak Induló összegét, de az idő függvényében történő fokozatos csökkenés után sem lehet alacsonyabb a mindenkori létminimumnál. Fokozott figyelmet kell fordítani a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésére, azért is, mert demográfiai okokból a következő években számottevően emelkedik - iskolából kilépők száma. Államilag biztosítandó az első munkahelyhez való jog érvényesítése. A szocialisták elfogadhatatlannak tartják, hogy az iskoláikat elvégző fiatalok életútjukat segélyben nem részesülő munkanélküliként kezdjék. Az első munkahely gondját enyhíthetné, há az álláshoz még nem jutott fiatalnak fél évig az állam fizeti a munkabért azon cég részére, amely vállalja a foglalkoztatást. Fél év után a fiatalt vagy véglegesítik, vagy másutt helyezkedik el, avagy legrosszabb esetben — akkor válik munkanélkülivé — csak innentől lennének a munkanélküliségre vonatkozó általános szabályok érvényesek rájuk. A mainál szélesebb körben kell elterjeszteni a részmunkaidős foglalkoztatást. Ehhez azonban a kieső bér kompenzálásaként a dolgozók számára nyújtandó állami támogatásra is szükség van. Az utóbbiak országos problémák és feladatok voltak, de ezeket részben helyileg is lehet és kell értelmezni. Dr. Varga András MSZP városi elnök (Vége) Imre Balázs őszibarackfáinak sem. Sorra kifagytak azok, volt olyan fajta, amelyikből egy sem maradt. A hatalmas területen siralmas volt látni a csupasz ágakat, a levél nélkül meredő galy- lyakat. — No, az idén nem fog meggazdagodni szegény Balázs — mondogatták a tanyasiak. — Az még csak hagy jani Ve jövőre sem — tette hozzá Kocsis Kis Sándor, majd együttérzően folytatta. — Ha csak azt számolom, mibe kerültek a fák, az kész tönkremenés! Valaki megjegyezte. — Pedig a nyugdíja mellé milyen jól jött volna az a kis kiegészítés! — Hát ez az! — dörmög- te Kocsis Kis Sándor. — Ez volt neki az utolsó alkalom az indulásra. Mert most már hova telepít új fákat hetvenévesen? Mindenki bólogatott. Nagykőrös zeneiskolája számos tehetséget bocsátott útjára az utóbbi évtizedek alatt. Némelyek neve közismert a zenei életben, hogy csak Matuz Istvánt vagy Szűcs Zoltánt említsük mint kiemelkedőket. Igaz, hogy nem pátriájukban lettek híressé, de mégiscsak az itteni zenepedagógusok fedezték fel, és segítették őket a művészet útjára. Tehát ők is inkább a nyomukban járó nemzedék elismerésére tarthattak számot, a jelen képviselői általában tartózkodók, karriert csak akkor jósolnak, ha már- már biztosak a dolgában. Szerencsére az akadémikus akadékoskodásától sem kell' annyira tartani, mint mondjuk száz éve, vagy még korábban. Nagy az esély arra, hogy felkarolják a kirívó tehetségeket. Sbentpéteri Ildikónak is a katedráról öntöttek önbizalmat — aminek,hál’ istennek amúgy sincs híjával —, a legmagasabb pontszámmal vették fel a Zeneakadémiára a fiatal hegedűst. Szegedi tanára, a mértékadó véleményű Huszár Lajos szerint arra született, hogy hegedüljön. — Nem volna túl etikiís, ha egy tanár saját tanítványát feltűnően dicsérgeti, hiszen azzal önmagára is gondol. Azt azonban mindenképpen el lehet mondani Ildikóról, hogy technikailag, zeneileg a legjobban felkészült diákom. Mások kijelentéseire hagyat-' Egy jó hónap telt el, t látták, hogy Balázs bácsi ásóval dolgozni kezd az őszibarackosban. — Szedi ki szegény az elszáradt fákat — mondták. Csak akkor álltak meg a kerítés mellett, amikor látták, hogy Imre Balázs nemcsak a fát veszi ki, hanem mindenütt mély gödröt is ás, s trágyát hord bele. Lassan ment a munka, a hetvenéves kar meg derék nem akart már úgy engedelmeskedni, mint régen, de naponta három gödörrel így is elkészült az öreg. Egy hónap elteltével minden kiszáradt fa helyén készen volt az új gödör, melybe nemcsak trágyát hordott, de a kert másik végéből a földet is kicserélte. Kocsis Kis Sándor, aki maga is egyidős volt Imre Balázzsal, egyszer megállt a kerítés mellett. — Hallod-e, koma! Aztán jól meggondoltad? kozva teszem hozzá, az utóbbi két évtizedben Várnagy Lajos óta nem volt Szegeden a hegedűhöz jobban értő muzsikus. A Tisza-parti városban sokat mondó ez a név, ezért is figyelemre méltó, hogy a 70 éves mester is tanítványává fogadta a körösi lányt egy fillér tiszteletdíj nélkül. — Szavakkal elmondani sem lehet, mennyi szeretetteljes segítséget kapok tőle és nem kevésbé feleségétől, Katica nénitől — toldja meg Ildikó. — Mindezt hadd köszönjem meg nekik ez alkalommal is. Korábban ideát Kőrösön Sajtiné Szemerédi Anna — bár ő már nem itt tanít — volt a tanárom, neki is hálás vagyok azért, hogy átjuthattam az akadémia küszöbén. — Gondolom, családi örökség a zenéhez való vonzalom, és tehetség ... — Így lenne logikus, de ebben kivétel vagyok. Édesanyám háztartásbeli, édesapám lakatos, testvérem úgyszintén. Egyikőjük sem zenélt, lehet, hogy valami távoli őstől maradt rám ez a tulajdonság. — Most is állandóan gyakoroltok, szünidei pihenője nincs a zeneiskolásnak? — Nem nagyon van. Most a konzervgyárban dolgozom az uborkavonalon, nagyon kell a pénz. Közben sikerült összehozni egy kis zenei tábort Járvás Ferencné tanárnő és férje segítségével. Két éve alakíImre Balázs éppen derékig állt egy gödörben. — Én jól — felelte. — Mert — tette hozzá Kocsis Kis Sándor — lehet, hogy ezeken a fákon, amiket az ősszel ide teszel, mi már nem látunk termést. Érted-e? Imre Balázs sokáig bök- döste ásójával a földet maga mellett, s csak aztán szólalt meg. — Te, Sándor! Ettél te gyerekkorodban almát? — Mór hogyne ettem volna? — Hát őszibarackot? — Azt is. — S azokat a fákat mind te ültetted? Kocsis Kis Sándor nem felelt. Nem tudott mit felelni. Szégyellte magát. S amikor este otthon a felesége felhozta vacsora végeztével, hogy milyen bolond ember az az Imre Balázs, olyan keményen rászólt, hogy az asszony azt hitte, tán ivott. Pedig az urának tiszta volt a feje. Sosem volt tisztább, mint most. Tóth Tibor totluk a vonósnégyest, az ugyancsak kóros: Sasi Ildikó csellistával, a szegedi Törökgyörgy Magdolna brácsással és a makói Gal- góczi Sándor hegedűssel. Itthoni és külföldi előadásokra készülünk. Megpályáztuk a hollandiai nemzetközi ifjúsági zenekari részvételt. Korábban is voltunk már külföldön, Francia-, Német- és Lengyelországban. Ezek mind nagyon értékes utak voltak, a zenekari játékok során nagyon sokat tanulhat, aki most ismerkedik a zeneművészettel. — További tervek? — Mi lehetne egyelőre más, mint becsülettel megszolgálni a sikeres felvételit. M. J. Bajor Imre a „friss hús” A kft. rövidítést (fogalmat) Magyarországon egy zenekar kapcsán hallottuk először. De a humorban sem váratott magára: megalakult a Rádiókabaré Kit. Az alapító tagok hatan vannak, s mind régóta művelik a műfajt: Szilágyi János, Horváth Zoltán, Fábry Sándor, Megyesi Gusztáv, Déri János és a kft. ügyvezetője, Farkasházy Tivadar. A bevezető után el kellene mondani azt, hogy mit csinál ez a társaság: semmit. Illetve valamit mégis: ülnek egy órán át egymással szemben, cigarettás- kávés környezetben, és a dolguk csupán annyi, hogy lazák legyenek, egy felvetett témáról beszéljenek, s arról poénokat, történeteket mondjanak el. Egyáltalán, példát mutatnak a levert társadalomnak a lazaságra. Bővebbet Farkasházy Tivadar árul el a kft. tevékenységéről. — Vannak rögeszméink, ezek törzsasztalnál, törzsstúdióban fogant ötletek. Például mindig Szilágyi János vetette fel: Gyerekele, ki mit csinálna kétszázmillióval? Ilyenkor szoktuk lehurrogni egymást: Ugyan öreg, ez már ötödször jön elő ugyanitt, de mindig előkerül. Van, amikor a csapat tagjai unják egymást, üres tekintetekkel meredünk egymásra, ilyenkor veszünk fel magunk közé „friss húst”, egy új embert, aki emeli a hangulatot. Közéjük tartozott Kondor Katalin, Verebes István. A jelenlegi ügyeletes Bajor Imre. Nehéz helytállniuk. — Hogyan készülnek egy műsorra? — Mint a kft. ügyvezetője, közlöm velük telefonon, hogy milyen témában készüljenek. Megesett, hogy készültek, ott álltak, sorakoztak az asztalon a cetlik, rajta a történetek, viccek, poénok. De sajnos csak úgy juthatnak szóhoz, ha egymás szavába vágnak, és ilyenkor a csattanót fűrészelik le, és oda a gondosan előkészített történet. — Ilyen jellegű műsort meg szoktak vágni? — Ez a műsor épp attól jó, hogy nincs megvágva, és így követhető, érthető a fordulatosság, a feszültség. Nekem azóta tetszik, mióta nem bizonyítgatjuk az intelligenst. Mindig egy előre megbeszélt témával kezdünk, de aztán elkalandozunk. J. Zs. U^ineL terem ?
