Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
Senkihez sem hasonlított, de másokat hozzá mértek Zöld társadalmi tanács alakul? Védelmet vár Nézegetem a Talpalatnyi föld fotóit. Szinte mindegyiken Szirtes Adám. Góz Jóska áléit asszonyát tartja a karjában. Ügy emeli fel, mint a pelyhet, testtartásán egyáltalán nem látni, hogy terhet ölel magához. Az erő, a magabiztosság, az elszántság, a közös sors vállalásának mozdulata ez. Két esztendővel ezelőtt hunyt cl a Tá- piósápon született Szirtes Ádáin. Szülőhelyét ma már hiába keressük a térképen: 1970-ben Tápiósáp és Tápiósüiy egyesüléséből alakult meg Sülysáp. Szirtes Ádám temetésén igen sok tá- piómenii ember is részt vett ... A művész mindig büszkén emlékezett arra, honnan indult el a világot jelentő deszkára, a filmvászonra. Ezzel az írásunkkal halálának évfordulóján rá emlékezünk. Aztán itt a másik felvétel. Ezen a hős mosolyog. Felfelé néz, az égre, talán a napba. Haját szétborzolja a szél, bal keze az éltető földre támaszkodik: könnyed és derűs. De lehetne sorolni tovább az emlékalbum lapjain megelevenedő helyzeteket. Szirtes Ádám filmszínészi teljesítményének a fotókon is tükröződő — vagy legalábbis felsejlö — összetevőit: mindegyik szituációban természetes, hiteles és őszinte. Olyan, mintha nem is játszana. Góz Jóska és Szirtes Ádám voltaképpen egy személy. .ilyesmi — egy csapásra normát teremtett. Őt még nem lehetett senki máshoz hasonlítani, de másokat már hozzá hasonlítottak. Azt hihetnénk, hogy a zajos mennybemenetel sima és gyors színészi karriert ígért a film bemutatását és fogadtatását követően. Nem igy alakult Szirtes Adám sorsa. Fennmaradt ugyan bizonyos magaslatokon, megfelelő feladatok jutottak számára, de a rakétaszerű indulás után csak élete végén volt képes újabb csúcsokra érni. Aki csak kicsit is jártas a filmtörténetben és ismeri a társadalmi erőteret, tudja: Szirtes Ádá- mot ezért a megtorpanásért egyáltalán nem lehet hibáztatni. Mert hiszen mire van szükség ahhoz, hogy egy istenáldotta tehetség kibontakozzék? Megfelelő alkotói légkörre, rangos feladatokra, maximális bizalomra, jó vezetőkre, megfelelő partnerekre. Egyik-másik feltétel adott volt, ám a filmekkel szemben támasztott követelmények a színész fantáziáját is gúzsba kötik. Szirtes Adám csak a halála előtt részesült az egész pályájának szóló elismerésben, a Kossuth-dijban. D. A. a műemléki környezet Tájvédelmi körök találkozójára kerül sor július 27—28-án a Zsámbéki szombatok zárórendezvényeként. A hazánkban tevékenykedő zöldkörök, természetvédelmi szervezetek, környezetvédelmi csoportok küldötteit várják e hét végére. Többek között Győrből, Egerből, Mosonmagyaróvárról, Kaposvárról, Budapestről, Debrecenből jelezték a részvételüket, összesen huszonöt csoport képviselteti magát az országos konferencián. » — Azért tartjuk most szombaton és vasárnap, mert időközben befejezte munkáját az egyhetes ökológiai tábor — tájékoztat Fésű József, a Zsámbéki- medence Tájvédő Egyesület elnöke. — A keszthelyi Eanrrón Agrártudományi Egyetem ökológusai jöttek el hozzánk, és a medence római kori és középkori régészeti lelőhelyeinek természeti környezetét vizsgáltuk közösen. Ezek mind olyan területek, amelyeken eddig nem biztosítottak védettséget ezen értékek számára. Ide tartozik néldául: Bia-Torbágy, Zsámbék, Páty, Tök, Perbál, Budaje- nő, Telki, Tinnye, s — bár már nem Pest megye, de a földrajzi egység része — Eiyek és Mány. A konferencián beszélni kívánunk arról, hogy Magyarországon jó lehetőség kínálkozik a régészeti lelőhelyek természeti értékeinek együttes védelmére. Hiszen ezek fölött és mellett löszpuszia- gyep, növénytársulás, dolomitsziklagyep és víz- parti-vízi élővilág találha- to. El Miért vált sürgőssé a védelem? — Ezeket az ökológiai értékeket súlyosan károsította a mezőgazdaság és a korábbi községi vezetés nemtörődömsége. Például a tinnyei-söregi kőbánya — illegális — szemétgyűjtő; a török hódoltság alatt kipusztult Kozár falu helyét a zsámbéki tsz egyre jobban „elszántotta”. A patakok mentén és a forrásokhoz csatlakozó lelőhelyeken a téeszek, állami gazdaságok — a vízügyesekkel karöltve — irtották a vízparti növényzetet és értékes régészeti lelőhelyeket dúltak föl. Példa erre a római kori castrum a tölci Békáspataknál. Az ökológiai tábor résztvevői — többnyire botanikusok, ökológusok — felmeréseket végeztek ezeken a területeken. Tapasztalataikat az egyik táborvezető, dr. Ozvald István zsámbéki állatorvos fogja összegezni az országos konferencián. A részletes szakmai jelentést a pannonosok augusztus végére készítik el. Tevékenységük nemcsak aprólékosan gondos volt, hanem még térképet is rajzolnak vizsgált területükről. U Mi i célja a tájvédő körök országos konferenciájának? — Mi tájékoztatót tartunk az egyesületi tevékenységről. Az alakulás 88- ban volt, 37 taggal kezdtünk, most vagyunk 83-an, közülünk 31-en szakértők. Igen fontosnak látjuk a park- és kertépítő mérnökök szakmai jelenlétet. Gerzanics Annamária . a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetője beszél arról, mit jelent a tájvédelem. tájrendezés. Vasárnap pedig a zöldkőiről: tartanak eszmecserét a mozgalom helyzetéről és szerepéről. Ötleteket adunk és várunk! Hagycmányfolytató lesz e rendezvény. A tavalyi tatai találkozó után, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezett — az idén már megtettük a következő lépést. Tavasszal a tiszafüredi találkozó is eredményes volt. Azért vállalkoztunk most mi a házigazda szerepére. mert szeretnénk felhívni a figyelmet hazai viszonylatban ritlta természeti értékeinkre. Továbbfejlesztési lehetőséget látunk abban, hogy kialakul és elmélyül a zöldszervezetek és a KTM közötti spontán párbeszéd, esetleg valamifajta zöldtársadalmi érdekegyeztető tanács alakul. Vennes Aranka Lassú pusztulás után egyszer még kivirágzik A jellem és a típus szerencsésen esett egybe, mert Szirtes egész alkatában, külső megjelenésében, sőt temperamentumában is egy Góz Jóskához hasonló egyéniség élt. Ez a temperamentum végletesen ellentétes pólusok különös ötvözetét mutatta, hisz a történet során Góz Jóska egyszerre szenvedélyes és lefojtott indulaté. egyszerre nyugtalan, türelmetlenül kereső és konok, néhol viszont a nehézkességig menően türelmes, elszánt. Az egyszerűséget meg kell tervezni ahhoz, hogy valaki a filmvásznon ilyen várbeli profi módjára mozogjon. Az átélt események légiójából szükséges merítenie. s a személyes megfigyeléseket, a belső tapasztalatokat az adott karakterben „elbújtatnia”. Ügy érzi a néző, hogy a Talpalatnyi föld Gőz Jóskája meghatározott elrendező elvek alapján építette fel a figurát. Esztétikai mércéje roppant egyszerű lehetett, mert ne feledjük: a filmmel debütáló színész jóformán előis- kola nélkül került a számára szokatlan világba. Körülbelül így hangozhatott a mérce: minden legyen olyan, mint az életben. A szelíd megalázkodás éppúgy, mint a dühödt kifaka- dár.,' az érzelmi mélység vagy a lendületes munkatempó. A. Talpalatnyi föld kritikusai kivétel nélkül felsőfokban írtak Szirtes Adómról, akit nem is annyira szerepjátszónak. mint inlcább jelenségnek tartottak. Szirtes, akit megjelenése, tehetsége, 'alkata, érdeklődése egyenesen predesztinált erre a szerepkörre, a Talpalatnyi földdel — ritka az i Az M3-as autópálya mentén a fővárostól huszonegy- néhány kilométernyire áil hazánk legnagyobb barokk kastélya, a gödöllői Grassal- kovich-palota. Az egykoron magyar „VersaUles”-ként számon tartott épületegyüttes a XVIII. század közepén épült, Mayerhoffer András neves építőmester és -tervező munkájaként. A művészettörténeti szakirodalomban úgynevezett gödöllői stílusként számon tartott, a környék világi építészetére nagy .hatást gyakorolt kastély a barokk főúri életmód reprezentatív tükrözője, lakosztályai mellett fennmaradtak istállói, lovardája, díszesen festett színházterme, mely az első magyar kőszínház volt, és némi átalakítással narancsháza is. A köznemesi sorból Mária Terézia belső titkos tanácsosává, gróffá, majd utódaiban herceggé emelkedett Grassalkovich Antal udvarhű főúr volt. Érdemeinek elismeréseképpen 1751-ben meglátogatta őt Gödöllőn a királynő, néhány napos vendégeskedésének emléke a vörösmárvány burkolatú, gazdagon stukkózott Mária Terézia-szoba. A barokk időszak fénykora a XIX. század elejével ért véget, majd a harmadik Grassalkovich-sarj halálával a családnak is magva szakadt 1841-ben. Mostoha sorsot hozó évtizedek jöttek, mígnem a kiegyezés örömünnepén a kastély és az uradalom vásárlás útján Icoronabirtokliá lett. Ekkor a magyar parlament királyi nyaralóként ajánlotta föl Gödöllőt Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak, akik boldogan fogadták el „hű magyarjaik” ajándékát. Üjabb fénykor köszöntött a palotára, a rendszeresen itt pihenő Habsburg család vendégei Európa koronás fői, arisztokratái voltak. Protokolláris ünnepségek, sportversenyek kerültek Gödöllőre, a környék erdői pedig vadászatok kutyaugatásaitól voltak hangosak. Csendesebb lett a kastély béli élet Erzsébet királyné halálától (1S98). Ezután az idős uralkodó már csak ritkán kereste föl a korábbi víg napok helyszínét. Habsburgok utoljára 1918 őszén jártak Gödöllőn: IV. Károly és családja innen indulva hagyta el az országot a monarchia összeomlásakor. A két világháború között Horthy Miklós kormányzói rezidenciája volt a kastély, 1945 után pedig — mint sok-sok építészeti értékünkre — a lassú pusztulás várt. Szovjet és magyar egységek, szükséglakások és szociális otthon ... csupa olyan intézmény telepedett meg a több évszázados falak között, amelyek idegenségiik- ből fakadóan csak rontottak az épület állagán. A szomorú évtizedek után a 89-as évek közepétől némi javulás következett: az állami büdzséből folyamatosan biztosított összegek legalább a legégetőbb karbantartási munkákra nyújtottak fedezetet. Megkezdődött és ma is tart a kastély kiürítése, a kezelői jog gyakorlója pedig az Országos Műemléki Felügyelőség lett. Nem kis mértékben Gödöllő városának nyomására. még az exkormány, Németh Miklós kabinetje rendelkezett arról, hogy készüljön el a kastély hosszú távú hasznosítási programja, ennek első számú felelőseként magát a várost jelölte meg. (A program elkészült, jelenleg a kormányzat asztalán van.) Bár a kastély még csak itt-Qtt mutatja régi arcát, Gödöllő elérte, hogy — korlátozottan ugyan —, de a szélesebb közönség előtt már ma is megnyílhasson a barokk műemlék. Az egykori Erzsébet királyné lakosztály néhány termében a Gödöllői Városi Múzeum rendezett időszaki kiállítást, amelyen fölvillantják a kastély történetét és érdekes kuriózumként bemutatják a kastélyban jelenleg is folyó művészettörténeti kutatás eredményeit, módszereit is. A hétvégi napokon 10—18 óra között nyitva tartó kiállítás mellett múzeológus vezetésével kastélyséták indulnak, 10, 12 és 15 órakor, melynek keretében a központi lakosztályok, belső udvar, lovarda és istállók megtekintésére is lehetőség nyílik. A városi múzeum szervezett csoportokat is fogad, de kizárólag pénteki napokra — hétköznap ugyanis folynak a helyreállító munkák —, ekkor azonban igény szerinti időpontban. Érdemes tehát Gödöllőt egy hétvégi kiránduláson felkeresni. S aki rászán erre egy napot, a kastély meg(Győri András felvétele) tekintése után még elsétálhat az Erzsébet-királyné- emlékparkba, a múzeum kiállításaira, vagy éppen Besnyöre, ahol ismét kapucinus barátokkal találkozik a több mint kétszáz éves kegytemplomban. Varga Kálmán
