Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-03 / 154. szám

XXXIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1991. JÚLIUS 3.. SZERDA Dolgos vakáció (I.) Ez az ÉKSZER hasznos is Járdahadműveíet Száraz lábba! Aki Vecsés járdáinak állapotát az ófalutól a Hal­mi-telepig, az András-telep- töl a Felső-telepig ismerte, bizonyára feltűnt neki, hogy több utcában sok változás látható. Minden részre­hajlás nélkül megállapít­ható. hogy az utóbbi hó­napokban több járda épült a vecsési településrésze­ken, mint a jelenlegi ön- kormányzat tevékenységét megelőző 5-10 évben együtt. Nem várt az önkormány­zat semmilyen dicsőítést. Tette a dolgát. Tudom, hogyne tudnám, hogy az önkormányzat ve­zetését mégis sokszor el­marasztalták, sőt eléggé el nem ítélhetően még dur­vább eset is előfordult. Saj­nos a korábbi tanácsi ve­zetés olykor szándékosan megosztotta a településré­szeket. Sőt, az egyensúly- talan fejlesztéssel kifeje­zetten egymásra is uszí­totta őket. A jelenlegi jár­Nyulas Mária tanárnő az úgynevezett floppylemez „jó tulajdonságait” ismerteti a lányokkal ^ (Frühwirth Mihály felvétele) Aki azt gondolja, hogy kitört a vakáció minden diák számára, az nagyon téved. A monori József Attila Gimnázium és Szak- középiskola egyik első eme­leti osztálytermében pél­dául csinos lányok dol­goznak csendben, szorgal­masan az IBM szövegszer­kesztő gépeken. — Inkább lassabban, csak magadtól csináld — hangzik Nyúlás Mária ta­nárnő intelme az egyik kislányhoz. A közgazdasá­gi szakközépiskola II1/E osztályának tanulói tölte­nek itt egy hetet szakmai gyakorlaton. Egy hétig a szövegszerkesztő gépeken A Pyrostop Kft, a tűzbiztonsági szaküzletébe azonnal felvess műszaki ismereteket szerzett üzletvezető­helyettest, valamint jó megjelenésű, szorgalmas takarítónőt jelentkezni lehet személyesen, önéletrajzzal, a kft. vezetőjénél, cím: Üllő, Pesti út 198-200. 2225. MONORI HÍRLAP Honor, Kossuth u. TI. • A szerkesztőség vezetője: Vercszki János. 9 Munka­társak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. 9 Postacím: Monor, PL 51. 2201. Tele­fon: 157. % Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől ' péntekig 8-től 11-ig. dolgoznak a különféle programokon, két hetet pe­dig a különböző munkahe­lyeken — a polgármesteri hivatalban, a monori Mag Kft.-nél, a városi bírósá­gon és másutt. Szlabonyi Gáborné gyors- és gépírótanárnő: — Korábban a II. és III. év végén kellett kötelező nyári szakmai gyakorlaton részt venniük két hétig. Az 1989/90-es évben változott a rendszer, csak egyszer kell menniük gyakorlatra, mégpedig a III. év befeje­zése után, de három hétre. Ebből két hetet intézmé­nyeknél, vállalatoknál, pénzintézeteknél, egy he­tet pedig az iskolában, a számítástechnikai terem­ben töltenek a lányok. Tanmenet szerint dolgoz­nak. A gyakorlaton vég­zett munkájukért szerény díjazásban is részesülnek. Munkanaplót kell vezet­niük a végzett feladatokról. Az idén először bekerül a bizonyítványba: „A 30 órás szövegszerkesztői foglalko­záson részt vett” beírás is. Bölcső Gusztáv, a III/E osztályfőnöke minden mun­kahelyen meglátogatja „lá­nyait”, hiszen számára sem közömbös, mennyire elégedettek munkájukkal. — Egyébként középisko­lánk tanulói az elmúlt években kiemelkedő ered­ményeket produkáltak a körzeti, országos, sőt nem­zetközi versenyeken is. Czabai Erika — most szin­tén nálunk tanít — pél­dául a 16. lett a két évvel ezelőtti drezdai világbaj­nokságon. Az idén is sze­retett volna részt venni a championtornán, de a brüsz- szeli részvétel 50 ezer fo­rintba került volna, s tá­mogatók hiányában meg­hiúsult ez az utazása. Pe­dig Erika megérdemelte volna, hogy eljusson Bel­giumba ... Nyúlás Mária tavaly ke­rült a gimnáziumba — ha­marosan kézhez kapja köz­gazdásztanári diplomáját. — Nagyon szorgalmasak a lányok, az úgynevezett EKSZER-programot sajátít­ják el. Ez magyarul any- nyit jelent, hogy „ékezetes szövegszerkesztő program”. Ennek a programnak tíz karaktere van, mindegyik­be „belekóstolhat” min­denki. A munkahelyeken egyre gyakrabban alkal­mazzák a számítógépeket, következésképp jó dolog, hogy ezeken is dolgozhat­nak, gyakorolhatnak a lá­nyok. Gér József (Folytatjuk.) Holnap megírjuk... 1.. hogy a monori gim­názium egyik eminens diákja dinnycárusításMi] segíti nyáron a családi költségvetést. ... hogy megtörtént a monori maggyárkert hi­vatalos keresztelője. ... hogy hogyan emlé­keznek meg Gyomron a hét végén II. Rákóczi Fe­renc Mánya-réti beszé­déről? ... hogy az idén 10. al­kalommal rendezték meg a körzeti gyermek alko­tótábort Mendén. Leen­dő utódaink az ifjú új­ságírók beszámolnak a tábor mindennapjairól, ízelítőt adnak az ottani hangulatból. daépítést úgy ítélem meg, részrehajlás nélkül tör­tént. S amit feltétlen po­zitívumként kell elismer­ni, ezúttal elegendő cement is került a betonba. Ennek pedig az az előnye is meg­lesz, hogy jövőre nem kell újra, ugyanott betonozni a járdát, apasztva ezzel az ön- kormányzat — és a lakosság — amúgy is szűkös anyagi lehetőségeit. Ad majd elegendő ten­nivalót amúgy is a tele­fon- és gázvezeték nyo­mán megsüllyedő járdák felújítása, vagy egyebek között a Sallai utcában a lényegesen nagyobb köz­úti forgalom nyomán meg­jelent gödrök elintézése. Tudom, sőt biztos va­gyok benne, hogy most is vannak, lesznek vecsésiek, akik elégedetlenkednek. Az azonban tény, ha a vasúti víztorony és a Sallai utca között, ha akár csak kővel, sóderral is felszórnák az utat, vagy ott is járda épül­ne, bejárók ezrei közelít­hetnék meg sár nélkül az állomást a sötét, őszi, téli hajnalokon, estéken is. Orosz Károly Csütörtökön Önkormányzati ülés Július 4-én, 14 órai kez­dettel tartja soron követ­kező ülését Monor ön- kormányzati képviselő-tes- tülete, szokás szerint a pol­gármesteri hivatal tanács­kozótermében. Az ülés na­pirendjei: beszámoló az önkormányzati képviselő- testület által hozott ha­tározatok végrehajtásáról; az önkormányzat és szer­vei feladat-, hatáskör és hatósági jogkörének sza­bályozása; a helyi iparűzé­si adó bevezetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása. Sipos István képviselő, a megyei közgyűlés tagja tájékoztatót ad a közgyű­lésben végzett tevékeny­ségről. Végleges döntés, várható az utcanév-változ­tatások első üteméről. Ér­tékelésre kerül a szociális ellátás pénzügyi finanszí­rozása, s javaslat hangzik el a versenyeztetési köte­lezettség kiterjesztésére. Bizottsági indítványra három előterjesztést tár­gyalnak, végezetül a pol­gármesteri tájékoztatóra és interpellációkra kerül sor. ,. _ .... J Levelesládánkból Pósa Lajos-kert Kulturális ajánlatok Gombán az autós kert­moziban szerdán 21 órá­tól : Táncőrület (színes, amerikai zenés vígjáték). Gyomron a kertmoziban 21-től: Bizánci tűz (színes, szinkronizált amerikai vígjáték). üllőn 18-tól a polgári kör összejövetele. Ünnepi alkalomra gyűl­tek össze június 30-án öreg- és kiscserkészek a Luxem­burg utca maggyárkertnek nevezett részén. Reggel 9 órakor sátorverés volt. A délelőtti órákban másfél órás akadályversenyt ren­deztek. Mivel ez döntetle­nül végződött, délután meg­ismételték. A zsűri értéke­lése után a Szent Gellért- csapat lett az első, 2 és fél ponttal előzte meg a Pósa Lajos-csapatot. Versenyben voltak a felnőttek is. Itt az első Perez József lett, má­sodik Haness László, har­madik Galambos János. Ebédfőzás is volt. Ügy is lehet mondani, hogy ez az ünnep kettős ünnepe volt a telepnek. A Luxemburg ut­ca 4-es számú ház 84 évvel ezelőtt elsőnek épült ezen a területen. Az ünnepség helyszínét 74 évvel ezelőtt nádasnak vagy turjánnak nevezték. Galambos József elmondta: gyermekkoruk­ban olyan víz volt, hogy nyáron fürödtek benne, té­len korcsolyáztak rajta. Szorgosan dolgozlak á szülők is. Este 7 órakor gyújtották meg a tábor­tüzet. Régi szép cserkész­dalokat énekeltek. Studencz János tangóharmonikázott. Érdemes volt megnézni Czrenek Dezső féltve őr­zött emlékeit, a régi cser­készcsapatról. Minden egyes kirándulóhelyről megvan a pecsét a naplójában, bár­merre jártak áz országban. E mozgalom a telep jel­legzetességére válhat. Re­mélik, hogy egyre több kis­gyermek áll majd be a cserkészcsapatba. A tábor­tűznél Kun Pál a Szent Gellért-csapat vezetője be­szélt a cserkészmozgalom múltjáról, majd ünnepélyes névadó következett: a tá­bortűznél kapta meg az ün­nepség helyszíne a Pósa Lajos-kert nevet. Többen voltak a vendégek közölt, akik a második világhábo­rú idején fogságban voltak a Szovjetunióban. Olasz Józsefné Monor MeRdén Cipővásár Július 4-én, csütörtökön egész napos kedvezményes cipővásárt tartanak a men- dei,Petőfi Sándor Művelő­dési Házban, amelyre vár­ják a helybelieket és kör­nyékbelieket. Régi szakma reneszánsza? Vissza a kaptafákhoz Cipőboltok kirakatait né­zegetvén alig hiszek a sze­memnek, kétezernél kez­dődnek a cipők, de a leg­több „valamirevaló” láb­beli 3-4 ezer forint körüli áron kapható. Még jó, hogy az ilyen-olyan hibákkal ko­rábban kiselejtezett lábbe­lijeimet nem dobtam el — csak legyen egy mesterem­ber, aki kijavítja azokat. — Vidd a Szűcsi Bandi bácsihoz, őrá számíthatsz. Gyorsan, jól dolgozik — tanácsolja ismerősöm. A két pár beteg lábbelit szemrevételezi, forgatja a mesterember. — Jó, rendben van. Hol­nap jöhet értük ... Sülysáp, Hámán Kató utca 13. szám. Egyszerű, öreg falusi ház. Itt él és dolgo­zik a 78. évében járó idős cipész mesterember, Szűcsi András. — Hatan voltunk testvé­rek, mint legidősebb gye­rek 1926-ban kerültem ci­pészinasnak, helyben ta­nulva a mesterséget... — S miért éppen a ci­pészszakma mellett dön­tött? — Mondjam azt, hogy véletlenszerűen ? ... Megle- tősen vékony, satnya fiú voltam „suszternak talán jó lesz" — igy a környeze­tem, s végül is e szakmát választva kerültem itt Süly- ben, a jól ismert Bugyi ci­pészdinasztia egyik mestere mellé inasnak. — Nehéz idők jártak az Idő tájt is, a 30-as években Űriban, Nagykátán, Mono- ron, Öcsén dolgoztam se­gédként, öt évet pedig Gyömrön töltöttem el egy cipész mesterember mel­lett ... 1937-ben kerültem ide a mostani lakóhelyül is szolgáló portára, s azóta itt lakom, gyakorolom az ipart... Fiatal asszony lép be a műhelyként használt ki­csiny konyhai részbe. — Bandi bácsi, a téli csizmát kellene megjavíta­ná mielőtt elraknám még. Aztán itt ez a táska, a gye­reké ... elszakadt. — Jó, meglesz! — így a mesterember. Én közben körbenézek, javításra váró, vagy éppen elkészült lábbelik itt is, ott is ... Varrógép, a munká­hoz szükséges öreg eszkö­zök, kellékek sokasága mindenfelé. — ... no, hol is hagytuk abba a beszélgetést? ... Igen, a frontról hazatérve 1945-ben egy tehénke árá­ból vettem e varrógépet, rendeztem be e kicsiny mű­helyrészt. Valójában azóta dolgozom itt. Korábban új cipők, csizmák készítése mellett is mindvégig vál­laltam a lábbelik javítását. Az ötvenes években a he­lyi ktsz-ben is dolgoztam. — Mostanság van mun­kája? — Van, nem panaszkod­hatom. Szeretem a mester­séget. A lábbelik javítása mellett ott a porta, a kert, a darabka szőlő ... Az udvar végi kertbe kí­sér, a szépen művelt kertet mutatja: — Csupán a cipészségből régen sem tudtam volna megélni. A kert, a jószág mindig kellett. — És az egészség? — kérdezem.- S bár közel a nyolcvanhoz, magas terme­te, egyenes tartása, jókedé- lyű természete, pajzán vic­cei ugyancsak rácáfolnak az életkorra. Szinte fölösle­gessé téve a kérdést. — Bajaim éppenséggel nekem is vannak, csak hát nem figyelek rájuk. Dolgo-. zom. Visszatérve a műhelybe, poharakat vesz elő a mes­ter. — Nem sértem meg talán — fordul felém —, megkí­nálhatom egy pohárka sa­ját termésű borral? ... Köszönettel elfogadva a kedves invitálást, koccin­tunk: — Egészségére! — mon­dom. S elköszönve utánam szól még: — Aztán ne feledje, hol­nap jöhet a cipőkért! Jaadó István

Next

/
Thumbnails
Contents