Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-25 / 173. szám
Botrányok a milliók körül Fortuna, te céda! Több hónapos vita — sorozatos igazítások, alkuk — után a magyar Országgyűlés végre elfogadta a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényt. A téma hűen kapcsolódik a mai magyar társadalom mindennapjaihoz: a szerencse szerepe ugyanis sohasem értékelődött föl annyira, mint éppen napjainkban. Ki ne emlékezne a Közelmúlt minden képzeletet felülmúló lottólázára? A hetente duzzadó tízmilliók megnyerésének mégoly halvány reménye is milliók fantáziáját gyújtotta lángra, s talán egyedül a játék szervezőit nem ihlette a megszokottnál több találékonyságra. Pedig most, amikor már az állami szerencsejáték szervezői is részvénytársasági formában működnek, elvárható volna, hogy a világ minden táján profi módon megszervezett és lebonyolított lottójátékban részt vevők ne csak több pénzért, hanem ennek megfelelően tökéletes biztonsággal játszhassanak. Befizetett pénzüknek a nyereményalapba kerülő hányada és a fel sem vett nyeremények sorsa felől pedig — ha nem is dönthetnek — legalább pontos információik legyenek. Most ugyanis az a helyzet, hogy a befizetett forintokból méltánytalanul nagymérvű elvonásokon túl még azzal is büszkélkedik a sorsát nem éppen a szerencsében kötő részvény- társaság, hogy évente jelentős összeggel támogatja a sportot. Csak éppen nem saját nyereségéből, amiből jutna is, maradna is, hanem a nyereményalapból — azaz a fogadók pénzéből. Ha az általuk szervezett játékhoz sem elég az a szerencse, hogy helyesen tippeltünk a számokra, totómérkőzések eredményeire, hanem még azt a veszélyt is szerencsésen ki kell kerülnünk, hogy szállítás közben lába kél befizetett — esetleg nyertes — szelvényünknek, akkor nincs mit csodálkozni más, forgalomba került szerencsejátékok amatörizmusán. Botrányok soráról szerezhettünk tudomást a különféle — vitatható törvényességgel, legalábbis kellő engedélyek nélkül —* árusított sorsjegyek kapcsán. Vannak szerencsejátékok, amelyeket úgy hirdetnek meg, hogy a fogadóközönség részéről nincs mód annak a mérlegelésére: a bevétel és a kifizetett össznyeremény miként aránylik egymáshoz. Magyarán: nem tudni, hány szelvény kerül forgalomba, azt pedig még kevésbé, hogy ha nyilvánosságra is hoznák ezt az adatot, valódiságát hogyan és ki ellenőrizné? Hány nyerő szelvény van — és milyen értékkel — például (hogy a Szerencsejáték Rt.« nél maradj unk) a borítékos sorsjegyek egy-egy, nem tudni, milyen hosszú szériájában? Milyen meggondolásból nevezi ki nyerőnek az Express Money, és sportos utódja azt a vásárlót, aki csupán a pénzét kapja vissza az alumíniumréteg lekaparása után? Csak nem azért titulálják így, mert másként nem reklámozhatnák e játékot úgy, hogy „minden hatodik nyer?" Vagy itt a legfrissebb botrány, a Mázli-sorsjegyek sztorija. A bizományos-árusok hibája miatt úgy döntött a kibocsátó, hogy nem lesznek nyeremények, inkább visszafizeti az eladott szelvények árát. Ígérete szerint kamatostul, de vajon hogyan ví- szonylik majd a kamat az OTP személyi kölcsönök 36 százalékos sápjához? Lehet, hogy megéri egy-egy újsütetű vállalkozónak majd — e példa analógiájára — sorsjegyet kibocsátani, aztán fél év múlva pardont mondani a megtévesztett nyerni vágyóknak? Bízunk — hiszen bíznunk kell — a törvényalkotókban, s azokban, akiknek a szerencsejáték-törvény rendelkezéseinek betartása, s az ellenőrzés a feladatuk. Lesz munkájuk bőven, hiszen amíg az embert súlyos tragédia nem érinti, a váratlan gazdagságot tartja a legnagyobb szerencsének. S bíznunk kell a „toronyőrben" azért is, mert ma már a sorsjáték mindennapjaink szerves tartozéka lett. Gondoljunk csak az ugyancsak hosszú vitát követően frissen elfogadott kárpótlási törvény egyik passzusára. Amely szerint a kárpótlási jegyek bizonyos sorozatai féléves időtartamra kivonhatok a forgalomból. Hogy melyek, azokat a törvény maga is a szerencsére bízza, azzal a szándékkal, hogy elkerülhető legyen bármiféle szubjektív szempont a sorsolás szeszélyének érvényesülése helyett. Akihez kegyes lesz Fortuna, az Zrínyi Miklóssal együtt mondhatja: „Sors bona, nihil aliud”, vagyis csak jó szerencse kell, semmi más — a boldoguláshoz. De mi lesz a többiekkel? Schöffer Jenő Munkatársakat keresünk: szövőt, felvetőt, rámarakót, villanyszerelőt, lakatost, varrónőt, valamint női betanított munkást A legtöbb helyen teljesítménybérezés van. A három műszakos munkarendben, az étkezési hozzájárulással elérhető havi fizetések: Amennyiben szüksége^ munkásszállást vagy albérleti hozzájárulást (1000 Ft/hónap) fizetünk. SZÖVŐ 16 500-18 500 Ft felvető 14 500-16 500 Ft rámarakó 13 500-15 200 Ft varrónő 14 000-16 000 Ft villanyszerelő 17 000-19 000 Ft lakatos 17 500-19 500 Ft betanított munkás 13 500-15 200 Ft Családiház-jellegű vállalati üdülőnkben üdülési lehetőség van. A bérek 40%-os délutáni és 85%-os éjszakaiműszak-pótlékot, ledolgozott naponként 100 Ft étkezési hozzájárulást tartalmaznak. Kender-Juta és Politextil munkaügyi osztály Budapest XIII., Váci út 189. Tel.: 149-1560/144, 170l Az eltitkolt jövedelmek nyomában Az APEH hathetes ellenőrzési akciója Július 15-től hathetes akciót indított országszerte az APEH, azzal a céllal, hogy megvizsgálja: eleget tesznek-e a tavaly elrendelt nyugtaadási kötelezettségnek a magánszférában dolgozó vállalkozók. Tizenötezer ellenőrzést, illetve próbavásárlást tartanak, és azokon a helyeken, ahol nem adnak nyugtát, húszezer forintra büntetik a vállalkozót. A 15 ezer ellenőrzés az egyéni vállalkozók 4 százalékát fogja át, a társas vállalkozások üzleteinek pedig mintegy 2 százalékát fogják felkeresni az elkövetkező hetekben. Mint Vámosi-Nagy Szabolcstól, az APEH osztályvezetőjétől megtudtuk, igen jelentős eltitkolt bevételnek, és így eltitkolt adónak lehet ily módon a nyomára jutni. Az APEH csupán az első félévi rutinellenőrzések során a tavalyi hasonló összeg kétszeresét, 12 milliárd forint eltitkolt adót fedezett fel. A becslések szerint egyébként országszerte mintegy 200 milliárd forintra tehető az eltitkolt jövedelemösz- szeg, és ez évről évre az inflációt jelentősen meghaladó mértékben nő. Az idei személyi jövedelem bevallásakor már egészen hihetetlen összegek szerepeltek az íveken: eszerint az adózó polgárok bevallott átlagjövedelme tavaly 200 ezer forint körül volt, a vállalkozók pedig átlagosan mindössze 160 ezer forintot vallottak be. Jóllehet, valóban nem minden magánvállalkozó gazdag ember, ám a hétköznapi tapasztalat nem ezt a jövedelemszintet mutatja. A vállalkozók körében mind elterjedtebb jövedelemeltitkolás egyébként egészen közvetlen hatással van mindannyiunk adótételeire, hiszen a költségvetés csak úgy juthat az előre betervezett bevételhez, ha a vállalkozók által eltitkolt ösz- szegeket is azokon hajtja be, akiknek keresete fillérre nyomon követhető. Természetesen az APEH is tisztában van azzal, hogy a nyugtaadási kötelezettség — amely az egyetlen módja a valós vállalkozói bevételek nyomon követésének — csak akkor tartható be, ha a vevők maguk kényszerítik ki a számlát. Épp ezért jó tudni, kik kötelezettek máris és kik kaphatnak haladékot 1992. január 1-jéig. Tavaly július elsejétől általában minden kereskedőre, vállalkozóra kötelező nyugtaadás, amelynek tartalmaznia kell az eladó nevét, adószámát, az áru ellenértékét. Átmeneti mentességet élveznek még egy évig az egyszemélyes élelmiszerboltok, a palackozott italokat árusító üzletek, a játékautomatákat üzemelteKitűnő piaci pozíciókkal rendelkező termékek (szilárd- és gáztüzelésű kazánok) értékesítéséhez keresünk komoly tapasztalatokkal rendelkező ügynököket Belépés: azonnal. Jelentkezni lehet július 29-étől Takács Lajos gyáregységvezetőnél, a (26)-70-102-es telefonon. KISTERMELŐK! Most cseréljék le sertésállományukat! 4 hónapos előjegyzésre, kedvezményes áron ajánlunk észt sertéstörzstenyészetünkből: kan süldőket, 8000 Ft-tól, szűz kocasüldőket, 7500 Ft-tól, vemhes kocasüldőket, 11 000 Ft-tól. Petőfi Mgtsz Kocsér Telefon: (20)-50-255. Ügyintéző: Palya László. KŐCSER 2755 tők, azok a büfék, ahol nincs felszolgálás, a vásározók és az utcai árusok. Persze itt is van kiskapu, amivel sokan éltek is, hiszen ha a butikos palackozott itallal bővítette profilját, akkor átmenetileg mentességet élvez. Mindenesetre az minden üzletfajtára igaz, hogy ha a vevő kéri, a kereskedő köteles számlát adni. Az alig egy hete megindult ellenőrzések tapasztalatai még nem általánosíthatók, de bizonyára nem elszigetelt az a zalai adat, amely szerint az összes megvizsgált vállalkozás több mint felénél „feledkeztek el” az iparosok, boltosok a nyugtaadásról. A mai helyzet tarthatatlanságát jelzi az az adat is, hogy jóllehet, több mint 200 ezer vállalkozónak kellene nyugtát adnia, eddig csupán hatezren vásárolták meg azokat a pénztárgépeket, amelyeket lényegében ingyen kapnak. Az ódzkodás titka bizonyára az, hogy ezekbe a pénztárgépekbe beépítettek egy olyan fekete dobozt, amelyik öt évig igazolja a bevételeket. Márpedig a bevétel az adó alapja lenne, ha hitelt érdemlően bizonyítani lehetne... P. É. Törökbálint nagyközség polgármestere pályázatot hirdet az I. sz. napközi otthonos óvoda (Törökbálint, Bajcsy-Zsilinszky u. 48.) óvodavezetői állásának betöltésére Képesítési feltétel: óvónőképző főiskolai végzettség és ötévi szakmai gyakorlat. A pályázatok benyújtásának határideje: a Művelődési Közlönyben való megjelenéstől számított két héten belül. Az állás a pályázatok elbírálása után, azonnal betölthető. A TIGÁZ budaörsi kirendeltsége felvételre keres raktárost Felvételi követelmény: legalább középfokú raktárgazdálkodási tanfolyam és gyakorlat. Felvesznek még négyórás takarítót Fizetés: megegyezés szerint. A Százhalombatta-Érd útvonalon munkásszállítást biztosítanak. Jelentkezni lehet személyesen: Budaörs, Rét u. 2. vagy Barnánénál telefonon: 166-9222/33 és 166-9528.
