Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-23 / 171. szám

Gödöllő lépest tart az igényekkel Gazdaasszonyképző :usok pedag óg Ä gazdaasszony képzés­nek hagyományai vannak Magyarországon. Egykori feljegyzések tanúsítják, hogy Tessedik Sámuel — 1789-ben — Szarvason meg­alapított iskolájában. Európában először, már szerepelt a tantervben a gazdaasszonyképzés. A tradíciókkal mit sem törődve azonban több mint másfél évszázados sikeres tevékenység után 1948-ban egyetlen tollvonással meg­szüntették ezt az okható­formát. Négy évtizednek kellett eltelnie, amíg ki­derült, hogy a ház körüli gazdálkodás olyan gyakor­lati ismereteket igénylő tudomány, amit speciálisan erre szakosodott pedagógu­soknak kell az iskolákban tanítaniuk. Amikor 1989- ben ismét megkezdték a Baranya megyei Saentlő- rincen a háziasszonyképzést, minden e'őzetes várakozást meghaladó érdeklődés mu­tatkozott a megújult okta­tási forma iránt. A sikeres kezdés után napjainkban már az ország számos álta­lános és középiskolájában található a tantárgyak kö­zött a gazdaasszony-isme­retek oktatása. A növekvő érdeklődést egészen a legutóbbi időkig fékezte, hogy a tantárgy oktatására nem volt kellő számú szakképzett pedagó­gus. Ezt a feladatot vállal­ta a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Tanárkép­ző Intézete, amikor a múlt tanév kezdetén megkezdte a gazdaasszonyi ismerete­ket oktató pedagógusok képzését. A hároméves tanulmányi idő alatt a hallgatóknak sokoldalú pedagógiai és szakmai ismereteket kell megszerezniük. A szaktan- tárgyak között szerepel a ház körüli kertészkedés és állattenyésztés, a táplálko­zástudomány és az egész­ségügy ismereteinek elsa­játítása. valamint a ven­déglátással kapcsolatos gazdasági és jogi tájéko­zottság. S mert a gazda­asszon yképzés mindinkább orientálódik az egyre fej­lődő falusi turizmus felé, ezért a tanulóknak olyan ismereteket is meg kell szerezniük, amelyek birto­kában majdani vendégei­ket tájékoztatni tudják környezetük természeti, kulturális és néprajzi érté-, keiről is. Az természetes, elmélet­ben és gyakorlatban el kell sajátítaniuk a háztartási és konyhavezetés gazdasá­ga tudományát is, hogy mindezeket az ismereteket továbbadhassák a rájuk bí­zott általános, illetve kö­zépiskolás diákoknak. Miután egyre több isko­la kíván tantervében helyet biztosítani a háziasszony- képzésnek. ezért a gödöl­lői egyetem tanárképzője jövő februárban újabb év­folyamot nyit, ahol gondos válogatás után 15 pedagó­gusjelölt sajátíthatja maid el a szükséges ismereteket. K. Z. Hanglemez a Galga mentéről Muzsikáló tájak Bármilyen népművészet­tel kapcsolatos rendezvény­re kerül sor, szinte minden alkalommal egyenlően he­lyet kapnak benne a muzsi­kások és a kézművesmes­terségek. Ez utóbbiak lát­ványosabbak, valószínűleg emiatt több irodalom lát azokról napvilágot. Sokkal ritkább esemény, hogy népmesékről, népda­lokról jelenik meg könyv vagy hanglemez. Pest me­gye tájain változatos és gazdag folklór él. Az utóbbi évtizedekben a még kevés­bé feltárt terület — a Gal­ga mente — felé fordult a szakemberek figyelme. Maczkó Mária népdaléne­kes műsora található annak a nagylemeznek egyik olda­lán, amely nemrégiben je lent meg. A Daloló, muzsi­káló tájak sorozatban ki adott lemez címe: Galga vize szép csendesen kanya­rog. A lemez eredménye sen felhasználható alap- és középfokú iskolákban, mert helyet kanott rajta a kör­nyező települések népmű­vészeinek műsora is. A had történet ilyen Öböl ’91 kiállítás Az öbölháborúban hasz­nált fegyverek és harci esz­közök makettjeiből nyílt kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban. A model­leket a múzeum maket- tezőklubja és néhány kül­ső pártoló tagja készítette. A tárlaton látható többek között: a „lopakodó", az F—15-ös Eagle és az F—18- as Hornet harci repülőgé­pek, az Apache és a Sea­Cobra harci helikopterek, az Abrams harckocsi, vala­mint a Ranger repülőgép- anyahajó műanyag makett­je. Kiállították az amerikai M—16-os gépkarabély, az ŰZI és az AKM géppisz­tolyok az eredetivel azonos méretű másait. A harcok­ban részt vett egységek egyenruháit és felszerelési tárgyait arasznyi emberfi­gurákon mutatják be. ■ Jogi tanácsok mm W Kivezetés ea szomszéd feliséma © Tsz-taf jubileum! jutalma • Szüli! felügyelel C Mit jelent a gyakorlat­ban a vízvezetési szolgalom? Kit terhelnek a költségelv? Jár-e valamiféle kártalaní­tás? — kérdezi nagjVvátai olvasónk, L). E. Az ingatlan tulajdonosa tűrni tartozik, hogy a víz­ügyi hatóság határozata alapján — kártalanítás mel­lett — a vizet (szennyvi­zet) az ingatlanán keresztül átvezessék, és az ehhez szükséges munkákat elvé­gezzék. Ezt vízvezetési szol­galomnak nevezik. A szolgalommal terhelt ingatlan mindenkori tulaj­donosa tűrni tartozik, hogy ingatlanán a jogosult, an­nak családtagjai vagy mun­kavállalói a szolgalom meg­állapítása során kijelölt úton és módon a vízhez, il­letőleg a vízi létesítmény­hez járjanak, a vízügyi ha­tóság által engedélyezett vízi ■ munkákat elvégezzék. A szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa azon­ban követelheti, hogy a vízhasználat gyakorlása és az engedélyezett munkák elvégzése kellő kímélettel, az ingatlan rendeltetéssze­rű használatának sérelme és akadályoztatása nélkül történjék, s a jogosult az ingatlanon lévő, általa használt műveket és be­rendezéseket mindig kel­lően karbantartsa, illetőleg a reá eső munkákat elvé­gezze, a költségeket pedig viselje. A szolgalom jogosultja az ingatlanon lévő épülete­ken, építményeken és ter­mésben okozott károkat megtéríteni, a terület eset­leges értékcsökkenéséből eredő károkért pedig az ingatlan tulajdonosát (ke­zelőjét, használóját) kár­talanítani köteles. A szolgalmat a vízügyi hatóság a jog alapjául szol­gáló vízi munka engedé­lyezése során állapítja meg. Vízi szolgalmat az érdekel­tek szerződéssel is létesít­hetnek, a szerződést azon­ban a vízügyi hatóságnak jóvá kell hagynia. A szolgalmi jogot az in­gatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni. A szolgalom az alapjául szolgáló vízjoggal együtt megszűnik. Ha a jogosult az enge­délyezett munkákat a hatá­rozatban megállapított ha­táridő alatt nem kezdi meg, vagy a vízhasználatot há­rom éven át nem gyakorol­ja, bár ez módjában állott, a szolgalommal terhelt in­gatlan tulajdonosa a szol­galom megszűnését is kér­heti. A vízügyi hatóság a szol­galmi jogot — kártalanítás nélkül — megszüntetheti vagy felfüggesztheti, ha a jogosított a szolgalommal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy jogával visszaél. A szolgalom megszűn­tével annak a jogosultja az általa épített létesítménye­ket és műveket a vízügyi hatóság által megállapított határidő alat' elbontani és elszállítani köteles. Az ez­zel okozott károkat az in­gatlan tulajdonosának meg kell téríteni. Az ingatlan tulajdonosa a létesítmé­nyek és művek elbontása helyett tényleges értékük megtérítése ellenében igé­nyelheti azoknak részére való átadását. 0 H. Z.-né tsz-tag férje meghalt. Azt szeretné meg­tudni, a 40 éves jubileumi jutalmat ki keil-e fizetni részére. A termelőszövetkezet a huszonöt, a negyven, illető­leg az ötven évet munká­ban töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. Az 1965 előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapszabály ren­delkezésétől függően 15 évet meghaladó tagsági viszony­ban végzett munka után is fizethető a 25 éves jubileu­mi jutalom. A jubileumi jutalom a tag másfél havi átlagrésze­sedése, amelyet az esedé­kesség évében kell kifizet­ni. A nyugdíiazás évéhen esedékes jubileumi jutal­mat a nyugdíjazáskor kí kell fizetni. A negyven, il­letve az ötven év után já­ró jubileumi jutalmat ak­kor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt munká­ban töltött éve van. Ha a jubileumi jutalom Még napjainkban is, amikor már szinte termé­szetesnek vesszük, hogy milyen óriási ütemben sza­porodnak. és egyre dur­vábbá válnak a bűncselek­mények, megdöbbentő, hogy valaki két embert öl meg egy év leforgása alatt. A rémtörténetet ország­szerte úgv ismerik: a szö­kött tököli fegyenc ügye. S mióta Elek Sándor eíkö- velte szörnyű tettét, az em­berölésért elítélteket nem helyezhetik el Tökölön. E település lakói ugyanis tüntetést rendeztek és pe- ■ tícióban is kérték, hogy ne . veszélyeztessék a biztonsá­gukat. A Pest Megyei Bíróság dr. Miszori László tanácsa első fokon ítéletet hirde­tett Elek Sándor ügyében, akit küiünös kegyetlenség­gel. különös visszaesőként, nyereségvágyból elkövetett emberöléssel és fogolyszö­késsel vádol a főügyészség. SZÖKÉS A BÖRTÖNBŐL A mindössze 18 és fél esztendős gyilkos állami gondozásban nevelkedett, és régebbi jellemzései sze­rint a sodródó életvitel, az antiszociális magatartás ^£Mav Az ügyész életfogytiglcsGiért fellebbezett Hallgatott a kétszeres gyilkos volt rá mindig is jellemző. Korábban már két alka­lommal elítélték; a Csong- rád Megyei Bíróság külö­nös kegyetlenséggel elkö­vetett emberölésért és ki­fosztásért 9 év szabadság- vesztést szabott ki rá. Ezt a büntetését töltötte a tökö­li BV-intézetben, ahonnan megszökött. Elek Sándor nem tett vallomást a bíróság előtt. Egyetlen szót sem szólt, azon kívül, hogy a nevét megmondta. Így a bíróság az ítélet meghozatalánál részben a nyomozás során tett vallomására, részben a tanúvallomásokra — köz­tük az egykori zárkatár­saké is — és a tárgyi bizo­nyítékokra támaszkodott. A tények tehát a követ­kezők: az emberölésért el­ítélt rab Tökölön összeba­rátkozott egy másik fiatal férfival. Török Jánossal. Elek Sándor vetette fel az ötletet, amit társa elfoga­dott. hogy megpróbálnak együtt megszökni. Több terv közül végül azt vá­lasztották, hogy Török Já­nos szerzett egy fűrészt. amivel a WC-ablak rácsát elfűrészelte. Mindkét el­ítélt a Taurus helyi kiren­deltségén dolgozott, és mi­kor éjszakai műszakba vol­tak beosztva, az ablakon jutottak ki az udvarra. Tudták, hogy mivel leéli számolni. átugrották a fény sávot, és harapófogóval a kerítés drótját is szét­vágták. Ily módon jutottak ki a szabadba. VASVILLA, FEJSZE Mikor az örök észrevet­ték a szökést, kutyákkal mentek utánuk és Török Jánost el is fogták és visz- szavitték. Elek Sándornak azonban sikerült egéruiat nyernie. A tököli, József Attila utca egyik szőlős­kertjében bújt meg több mint két óra hosszat, majd hallotta, hogy a kutyák már közelednek. Ekkor cselekvésre szánta el ma­gát. és bement a József Attila utca 102. számú ház­ba Gergics Péter portáid­ra. A keiiben talált vas vil­lát is magához vette és be­nyitott az épület műhely­részébe is, ahol még egy fejszével fegyverezte fel magát. Ilyen előkészületek után kopogtatott a veranda ajtaján, és a házigazdától egy öltözet ruhát, pénzt meg kocsikulcsot kért. Mindent megkapott, amit akart, ám amikor már hal­lani lehetett a kutyás őrök közeledését. Gergics Péter segítségért kiáltott. Veszté­re tette, mert az elvete­mült fiatalember fejszével többször fejbevágta, úgy, hogy az eszköz ott maradt a koponyacsontba ékelődve, majd vasvilláva] az arcát és a nyakát is megszúrkál- ta. Ezután véres áldozatát a helyszínen hagyva átöl­tözött. és a szerencsétlen ember Wartburgján elhaj­tott. Nem jutott messzire, ugyanis Makádon belecsú­szott az árokba és a kocsit otthagyva felszállt a HÉV- re. Ráckevén fogták el a rendőrök. A szabadság, melyért egy ember az életével fizetett, tehát nem tartott sokáig. Hogy miért szökött meg Elek Sándor? Több egykori zárkatársának vallomása szerint azért, mert bosszút aliart állni: meggyilkolni azokat, akik börtönbe jut­tatták. Nem-jutott el odáig, de megölte az első útjába kerülő embert. A Pest Megyei Bíróság Elek Sándort IS év, fegy- házban eltöltendő szabad­ságvesztésre ítélte. Dr. Miszori László az ítélet in­doklásában kifejtette, sú­lyosbító körülményként ér­tékelte. hogy Elek Sándor, aki egy év alatt két embert ölt meg, mindkét bűntettét különös kegyetlenséggel követte el. Hangsúlyozta, hogy a halálbüntetés eltör­lésével beszűkült a bíróság választási lehetősége a bün­tetés kiszabásánál. ALIG TÚL A KORHATÁR6N A jelenlegi legsúlyosabb büntetés az életfogytiglan tartó szabadságvesztés, ami az elkövető végleges elszi­getelését jelenti. A felnőtt kor határát alig átlépő Elek Sándor esetében a hosszú, de határozott idejű szabadságvesztés kiszabását tartja indokoltnak. Az ügyész életfogytiglan tartó szabadságvesztésért fellebbezett. így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rül. Ga. J. esedékességének évében tagsági viszony elhalálozá következtében szűnik me; a jubileumi jutalmat a ta örökösének kell kifizetn Tehát levélírónk csak ak kor kaphat pénzt, ha ő a örökös. A munkában töltött id megállapításánál a munka viszonyban töltött időt, rendszeresen dolgozó csa ládtagként, továbbá tér melőszövetkezeti tagkén munkában töltött idő együttesen kell számitásbi venni azzal, hogy a tér melőszövetkezeti tagkén munkában töltött időbi csak azok az évek számít hatók be, amelyekben i tag 1500 munkaórát teljesí tette. Azok az évek, amelyek ben a tag ennél keveseh bet teljesített, arányosai töredékévként vehetők szá' mításba. O Külön él házastársátó o.Z y gyermekét egyedü nevelő gyomról olvasónk Gyermeke apjával nine! egyetértés a gyermek pá lyaválasztása, iskolázta tá sa kérdésében. Hogyan le' hét eldönteni az ügyeket' A szülői felügyeletet s szülők együttesen gyakorol­ják. De ha a gyermek szü­lei nem élnek együtt, es a gyermek a szülők meg­egyezése vagy a bíróság döntése alapján valame­lyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyer­mek el van helyezve. A külön élő szülők a gyermek sorsát érintő lé­nyeges kérdésekben együt­tesen döntenek, kivéve, ha a külön élő szülők felügye­leti jogát a bíróság korlá­tozta, szüneteltette vagy megszüntette. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének megha­tározása, tartózkodási he­lyének kijelölése, továbbá képzési irányának, vala­mint életpályájának meg­választása. A gyermekétől külön élő szülőt a bíróság feljogosít­hatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyei­ben a törvényes képvise­let jogával is, illetőleg, ha a gyermek érdekei meg­kívánják, az őt egyébként megillető egyes szülői fel­ügyeleti jogokat — így a gyermek sorsát érintő va­lamely lényeges kérdésben való döntés jogát — korlá­tozhatja vagy megvonhat­ja, illetőleg egyes jogosít­ványok gyakorlásának szü­netelését rendelheti el. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, ame­lyekben a szülői felügye­letet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyet­értésre jutni — a lelkiisme­reti és vallásszabadság kö­rébe tartozó kérdések kivé­telével —, a gyámhatóság dönt. Ha a külön élő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés — a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének ki­jelölése kivételével — a bíróság hatáskörébe tarto­zik. A gyámhatóság a szülői felügyelettel kapcsolatos el­járás során — elháríthatat­lan akadály esetét kivéve — köteles mindkét szülőt meghallgatni. Szükség ese­tén meg kell hallgatni a gyermek többi legközelebbi rokonát, és magát a kisko­rú gyermeket is. A gyámhatóság a szülői felügyelettel kapcsolatban tett intézkedéseit a jövőre nézve bármikor módosít­hatja vagy hatályon kívül helyezheti, ha ez a gyermek érdekében szükséges. Dr. Sinka Imre

Next

/
Thumbnails
Contents