Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

I. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM 1991. JÜLIUS 22., HÉTFŐ D U KAJÁJ SZt.SXENDKEI-SZIGET CSEPEL-SZIGET MIKLÓS • DUNAKESZI • FÓT • GOD RÁCKEVE SZ1G ETSZENT­Szinten tartott oktatás Az állam nem szállhat ki Nem tűnt alaptalannak a félelem, de azért nem bánják a dunakesziek, hogy mégsem igazolódott. Mi lesz négyszáz fiatal sorsa, aki esetleg nem tud továbbtanulni, pályát vá­lasztani? Ez a kérdés fog­lalkoztatott még az év ele­jén szülőt és pedagógust. A jelek láttán sokan vél­ték úgy, hogy nagy gondok várhatók a tanév végén, a következő kezdetén. Nem volt véletlen, hogy e sorok írója is ezt a várost vá­lasztotta vizsgálódása tár­gyául: Milyen a múlt év mérlege? Milyen körülmé­nyek között készítik elő a következő tíz hónapot? Kimaradók reményei A Radnóti Miklós Gim­názium tantestülete követ­kezetesen ragaszkodott meghirdetett elveihez. Igyekezett a legtehetsége­sebb, legjobban tanuló if­jakat felvenni diákjai so­drába. A gondos szűrés el­lenére még így is négy el­ső osztályt kellett indítani. Elsősorban a helybeliek nagy számú jelentkezése miatt. Lőrincz András, aki a polgármesteri hivatal belső szervezetének átalakítása óta művelődési osztályve­zetőből szakreferens lett, 18 olyan fiatalról tud, akit az év végén valamilyen oktatási intézmény vissza­utasított. Ám ezek a nyol­cadikat végzettek még fo­lyamatosan várhatják a kedvező választ más he­lyekről, s szerinte végül, 6—8-uknál többen nem maradnak iskola vagy munkahely nélkül. Ha pe­dig többükkel így lenne, arra már felkészült a szak- irányítás. A Körösi Csorna Sándor Általános Iskolát azért bővítik, hogy ott az idén elhelyezkedni nem tudóknak alapfokú szak­képzést nyújtsanak, vagy egyéves, előkészítő tanfo­lyamot tartsanak. Az iskolák működéséhez sokféle feltétel szükséges, de ezek közül legfontosabb az oktatók bére, a tantermek fűtéséhez, világításához szükséges tüzelő, áram, a felszerelésekre való pénz. Mindez, ahogy Lőrincz András mondja, elég lesz a szinten tartáshoz, annál viszont nem többre. Iskolai tünetek A pedagógusok bérének emeléséhez, mint ismere­tes, az iskolák megkapták a pénzt. Ám azzal is szá­molni kell, hogy eddig ta­valyhoz képest 30 száza­lékkal nőttek az olyan esz­közök, szolgáltatások árai, melyeket összefoglalva, dologi kiadásoknak nevez a könyvelői szakma. A tények mindig beszél­nek valamiről, alkalmat adnak következtetésekre. Ezért szükséges szemügy­re venni a középiskolából felsőoktatásra jelentkezők idei számát, amely az ed­digiekhez képest nem mu­tat csökkenést. Általában az érettségizők 20 százalé­ka jelentkezik egyetemre, főiskolára, s ezek 70 szá­zaléka nyer felvételt. Négyszázhúsz gyerek végzett a nyolcadikban, közel háromszáz elsős hall­ja meg először a csengő­szót szeptemberben. Vi­szonylagosan kedvező helyzet alakult ki azáltal, hogy a tantermek zsúfolt­sága sok év után először csökken, a szükségtermek kihagyásával az oktató­munka színvonala javul­hat. Dunakeszin helyi sa­játosságnak tekintik, hogy a tizennégy év alattiak kö­zött sok sérült személyisé­gű, beszédhibás, különféle egészségileg károsodott, fizikailag kis teherbírású növendékkel találkoznak a nevelők. Az okok pontos meghatározása bonyolult vizsgálatokat igényel, de Lőrincz András feltételezi: a kiváltó okok közt szere­pet játszanak a szociális gondok. Az édesanyák munkába járása, a korai bölcsőde, óvoda, a benső­séges családi környezet hiánya, az érzelmi sze­génység, szülői elfoglalt- sá'g. Waldorf mecénása Az az iskolai pszichiá­ter, akit ezután alkalmaz­nak majd, a közoktatásban segíthet, de csak tünetileg kezelheti a külvilágban szerzett sérüléseket Az általános iskolás ko­rúak egy kisebb csoportja már csak bérelt teremben járhat a Waldorf-típusú új iskola tanárai elé. Ezért a szülők többet fizetnek, de még így is évi 300 ezer fo­rintos terembérlet árát kel­lett előteremteni. Szeren­csére Halmágyi József vál­lalkozó segített a bajon az­zal, hogy a legutóbbi ön- kormányzati ülésen magá­ra vállalta ezt a költséget. A Gárdonyi Géza Szak­munkásképző Intézet fenn­tartói jogáról lemondva, megyei hatáskörbe utalták az intézményt. A megyéd szerették volna megkapni a tulajdonjogokat is, de a város úgy válaszolt rá, hogy ezt csak akkor, ha ilyen lesz a törvény. Gaz­da tehát van, de a bizony­talanság érzetét ma még a szükségesnél alacsonyabb normatív támogatás okoz­za. Ha a pénz elfogy, fé­lő, hogy a megye nem foly­tatja a képzést, de egyelő­re mecénásról sem tudnak. Nem segíthetne a város, akkor sem, ha akarna, mert az alapfokú oktatáshoz szükséges 190 millió forint­hoz is csak 120-at kapott, s a többit neki kell meg­szereznie. — Ezt nemcsak Duna­keszin, máshol is rendezni kell — mondja Lőrincz András. — Az állam nem szállhat ki a közoktatásból. Kovács T. István Lakótelepek gondozói Tóth Zoltán, a lakótelep Hálás kis masinák ezek a kerti fűkaszálók, csak egy a bajuk. Sok munkát ad­nak vágás után a takarítás­sal. Aki ismeri ezt a gondot, meglepve figyel fel arra, amit Dunakeszi és Főt parkjaiban láthat mostaná­ban. önkéntelenül porszí­vóra gondol a Taxner Gmk kisgépe láttán. Ha ez volna, sem lenne csoda, mert ezen a homokos vidéken a nyári hőségek idején úgy kiég a növényzet, hogy alig tudja megfogni a szélrezdülés idején fellebbenő, forró por­szemcséket. Tóth Zoltán, a kisgép ke­zelője ugyan füvet akar kaszálni, de előtte módsze­resen becserkészi a terepet, aztán nekilát. Ügyes szívó­szerkezet rántja be a levá gott szárakat, s viszi hátra abba a műanyag tartályba, amit a gépre szereltek. Nem kell szénát gyűjteni, kukába cipelni a fűcsomó kát. A' tartályt ott ürítik ki, ahol a legcélszerűbb. Van, aki elkéri a tartalmát, s viszi haza a jószágnak, mint friss eleséget. A két település közigaz­gatása közel egy éve kötött szerződést a közterek, par­kok ápolására. A Taxner Gmk füvet nyír, szemetet takarít, parkosít, utakat tesz rendbe. 8 Négy óra busz, nyolc óra talicska Báes megyétől Szentendréi; A képen látható munká­sok nem örülnek a fényké­pezésnek. Megérthetjük őket, mert manapság min­den hajszálnyi kockázattól fél, akinek munkája van. Az ugyan igaz, hogy a har­mincfokos hőségben nem tolakodnak az emberek, hogy átvegyék tőlük a be­tonnal telt nehéz talicskát, amit a szentendrei Bükkös patak közelében épülő ak­nához kell tolni. Talán még a munkanélküliek is várnak keveset az elhelyezkedéssel, csak nehogy ebben az ipar­ágban kelljen éveket tölte­niük. Ez a munka nem könnyű, nem vonzó, nem is jól fizetett. Félteni mégis le­het, mert nincs más, leg­alábbis nem nagyon van ott, ahonnét a vízügyi épí­tők naponta Szentendrére utazgatnak. Két óráig gurul a munkásbusz Bács-Kiskun megye falvaibái a városig, délután újabb két órát visz- sza. Napi négy óra utazás és nyolc órai kemény munka összeadott ideje ugye, 12 óra. Aki vállalja, fiatal ere­je teljében észre sem veszi, hogy az itt töltött évek alat­tomosan felőrlik az egészsé­gét. Ám élni, dolgozni akkor is kell, ott és azt, ahol és amit lehet. Nem a munkás mondja, feladata a jó és gaz­daságos munkaszervezés, a takarékos beruházás. Neki az ellenkezőjéből csak az a kára származik, hogy drá­gábban és kevesebbet vásá­rolhat a boltból, hónapról hónapra mérgelődhet a ro­hamléptű infláció miatt. Béremelés helyeit pedig magyarázatot kap, minden évben és évtizedben majd­nem ugyanazt, ha a stílus változik is. Nevezetesen, hogy a gazdaság így, meg úgy, a termelékenység amúgy, na és az ország te­herbíró képessége. Mindezt neki, s úgy látszik, csak ne­ki kell megértenie. Aki úgy rendel, vagy ter­vez építést, beruházást, hogy azt drága benzinkölt­séggel, naponta megfizetett kilométerek százaival drá­gítja, nem gondolja végig, hogy a maga posztján az adósságterheket, meg azok kamatát, a gazdasági bajo­kat, az inflációt növeli, ger­jeszti? Csak egyetlen kis példa a vízügyi építők esetével il­lusztrálva. Bocsássanak meg érte azok, akik a legkevésbé tehetnek erről, a képen lát­ható, tisztességes munkát végzők, akikre ráférne már ellenszolgáltatásként kifo­gások és magyarázatok he­lyett a tisztességes munka­bér is. K. T. I. „motoros borotvájával” (A szerző felvétele) Az amerikai gyártmányú kis masinát sokféle célra lehet használni, alkalom­szerűen átalakítani. Az önkormányzatoknak megéri, hogy a vállukról ez a kis cég vegye le a gon­dot, bizonyára ők sem kozmetikáznák naponta a lakótelepek környékét, ha nem érné meg. Talán még azt a napi bosszankodást is igyekeznének elkerülni, amit az emberek gondat­lansága vált ki belőlük. Ügy látszik, még a park­gondozó sem bánná, ha ke­vesebb gondoznivalója len­ne. Pedig ő ebből él. K. T. I. * 12 Telefon Tökölön Több mint kétszázhetven egyéni előfizető juthat hamarosan a régen áhí­tott telefonvonalhoz Tö­kölön. Hogy ez milyen jelamtős dolog, azt ml sem példázza jobban, mint hogy ezzel négyszáz vonalra bővül a helyi táv­beszélő központ kapacitá­sa. Az egyéni előfizetők­nek Ötvenezer forintba kerül a bekötés, hiszen a beruházás önerős, a hét közületi megrendelő ennek az összegnek a három­szorosát vállalta. A meg­állapodás értelmében az új vonalakat még az idén, pontosabban az év végéig üzembe is helyezi a Távközlési Vál­lalat. Érdekes pontja az ön- kormányzat és a szolgál­tató vállalat megállapodá­sának, hogy belekerült: a távközlés privatizációját követően visszatérhet­nek arra, milyen for­mában vonhatják be azokat az állampolgárokat, illetve közül eteket, akik saját pénzüket áldozták a telefonfejlesztésre. Ma még nem eldöntött, hogy rész­vényesként vagy milyen módon vonják be a ma­gántőkét, de az már biz­tos, a jövőben nem folytat­ják a régi gyakorlatot, amikor is lakossági, ön- kormányzati, közületi pénzt kértek azért a .fejleszté­sért, amit egyébként is meg kellett volna csinál­niuk. A jövő útja csak az lehet, hogy tájékoztat­ják a települések vezetőit arról, mi az a fejlesztési elképzelés, amit a távköz­lés tervez azon a területen. Ha az ott élők annál többet vagy éppen azt. de gyorsab­ban igénylik, akkor léphet be az önkormányzati pénz vagy magánerő. Ám úgy, bogy a befizetett összeg fe­jében részvényessé válik a település vagy a magán­személy, esetleg a befize­tett pénz egy részét lete­lefonálja. m. k. Két német testvérváros Kapós lett Ráckeve. Egyszerre több külföldi vá­ros is Jelentkezett a va­rázslatos hangulatú rác vá­roskában, hogy létesítse­nek testvérkapcsolatokat. A legrégebbi ismeretség a né­hai NSZK területén, Ba­jorországban található Schwerte városához fűzi Ráckevét. Az ismeretséget tulajdonképpen a Vox Pads kyrus hozta. A nép­szerű ráckevei pedagógus­énekkar tagjai több alka­lommal vendégszerepeitek a német kisvárosban, s felkeltették az ottaniak ér­deklődését Ráckeve iránt. A kulturális látogatásokat vezetői szintű követte és konkrét ajánlat is elhang­zott: létesítsen testvérkap­csolatot Schwerte és Rác­keve. Időközben azonban há­rom másik német település is jelentkezett a Csepel- szigeti városban hasonló céllal. Ráadásul, a közel­múltban a történeti, le­véltári kutatások bebizo­nyították, hogy a kévéi rá­cok a jugoszláviai Kovin- ból származnak. Az ősök a Dunán felhajózva leltek új otthonra, alapítottak te­lepülést a sziget déli vé­gének közelében. Így tu­lajdonképpen majdnem természetes igény volt, hogy a jugoszláviai kisvá­rossal is kapcsolatokat kez­deményezzenek. A közelmúltban népes küldöttség látogatott Rác- kevére a Kassel mellett fekvő Kaidén városából. A vendégek nem csupán test­vérvárosi kapcsolat fel­vételére tettek ajánlatot, hanem rendkívül kedvező gazdasági együttműködési lehetőséget is megcsillan­tottak a város vezetői előtt. Ezek után kellett a rác­kevei önkormányzatnak döntenie arról, hogy me­lyik várossal ápol kapcso­latokat a jövőben. Á dön­tés nem történhetett csu­pán érzelmi alapon, hiszen a vendégeskedésnek ko­moly anyagi kihatásai is vannak. A kiutazásokat fi­zetni, a viszontlátogatókat ellátni kell. Hosszas tépe- lődés után végül úgy ha­tározott a testület, hogy mind a kulturális kapcso­latok szempontjából jelen­tős Schwerte városával, mind Kaldennel testvér- kapcsolatot létesít. Kovin- nal kapcsolatban úgy dön­töttek, megvárják a jugo­szláviai politikai helyzet stabilizálódását. M. K. Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet: Dunake­szi, Fő út 75—81. Tel.: 41-902. Nappal 12—14 óra, éjjel 18— reggel 8 óráig. Gyermekorvosi ügyelet: szombat-vasárnap 8— 12 óráig. Július 22.: n. és é. dr. Né­meth Agnes; 23.: n. dr. Tor- nyi András, é. dr. Papp Jo- nescu György; 24.: n. dr. Zá- mori Attila, é. dr. Sárossy Ti­bor; 25.: n. dr. Sárossy Tibor, é. dr. Tornyi András; 26.: n. dr. Fürstner László, é. dr. Zámori Attila; 27.: n. és é. dr. Fürstner László; 28.: n. és é. dr. Sárossy Tibor. Fogászati ügyelet: Dunake­szi, Barátság útja 29. Tel.: 41-283. Szombat: 8—12-ig. Pomázi körzet: Pomáz, Kos­suth u. 21. Tel.: 25-472. Július 22.: dr. Peskó János; 23.: dr. Frózsi Dániel; 24.: dr. Gál Katalin; 25.: dr. Peskó János; 26.: dr. Gál Katalin; 27—28.: dr. Gál Katalin. Szentendrei körzet: Szent­endre, Bükköspart 27. Tel.: 12-650. Július 22.: dr. Marosvölgyi Ildikó; 23.: dr. Baracska Jó­zsef; 24.: dr. Antal József; 25. dr. Katona Gyula; 26.: dr. Lázár Sándor; 27.: dr. Réíai Gábor, dr. Lázár Sándor; 28.: dr. Rétai Gábor. Tahitótfalu körzete: Tahi- tótfalu, Ifjúság u. 5. Tel.: 27- 039. Július 22.: dr. Oláh Géza; 23.: dr. Antal József; 24. dr. Dezső István; 25.: dr. Antal József; 26. dr. Antal József; 27. dr. Phibp Viktor; 28.: dr. Philip Viktor. , DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Móza Katalin. % Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: min­den hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VILI., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 144€. Te­lefon: 138-4761, 138-1067.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents