Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
EffiYŰTT ft 2 t TE KC I f fis ÚTINFOEM JELENTS Az Ütinformtól Tóth Tibor jelenti: — A hét végén Pest megyében az autópályák közül csak az M3-ason lesz forgalom- ' korlátozás. A főváros felé vezető oldal a 25-ös és a 18-as km között le van zárva burkolatfelújítás miatt/ A forgalmat a másik pályára irányítják, ahol csak egy-egy sávon lehet 'közlekedni irányonként. A lezárás miatt a szadai csomópontban Gyöngyös felöl nem lehet Szada, illetve a 30-as főút felé lekanyarodni, valamint ugyanitt nem lehet Budapest fele az autópályára ráhajtani. A főutak közül többnél a hétközi munkák miatt a hét végén is érvényben vannak a forgalomkorlátozások. Igv például a 12-es főúton Nagymarosnál, a 40-es főúton Cegléden, valamint Verőcén és Solymáron. Kerékpáros-sportrendezvény lesz szombaton. A versenyzők a Népligetből Indulnak és öcsa—Dabas—Lajosmizse—5-ös főút- érintésével érkeznek Kecskemétre. A 70-es főúton is nagyobb forgalom várható a hét végén — elsősorban motorosforgalom —, mert Velencén nemzetközi motorostalálkozót rendeznek péntek délutántól vasárnap délig. A hét végén a németországi vendégmunka jugoszláv — újabb hulláma érkezik a nyugati határátkelőhelyekhez. Emiatt elsősorban Hegyeshalomnál es Bau u/.csaei, valamint Itöszkénél és Tompánál számíthatnak torlódásra az autóso’k. A ll-es főút mellett, az omszki tavaknál az útpadkán parkoló autósokat megbüntetik, érdemes inkább a tó mellett lévő alsóbbrendű utakon várakozni. KÉTÜTEMŰ - NÉGYÜTEMŰ Trabantok, Wartburgok, Barkasok kétütemű motorját alakítja át négyüteművé a gyöngyösi Kis-Benedek Gyula és teamje. A környezetkímélő találmány gyártásához jelentkeztek a vállalkozóknál nagyüzemek is, akik alkatrészekkel szállnának be a gyártásba. Felvételünkön Kis-Benedek Gyula feltaláló „négyüteműjével”. KÜLFÖLDRE UTAZÓKNAK A Nemzetközi Turisztikai Szövetség és a Nemzetközi Autószövetséghez tartozó autóklubok — melyek több mint 80 millió autóst képviselnek — rendszeres munka- kapcsolatot tartanak fenn. Mégis egyedülálló az a megállapodás, melynek keretében a Magyar Autóklub, a német ADAC, holland ANWB és az osztrák ÖAMTC társklubok közös Nemzetközi Segélyhívó Központot hoztak létre. A központot nemcsak a Magyarországon tartózkodó társklubok tagjai, hanem a külföldön lévő magyarok is a hét minden napján, éjjel-nappal, a 115-2032-es telefonszámon hívhatják, s kérhetnek tanácsot, tájékoztatást vagy műszaki segítséget. További újdonság, hogy az autóval külföldre utazó klubtagok ebben az évben már egy új hitellevélcsaládból választhatnak; az AIT hitellevél mellett megjelent az AIT PLUSZ és az AIT SZUPER hitellevél is. Mindhárom hitellevél 400-400 svájci frank értékű szelvényeket tartalmaz, amelyekkel a rajtuk feltüntetett országokban a gépkocsi javítását és szállítását lehet kifizetni. A szolgáltatás tényleges díját a hazautazást követően a Magyar Autóklubnál forintban lehet kiegyenlíteni. Az AIT PLUSZ hitellevél további kedvezményeket is nyújt: Ausztriában például díjmentesen lehet kérni az egysze^- rűbb országúti hibaelhárítást. Az AIT SZUPER hitellevél tulajdonosának — súlyos műszaki hiba esetén — díjmentesen szállítják haza gépkocsiját, s 10 ezer forintig az Autóklub fizeti a vasúti hazautazás költségét is. Ezzel a hitellevéllel belföldön a kijelölt szervizekben 5000 forint értékig hitelbe lehet a gépkocsit megjavíttat- ni, illetve 2800 forintig — az Afor- és a Shell-kutaknál — tankolni. Rovatunk a Pest Megyei |Min| Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kivan: Győri András EZ OPTIMISTA MYUGBÍJES Osszelevelez egymilliárdot? 1 Alighanem a cinkotai postás panaszkodhatna legtöbbet az országban a fájós lábára, sajgó vállára, mert az utóbbi tíz évben több mázsa levelet kellett kihordania csak a nyugdíjas Pohl Ferencnek. Pohl úr ugyanis egy évtizede különös hobbinak hódol. A világ leghíresebb személyiségeitől gyűjt aláírásokat. Igaz, a kezdeti autogramgyűjtés időközben buzgó levelezésekké, utazásokkal tarkított segítségnyújtásokká alakult. *Ma 76 országból 1680 híres ember, király, miniszter, miniszterelnök, sőt két pápa mondhatja el, írt Pohl úrnak. A cinkotai kis földszintes ház, ahol lakik, afféle világ közepévé formálódott számára, ahol a fáradhatatlan levélíró kezében öt kontinens minden sarkából futnak össze a szálak. Kevesen mondhatják el magukról, hogy Willy Brandt vendégei voltak tíz napon át az államférfi otthonában, vagy a müncheni hercegprímás, dr. Josef Wendel látta őket vendégül. Pohl úr ezzel dicsekedhet. A kalandos életű, 62 esztendős nyugdíjas, volt tengerész, idegenlégiós, ferences rendi barát, baljós tengeri katasztrófák életmentője. A cinkotai világjáró — aki mellesleg Dallas tiszteletbeli seriffje is —, Olof Palme, Helmuth Kohl ismerőse, most új dologban mesterkedik. Az érdi Kórház Alapítvány elnökének, Minár Jenőnek a felkérésére veti latba gazdag levélismeretségét azért, hogy jövő év júhius 1-jéig egymilliárd forint adományt gyűjtsön tőlük, általuk az érdi kórház építésére. Pohl Ferenc és az érdiek igyekezetét nemcsak a Vöröskereszt, hanem néhány sajtóorgánum is támogatja. Jelenthetjük, hogy a mi lapunk, a Pest Megyei Hírlap is kiveszi a részét a nem mindennapi vállalkozásból. Nemcsak közzétettük Pohl Ferenc kórház- adományozásra felkérő sorait, hanem megígértük, nyomon követjük a merész ötlet valóra váltásának fokozatait. Most, július közepén, ismét kint jártunk nála, hogy tudakozódjunk, halad-e az adománygyűjtés. — Az első hónapban mindössze 86 ezer forint gyűlt össze — mondja —, de ez még csak a roppant szerény kezdet. Június 2- ától máig 1450 levelet küldtem szét a világba, naponta 180—200-at. Németül és angolul írok és beszélek, de ez nem elég a levélírásihoz. Minden egyes ismerősömnek egyéniségéhez szabott, tiszteletteljes, tömör, a politikai és a hazai élet ismeretére valló levelet kell írnom, elvégre a hazámat is képviselem, ha nekik írok. A válaszok csak most kezdenek szállingózni — tolja elém bizonyságképp például II. János Pál pápa, Habsburg Ottó, Göncz Árpád szívélyes levelét, amelyek közt már adományt ígérő is van. — Nemcsak bízom abban, hogy egy év alatt igenis összejön az égymilliárd forint, hanem megszállottan hiszek is ebben. Enélkül nem érdemes belevágni. Az egyik újság által postaköltségre felajánlott tízezer forint már rég elfogyott, ám Pohl úrnak mégsem kell a saját zsebébe nyúlnia bélyegrevalóért. Ott ugyan hiába is kotorászna, mert mindössze 7240 forint nyugdíjból él. Ezért további postaköltségeit a Kórház Alapítvány fedezi. Érd és környéke idestova harminc esztendeje sóvárog saját kórház után, A város lakosságának és a vonzástkörzetében élő kisebb településeknek igazán szükségük van kórházra, amelynek az építési és berendezési költsége égymilliárd forint. Az egy évre szabott gyűjtési időből már egy hónap letelt. Nem is eredménytelenül. Mi is együtt bizakodunk Pohl úrral, az érdiekkel, az alapítványtagokkal és a Vöröskereszttel, hogy tizenegy hónap múltán elégedetten lobogtathatják a megtelt számlát; ez szép munka volt. Különben a Kórház Alapítvány sízám- laszáma: MHB Érd, fiók: 226—10205. Miért teszi mindezt Pohl úr? — Okom van rá — hangzik mélázás után a válasz. Az optimista, lelkes arc kissé elkomorul az emlékektől. — Ausztriában 1959-ben síbaleset ért — mondja. — Tizenhét métert zuhantam, csak másnap reggel találtak rám. A kórházban hat hónapig élet és halál közt lebegtem. Akkor megfogadtam, ha megmaradok, azontúl minden erőmmel segíteni próbálok az embereken. Pohl úr betartja a szavát. Kocsis Klára Nyelvtudás és szakma nélkül nincs esély Akiknek kívül tágasabb Az év végére elkészül az új osztrák bevándorlási törvény, amely az eddiginél jobb feltételeket biztosít a megfelelő nyelvtudással és keresett szakmával bíró külföldiek számára, de az úgynevezett gazdasági menekültek jelentős részét az ország elhagyására kényszeríti. A Die Presse szerint az új bevándorlási koncepció lényege, hogy évente mintegy 25-30 ezer külföldi letelepedését kívánatosnak tartják, és ezeknek beilleszkedését, majd állam- polgársághoz juttatását az eddiginél gyorsabban teszik lehetővé. Ausztriának ugyanis szüksége van a képzett bevándorlókra, hiszen a népességszám csökken, a lakosság öregszik, ráadásul a Közös Piac igen sok osztrák szakembert csábít el a magasabb kereseti lehetőségekkel. A leendő új osztrák állampolgárokat azonban igen szigorú szempontok szerint fogják szelektálni, és aki egy meghatározott pontértéket nem ér el, az nem kap engedélyt a bevándorláshoz. Azt tervezik, hogy azokba az országokba, ahonnan a legtöbb bevándorlóra számíthatnak, úgynevezett szociális attasékat küldenek, akik előzetesen foglalkoznak a bevándorolni szándékozók ügyeivel. Ezzel egy időben azonban igen szigorú intézkedésekre számíthatnak az országban úgymond menekültként tartózkodók. A munkavállalói engedély nélkül végzett feketemunkát az eddiginél sokkal szigorúbban fogják a jövőben ellenőrizni és szankcionálni. Általában erősen csökkenteni akarják a menekültstátust kapó külföldiek számát. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy igen sok külföldi menekültként tartózkodik Ausztriában, holott valójában dolgozni jött. Azokat a külföldieket, akik az új jogszabály érvénybe lépése után nem kapnak tartózkodási enge-1 délyt, ki fogják utasítani Ausztriából. A szigorú bevándorlási törvényt azzal indokolják, hogy az elmúlt két évben kereken 200 ezer külföldi érkezett menekültként, illetve munka- vállalóként Ausztriába, jelentős részben a keleteurópai országokból. Orvost a rizikófaktorhoz Infarktus u munkanélküliségtől Svájcban és Nyugaton másutt is sokáig menedzserbetegségnek tartották az infarktust, és az orvosi szociológiának kellett felismernie, hogy mennyire sújtja az alsóbb néprétegeket. A svájci Johannes Siegrist figyelmét az utóbbi időben Kelet-Németor- szág keltette fel. ahol a lavinaszerű munkanélküliség megsokszorozta az infarktuseseteket. A nemzetközileg elismert Siegrist 1973 óta vezeti a marburgi egyetem orvosi szociológiai intézetét, s a nyáron németországi és kínai vizsgálatok alapján közzétett két tanulmánya azt igazolja, hogy az úgynevezett „szociál-emocio- nális” megterhelés jelentős kockázati tényező a koszorúér-megbetegedés esetében. A svájci szociológus az NSZK-ban egyik alapítója volt az empirikus orvosi szociológiának, és jól leírta egyebek között, hogy a munkateljesítmény és annak elismerése közötti aránytalanság, „egyensúlytalanság” hogyan és menynyire rontja az ember közérzetét. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása rámutat, Johannes Siegrist a Kelet-Némelország- ban végbement változásokat és az azok nyomán jelentkező megrázkódtatásokat. különösen ha tartósnak bizonyulnak, „kórokozóknak” tartja. Több száz középkorú német munkás mutatott ..bizonytalan foglalkoztatási státusa miatt” négy-ötszörte nagyobb infarktus-veszélyeztetettséget, mint hat és fél évvel korábban, amikor megvizsgálta. egészségügyi minősítésüket. A foglalkoztatási stressz a klasszikus orvosi „rizikófaktorokat”, tehát a vérnyomást és a vér koleszterinkoncentrációját is növeli, de egyéb kihatásai is vannak. A munkás érzelmi levertsége nemcsak a kívülről támasztott magas követelményekkel függ össze, hanem saját teljesítményigényével is. Infarktusra különösen hajlamossá váltak azok, akik annyira azonosultak szürke munkájukkal, hogy nem tudtak belsőleg elhatárolódni tőle. A teljesítménnyel arányos egyéni díjazás bevezetése a meg- vizsgáltaknál egyértelműen megemelte a kolesztei inszintet — a munka intenzívebbé válását és a keresetemelkedést ugyanis az alkalmaztatási biztonság csökkenése és nyugtalanság kísérte. A kelet-németországi vizsgálatoknál az is bebizonyosodott, hogy a mai társadalomban a munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem sok más társadalmi szükségletet is kielégít. A munkanélküliségnek sokféle súlyos következménye van az önbecsülés csorbulásától a társadalmi kapcsolatok elvesztéséig. Az önbecsülés, a saját értékek tudata fontos kelléke viszont a konfliktusok és az érzelmi feszültségek leküzdésének. A terhelhetőség csökken, ha a meghatározott vonatkozási csoportokkal fenntartott kapcsolat zavart szenved vagy hiányzik az elismerés. Az. ezzel kapcsolatos emocionális zavarok önmagukat erősítik és önállósítják. Az idegrendszer „túlakti- vizálása” végzetes következményekkel járhat a véredényekre és az anyagcserére, sőt károsodhat az immunrendszer is. A FÁZ szakírója megjegyzi, hogy ez a fajta veszélyeztetettség elvileg a lakosság minden csoportját érinti, de a társadalmilag gyenge rétegeket erősebben. Ennek az az egyszerű oka, hogy magasabb szakképzettség mellett hosszú távon kisebb veszély fenyegeti a hivatási státust, és sokkal több a kitérési lehetőség, amelyet bizonyos privilégiumok is bővítenék. Johannes Siegrist — a nyugatnémet lan szerint — nem híve a visszaélésekre könnyen felhasználható szociáltechnikáknak, viszont új egyéni és strukturális egészségmegőrzés] eljárásokat sürget. A svájci szociológus felteszi a kérdést, hogy az új német szövetségi tartományokban nem kellene-e valamit tenni azon csoportok szociális válságának leküzdésére, amelyeket különösen sújt a munkanélküliség. Tanácsos lenne azoknak a szociális megterhelés alatt álló csoportoknak a jobb orvosi ellátása, amelyeknél már megjelentek a tesi-lelki rizikófaktorok. Pirityi Sándor-*
