Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-20 / 169. szám

EGYIPTOM 95. PIRAMISA? Kheopsz, a gonosz A Kairótól délnyugatra elterülő sivatag szélén fek­vő gizai fennsíkot, az egyiptomi piramisok szín­helyét szabadtéri múzeum­má átalakító egyiptológu­sok Kheopsz 137 méter magas piramisától keletre, vastag homok- és hulladék- réteg alatt eddig ismeret­len piramisra bukkantak — feltehetően a 95.-re. A piramisok kora egy­idős az Óbirodalommal, amelynek kezdetét a 3. di­nasztia megalapítóitól, Nebfca és Dzsószer fáraók­tól számítjuk (Kr. e. 2640 körül). Dzsószer építtette a legrégibb kőpiramist, a 60 méter magas szakkai lép­csős piramist, és a fáraó­nak ebből a piramisból származó szobra az első Szeptemberben megnyílik Pártatlan politikai iskola Aki indulni akar a kö­vetkező parlamenti vagy önkormányzati választáso­kon, esetleg politikai szak­értőként kíván dolgozni valamely párt vagy más politikai szervezet vezetésé­ben, vagy egyszerűen ér­deklődik a politika szak­mai mesterfogásai iránt annak érdemes jelentkeznie a Századvég Politikai Is­kolába. Az intézmény pár­toktól független, alapítvá­nyi keretek között szerve­ződő non-profit iskola. Alapítói fontosnak tartják a politika szakmává eme­lését. A hallgatók megis­merkedhetnek a politikai management, képességfej­lesztés, kampányszervezés, tömegkommunikációs vi­selkedés, konfliktusmegol­dás, a politikai rendszerek elemzésének modern mód­szereivel. A Századvég Politikai Iskolában az oktatási év szeptember 30-án kezdődik. A tanulmányi idő egy év, amely három, egyenként tízhetes időszakból áll. A triszemeszlereket kéthetes vizsgaidőszak zárja le. Az egyéves kurzus tandíja 50 ezer forint. A Századvég Alapítvány ösztöndíjat biz­tosít' egy női hallgató, egy Magyarországon élő ki­sebbségi, és egy, a határa­inkon túl élő magyar hall­gató számára. Jelentkezni július 3I-ig lehet az iskolánál, Buda­pest II., Ady Endre u. 19. szám alatt. Nyári turnén a Tápiómente Hatezer kilométer táncos lábakkal A nagykátai Tápiómente táncegyüttes az őszi evad­nyitástól a tavaszi szézon- zarásig a hazai közönség­nek nyújt élményt válto­zatos műsoraival. A nyári vakáció idején, most már hagyományosan, visszaté­rően külföldön erősíti a magyar népi táncművészet hírnevét. A múlt esztendőben az Amerikai Egyesült Álla­mokban háromhetes tur­nén szerepeltek sikeresen. Mire a külföldi útról haza­érkeztek, már három meg­hívó várta őket az idei nyárra. Franciaországba, Olaszországba és Belgium­ba invitálták az együttest. A gazdag turnéprogrpm- nak az idő hiányában csak részben tudnak eleget tenni. A harminchat fős társulat — amelynek hu­szonnégy táncos és tizen­két zenész a tagja — augusztus 1-jén indul az olaszországi Castiglione del Lagába — a Trasimeno- tó partjára. Ott 16 nemzet társaságában, ez alkalom­mal már másodszor nem­zetközi fesztiválon mutat­ják be művészetüket. Az olaszországi turné során az idegenforgalmi szem­pontból is látogatott vidé­ken, a tó partján hat tele­pülésen vendégszerepeinek egy-egy fellépéssel. Olaszországból augusztus 8-án indulnak tovább a franciaországi Bretagne- ba, ahol újabb nemzetközi folklórfesztiválon szere­pelnek. A turnénak ez a szakasza augusztus 16-án zárul, s ekkor indulnak vissza Nagykátára. A franciaországi prog­ramnak külön érdekessége, hogy a folklórműsor mel­lett, a meghívó fél külön kérésére, a Halálra tán­coltatott lány című balla­dái ihletésű táncdrámát is bemutatják. A csaknem hatezer kilo­méteres turné után itthon is komoly feladat várja az együttest az augusztus vé­gi hazai néptáncfesztivál házigazdájaként. K. Z. életnagyságú egyiptomi kő­szobor. A fáraókat az Ű­és Középkorbirodalomban temették piramisokba, az Újbirodalomban már nem emeltek több piramist. Zahi Hawass, a gizai fennsík piramisainak igaz­gatója elmondotta a Reuter tudósítójának, hogy a sza­badtéri mú2euim kialakítá­sa során mindent eltávolí­tanak, ami a modern időik­ben került oda — telefon- és villanyvezetékeket csak­úgy, mint azt az aszfalt- utat, amelyet fél évszáza­da építettek egy a múlt században felfedezett több­ezer éves halotti templom fölé. Feltárják az ötezer évvel ezelőtt létezett utcá­kat, megtiltják a ló- és te­vetulajdonosoknak, hogy turistákat sétalovaglásra vigyenek a piramisok körül és távolabb jelölnek ki parkolóhelyeket a gépko­csik számára. A szabadtéri múzeum megnyitását októberre ter­vezik. Egyiptom feltétele­zett 95. piramisának csú­csára akkor bukkantak a munkások, amikor Kheopsz fáraó fiainak sírjait tisztí­tották meg a rájuk rakó­dott horaokrétegtől. Az egyiptológusok remé­lik továbbá, hogy az újabb piramis feltárása magya­rázatot ad majd egy 1925 óta megfejteden rejtélyre. Akkor ugyanis G. A. Reis- ner amerikai régész egy még ki nem fosztott sírra bukkant, benne Kheopsz fáraó anyjának, Hetephe- resnek bútoraival és teme­tési kellékeivel — a király­nő múmiája azonban azóta sem került elő. Hawass fel- tételezése szerint, Hetep- herest a gizai Kheopsz-pi- ramisba temették, de ami­kor a piramist és Kheopsz egyéb emlékműveit kira­bolták. hűséges papok ma­gukhoz vették a királynő temetési kellékeit és a Reisner által kiásott sír­ban helyezték el. Kheopsz Idejében különben minden megtörténhetett, mert amint Hérodotosz írja róla, a fáraó „olyan mérhetetle­nül gonosz volt, hogy mi­kor pénze már elfogyott, saját lányát bordélyházba küldte, és ráparancsolt, hogy szedjen össze neki bi­zonyos mennyiségű ezüs­töt .. TANDÍJ: 1992 SZEPTEMBERÉTŐL Hogyan tovább, felsőoktatás? Az első magyar Universi­tas alapító okiratát június 22-én írták alá Debrecen­ben, az Agrártudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Or­vostudományi Egyetem, a Református Teológiai Aka­démia és az MTA Atom­magkutató Intézetének ve­zetői — adták hírül a na­pilapok. A példa értékű egyetemiközpont-alapítás már része annak a feladat­sornak, amely az egyete­mek, főiskolák korszerűsí­tését, a hálózat fejlesztését szolgálja. A felsőoktatás moderni­zációjának kidolgozásában, megvalósításában részt vesz Bakos István, a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium felsőoktatási és kuta­tási főosztályának vezetője. A kérdésekre ő válaszolt. Széttagolt intézmények 9 Milyen gondokkal küszködik ma a felsőokta­tás? — Egyetemeink történe­tét vizsgálva megállapítha­tó, hogy a felsőoktatás alap- intézménye nálunk évszáza­dokon át az Európában meghonosodott, párizsi ere­detű, négykarú (jogtudomá­nyi, bölcsészettudományi, orvostudományi és teológiai kar) egyetem volt. 1948 után szovjet mintára ezeket a többkarú, univerzális jelle­gű intézményeket Budapes­ten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden is szétszedték, az oktatás és a kutatás munkafolyamatait szétvá­lasztották, ügy az egyeteme­ket „felsőfokú iskolákká” fokozták le. Elvették a tu­dományos minősítés és ku­tatás jogát, és azt a magyar gyakorlattól idegen módon az Akadémiára, illetve a TMB-re (Tudományos Mi­nősítő Bizottság) bízták. Ez­zel a Tudományos Akadémia is Janus-arcú szervezet, lett, mert egyrészt kutatóintéz­mény-fenntartó és -működ­tető főhatósággá szervezték át, másrészt az eredeti cél­nak megfelelően a „magyar tudósok független köztestü­leteként” is működött. 6 *r2£írlan HERCULE POIROT KERESTETIK Az olgiatai rejtély A történetet akár Agatha Christie is írhatta volna, sajnos azonban a kissé különc, de végül is a rejtélyes bűntényeket min­den esetben mesterien fel­derítő belga detektívnek, Hercule Poirot-nak — leg­alábbis egyelőre — nincs olasz megfelelője. Ez annál is inkább saj­nálatos. mert az olasz rend­őrség értetlenül áll egy a napokban elkövetett bűn­ténnyel szemben. Róma egyik előkelő, amerikai stí­lusú külvárosában, Olgia- tában ismeretlen tettes (tettesek?) meggyilkolta (meggyilkolták) az előkelő társaság egyik kedvencét, a 42 éves Alberica Filo della Torre grófnőt. Július 10-én reggel találtak rá vérbe fagyva a szép asszonyra: sa­ját fapapucsával verték be a fejét, majd megfojtot­ták, miközben két gyerme­ke a szomszéd szobában játszott. Annál is inkább rejtélyes a bűntény, mivel az áldozat és építési vállal­kozó férje magas fallal kö­rülzárt éis különleges biz­tonsági berendezésekkel el­látott villában élt 9 és 7 éves gyermekével. „Mára már mindent tu­dunk Alberica Filo della Torre grófnő életéről — hol vásárolta ruháit, mi­lyen feleség volt, hetente hányszor fogadott vendé­geket és kik voltak a ven­dégei, csak azt nem tud­juk, hogy ki ölte meg” —, kesereg a milánói Corriere della Sera. A közvéleményt izgalom­ban tartó bűntény kapcsán fi sajtó azt feszegeti, vajon ezúttal is giallo d'estate”- ról (nyári rejtélyről) van-e szó — mint amilyen tavaly augusztusban a 21 éves ró­mai titkárnő, Simonetta Cesaroni meggyilkolása volt, akit egy papírvágó késsel öltek meg 29 szúrással —, vagy az olasz nyomozóknak ezúttal sikerülni fog kéz­re keríteni a tettest (tettese­ket)? (Cesaroni kisasz- szony feltételezett gyilko­sát, egy 58 éves portást egyébként bizonyítékok hiányában kiengedték a börtönből, és az ügy azóta is felderítetlen). Filo della Torre grófnő meggyilkolása kapcsán a legnagyobb problémát az okozza a rendőrségnek, hogy — legalábbis egyelő­re — nem találtak indíté­kot. Rablógyilkosság szinte kizártnak tekinthető, mert bár eltűnt néhány ékszer, az áldozat arany Rolex karórája a csuklóján volt. A férj alibije megdönthe­tetlen. Ezért aztán naponta más és más feltevés lát napvilágot a sajtóban: hol egy elbocsátott alkalma­zott bosszújára gyanaksza­nak. hol egy szomszédra, aki állítólag pénzt akart volna kicsikarni az áldo­zattól. Ezek az elméletek — akárcsak más hasonlók — azonban sorra megdől­nek. Igazán nem lenne mit csodálkozni azon. ha egy szép nap hirdetés jelenne meg a lapokban: Poirot ke­restetik ... A magyar felsőoktatásban jelenleg 60 állami és 16 egy­házi tanintézet működik, ahol 17 ezer 300 oktató tanít és 103 ezer 500 hallgató ta­nul. A széttagoltságra jel­lemző, hogy több tucat, az anyaintézettől távol eső, kis létszámú, kihelyezett ta­gozat működik, így valójá­ban több mint 120 intéz­ményből áll a hálózat, ame­lyet hat minisztérium irá­nyít. Íme, néhány furcsaság: a miskolci egyetemnek főis­kolai kara van Dunaújvá­rosban, míg a Bánki Danát nevét viselő főiskolának Miskolcon van tagozata, az Ybl Miklós Építőipari Főis­kolának „területi egysége” működik Debrecenben, a Kandónak Székesfehérvá­rott, a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskolának Zalaeger­szegen és Salgótarjánban van kihelyezett tagozata. Az elmúlt ötven évben csak két szakegyetem létesült ha­zánkban: Veszprémben a nehézvegyipari, Miskolcon a nehézipari. Beszűkültségük- ből nehezen tudnak kitörni, pedig évek óta keresik az oktatás bővítésének mód­jait. Miskolcon jogi és köz- gazdasági karral bővült a képzés. Veszprémben a nyelvszakos tanárképzés mellett megkezdődött a kör­nyezetvédelmi mérnöki és a hittanári képzés is. 0 A Debreceni Universitas milyen változást jelent a je­lenlegi helyzetben? — Néhány éven belül ki­alakulhat egy modernizált tudományegyetem, amely egyértelműen az európai rendszerhez illeszkedve ma­ga fogja meghatározni, hogy az új, születőben lévő felső- oktatási törvény alapján milyen tudományágakban, milyen szakembereket ké­pez, milyen tudományos munkát vállal. Az új Uni­versitas a kelet-magyaror­szági térség legnagyobb szellemi és tudományos mű­helye lesz. A debrecenihez hasonló universitas körvo­nalai bontakoznak ki Pé­csett és Szegeden, ahol adottak a hagyományok. Budapesten a műszaki, a kertészeti, a közgazdasági egyetem és az Államigazga­tási Főiskola kötött együtt­működési megállapodást. Miskolcon a bölcsészeti kar­ral való bővítés lehetőséget mérlegelik, és az elképzelé­sek szerint Észak-Dunántú- lon is szerveződik majd egy vagy két universitas. Első­sorban Veszprémben, illetve Győr—Mosonmagyaróvár— Szombathely térségében. Hangsúlyozom, hogy a való­di universitas nem az intéz- mén'yek erőszakolt összevo­násával jön létre, hanem önkéntes elhatározással. Normatív támogatás — alapok révén 0 Lesz-e elegendő pénz a felsőoktatás reformjára? — A magyar felsőoktatás finanszírozása a számszerű növekedés ellenére az eí- múlt negyven évben ará­nyaiban alig változott. Ré­szesedése a költségvetésből 0,7-0,9 százalék között moz­gott. Minden intézmény meghatározott összeget ka­pott, és azzal kellett gazdál­kodnia. Ha jó kapcsolatai voltak a tárcával, az irányí­tó szervvel, hozzákunyerál- tak még bizonyos kiegészítő összegeket, lobbyztak, de ez a lényegen nem változtatott. Az új, úgynevezett norma­tív alapú támogatási rend­szerben az állami segítés három pénzalapon történik majd. A képzési alap az ok­tatást szolgálja, és a hallga­tói létszám, illetve a szak­irányú képzés költségei alapján áll össze. A kutatási alappályázati rendszerben programokat, kutatási fel­adatokat finanszíroznak. A létesítményi alap az intéz­mények közgyűjteményei­nek, sportlétesítményeinek, gyakorlóhelyeinek a költsé­geihez járul hozzá. A fej­lesztési alap — negyedik se­gítőként — az intézmények beruházásait támogatja. A finanszírozás egyéb elemei közé tartozik a hallgatói ösztöndíj és szociális támo­gatás mellett bevezetendő tandíj, amelynek összegét, mértékét, differenciálását az intézmények maguk álla­pítják meg. 0 Mikortól kezdve kell tandíjat fizetni? — Ügy tervezzük, hogy az 1992-es költségvetési évben már a normatív alapú fi­nanszírozási rendszer lép működésbe, tehát az 1992 szeptemberében kezdődő tanévtől kell majd tandíjat fizetni. Szeretném hangsú­lyozni, hogy amíg a bérek, fizetések ilyen alacsony szinten mozognak, az egy évre, illetve két félévre be­fizetendő tandíj összege ál­talában nem haladhatja meg az egy hónapi mini­málbér összegét. Az alkalmasság az egyetemen dőljön el 0 Változik-e a felvételi rendszer? — A Világbank szakér­tőinek elemzése szerint fel­sőoktatásunk mintegy két- három évtizeddel marad el az egyesülő európai orszá­gok felsőoktatásától, s gyö­keres megújhodás nélkül ez a lemaradás csak fokozódik. Nálunk a 18—22 éves kor­osztály tíz százaléka tanul­hat tovább a felsőoktatás­ban. Nyugaton ez az arány 20, illetve 30 százalékos, így hazánkban az ezer lakosra jutó hallgatói létszám még feleakkora sincs, mint Nyugaton. Felsőoktatás-politikánk­nak néhány év alatt jelen­tős mértékben, mintegy 50- 60 százalékkal növelnie kell a hallgatói létszámot, ugyanakkor gondoskodni kell a képzés színvonalának emelkedéséről is. A minősé­gileg jobb oktatás bázisai a most ismertetett több karú, több fokozatú képzést és kutatást végző universitá-j sok lesznek. Az eddigi felvételi rend■* szeren — az együttes érett­ségi és felvételi vizsga rend­jén — változtatni kell, mert eddig a felvételi a kizáróla­gos szűrés szerepét töltötte be. Hazánkban az egyetem­re, főiskolára felvetteknek mindössze 20 százaléka morzsolódott le, tehát 80 százalékuk végzett, okleve­let kapott. Nyugaton a, fel­vetteknek csak a 30-35 * szá­zaléka — egyharmada! —• tudja elvégezni az egyetek met. Olyan adatok is van­nak, hogy az első évfolya­mon a hallgatók 50 százalé­ka nem jut tovább. Ebből világosan kiderül: nem az érettségi felvételi vizsgán, hanem az oktatási folya­matban dől el, hogy ki al­kalmas egyetemi, főiskolai tanulásra. Terveink szerint 1992 szeptemberétől kezdő­dően fokozatosan az érett­ségi lesz a belépő az egye­temre, főiskolára, ugyanak­kor az adott intézmény ma­ga dönt az esetleges alkal­massági vizsga megtartásá­ról, követelményeiről, mód­járól — mondotta befejezé­sül Bakos István főosztály- vezető. Kiss György Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents