Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-02 / 153. szám

1. Évfolyam, 127. szám 1991. JŰLiIUS 2., KEDD BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI 0 B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT 0 PILISCSABA 0 PATY 0 ZSAMBEK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ 0 PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM A vizsgálat lezárult — elfelejteni nem szabad Állatorvosi ló a budaörsi egészségügy helyzete Egy idő óta megszaporodtak a panaszbejelentések a budaörsi városházán. Tollat fogtak a betegek, s írtak az egészségügyben dolgozó középkáderek is. Ezért határo­zott úgy a képviselő-testület, hogy ad hoc bizottságot je­löl ki. Tagjai feladatul kapták, tájékozódjanak, és köz­vetítsék tapasztalataikat a város egészségügyi helyzeté­ről. A vizsgálódás gazdasági és szociális vonalon tör­tént, nem tért ki a szakmai működés megítélésére — no­ha ehhez is kaptak a képviselők támpontokat a szak­ismeret birtokában lévőktől. A bizottság — teljes diszk­réció mellett — az egészségügyhöz tartozó dolgozókkal éppúgy elbeszélgetett, mint a rendelőkben várakozó be­tegekkel. A szakszolgálat munkatársai egy hónapon át korrekt partnereknek bizonyultak, ám — mint a jelen­tésben olvasható — május közepén már elhangzott az is, miképp kell viselkedni a bizottsággal. Nos, a jelentés elkészült, azt megismerhették az érintettek is. Az anyagban leírtak további boncolga­tására hívta össze június 28-ra az összdolgozói érte­kezletet dr. Sobel Mátyás, az egészségügyi központ igazgató főorvosa. Szabadabban A város egészségügyében tapasztalt állapotok még akkor is rendkívül súlyos­nak ítélhetők, ha tudjuk: két ember kivételével min­den véleményt nyilvánító a névtelenség mögé bújha­tott, tehát szabadabban szárnyalhatott a szó. Az összdolgozói értekezleten azonban — kivált gazdasá­gi ügyekben — olykor a személyeskedésig fajultak az indulatok, ami még in­kább aláhúzta, hogy itt bi­zony pattanásig feszült a helyzet. Orvos és betege kapcso­latában sokkal inkább kö­vetelmény a diszkréció, mint egy ilyen vizsgálat­ban. Utóbbiban sikerült megtartani, ám a rende­lőkben képtelenség, így pél­dául a nőgyógyászati, uro­lógiai szakrendel esen meg­fordult budaörsiek a meg­mondhatói: a váróba ki- hallatszik minden szó, rá­adásul a rendelési idő oly rövid, hogy a betegnek jó­formán levetkőzni sincs ideje. Az persze az idilli állapot felemlegetése len­ne, hogy hasonló, négy- szemközti megbeszélésre egy körzeti rendelőnek is alkalmasnak kellene len­nie. Mint ahogyan akár kü­lön napirendi témára ér­demes a laboratóriummal kapcsolatos felvetések sora, fejlesztésének ügye. Hiányoznak' műszerek, s alapvető eszközökkel kény­szerülnek takarékoskodni, mert egyszerűen nincs pénz. Vitatható például az a szakorvosi álláspont, mi­szerint ebben a gazdasági helyzetben nem az egyszer használatos poharak be­szerzése a legszükségesebb a fogászaton. Vitatható, mert az AIDS-veszéllyeí igenis ott szembe találhatja magát az egyszeri halan­dó... Ugyanez az orvos minden kollégájával együtt teljes joggal követeli az 6 ^£Mso elegendő számú munkakö­penyt, higiénés szempon­tokra hivatkozva. De erre sincs pénz! S ha a szaksze­mélyzet netán naponta akar tiszta munkaruhába bújni, hát megveszi magának, vagy megszerzi a kórhá­zakból, s maga mossa, ami ugyancsak nem az idilli ál­lapot, tekintve a fertőzés- veszélyt. Mert hát abból a kevésből, amit elküldenek mosatni, még abból is el­eltűnik ... Ugyancsak a kórházak­ból szerezték be — hogy fi­nomak legyünk — az infú­ziós felszerelést. Más eset­ben a saját eszközeikkel dolgoznak, mert úgyis hiá­ba kérnék. Mindezekhez képest — anyagi vetületét tekintve — elenyésző, hogy az orvosoknak nincs szak- könyvtáruk, s még azt a sokat reklamált kiadványt sem kapták meg, ami a raktáron porosodik. Döbbe­netes volt az értekezleten hallani Sobel főorvos urat, aki „nincs messze Buda­örstől az Üllői út” felkiál­tással az orvosokat is be­utaztatná a szakkönyvtár­ba olyan kiadványok fella­pozásáért, amelyeknek ott lenne a helyük az orvos keze ügyében. Éppen elég, hogy a betegek szalajtva vannak Budapestre, ahol a kórházak szívességi alapon fogadják őket. Szükségtelen Tagadjuk vagy nem, a paraszolvencia létezik az egészségügyben (ha erről Budaörsön sem beszélnek), mégsem helyénvaló, hogy a szakszolgálat alulfizetett. Háborognak a bérükért éppúgy, mint a bölcsődei alkalmazottak vagy az öre­gek gondozói. Ugyanakkor — és ezt a jelentés sze­rint számos megkérdezett firtatta, s elhangzott az ér­tekezleten is — te­kintélyes bért gazdálkodtak ki a főorvos mellé nemrég került vezető beosztású dolgozónak, dr. Lizák Ti- bornénak, csakhogy tevé­kenysége nyomán, mondják, nem lett ésszerűbb a mun­ka, egyszerűbb a kapcsolat- tartás. Megkérdőjelezik, hogy egyáltalán szükséges-e ennek a posztnak a betölté­se. Követelik, legyen nyi­tottabb a költségvetés, tisz­tázni akarják a sok vihart kavart kilométer-elszámo­lásokat s egyáltalán a gaz­dálkodásra vonatkozó min­den ügyet. Mert közel sem biztos, hogy mindenütt egy­formán igaz a szűkmarkú­ság, s az sem, hogy hol, mivel ésszerű takarékos­kodni, ha ez a fogalom egy­általán helyénvaló az egészségügyben. Nem az persze, de mégiscsak nap nap után szembe kell nézni vele... A betegek jobbára csak rendkívüli esetekben érzé­kelik az egészségügyben mutatkozó szegénységet. Számukra kézzelfoghatóbb, hogy ott van-e az orvos a rendelési idő kezdetén, s milyen bánásmódban ré­szesíti páciensét. Azt ne­hezményezik, hogy a dél­utáni rendelésen órákat kell várni, mert a délelőt­tös orvosnak még öt-tíz be­tege van. Hogy a nőgyó­gyászatot felkeresők alkal­mazkodnak az időbeosztás­hoz, s nem a rendelő az q. munkaidejükhöz. Mindez persze csak a jéghegy csú­csa, akár az egyik, akár a másik oldalt tekintjük. Megfontolandó A városatyák nemsokára megtárgyalják az ad hoc bizottság jelentését. Bizo­nyára nem lesz egyszerű menet, már csak azért sem, mert a javaslatban szere­pel: az egészségügy egész területén, minden beosztás­ra azonnal írjanak ki pá­lyázatot. Ha mindegyikre nem is, a kulcspozíciókra bizony megfontolásra érdemes az ötlet. Fazekas Eszter Óvjuk a múltat Tinnyei körséta Tinnye a Zsámbéki-me- dence északi peremén, a Budai-hegység és a Pilis nyúlványainak völgyeiben fekszik. A falu északi vé­gén ered a Békás-patak, Perbál alatt egyesül a Töki- patakkal, végigfolyik a Zsámbéki-medencén, majd a Biai-tóba ömlik. A falut körülölelő dom­bos táj rendkívül változa­tos. Fenyő- és lomboser­dők, források, patakocskák, a festői szépségű Garan- csi-tó és környéke, a komo­ran sötétlő Zajnát-hegy, tá­volabb a Pilis látványa — legkülönbözőbb természeti szépségek gazdag tárházá­vá teszik az 1280 lakosú kisközséget. A földben talált leletek tanúsága szerint már az ősember is szállást talált ezen a tájon. A földből elő­került kőpenge, a római edények, honfoglaló őseink szerszámai. 600 éves temp­lomuk, a ma is élő Kos- suth-hagyomány, sok színű történelmi hátteret adnak a falunak. 1968 éta egyre gazdagodó helytörténeti gyűjtemény várja'a látogatókat. Néhány Nyugodni látszanak a kedélyek ígérik: csengetésre elkészül Budakeszin az egyház visszakapta régi iskolaépületét a zárdát, ahol az új tanévben 8 osztályos katolikus gimnázium kezdi meg működését. Az iskola szervezői esztendeje láttak munkához, s valójában méltatlan csak felsorolni, ami azóta történt: az igény- felmérés, az alapítással kapcsolatos ügyintézés, az oktatási prog­ram kialakítása, a tanári kar toborzása, az igazgató személyé­nek kiválasztása, a felvételi vizsgák lebonyolítása, az épület át­vétele, lévén az idei tanév végeztéig állami általános iskolaként működött a zárda. Számos gonddal terhelt esztendő van a szer­vezők háta mögött, de közel sincs még itt a fellélegzés ideje. Mert a településen új iskolát kell építeni szeptemberre, hogy az állami oktatásban részt vevő gyerekek zavartalanul folytathas­sák tanulmányaikat. Fölösleges lenne elken­dőzni a katolikus gimnázi­um létrejöttéhez kapcsolódó feszültségeket, ami ugyan­csak nehezítette az iskolá­ért munkálkodók tevékeny­ségét. Ugyanakkor érthető az állami általános iskola és a Nagy Sándor József Gim­názium tanári karának ag­godalma is. Előbbiek azért izgultak, mert nekik kellett kiköltözniük a zárdából, s őket, illetve diákjaikat érin­ti az új iskola építésének ügye. Utóbbiak viszont nö­vendékeiket, sőt az állásu­kat is féltették, mivel fel­merült az állami gimnázium megszüntetésének gondolata is. Fűszerezve mindez a gimnáziumban egy igazga­tóválasztással és egy, már meghirdetett szak beindítá­sával. « «I « « Hónapok múltával nyu­godni látszanak a kedélyek, letisztultak az álláspontok, s valójában, az egész falu nagy várakozással tekint az új tanév elé. Az önkor­mányzat kinevezte az álla­mi gimnázium igazgatóját, aki kötelezettséget vállalt arra, hogy a gimnázium a jövőben nem lesz idegen test a faluban. Az oktatási in­tézmény markáns reál irá­nyultságot vesz, mivel szá­mítástechnikai szakot is in­dít. Választási lehetőséget adva ezzel a gyerekeknek, mert a katolikus gimnázi­um humán képzést nyújt. Szinte minden önkor­mányzati képviselőnek volt megfontolásra érdemes ja­vaslata, amikor az új álta­lános iskola építéséről tár­gyaltak. Felmerült, hogy a meglévő forfák mellé ugyanazon technológiával hajtsák végre a bővítést, mert ez gyors és olcsó, ám tény, nem időt álló megol­dás. Elvetették csakúgy, mint azt, hogy a rendkívül rossz állapotú Bagolyvárat, tárgy szemlélete közben év­milliókat foghat át a kép­zelet. A községben eddig nem folyt szervezett természet- védelmi munka. Tudunk róla, hogy megyei felmérés alapján egyes területeket védetté nyilvánítottak. Saj­nos, sem a lakosság, sem a fiatalok nem tudják. hol vannak ezek a helyek, miért védettek és mit kell értük tennünk. Sürgős feladat lenne egyes természeti értékek védelme is, mielőtt még nem késő. Nagy kár a sással, náddal, gyékénnyel benőtt vízállá­sos területek megszűnése. Velük nemcsak a növény­zet, de ritka élőlények is eltűnnek. Védelemre szorulnak Kossuth fái. az öreg vad­körtefa, a forrás és környé­ke, kő- és homokbányáink. Romlanak, kopnak, enyész­nek a múlt még felfedez­hető emlékei, a páratlanul szép természeti környezet értékei. Jó lenne valaxneny- nyit számba venni, gondoz­ni és megóvni. D. A. a falu első, ma üresen álló iskoláját renoválják, hiszen hosszú távra az sem oldot­ta volna meg a gondokat. Bizonytalan volt az is. hogy egyáltalán elkészülnének-e szeptemberre a felújításá­val, s mibe kerülne az. A testület végül úgy döntött, hogy a korszerű tornaterem mellett épüljön az iskola. — Budakeszin a katolikus gimnázium beindulása nél­kül is új iskolát kellett vol­na építeni, mert a forfa- épületek kiszolgáltak, s rendkívül sok problémánk van velük — mondja Sze- mereki Zoltán polgármes­ter. — Az építkezés megkez­désének időpontját most előrébb hozta, hogy a zár­dából ki kellett költöznie az állami általános iskolának. Hosszabb távon elkerülhe­tetlen, hogy a forfák vég­leg eltűnjenek a színről, s a helykijelölésben annak volt döntő szerepe, hogy szom­szédságukban áll a tornate­rem. Ehhez a kőépülethez tervezik most az időt álló, nyolc osztályt befogadó is­kolaszárnyat — ebből négy tantermet kelj átadjunk szeptemberre —, a többi pe­dig folyamatosan épül. Éh­hez csatlakozik majd — a forfák fokozatos eltűnése után. — a többi épületrész, azaz ily módon összesen 12, illetve 16 tantermes iskola- centrum alakul ki. Hosz- szabb távon azzal is számol­nunk kell, ho.gy a település távolabbi részén szintén új iskolát kell építenünk. Két­ségtelen, hogy ott, ahol most megkezdődik a munka, fel- töltött a talaj, tehát ez az alapozási munkálatokat né­hány millió forinttal drá­gábbá teszi, de hangsúlyo­zom, a tornaterem miatt bil­Egyre nehezebb a meg­élhetés. Mindenki ott farag le valamennyit a kiadá­sokból, ahol tud. Az ala­csonyabb fizetésből élők, a nagycsaládosok, kisnyug­díjasok életkörülményei­nek enyhítésére cserebere­szolgálat alakult Százha­lombattán. Az alapelv is­mert. Minden családban akad olyan használati tárgy, amelyet tulajdonosa már megunt, kinőtt vagy egyszerűen csak felesleges­nek ítél. Ugyanezek a tár­Érden RemSelolütézet­avató Jelentős dátumhoz érkez­nek el július 12-én az Ér­den dolgozó orvosok, s nem utolsósorban közülük is azok, akik erőt, energiát nem kímélve — a gyógyító munka mellett a rendelőin­tézet építésében szakmai ol­dalról egy sor feladatnak eleget tettek. Július 12-én, a Semmelweis-ünnepségek keretében adják át rendel­tetésének a város új szak­orvosi rendelőintézetét. Vi­szont az orvosi ügyelet már június 25-e óta az új ren­delőben van. lent a mérleg nyelve e terü­let javára. — Hogyan döntött a kép­viselő-testület a Bagolyvár sorsáról? — Ott a község önálló ze­neiskolája kap majd helyet, illetve közösségi házként kívánjuk hasznosítani. An­nál is inkább, mivel még a tanács átadta az épületet, s hozzá hárommillió forintot a cserkészeknek. Velük az új döntés értelmében ren­dezni kell a helyzetet. Ugyanitt biztosítanánk élet­teret a faluban működő más egyesületeknek, köröknek is. — Az új iskola körül még egy kapavágás sem történt. Elkészülhet szeptemberre a megígért négy tanterem? — A tervet már megvitat­ta a képviselő-testület, anyagi kondícióink adottak, s erkölcsi kötelességünk, hogy álljuik a szavunkat. Már csak azért is, mert min­taszerű volt a zárda épüle­tének átadása. Ugyanakkor ott is számos feladat várat még magára, hiszen a vizes­blokkok rossz állapotúak, s festeni-mázolni is kell. Az udvarban szintúgy sok még a tennivaló, ehhez remélem, sikerül aktivizálni a község lakosságát. Elsősorban, a ka­tolikus gimnáziumba felvett tanulók és szüleik segítsé­gére számítunk augusztus­ban. A megállapodás szerint a zárdaépület három állami iskolai osztálynak még he­lyet ad az idén, s a két in­tézmény közösen használja majd a tornatermeket, il­letve a sportpályákat. Sürget az idő. Budakeszin össznépi „játék” lesz az idei nyáron a „most mutasd meg”. Adottságaihoz, lehe­tőségeihez mérten remélhe­tőleg mindenki kitesz majd magáért. Elsősorban azok a kivitelezők, akik elnyerik az önkormányzat pályáza­tát az iskolaépítésre. S bár az építőiparban általában anomáliákról hallunk, azért jó példa is akad. S az em­berben mindig munkál a re­mény. De sajnos, a kisördög is. F. E. gyak viszont másutt, más­nál jó szolgálatot tehetnek. A cserebereszolgálat ab­ban kíván segíteni, hogy a cserélni szándékozó part­nerek egymásra találjanak. A szolgálat munkájába be­kapcsolódik a helyi Vörös- kereszt és a nyugdíjas­klub számos tagja. Ruhaneműt, gyermekjá­tékokat, cipőket, könyve­ket vihetnek a Barátság Művelődési Központba mindazok, akik részt akar­nak venni az akcióban. Minden héten kedden és pénteken, IS órától 20 óráig várják a földszinti 6-os szo­bában a segíteni szándéko­zókat. A jelszó: Megunta? kinőtte? — olvasható a mű­velődési ház hirdetőtáblá­ján. Hozza el! A városi képviselő-testület MDF- tagjainak kezdeményezé­sére jött létre az akció. A polgármesteri hivatal véd­nöksége mellett szeretné­nek ily módon is a helybé­liek segítségére lenni. —jisz--­B UDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 0 Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 0 Fo­gadónap minden hétlön 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. n. 6. pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138­4667. Százhalombattán Cserebereszolgálat

Next

/
Thumbnails
Contents