Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-17 / 166. szám
Októberi temetés Tápiósáston Egy eltűnt nép leszármazottai A 301-es parcellában nyugszik még néhány napig Czettler Jenő jászárokszállási születésű közgazdász, politikus, egyetemi tanár. Néhány napig, hiszen földi maradványait ezen a héten hozzák felszínre, hogy októberbem tápiósági családi kriptájukban újra temessék, és ezzel egy időben emléktáblát avassanak Budapesten, egykori, Ándrássy úti lakóházuk falán. Mivel Czettler Jenő a Magyar Tudományos Akadémia tagja és 1927-től a képviselőház alelnöke volt, ezért újra temetését az Akadémia és az Országgyűlés is támogatja. NEM VIGASZTALÓ A STATISZTIKA Háztartási füzetek Az esemény szervezője azonban a Jászok Egyesülete, amely idén márciusban alakult Budapesten. Jelenleg már csaknem háromszáz tagot számlál, kétkezi munkástól az akadémikusig — például Holló János, a Központi Kémiai Kutatóintézet igazgatója — a legkülönbözőbb foglalkozású emberek léptek be. A legtöbben három területről képviseltetik magukat, Budapest, Pest megye déli része és Szolnok város körzetéből. A Jászok Egyesületéhez hasonló szervezet működött már Magyarországon az 1920-as évek közepétől, amelynek vezetője épp a bevezetőben már említett Czettler Jenő volt. Az egyesülettől függetlenül, de ugyancsak hasonló célok megvalósítása érdekében jött létre „A jászságért” alapítvány, amelynek támogatói közt olyan prominens személyiséget találunk, mint dr. Czeizel Endre orvos genetikus, dr. Habsburg Ottó, Nemes- kürty István filmtörténész, Németh Miklós politikus, közgazdász és számos neves külföldi adományozó Brazíliától Németországig, Svédországtól Angliáig. — Tulajdonképpen kik azok a jászok? — kérdeztük az egyesület két tagját, dr. Dobos Lászlót, az alapítók egyikét, aki egyébként a Köztársasági Megbízotti Hivatal munkatársa és Nemoda Istvánt, akit a Pest Megyei önkormányzat társadalompolitikai titkáraként ismerünk. — A jászok a 13. század óta élnek Magyarországon, iráni eredetű népcsoport, amely nyelvi — az iráni nyelvcsaládhoz tartozó alá- ni nyelvet beszélték — és etnikai különállását már elveszítette, és beolvadt a magyarságba. Egykori szálláshelyük három városa — Jászberény, Jászapáti és J ászárokszállás — és 15 környező községe azonban mind a mai napig őrzi sajátos öntudatuk, különállásuk emlékét. A jászok egy forrás szerint bevándorlásuk előtt a bizánci keresztény vallást vették fel, más források szerint már letelepedésük után térítették őket keresztény hitre. Innen ered az egyetlen létező nyelvemlékük, az úgynevezett jász „Miatyánk”, amelyet egy 15. századi kódexben leltek fel. Fordítása egy körülbelül 25-30 szóból álló jász— latin szójegyzék alapján történt. A Jászság területét 1702- ben Lipót elzálogosította a német lovagrendnek, a jászok azonban gyűjtést kezdeményeztek, és 1745-ben félmillió aranyforintért visszaváltották magukat, ekkor már Mária Terézia jóváhagyásával. Ez az évszám tehát önállósodásuk kezdetét jelzi, új közigazgatási struktúra alakult ki, amelynek élén a jász kapitány állt. Közvetlenül a nádor fennhatósága alá kerültek, így megyén kívüliséget élveztek. Ügyeiket önállóan intézhették, az adót kollektiven, maguk fizették. Hatalmas vagyonok halmozódtak fel, egy idő után már nemcsak saját birtokaikat, hanem egyéb területeket, például Pest megyei pusztákat is megszereztek. Ennek emlékét őrzi Pest megyében Jászka- rajenő neve, amely község szintén valamely' ősi jász település birtokába került. A jólét, a szabadság, az önálló közigazgatás tartotta egybe e nép öntudatát. Az önálló jogosítványok köre 1884-ben szűnt meg, az új közigazgatási beosztás ekkor 64 vármegyére osztotta az országot, a Jászság nagyrészt Jász-Nagy- kun-Szolnok megyéhez, egy kisebb rész pedig Pest megyéhez került. Az önálló közigazgatás elveszítése csak a kisebbik baj volt, ám a gazdasági fejlődésből is kiesett a terület. Hiába bőven termő a föld, hiába a Kárpát-medence leggazdagabb része, mindkét megyének a perifériájára került, az épülő vasútvonalak és a fő közlekedési utak elkerülték. — A századfordulón — veszi át a szót Nemoda István — a Jászságból ezrével költöztek emberek az ország különböző területeire. A Pest megyei Kocsér például Jászapáti kirajzása, de sokan telepedlek le a Tolna megyei Üjireg és Nagylók területén is. Nagy népszaporulat jellemezte a jászokat, ezt egyéni példák is igazolják. Apámék például tizenketten nőttek fel Jászjákóhalmán, nyolcán közülük ma is élnek. Mi hatan voltunk testvérek, öten nőttünk fel, én magam pedig három gyermeket nevelek. — Mii nyújt ez az egyesület a ma emberének? — Erős a táj iránti kötődés azoknál is, akik már elszármaztak innen — feleli Dobos László (6 például már Budapesten, Nemoda István Nagykátán született) —, egyesületünk tehát azokat az embereket gyűjti, akik érzelmileg és tudatosan is kapcsolatot keresnek a területtel, ahol őseik 500 éve megtelepedtek. Az érdeklődők számára egyébként a Budapesti Városvédő Egyesület székházában, az V. kerület, Bástya utca 35.-ben tartunk fogadónapot minden hónap 2. hétfőjén 15 és 18 óra között. — Miért éppen most, a 90-es évek elején került sor az egyesület szervezésére? — Napjainkban a lokális kötődések és a régiók szerepe erősen felértékelődött., ugyanakkor megváltozott a társadalom önszerveződésének mikéntje is. Kezdeti lépéseinket a Hankiss Elemér vezette Nyitott Társadalom Alapítvány segítette, támogatásuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megalakulhattunk. Első közgyűlésünket Budapesten tartottuk március 23-án. — Melyek a legközelebbi céljaik, terveik? — Szeretnénk újra kiadni Fodor Ferenc 1942-ben megjelent ,.A jászság életrajza" című monográfiát, amely mindmáig egyedülálló alapossággal dolgozta fel a jászok történetét néprajzi és gazdaságföldrajzi szempontokból. Jászföld címmel regionális lapot indítottunk, amely a körzet kicsiny településein a helyi lap szerepét is betölti. Közös, Jászárok- szállásról és Jászszentand- rásról szóló füzetet készítünk a Tájak Korok Múzeumok sorozat részére. Augusztus 25-én Jászapátiban emléktáblát avatnánk a 000 éves ünnepségsorozat lezárásaként, és eleget tennénk Borsos Lajos, a Jász- Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke meghívásának. Októberben rendeznénk Czettler Jenő újra temetését, az eseményre Svájcban élő fia is eljönne. Szegő Krisztina Év eleje óta tart a KSH Pest Megyei Igazgatóságának reprezentatív fölmérése, amely az idén összesen ezer család kiadásait, bevételeit, jövedelmének alakulását követi nyomon e térségben. Kéthavonta másmás 165 családot kértek fel, hogy a jövedelmük alakulásáról naponta háztartási naplót vezessen. A megye harminchárom településéről véletlenszerűen kiválasztott családoknak a felmérőbiztosok tizenöt oldalas, részletes kérdéseket tartalmazó úgynevezett háztartási füzeteket vagy naplókat osztanak ki. Ezeket a részvevőknek egy éven át naponta kell kitölteniük. A felmérés eddigi tapasztalatairól Ungvári Bélánét, a KSH Pest Megyei Igazgatósága lakossági adatgyűjtési osztályának vezetőjét kérdeztük. — A gyorsan változó társadalmi feltételek közepette. gyorsan jutnak-e értékelhető adatokhoz a háztartási füzetek alapján? — Ez a reprezentatív, teljes körű jövedelemfelmé- résünk csak kétévenként kötelező. Ezért a múlt évben kimaradt. Igaz, egyéb megyei szintű felméréseink tavaly is voltak, s részben azok is tartalmaztak hasonló adatokat. Ami a kellő gyorsaságot vagy lassúságát illeti, az ezer család háztartási füzetének adatait havonta feldolgozzuk, ez azonban csak úgynevezett nyers eredményeket ad, mert a megkérdezetteknek még év végéig számos előre nem látott jövedelme, kiadása vagy bevétele lehet. Az adatokat sági világválság alapjaiban rázta meg a földrészeket. Elszegényedett, koldusgyerekek milliói kerültek az élet perifériájára. Az ö felkarolásukra alakult meg éppen 60 évvel ezelőtt — 1931-ben — a Sas, amely nyugat-európai országok kezdeményezésére jött létre. Kései utódai ma már hazánkban is tevékenykednek, méghozzá szükebb pátriánkban van az országos központ: A Fiatal Sasok Országos Egyesülete" ez év összességükben év végén értékeljük. Ehhez hozzájön még decemberben az országos éves statisztika. Tehát csak jövő év februárjában születnek meg a végső, megbízható eredmények. Hogy ez az átfutás gyors-e vagy lassú? Ilyen roliamos társadalmi változások közepette bizonyára lassú, viszont ha tényleg megbízható és valóban használható adatokat akarunk, nem sürgethetjük a dolgokat. — Mit tartalmaznak a háztartási naplók? — Részletesen megkérdezik a család tagjainak bruttó jövedelmét, a levonásokat, a természetbeni juttatásokat, az ajándékba adott és kapott holmikat, a naponként feljegyzett és fajtánként csoportosított kiadásokat, vagyis, mennyi megy el élelmiszerre, ruhára, szolgáltatásra, szórakozásra stb., és mennyi a rezsi. — A megkérdezettek szívesen fogadják a kérdezőbiztosokat? — Ahol nem vállalkoznak a naplóvezetésre, ott nem erősködünk, továbbál- lunk, más családot keresünk. A felkértek körülbelül tizenöt százaléka mond nemet, ki ezért, ki azért. Akik viszont vállalják, azok szívesen és lelkiismeretesen ki is töltik a naplót. A harminchárom Pest megyei településre egy-egy, általában helybéli lakos kérdezőbiztosunkat küldjük ki, aki lehetőleg népszerű arrafelé. — Ilyen kényszerhelyzetben szakmailag kellően felkészültek-e az önök kérdezőbiztosai? — Valójában államigazgatási és társadalmi statiszmárcius 19-én alakult Gödön, elnöke Bolyáczki János. Címük: Göd felső, irányítószámuk: 2132, telefonszámuk 27-45-033. Alapvetően szociális munkásoknak vallják magukat, egyelőre csak az ifjúsági tagozatot tartják számon, amelynek 6 és 18 év közöttiek lehetnek a tagjai. Az alapítók száznyol- can voltak, de azóta már nemcsak Pest megyében, hanem az ország különböző tájain is gomba módra szerveződnek a kis közösségek. Van már szervezetük például Miskolcon, Szatyma- zon és Gyomron is. Ez utóbbinak Ottmár Jenőné — Edit néni — nyugalmazott pedagógus a „vezére”, aki fáradhatatlan szorgalommal igyekszik taglétszámukat folyamatosan növelni. Jelenleg még csak húsz gyömrői gyerek tartozik a csoportba, de reményük szerint hamarosan elérhetik az ötvenes létszámot. A múlt héten a „kis sasok” egyhetes táborozáson vehettek részt a volt sződligeti KISZ-iskolában, amely — reményeik szerint — a Fiatal Sasok Országos Bázisa lehet már a közeli jövőben. A gyerekeknek mindössze 75 forintot kellett fizetniük egy napra, azaz az egyhetes tábor mindössze 450 forintba került. A hét legelején — hétfőn este — boldogan szálltak fel az autóbuszra Gödön azok a gyerekek és felnőttek, akik a svédországi Norr- köpingbe utazhattak. A skandináv országban komoly hagyományai vannak tlkai végzettségűek lennének a legmegfelelőbbek a feladatra, de ilyen nem sok van köztük. Iskolai végzettségük szerint a munkatársak fele középiskolát, kisebb részük általánost, és csak csekély hányaduk végzett egyetemet. A felmérés előtt szakmai oktatást kaptak tőlünk, de sokat jelent a rutinjuk is. — Követi-e a statisztika a szociológiai változásokat? — Ezekkel a változásokkal nekünlc is számolnunk kell. Bár háztartási naplóinkban még a régi rétegződés szerinti kategóriák szerepelnek, de a hozzánk befutó adatokat számítógépeink már átfordítják az új kategóriákra, és az adatokat természetesen ezek szerint dolgozzák fel, értékelik. — Erre az átforditói megoldásra annál is inkább szükségünk van, mert utoljára 1988-ban készült országos mobilizációs felmérés, és azóta nagyot változott a társadalom szerkezete, amivel a korszerű statisztikának feltétlenül lépést kell tartania. — Ennek jegyében jövőre változik a jövedelemfelmérés iránya, módszere és a megkérdezettek köre is. A mostani felmérésünk még az 1980-as népszámlálás adatai és rétegkategóriái alapján készült. Ez tíz éve ugyanezt a 33 Pest megyei települést vizsgálta. Jövő évtől már 61 teíepii- lést veszünk fel a vizsgálandók listájára, ami természetesen a mostaninál kétszerié több munkát ad a megyei statisztikusoknak is. Kocsis Klára a Sas mozgalomnak. Az idei jubileum egybeesik a város fennállásának 600. évfordulójával. Ebből az alkalomból óriási, többnapos bulira invitálták a ma már ötvennél is több országot tömörítő világszervezet sasfiókáit. Negyven — zömében 12 éves gyermek — és húsz felnőtt fért fel a buszra, többen autóval keltek útra, hogy részt vegyenek a hétvégén kezdődő norrköpingi események gazdag programjain. Az alapvetően szociáldemokrata eszmékre épülő országos szervezet célja, hogy segítsen a gyengébbeken és a szegényeken. Igaz, ma már egyre nő az ebbe a kategóriába sodródót tak száma. Alapvetően gyermekcentrikus, ezt az életkorhatárok is jelzik. Néhány fontos pontot érdemes felsorolni céljaikból': A baráti szervezetekkel karöltve védik a gyermekek érdekeit; részt vesznek a környezet védelmében; tevékenységével segíti a különféle szakmák és a közösen végzett munka megbecsülését, működésével hozzájárul egy olyan világhoz, amelyben az emberek békében, egyenlő jogokkal és esélyekkel élhetnek. Göd felső tehát a Fiatal Sasok országos központja. Jelmondatuk hűen kifejezi szándékukat. Latinul: Ego memet in ardua fixi. Lefordítva: Én a kemény életet választottam. Szó mi szó, a jelmondat igazán kifejező. Jól illik mai, válsággal telitűzdelt hétköznapjainkra. Meghívó Szerezáciés lehetőség: traktorvssáríás, 10%-évi KUBOTA - HASSIA traktor- és gépbemutatót tartunk Alsónémedin, Szabó Lajos portáján, július 21-éig. Cím: Alsónémedi, Fő u. 46. Ne mulassza el! Érdeklődni lehet: TBT International Co. Ltd. Budapest, Reviczky u. 4. III. emelet 1088. Telefon: 118-5677, 118-0565, 138-4633/177. TBT Internationa! Co. Ltd. Jubileum Svédországban Kirepültek a sasfiókák Gér József
