Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-17 / 166. szám

— Kecskére bízták a ká­posztát — mondja az ügyben eljáró rendőrtiszt. — Mi­lyen rendész az, aki ily mó­don szerzi meg a „fizetéski­egészítést”?! I. ÉVFOLYAM, 93. SiZÄM 1991. JŰLIUS 11., SZERDA I MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON „Az Óperenciás tengeren is túl volt egy nagy Kerek­erdő, annak a közepén állt egy aprócska ház, melyben egy jólelkű tündér élt.” Benedek Elek egyik szép meséje kezdődik így, me­lyet sokszor végighallgat­tam gyermekkoromban, az esti fonókban. A napokban viszont meg is éltem egy — Volt olyan év, amikor ötven tanuló is volt, más években csak tíz-tizenöt. Szerintem 300-350-en sze­rezték itt meg a nyolc ál­talánosról szóló diplomát. A volt „vatyisok” talál­kozójára 250-en jelentkez­tek be és 220-an jöttek el. Persze, ezek közt volt csa­ládtag és vendég, de a meg­ben. Benedek és Péter vígan poroszkáltak hazafelé á portyáról, arra álmukban sem gondoltak, hogy éjjel két órakor belefutnak egy járőrbe. Németh Gyula és Rauch János rendőrzászló- sok sem sejthették, hogy nagyhalat fognak. Egyszerű közúti rutinellenőrzésre ál­lították útpadkára a Mráz Volgáját. Az ügy végkimenetelét még nem tudni, az viszont aligha kétséges, a Mráz fi­vérek végleg búcsút mond­hatnak a bizalmi állásnak. Panni néni, Boros Lajosné „kikérdezi” a voit tanítványokat Ügyszintén ettől a rend­őrtiszttől tudtuk meg, bár a lopás Pesten történt, a két elkövető dabasi. Ügyüket a XX. Kerületi Bíróság fogja tárgyalni. (—matula—) Panni néni és Lajos bácsi, a tanító-házaspár. Ma már mindketten nyugdíjban vannak A valyi iskola épp húsz éve, hogy bezárt Akkorra sikerüli úgy szétzilálni, fel­morzsolni a tanyavilágot, amiért is a tanyasi iskolák feleslegessé váltak. Az aj­tókra lakat került, a két tanító beköltözött a köz­ségbe. Igaz is! Arról eddig még nem szóltam, hogy a valyi kis házban nem egy, hanem két tündér is élt. Panni néni és hajós bácsi. A Boras házaspár. Hogy hányán röppentek ki innen, a világ e távoli, csöndes zúgából, amit az egyik volt növendék a bol­dogság szigetének nevezett? Boross Lajos csak saccol. Aggregátorral üzemeltettük. Egy 90 perces film öt-hat óráig eltartott. Vagy az agg­regátor mondta be az unal­mast, vagy a film szakadt el. Felváltva. De azért ki­ültük, kivártuk a végét. Aztán gyalog vágtunk neki a frissen hullott, térdig érő hónak. Holló Magdi. Gazdálkodó. Megmaradt tanyásnak, ma is itt él a környéken, — A Takács-tanyát bé­relte édesapám. Tíz holdat műveltünk. Én napi 12 ki­lométert gyalogoltam, any- Kyi volt az út oda meg vissza. Rajtam nem fogott ki se hó, sem eső, nyolc év alatt egyszer sem hiá­nyoztam. Egyszer akkora belvíz volt, hogy egy hajla­ton nem tudtam átlábalni. Édesapám vitt át a nyaká­ban, míg csak fel nem szik­kadt a föld. Nagyon szeret­tem iskolába járni, talán azért, mert Panni nénit is nagyon szerettem. Fail Mihály. Községi gáz- lerakatos. Ritka vidám em­ber, pedig már közel van az ötvenhez. — K ilencszáz kötetes könyvtár volt itt. A tanító úrék házhoz hordták a be­tűt, biciklivel. Ki a tanya­világba. Nem voltak restek kilométereket pedálozni egy-egy könyvvel. Mi meg segítettünk nekik. Ez volt az igazi népművelés, s ha valaki, hát ők joggal mond­hatják magukról, hogy a nemzet napszámosai voltak. Különben én is vagyok ám valaki! Ügy nézzen rám, nekem a világot jelentő deszkákon volna a helyem. Én alakítottam János vi­tézt meg Döbrögit a Ludas Matyiban. De a legfelejthe­tetlenebb alakításom a Ri­bizli hercegben volt —: mondja Fail Mihály nagyo­kat nevetve. — Kinek az érdeme ez a nagyszerű rendezés? — kérdeztem Komjáti Rózsá­tól, akitől a meghívást kaptam a vatyipusztai öregdiákok találkozójára. — Jól érezte magát? — tér ki a válasz elől az új­lengyeli könyvtáros. — Ez a lényeg, a többi nem fon­tos. Később, másoktól meg­tudtam, az ő ötlete volt. S a szervezés, a rendezés oroszlánrészét is ő vállalta magára, ö, a vatyi alma mater utolsó végzőseinek eminens diákja. Matula Gy. Oszkár ilyen szép mesét, személye­sen jártam Tündérország­ban. Az erdő nem az Ópe­renciás-tengeren túl van, csak itt a közelben, Újlen­gyeltől öt-hat kilométerre. Ennek az erdőnek a köze­pén is áll egy ház, most vadászház, de valamikor is­kola volt. Tanyasi iskola, ide jártak a vatyipusztai tanyavilág gyerekei betűve­tést, egyszeregyet tanulni. Anno dacumál. Ma már kevés van belő­lük, de 1844 előtt ötvennél is több tanya volt ec mint­egy 00-70 négyzetkilomé­teres körzetben. Ügyszintén ’44 előtt az egyik tanyán bérelt a község két szobát, itt folyt a tanítás. Csak 1954-ben fogtak össze a ta­nyások, hogy felépítsék a vatyi iskolát. Egy Puszta- vacson lebontott uradalmi magtár tégláit fuvarozták át lovas kocsikon, a tető­szerkezet gerendáit is ma­guk faragták ki a szülők, mint ahogy minden más munkát kalákában csinál­tak. És jól megcsinálták, ejhogy elnézem, még száz év múlva is állni fog. jelentek zöme itt élte meg az első becsengetés szoron­gató élményét és innen in­dult el meghódítani a vilá­got. Futóné Holló Franciska Abasárról érkezett. Hu­szonhárom évvel ezelőtt köszönt el Panni nénitől, majd mindenből jeles volt, kivéve a matekot. — A középiskolában döbbentem rá, hogy én töb­bet tudok, mint a rango­sabb, városi, iskolából jött társaim. . A Panni nénitől kapott plusz juttatott be az egyetemre, fizikát és matematikát tanítok. Dr. Komjáti Mihály Ceg­léden ügyvéd. — Több volt ez, mint is­kola. Az egész környék kultúrközpontjának tekin­tettük, melyet a Boros há­zaspár szellemisége tartott életben. Micsoda bálok és milyen színielőadások vol­tak itt! Maga olyat még nem látott! Volt mozink is. Önkormányzati ülés vacsora közben „Napjainkban a műhol­dak ontják a jobbnál jobb rádió- és tévéprogramo­kat. A technika fejlettsége lehetővé teszi, hogy a mű­sorok mindenkihez eljussa­nak. Mi a legkorszerűbb technikát kínáljuk ön­nek ...” hirdeti a Híradás- technika Szövetkezet szóró­lapja. Több településen mutattak érdeklődést az ajánlott kábeltévés rend­szer iránt, volt, ahol ár­ajánlatot kértek. A tételek között „telefonvonalak biz­tosítása” is szerepel. Első­sorban a telefonhelyzet si­ralmas állapota vezetett a szövetkezetbe, „talán is­mernek valami kiskaput” — reméltem, de Petöcz István kereskedelmi igaz­gató kiábrándított. — Mi nem tudjuk az or­szágos hálózatba való be­kapcsolást biztosítani. Itt arról van szó, hogy felaján­lottuk, ha a kábeltévés rendszert akarják kiépíteni a telefonnal, messzeme­nően partnerek vagyunk. Ebben az esetben csak egy­szer kell feltúrni a telepü­lést. — Mit kínálnak önök? — Szövetkezetünk profil­ja a kábeltévé. E rendszer előnye, hogy egv központi helyre telepíthető az an­tenna, ahonnan vehető az összes, Magyarországon su­gárzott műholdas program. Megszűnik az antennaerdő — csak egy falicsatlakozó szükséges — s lényegesen olcsóbb, mintha mindenki külön műholdvevő anten­nát szerelne föl. — Mennyibe kerül egy lakásra lebontva? — Ez a helyi gazdasági, műszaki lehetőségektől és a település szerkezetétől függ. Természetesen minél na­gyobb a jelentkezők száma, annál olcsóbb. — Mit ért településszer­kezeten? — Egy több kilométer hosszú, egy főutcás faluban többe kerül a telepítés, mint egy tömör, „lepény” alakú településen, ahol vi­szonylag kis sugarú körben helyezkednek el a házak a központ körül. — Helyi stúdió kialakítá­sát is vállalják 2 millió forintért... — A kábeltévés rendszer­nek megvan az az előnye, hogy helyi műsor készítésé­re is alkalmas. Elég egy megfelelő minőségű kame­ra, és közvetíteni tudják az önkormányzati üléseket, a helyi futballmeccset, közle­ményeket olvashatnak be, és ha akad vállalkozó, aki vállalja, hogy vesz kazettá­kat, a mozi is házhoz szál­lítható. A helyi műsor ke­retében reklámra ugyan­csak nyílik lehetőség. — Mekkora helyiség szükséges a stúdióhoz? •— Ha nem akarnak heiy­A Mráz fivérek nem akárkik, az egyik portás, a másik rendész egy XX. ke­rületi üzemben. A nem „akárkiket” komolyan ér­tem, aki a rendre, a köz- és magántulajdon megőrzésére vállalkozik, az szerintem joggal tarthat számot a megbecsülésre. Az persze nézőpont kérdése, hogy az őrzést ki, hogyan értelme­zi, s mint őr, miként gya­korolja a hivatást. Mráz Benedek — ő a rendász —, és Mráz Péter színi műsorokat készíteni, elég egy kis szoba, — Harmadik figyelemre méltó kínálatuk: „ugyan­azon a hálózaton betörés­es tűzjelzés biztosítása.” — A jel nemcsak egy irányba közvetíthető, ha­nem visszafelé is, a bizton­ságtechnikai rendszerek kialakításánál ezt a tulaj­donságát használjuk ki. Működéséhez szükséges, hogy a közösség szervezze meg az állandó ügyeletet, és rendőrséggel, valamint a mentőkkel való kapcso­lattartást. — Milyen határidővel dolgoznak? — Az érdeklődőknek azonnal válaszolunk, utána egy jó darabig nem raj­tunk múlik, mikor kerül sor a szerelésre. Sokáig tart a helyi közösségek megszervezése. Ha megszü­letik a megállapodás, fél éven belül kiépítjük a há­lózatot. Puchner Edit —, ő a portás — július 7-én este kettesben indultak szemlét tartani. Benedek Volgájával mentek, mely mögé egy nagy utánfutót is kötöttek. A rendész 23 óra­kor ejtette meg a portások ellenőrzését, majd tevé­kenységét kiterjesztette a szomszédos telepre. A kóla­gyárra. No nem az ajtón, hanem a kerítésen(át)lé- pett be, majd a sötétség leple alatt átadogatott az öcskösnek 113 darab re­keszt 428 darab üres üveg­gel. A későbbi nyomozás so­rán az eltulajdonított gön­gyölegáru összértékét 30 ezer forintban állapította meg a rendőrség. Mellesleg — anélkül, hogy a Mrázok- ra akarnák ráhúzni a vizes­lepedőt — a kólagyár ke­reskedelmi osztályán el­mondták, hasonló lopások­ból eredően 250 ezer forint káruk volt az utóbbi idő­Az üres üveg is sokat ér Kecskére káposztái? DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. % Munkatárs: Fachner Edit. • Fogadónap dinden hétfőn 14-töl 17 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. Vili. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. 5Z. 1446. Telefon: m-2399/283 ÉN VOLTAM RIBIZLI HERCEG A boldogság szigetén Ha van rá pénz...

Next

/
Thumbnails
Contents