Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

Aszfaltozás az M3-sss autópályán Nagy pénzér Q mondta Kalkulus Megoszlanak a véle­mények mind a tárca, mind a tárca vezetőjé­nek megítélését illetően. Mi dr. Balsai istván igazságügy minisztert a kormány mértéktartóbb személyiségei közé sorol­juk. Ezért is hallgattuk érdeklődéssel azt az ir.~ tét fűt, ami-yet a rádió Vasárnapi Üjság ciwé műsoróráik adott a Un mszt-crium egyesztenaős tevékenységéről. N; hány, -Utalunk túlzóink vélt jelzőt leszámítva nem c. ulódtunk. Volt azonban valami, am 1 sajnálata, nak tartunk, mégpedig azt, hogy ű. I. is átveszi jo néhány po­litikus (pártpolitikus meg kormányzati ténye­ző) viszolyogtató és egy­re nagyobb teret kapó szokását, az ácsingózást „a jó tanuló, legjobb gyerek” Közép-Kelet- Európában címért. Azt mondta ugyanis B. I., a rendszerváltás fő jogi területeit tekint­ve, hogy „Nyugatról származó értékelések szerint __” mi jobbak v agyunk, mint... S itt következtek más orszá­gok, amelyek említésétől- éppen a módszer viszo­lyogtató volta miatt tar­tózkodunk. Hazánk történelmének csupán legutóbbi szaka­szában is tragikus kö­vetkezményekkel járt, hogy a politikusok azt lesték, miféle kalkulust kapunk Berlinben, majd Moszkvában ... Most meg az a fontos, hogy .,Nyugatról” kapjuk a kalkulust?! Ráadásul úgy, mint korábban, te­hát másokkal szembe­állítva, azaz akarva- akaraüanul is sértve, ezeknek a másoknak a hátunkat mutatva?! Ve­szedelme s politikai divat ez, mert az egyébként is meglévő feszültsége­ket fokozza. A veszede­lem abban van, hogy az egyes országok adott ál­lapota nem vethető ösz- sze úgy, mint amiként összevethetők a százmé­teres síkfutás csúcs- eredményei. Más futás ez, s mások a valódi kalkulusok is... KLIENS A régi római kori utak még mindig jól viselik a megpróbáltatásokat, pedig csak kőből készültek, mégis kétezer éve állják a sarat. Aki pedig az M3-as autó­pályán hatvan kilométeres­nél nagyobb sebességre vál­lalkozik, az ugyancsak sok döccenöt és hepehupát ész­lel. Nincs sok autópályánk, az említett Miskolc felé vezető sem több 15-20 évesnél. Azonban, ha gya­log vágnánk az útnak, számtalan repedést, görön­gyöt és hibát találnánk rajta. — Mennyire számít fel­nőttkornak egy autóút ese­tében 20 év? — Magyar körülmények között bizony tetemes ez az idő. Az M3-as újraaszfal- tozása bizony égető feladat lenne — állapítja meg Hargitai József, az Autó­pálya Igazgatóság építési osztályvezetője. — Mekkora szakasz kap most új ruhát? — Sajnos, a mindenbe beleszóló pénztelenség miatt csak a legrosszabb pici sza­kasz. A 21-es kilométertől a 24-es szelvényszámig tudjuk felújítani a főváros felé vezető Pest megyei sá­vokat. — Emiatt vajon mekkora elterelésre számítanak az utazók? — A 25-ös és 18-as kilo­méterkő közölt kell majd a Budapest felé igyekvőknek a szembejövők útjára át­térni. A munkálatok kezde­te szerda reggel 8 óra lesz. — Kik végzik a felújí­tást? — Versenytárgyalást hir­dettünk meg, s a múlt pén­teki eredményhirdetés mondta ki: az Egri Ütépítő Vállalat nyerte el a meg­bízatást. Áfa nélkül mint­egy 24 miilióba kerül majd ennek a kicsi szakasznak az újraaszfaltozása. Mind­ehhez az Űtalap és a Vi­lágbank ad anyagi támoga­tást. — Mennyi időt vesz igénybe mindez? — Előreláthatólag lóét hetet. Mi mindenesetre na­gyon szeretnénk, ha mi­előbb befejeződnének a munkálatok, hiszen nem­sokára a Forma—1 miatt iszonyatos forgalomra szá­mítunk. Persze, csak aklcor tartható a határidő, ha az időjárás kegyes lesz hoz­zánk. Aszfaltozni ugyanis nem lehet esőben. A friss, forró burkolat azonnal tönkremenne. Bár az Ütinform jelenté­se kicsit korábbra tette az útépítés dátumát, a mun­kálatok és a forgalom elte­relése szerda reggeltől vár­ható. F. I. Átadás előtt a nagybani. A Nagykőrösi úton július 26-án nyitja meg kapuit az új nagybani piac. A 800 millió forintos beruházás 20 hónap alatt készült el, s 36 ezer négyzet- méter terület áll majd a termelők rendelkezésére, fel­váltva ezzel a Bosnyáik téri piacok Utolsó simítások az új nagybani piacon. Töbhmiíllá értékű árut vontak ki a forgalomból Okmányszám-keresők a boltokban 5 A kirak at Oik at nézegető vevők lassacskán már nem cso- S elátkoznak azon, hogy a ruházati bolt üvegablakai mö- S gött a pólóik, blúzok mellett mikrohullámú sütőik dísze- ^ lejnek. A vidéki településeken is az az új módi, hogy I még az élelmiszerüzletekben is kaphatóik a legújabb ház- I tartási masinák. Az mindenképpen ‘ jó, hogy manapság már fa­gyasztóért, olajsütőért nem kell a nyugati országokba utaznunk, s a magyar ál­lampolgárok valutájukkal nemcsak az osztrák és né­met — Kelet-Európára sza­kosodott — butikokat gaz­dagítják. A honi árubőség mellett sajnos még vásárló­bosszantó hiányosságok is tapasztalhatók, ezt bizo­nyítják a Pest Megyei ön- kormányzati Hivatali Ke­reskedelmi és Piacfel­ügyelőségének vizsgálatai is. Munkatársaik a megyében a villamos háztartási ké­szülékeket kísérték figye­lemmel, s a két hónapig tartó ellenőrzés során mintegy 160 féle árucikket, 267 terméket néztek át. A vevők közül valószínű­leg sokan nem tudják, hogy ezeken az áruféleségeken egy okmányszámnak kell lennie, mely tanúsítja, hogy a szóban forgó háztartási villamos készüléket a Ke­reskedelmi Minőségellen­őrző Intézet (KERMI) és a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (MEI) is megvizsgálta, s a külföldi masina a magyar bizton­ságtechnikai előírásoknak is megfeleli. E számnak a hiányában a vevők ki van­nak téve annak, hogy zsák­bamacskát vásárolnak, a jobbik eset, ha pénzükért nem megfelelő teljesít­ményű gépet kapnak, a rosszabbik az, ha a pórul járt vevőt még baleset is éri. A baj az, hogy sok eset­ben maguk a boltvezetők is tájékozatlanok, s a Piacfel­ügyelőség munkatársai ta­pasztalhatták, hogy jó néhá- nyan nem is tudnaik arról, ennek a bizonyos okmány­számnak is a terméken kell szerepelnie. Elsősorban olyan helyeken találkozhat­tak meglepő tudatlanság­gal, ahol nem a háztartási gépek értékesítése a fő pro­fil, az iparcikküzletekben csak-csak találtak hozzá­értő eladókat, vezetőket. A vizsgálat sommázatá­Äs álkamtiffkár szerint elképesztő vett Miniszteri tárcavastagodás A kormány 90/1991. szám alatt rendeletet ho­zott egy, az állami vezetők munkaviszonyával össze­függő kérdésekről szóló mi­nisztertanácsi határozat módosításáról. A módosítás lényege: „A kormány tagja és a po­litikai államtitkár hivatali beosztásával összefüggő többletköltségei fedezésére költségtérítési átalányra jo­gosult, feltéve, hogy — a külföldi kiküldetés esetén járó napidíjon és költségté­rítésen ... kívül — más költségtérítésben nem ré­szesül. A költségtérítési át­alány a személyi alapbér­nek a kormány tagja ese­tében 50, a politikai állam­titkár esetében 30 százalé­ka. A rendeletet — melyet dr. Antall József miniszter- elnök írt alá — ez év július 1-jétől kell alkalmazni. A munkaügyi miniszter és dr. Kajái József a Mi­niszterelnöki Hivatal köz- igazgatási államtitkára terjesztette elő e rendelet ja­vaslatát. Most dr. Kajái Józsefet kérdeztük: — Államtitkár úr, ez a költségtérítés, amit a mi­niszterek és a politikai ál­lamtitkárok kapnak, adó­köteles? — Nem, úgy tudom, adó­mentes. — Ha így van, akkor a miniszterek jövedelme megduplázódik, ugye? — Nem teljesen, de majdnem. A miniszterek személyi alapbére, a bruttó 65 ezer forint, a politikai államtitkároké 58 ezer 500. A miniszter eddig 36 ezer forint körüli összeget ka­pott kézhez, ehhez jön most 32,5 ezer forint, a politikai államtitkárok nettó 32 ezré­hez pedig mintegy 17 ezer forint. — Van a minisztereknek egyéb jövedelmük? — Elvileg lehet, de na­gyon szűk körben. A tudo­mányos oktatói tevékeny­ségért kaphatnak pénzt, de ismerve az oktatói fizeté­seket, s tudva, hogy a mi­nisztereknek nem jut ide­jük sok óra tartására, ez nem számottevő. Ugyan­csak kaphatnak pénzt a szerzői jogvédelem alá eső tevékenység — a publiká­ciók — után. Más azonban az összeférhetetlenség miatt nem jöhet szóba. Ha például egy átlagember sze­repel a tv-ben, pénzt kap érte, a minisztereknek azonban egy fillér sem jár. Se prémium, se jutalom, se nyereségrészesedés... — És mi indokolja a mostani döntést? — Nézze, egyszerűen el­képesztő volt a helyzet. Vegyük csak azt, hogy a miniszteri javadalmazásról 1988-ban döntöttek, s az­óta nem változott, pedig az infláció mindenkit érint. Alacsony volt a személyi alapbér a felelősséghez és a munkateherhez mérve, a más szférákban például a gazdaságban meglévő veze­tői bérekhez viszonyítva, a külföldön szokásos átlagke­reset — miniszteri kereset arányát tekintve is. A hely­zetet jól jellemzi, hogy va­lamennyi tárcánál kivonult a miniszter a fizetési rang­sorban az első öt közül, s például a külügyben a mi­niszter az 58. helyen állt a fizetési listán ... — Ha így van, miért nem az alapbéren változtattak? — Mert azt csak a Parla­ment módosíthatja, vélhe­tően még idén módosítani is fogja. Mindössze húsz minisztert és tizenhét poli­tikai államtitkárt érint ez az ügy. Szerintem egy or­szágnak el kell bírnia, hogy a vezetői legalább átlago­san jó anyagi körülmények között éljenek. — Ám az mégis furcsa, hogy a kormány tagjainak juttatandó költségtérítésről maga a kormány dönt, nem véli? — A vállalatoknál a ve­zérigazgató dönti el, kinek mennyi költségtérítés jár­jon. Ám a kormánytagok esetében maga a kormány, mint testület gyakorolja a munkáltatói jogkört, így megállapíthat jogszerűen — kormányrendeletben — költségtérítést. V. G. P. Megnyomta a startgombot a Vagyonügynökség Az" .........modellje J elentősnek ígérkező pri­vatizációs eljárássorozatba kezdett az Állami Vagyon­ügynökség. Ennek első lép­csőiéként felmérte és listá­ba sorakoztatta azokat a kis- és középvállalatokat, amelyek legfeljebb 300 főt foglalkoztatnak, s éves for. galmuk nem haladja meg a 300 millió forintot. Azért, hogy erőit nagyobb vállala­tok sorsának rendezésére használhassa, kiírt a múlt hónapban egy pályázatot. Az abban foglaltak szerint olyan szakértő társaságokat keres, amelyek az ÁVÜ hoz tartozik, hogy 57 ter­méknél nem lelték meg ezt az ominózus okmány­számot, s a Piacfclügyelő- ség munkatársainak becsü­letére legyen mondva, meg­próbáltak utánajárni, miért hiányzott az előírt vizsgá­lat. Az importálók, forgal­mazók között voltak olya­nok, akik úgymond titkosan kezelték az ellenőrzés ered­ményét, s nem tudtak arról a törvényről, mely köte­lezővé teszi ennek a közzé­tételét. Mások úgy gondol­ták, ha megspórolják a vizsgálat árát, nagyobb lesz az üzleti hasznuk. Nem új keletű jelenség, de ezúttal is tapasztal­ták, hogy sok esetben hiányzott a többségében nagy értékű árucikkek mel­lől a magyar nyelvű hasz­nálati utasítás. A felfedett hiányosságok miatt a me­gyei piacfelügyelők 4 mil­lió 742 ezer forint értékű árut vontak ki a forgalom­ból. Mint megtudtuk, a vizs­gálat ősszel folytatódik, ak­kor a motoros háztartási gépeket — porszívókat, ro­botokat — ellenőrzik, majd azt követően a garanciális javításokat és az alkatrész- ellátást teszik nagyító alá. H. £. válláról nem kis gondot vennének le, s segédkezné­nek a privatizációs eljárá­sok lebonyolításában. A mintegy 400 eddig jelentke­zett szakértői gárdából ki fognak választani 35-40 tár­saságot, amelyeknek egyen- kint tízmillió forint tőké­vel, referenciákkal és ga­ranciákkal kell rendelkez­niük. A mái- számba vett kis- és középvállalatok vezetői választhatnak maguknak a szakértői gárdák sorából. A továbbiakban pedig az ÁVÜ leveszi róluik a kezét, s így önmaguk privatizáció­jához kezdhetnek. Termé­szetesen azokkal a szakem­berekkel, akiket ők magúik hívtak segítségül. Ezután gyors feltérképezés követ­kezik. Amennyiben közö­sen úgy látják, az illető cég sorsán nem lehet javí­tani, akkor a felszámolását indítványozzák. Ez esetben azonban már ismét a Va­gyonügynökségnek kell in­tézkedni. Ha ez nem szükséges, ha látnak megoldást és kiutat, akikor pedig igen gyorsan, a megszokott lefolyásúnál jó­val rövidebb idő alatt el­kezdődhet, és be is fejeződ­het egy-egy cég átalakítása. A tanácsadók akár el is ad­hatják a vállalatot, eldönt­hetik. kinek és mennyiért. Ez esetben csupán egy úgy­nevezett zárójelentést kell írniuk erről, az ÁVÜ szá­mára. Ha az alaki feltéte­leknek megfelelő az eljárás, akkor mérlegelés nélkül jó­váhagyják azt. Amennyiben nem adják el a céget, akkor a saját el­képzeléseik, terveik szerint határozhatják meg az át­alakulás célját és menetét. A mostani vállalatvezetők eszerint széles palettáról választhatnak, kezdhetnek munkavállalói, vezetői, hi­tellel támogatott, esetleg külföldi vagy intézményi tulajdonszerzésbe, és fel­használhatnak kárpótlási jegyeket is. S mivel felső fórum kihagyásával, a vál­lalat vezetése és a tanács­adó összmunkájával törté­nik mindez, azért a meg­szokottnál jóval gyorsabb, piaci lefolyású privatizáció­ra kerülhet sor. így auto­nóm módon, az Állami Va­gyonügynökség közvetlen részvétele nélkül születik meg egy-egy új cég. Az új modellel mindenki jól járhat. A Vagyonügy­nökség azért, mert képes lehet erejét és idejét a nem­zetgazdaság számára jelen­tős nagyvállalatok felvirá­goztatására szentelni. A kis- és középvállalatok pe­dig azért, mert segítséget és önállóságot kapnak sorsuk rendezéséhez — ha igényt tartanak arra. S tulajdonképpen a ta­nácsadói gárda sem jár rosszul, mert az ÁVÜ által kb. 40 milliárdosra taksált vállalati ossz vagy on egyti- zedét megkaphatja. Felté­ve, ha pontos és gyors mun­kát végez, s a cégek veze­tőivel meg tud egyezni, s sikeres közös döntések szü­letnek. A teendők tehát nem hétköznapiak, sarkalatos pontjai a gazdasági váltás­nak, s a kockázat is óriási. A most közreadott felso­rolásban a privatizálásra ajánlott 350 kis- és közép- vállalat között jó néhány Pest megyeit talál­tunk. A közülük talá­lomra kiválasztottak: a ceglédi és a gödöllői autó­javító kisvállalatok igazga­tói azonban e sorok írása­kor még nem kaptak tájé­koztatást sem a lajstromba vételükről, sem arról, mi­lyen jövő várhat rájuk, kaptuk a felvilágosítást. A kísérlet állomásairól és a megoldás módjáról lapunk­ban a későbbiekben is be­számolunk. — fekete — * ^Míúao 3

Next

/
Thumbnails
Contents