Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-15 / 164. szám

I. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1391. JULIUS 15.. HÉTFŐ D U MATÁJ •^Jlíwiav b^ENlENUBfil-SZlGET CSEPEL-SZIGET 0 DUNAKESZI MIKLÓS 0 FŐT 0 GOD BACKEVB SZIGETSZENT­Némi pánik a városházán íj szemléletet hozott N éhány héttel ezelőtt Igen fontos döntést hozott a szigetszentmikJósi önkor­mányzat : módosították a szervezeti és működési sza­bályzatot, s alpolgármestert választottak Kövesdi László helybeli vállalkozó szemé­lyében. — Tulajdonképpen ez a döntés alig hozott változást az életemben — mondja Kövesdi László, aki az őszi önkormányzati választáson az MDF színeiben, egyéni választókerületben jutott be a testületbe, ahol a gazda­sági bizottságot vezeti. Pol­gármesterjelölt is volt, s az első fordulóban a liberális többségű testületben mind­össze egyetlen szavazattal előzte meg dr. Úri József, az SZDSZ jelöltje. — Szin­te a testületi tagságom első percétől kezdve nagyon sok időt töltök a városházán, nem volt még olyan hót, hogy akár két estém sza­bad lett volna. A helyi ipartestület elnöke vagyok és az is maradok, de hogy meddig tudok felszínen ma­radni mint vállalkozó, eny- nyi elfoglaltsággal, azt nem tudom. Ügy érzem, botor kérdés volna az, hogy mégis, ak­kor miért vállalta, hogy fő­állásban végzi ezután azt, amit szeptembertől napi munkája mellett csinált. Aki ismeri Köveséi Lászlót, az pontosan tudja, nem po­litikai ambícióból indult a választásokon, hanem a vá­rosért akart tenni. S vele olyan szemléletű ember ke­rült a testületbe, aki képes összehangolni döntéseiben a gazdaságossági és a humá­nus szempontokat. — Bevallom, azt hittem, hogy az alpolgármesteri tennivalókat napi egy-két órában képes leszek elvé­gezni — magyarázza. — Tévedtem, szinte az egész napom be van táblázva, ami nem baj persze. Az viszont már igen, hogy az időm je­lentős részét olyan ügyek­kel töltöm, amelyeknek nem lenne szabad hozzám kerülni. Hatósági ügyek ezek, amelyeket az előadók jobban meg tudnának olda­ni. Azt niszem, ezen nagyon gyorsan változtatni kell. Ügy hírlik, hogy a vá­rosházán dolgozók némi pá­nikkal fogadták Kövesdi Lászlót, t én megértem őket. Hiszen milyen vezető az, aki nem kér titkárnőt, de még íróasztalra sem na­gyon tart igényt. Amit le akar íratni, azt magnóra mondja. A vállalkozói szfé­ra tempója, rugalmassága ma még ismeretlen a vá­rosházán. Ugyanakkor Kö­vesdi László is érzi, hogy a közigazgatásban gyakrab­ban ütközik falakba, de op­timista : — Azért jöttem, hogy aj­tókat, átjárókat nyissak. A polgármesterrel nem osztották meg egymás kö­zött a feladatokat, de az eddigi felállásból adódóan Kövesdi László elsősorban a gazdasági jellegű ügyek­kel foglalkozik. Most éppen a város fejlesztése foglal­koztatja. — Az MO-s autóút meg­építése óta nagyon sok kül­földi befektetni szándéko­zó keresi fel a városházát — magyarázza az alpolgár­mester. — De a fontos tör­vények és jogszabályok hiá­nyában alig tudunk mit kezdeni ezekkel az ajánla­tokkal. Az önkormányzat tulajdonában földterület alig van, s mára már vilá­gossá vált, hogy lehetősé­geinket nem tudjuk kiak­názni, ha nem fogunk ösz- sze. A termelőszövetkezet­tel, a jelenlegi és kárpót­lásra váró tulajdonosokkal közösen kell megegyeznünk, hiszen ma még a puszta te­rületen kívül semmit sem tudunk ajánlani a befekte­tőknek. S ha ez így ma­rad, akkor egyszer csak azt vesszük észre, hogy fillére­kért kótyavetyéltük el az Dunaharasztihan Testületi ülés Dunaharaszti önkormány­zatának képviselő-testülete július 15-én, hétfőn tartja meg soron következő ülését. Elsőként az ingatlanügyek kerülnek napirendre — köz­te telekkönyvi bejegyzé­sekhez kell hozzájárulni, vásárlási kérelmekben kell dönteni, illetve építési tel­8 *€%írltm kék értékesítésében foglal­nak állást a képviselők — majd a 7/91. számú rende­letét alkotja meg az önkor­mányzat: az alapvető kör­nyezetvédelmi és köztiszta­sági feladatokról. Ezt köve­tően o kulturális, ifjúsági és sportbizottság határoza­ti javaslatait vitatják meg a részvevők, illetve az ön- kormányzat által Dunaha­raszti településfejlesztésére létrehozott alapítványról lesz szó. országot. De ha nem az üres parlagföldet kínáljuk, hanem egy olyan hektáros területet, amelyen áll egy picinyke irodaépület víz­zel, villannyal, telefonnal, akkor mi már egy vállal­kozást árulunk. Az igazi nagy befektetők nem személyesen jönnek, mondja Kövesdi László. Pél­dául azok az olaszok, akik megbízottaival a napokban tárgyalt. Ök a Csepel Autó­gyárra is kacsingatnak, nem egyszerűen egy olyan terület érdekli őket, ahová bevásárlóközpontot, kem­pinget vagy beainkutat le­het építeni. Az ipart érté­kelik, azt, hogy itt százá­val, ezrével él a magasan képzett munkaerő, akikre nem kell tíz évet fecsérel­ni azért, hogy kotláidból munkást faragjanak belő­lük. — Amíg Szigetszentmik- lós térségében nincs meg­oldva a szennyvízelhelyezés és -tisztítás, addig semmit nem kezdhetünk, még egy bevásárlóközpontot vagy raktárbázist sem létesíthe­tünk. Ezért megrendeltük egy nagy kapacitású tisztí­tómű tanulmányterveit, pá­lyázatot nyújtottunk be. A térség települései egy regio náiis tisztítóműről ábrán­doztak, de nem vállalhat­tuk, hogy a város alatt épüljön egy ilyen tisztító­mű. Gondolja el, Dunaha- rasztiból és Taksonyból ki­lométereket „utazna” a pangó szennyvíz. Miklóson az uralkodó széljárás a tisz­títómű felől jön, bűzfelhő­be vonná a várost. Kövesdi Miklós optimis­ta. Miért ne lenne az, mondja, hiszen az igen szigorú költségvetés ellené­re épül az általános iskola, több kilométernyi utat por- talanítanak az idén, min­den igénylő bevezetheti a gázt, igaz, hogy önerőből, de jelentősen javult a vá­ros telefonhelyzete, ma már lényegesen az átlag fölött van. De leginkább abban bízik, hogy sikerül egyez­ségre jutni a város körüli földek tulajdonosaival — beleéld ve az egyéni gazdá­kat. Sikerül megértetni ve­lük, hogy az intenzív zöld­ségtermesztés a fővárosi ivóvízbázist is károsítja, arról nem is szólva: a te­rület adottságai nagyobb haszonnal kecsegtetnek, ha befektetőknek engedik át. Móza Katalin Valamiből fizetni kell Ki segít Budakalásznak? Hosszan tart az érzékeny búcsú a budakalászi lenfo­nóban, melynek új nevét évente tanulgatjuk. Ez idő sze­rint a csillaghegyi üzemmel egyesítve alkotnak rész­vénytársaságot, de ettől még maradt a tetemes adósság. Ezt kiegyenlítendő, a szociális épületeknek nevezett művelődési ház, bölcsőde és munkásszálló együttes el­adására törekednek, hátha azok árán írhatnák le a tar­tozásokat. A szükséges és nemkívánatos lépéstől érzel­mi okokból szeretné visszatartani vezetőit a gyári kol­lektíva egy része. Sokan ide hozták regge­lenként cseperedő kicsi­nyeiket. Emlékezetes össze­jöveteleket tartottak a mű­velődési házban, a szállás egy időben a szakmabe­lieknek szolgáló minta, a textilipar büszkesége volt. Mélyek a gyökerek Érzelmi és racionális okok miatt ragaszkodna egyes épületekhez, főleg a művelődési házhoz a falu is. A mély gyökerű szán­dékok eredői között sokat nyom a latban, hogy a há­ború előtti években szinte a fél falu lenfonás volt. Ma már sokat változott a néprajzi térkép, a község népessége közel 10 ezer, de a kialakult hagyományok szerint az üzemi művelődé­si ház jobbára az egész lakosságot szolgálta eddig is. Talán ez a tény játszott szerepet abban, hogy a gyári kultúrközponton kí­vül nem épült olyan közin­tézmény, melynek nagyter­mében népesebb közönség, hallgatóság előtt, vagy an­nak részvételével kerüljön sor nagyobb eseményre. Ilyen pedig a művészeste­ken, bálokon, mulatságo­kon kívül is történik, vagy történne szép számmal. A helyi önkormányzat más­hol nem tud megrendezni nagyobb érdeklődésre szá­mot tartó, nyilvános képvi­selő-testületi ülést, köz­meghallgatást, Előfordul­hat, hogy a pártok akar­nak nagyobb fórum előtt beszélni közügyekről. A nyilvánosság követelmé­nyei szerint általában nagy szüksége volna Budaka­lásziak az üzemi művelő­dési házra, amivel sokat veszít, ha eladják. Ezért erősödtek fel azok a han­gok, melyek kiimondói sze­rint meg kellene szerezni a falunak. Hogyan? Lehetséges? A kérdést dr. Vámos At­tila polgármester is feltette önmagáinak. Mint mondja, kezdetben több képviselő azon a nézeten volt, hogy a falu jóval kisebb művelő­dési házát, vagy valame­lyik objektumát, ajánlják fel cserébe. Ezt azonban mások elvetették. Ezzel ro­kon gondolat volt egy ön- kormányzati tulajdon el­adásából szerzett pénzért megvenni a házat, ám ez a javaslat sem volt alkalmas a konszenzusra. A legújabb elképzelés: éppen a nyil­vánvaló közérdek miatt kell kijárni, hogy a gyár dobra került művelődési házát kanja meg a falu, minden térítés nélkül. Itt csak két bökkenő van. Az egyik: Milyen törvényes alapja, vagy lehetősége volna erre Budakalász ön­kormányzatának? A másik: miből fizesse tartozásait a részvénytársaság, ha egy­szer csak a felsorolt ingat­lanok számítanak lehetsé­ges pénzforrásnak? Tipikus patthelyzet Napjaink tipikus patt­helyzete ez, amiből kere­sik a kiutat. Itt volna ugyanis egy kínálkozó al­kalom, amikor viszonylag hosszú ideig tartó építke­zés helyett, annál jóval ki­sebb költséggel segíteni le­hetne egy nagyközségen, s nem utolsósorban segíte­ne magán a nagyközség. Legfontosabb lépésként megmentve azt az intéz­ményt, amely egyben a községbeliek klubjainak, szakköreinek, szellemi éle­tének a központja, ami nél­kül ismét a művelődés ügye szenved csorbát. Kínálja, magát a további lehetőség, amit a bölcsőde jelentene, de főleg a Dunakanyar jobb parii vendégeire ala­pozva esetleg, a volt mun­kásszálló. — Ha egyszer az előnyök nyilvánvalóvá lettek, tud-e valaki segíteni? Kihez for­dulhat. mit tehet az önkor- má nyzat ? — Nem túl sokat — vá­laszolja a polgármester. — Kisajátító határozatot nem Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet: Duna­keszi. Fő út. 75—81. Tel.: 41-902. Nappal: 12—14 óra. Éjjel; 18-tól reggel 8-ig. Gyermekorvosi ügyelet: Szombat-vasárnap. 8—12-ig. Július 15. É. dr. Tordasi Éva. N. dr. Zámori Attila. 16. É. dr. Fürstner Lász'ó. N. dr. Sárossy Tibor. 17. N. dr. Papp Jonescu György. N. dr. Gógucz Attila. 18. É. dr. Tornyi András. N. dr. A kárpótlásról Hónapok óta felfokozott érdeklődés kíséri a kár­pótlás körüli vitákat. Hiába foglalkozik a témával naponta a sajtó, hiába kapott nagy publicitást az ügy az Alkotmánybíróság döntése kapcsán, na­gyon sok a kérdés mindazokban, akik saját jogon vagy örökösként valamilyen kárpótlás reménybeli alanyai. A sok kérdésre július 17-én, szerdán 18 órai kezdettel első kézből kaphatnak választ mindazok, akik elmennek a szigetcsépi művelődési házba (Szabadság utca 67.). Ugyanis a kárpótlási tör­vényről tart előadást és válaszol a hallgatóság kérdéseire dr. Tütős Sándor, a Kárpótlási Hivatal elnöke. Fürstner László. 19. É. dr. Gujdi Judit. N. dr. Tornyi óndrás. 20. É. dr. Tordasi Éva. 21. É. dr. Tordasi Éva. Fogorvosi ügyelet: Dunake­szi. Barátság u. 29. Tel.: 41- 285. Pomázi körzet: Pomáz. Kossuth u. 21. Tel.: 25-472. Július 15. dr. Juhár János. 16. dr. Frózsi Dániel. 17. dr. Regius Ferenc. 18. dr. Re­gius Ferenc. 19. dr. Breza- nóczy János. 20. dr. Breza- nóczy János. dr. Frózsi Dá­niel. 21. dr. Brezanóczy Já­nos. dr. Frózsi Dániel. Szentendrei körzet: Szent­endre. Bükköspart. 27. Tel.: 12-650, Július 15. dr. Maros- völgyi Ildikó. 16. dr. Kiss László. 17. dr. Katona Gyu­la. 18. dr. Antal József. 19. dr. Nagy Sándor. 20. dr. Ba­racska József, dr. Nagy Sándor. 21. dr. Baracska Jó­zsef. Tahitótfalu körzete: Tahi- tótfalu. Ifjúság u. 5. Tel.: 27-030. Július 15. dr. Nagy Árpád. 16. dr. Antal József. 17. dr. Dezső István. 18. dr. Szász István. 19. dr. Urszán Albert. 20. dr. Urszán Al­bert. 21. dr. Urszán Albert. hozhatunk, a gyárnak va­lamiből fizetnie kell az adósságait. Egyetlen lehe­tőségünk, hogy megpróbá­lunk segíteni a vevőfcere- sósben. Igyekszünk olyan jövendőbeli partnereket szerezni, akik lehetőleg nem raktárot rendeznek be ezekben az épületekben, profiljuk közel áll a mi szükségleteinkhez, s netán jó együttműködést lehet velük kialakítani, szükség esetén használhatjuk as épületeket. Vevő érkezhet Házaidnál, sublótokban őrzik a helytörténeti mú­zeum vagy faluiház lassan­ként gyarapodó anyagát. A bölcsőde például jó lenne kiállítóteremnek. Igények, feltáruló szükségletek, ha- lcvány remények. Leg­alábbis egyelőre. Közben pedig vevő érkezhet, a há­zak elkelhetnek. Ki tud se­gíteni Budakalásznak? (K. T. I.) Kábelcsere Az észak-pesti áramszol­gáltató szentendrei kiren­deltségének szakmunkásai kábelt cserélnek a város­ban. A több mint százmé­teres szakaszon leégett m vezeték és rohammunká­ban nem megfoltozzák, ha­nem új vezetéket fektetnek, hogy Itt a meghibásodási lehetőség is jóval kisebb le^ gyen (Erdős! Agnes felvétele) Dunavarsányban Diszkontraktár Az utóbbi időben nem le­het panasz Dunavarsány kereskedelmi ellátottságá­ra, a település nagyságá­hoz mérten új üzletek se­gítik a jobb ellátást. Most egy diszkontraktárban le­het olcsóbban hozzájutni az üdítőkhöz, húskonzervek­hez, készételekhez és sava­nyúságokhoz — s a nyolctól négyig nyitva tartó egység­ben úgy a magánszemélyek, mint a viszonteladók vásá­rolhatnak. DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. 0 Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T. István. 0 Fogadónap: min den hétfőn 12<—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 3446. Te­lefon: 138-4761, 1381067,

Next

/
Thumbnails
Contents