Pest Megyei Hírlap, 1991. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-15 / 164. szám
1. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1991. JŰLITJS 15., IIÉTFÖ BUDAy\DEK\ BUDAÖRS O ÉRD 0 SZAZHALOMBATTA 9 PILIS VÖRÖSVAR 0 BUDAKESZI O BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY O ZSA.MBÉX O SOLYMÁR O TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ 0 PERBAL O TÖK 9 TINNYE 0 ÜRÖM Radiesztéta helyett cipészt Vállalkozások kora járdaépítek az érdi Kossuth ulüáhan Süt az aszfalt köt a beteli ^ Az erűi önkormányzati testület ötös választókörzeté^ nek képviselője, Bazsó László telefonon hívta fel fi^ gyclmünket arra: körzetében, pontosabban a Kossuth R utcában július 13-án, szombaton nem mindennapi ese5$ menyre kerül sor. A rendszerváltás után, az önkor* ^ mányzat éleiében először a környékbeliek kalákában ^ járdát építenek. Az önkormányzattól kapott, megszavazott 830 ezer forint, az érintettek munkája, Kü János S gép-, földmunkavégző és fuvarozó kisiparos segítségé- S vei, az ÉVAÉP-pel karöltve lesz végre járda a házak $ előtt, háromszáz folyóméteren a Kossuth utcában. Minden jel arra mutat, hogy nemcsak Budapesten, hanem a főváros árnyékában, például Budaörsön is tart még a vállalkozási „bumm”: egyre többen próbálnak így gondoskodni a mindennapi betevőre és adóalapul szolgáló jövedelemről. Amióta 1990. áprilisában megjelent az új vállalkozói törvény, a városban megháromszorozódott-négyszere- rődött a magánvállalkozók száma, ma már megközelíti az 1400-at is a 28 ezer lelkes településem, a társaságokról, bt-k- ról, kft.-ikről nem is beszélve. Magyar Józsefnét, a város polgármesteri hivatalának ipar-kereskedelmi főelőadóját, tanácsosát arról kérdeztük: —■ Valóban nem lankad a vállalkozási kedv? — Nem bizony. Ez még mindig a vállalkozók korának kezdete, egyértelműen növekszik a számuk. Csak az idén 270 vállalkozói igazolványt adtunk ki, s Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy Biator- bágy önkormányzata igényt tart az íharosi volt mun- kásőnbázisra annak ellenére, hogy a hagyatékot két bérlőnek is odaadta már a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet. A pestlőrinci plébániahivatal cserkész- csapatával öit, az Isten háza szolgálóközösség képviselőivel pedig egy,évre szól a szerződés. Az előbbiek a fedett lőteret és a gyakorMeggyszüret Megérett a közkedvelt pán- di meggy a toki határban. Egyelőre még csak a tsz dolgozói szüretelnek, de remélhetőleg hamarosan megindul a Szedd magad !- akció is (Erdősi Ágnes felvétele) 6 Márián ugyanez idő alatt alig negyvenen voltak, akik felhagytak az eredeti tevékenységükkel. És akik tényleg ezt tették, fehér hollónak számítanak, ugyanis a többség máris visszatért, hogy mégis vállalkozna. — Miért tették? — Mert vonzónak találták a Start-hitelt, ösztönzőnek az 5 milliós summát, no meg azt, hogy a hitel- feltételek nem annyira súlyosak, mint a bankiak. , — Melyek a jellemző tendenciák? Merre törekszenek a vállalkozók? — Legújabban a tevékenységi körük szélesedése szembeötlő. Gyakoribb lett a profilváltás, amióta megnyílt a lehetőség, hogy párhuzamosan folytassanak ipari és kereskedelmi tevékenységet is. Nő azok arálóhelyiségeket, az utóbbiak a barakképületet használják. Az önkormányzatnak a pestlőrinciekkel sikerült közös nevezőre jutni, lévén elképzeléseik azonosak: mindkét fél ifjúsági táborként szeretné működtetni az iharosi volt munkásőr- bázist. Ugyanakkor a misz- sziós szervezetet zavarja hitéletében a gyermektábor, noha létét kénytelen- kelletlen tudomásul veszi. Mint azt Palovics Lajos biatorbágyi polgármestertől megtudtuk, a cserkészek május óta folyamatosan dolgoznak az általuk bérelt részen, s az átalakítás nyomán elkészült már egy tizenhat személyes szállás, a hozzá tartozó zuhanyzóval, konyhával, raktárral. Ezt a táborrészt július 21-én áldja meg Varjú Imre, a pestlőrinci íőplébániahivatal plébánosa. — A KVSZ véglegesen még nem adta át a tulajdonjogot, de a létrejött egyeztető tárgyaláson sikerült eredményre jutnunk a pestlőrinciekkel — újságolta a polgármester. — Tiszteletben tartva öt évre szóló bérleti szerződésüket, ők is figyelembe vették a mi igényeinket, így július 15- től a biai Szent Anna-plé- bánia kórusa rendez a területen zenei tábort. A polgármester azt is elmondta, ha ennek a tábornak vége lesz, ismét az építőké a terület, s a munkából a biatorbágyiak sem húzzák ki magukat. A pest- lőrinci cserkészek Lombardiából is várnáik segítséget. —fe— BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 9 Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 0 Fogadónap minden hétfőn 11— 11 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: HM, Telefon: 1J8-4761, 138- 4057. nya is, akik a vendéglátásra vesznek irányt, most a kereskedelmi szo’gáltaíók 70 százalékát ők adják. — No és a többiek? — Igen tarka a paletta. A hagyományos régi szakmák közül nincs hiány fodrászból, virágárusból, villanyszerelőből, kőművesből, de cipészből most is csak egyetlen nyugdíjasunk van. A tevékenységi kör tágulása nyomán megjelentek itt a mindenfajta építési munkával foglalkozó általános építési vállalkozók, már vagy tíz akad belőlük, s tucatnyinál több a divathullámon a számítógépes — programozó, szervizzel foglalkozó —■ magánvállalkozó. Végül: divat a magántaxizás, félszázan is vannak, s annak ellenére, hogy köztudottan rosszul megy nekik a bolt mostanában, nem adják vissza az „ipart”. — Tehát csak a cipész hiányzik? — Igen. Van itt minden: kutyakozmetika, videokölcsönző és házhoz járó videofelvétel-készítő, egyre több üzletkötő, magyarán ügynök, akad lábápoló és határainkon túl is ismert reflexológus vállalkozó, sőt van egy eredetileg masszázsszalonnak indult, dé végül panzióvá, s a cégére szerint topless-bárrá alakult magáncég is. — Milyen vállalkozásra nem adnak engedélyt? — Épp most van egy ilyen ügyünk, i-gaz még nem zárult le. Két minisztériumban is tanácsolták, ne adjak ki engedélyt a radi- esztéziára, azaz a kézráté- tellel való gyógyításra, egy a sugárzásokat is mérő „csodadoktornak’'. De ismétlem, ez az ügy még folyamatban van. V. G. F. A hagymalégy évek óta nagy gondot okoz a házikertek gazdáinak (persze régebben is volt, de az utóbbi 3-4 évben rendszeresen és igen nagymértékben pusztít). A hagymalégytől megtámadott hagyma levelei először fényüket vesztik, aztán ellankadnak, majd sárgulnak, végül elpusztulnak. Ez a rovar tavasztői őszig veszélyezteti a hagymát, mert egy évben 2-3 nemzedéke is van, ezek közül az első már megtette a magáét az újhagymában, a második nemzedék lárvái mostanában kelnek ki, és ha az elsők hagytak még ép hagymát, a maradékot a második nemzedék elpusztítja. Ha a nyakban elrothadt hagymát kiássuk a földből (kihúzni nem lehet, mert az elrothadt nyaknál beleszakad), és kettévágjuk, vagy a hagyma leveleit lehámoz- gatjuk, fehér kis nyűveket találunk benne, amelyek amellett, hogy elpusztítják Ebben az utcában a forgalom nem lebecsülendő. Műút is épült, hiszen a Sóskút felé tartók, no meg a Volánbuszok errefelé járnak. Csak a járda hibázott. Ott, ahol a hetvenes évektől kezdődően gomba módra szaporodtak a házak, s a helybeliek évtizedeken át ostromolták az akkori tanács vezetőit: a Kossuth utcában, a Bagoly és a Bici út közötti szakaszon a házak előtt szilárd útburkolat legyen. Annál is inkább, mert az olvadáskor, a nagy esőzések után a tengelyt akasztó sárban arrafelé nem lehetett elmenni. Kismamák a babakocsit tolva, jobbjukon, baljukon egy-egy aprósággal arra kényszerültek, hogy az úttesten a kocsik vagy kocsisor áradatában haladjanak úti. céljuk felé. Hiába volt minden, akkor a vezetők — ahogy a választókörzet képviselője fogalmaz: „vagy válaszra sem méltatták kérésünket, s ha mégis, megmagyarázták, most erre nincs pénz”. Persze nem dúskál az anyagi javakban Szakhatósági bejárást tartottak a minap Biator- bágyon. Ez alkalommal jelölték ki az építendő szennyvíztisztító helyét az Alsómajor—Füzes-patak— Kígyós-patak által határolt területen. Tervezik már a község csatornahálózatának kiépítéséhez szükséges dokumentációt is. A falu a kezdetektől fogva koordinál Páttyal, ugyanis a szomszédos településen . is égető gond a csatornázás, illetve a szennyvízelhelyezés, -tisztítás. Pátyon egyébként — anyagi gondok miatt — csak 1993-ban kezdődhet el a csatornázás, ám a szippantott szennyvizeket a tisztítómű elkészüla hagymát, gusztustalanok is, és bizony ha nem vagyunk eléggé figyelmesek, belekerülhetnek az ételbe is. A hagymalégy a házilégyhez hasonló — annál valamivel nagyobb — szintén sötét színű, nehéz megkülönböztetni attól. A biokertészek azt ajánlják, hogy a hagymalégy elriasztására a hagymát és a sárgarépát vegyesen vessük, ugyanis a hagymalégy ki nem állhatja a sárgarépalevél szagát, ezért messzire elkerüli a sárgarépa közé vetett vagy ültetett hagymát. Ennek a módszernek kettős haszna is van, mert a sárgarépának is van egy hasonló kártevője, a sárgarépalégy, amelynek nyűvei a répagyökérben rágnak kanyargós járatokat. Ez a légy viszont a hagymalevél szagát utálja, tehát vegyes vetéssel mindkét zöldségféle megvédhető a legyektől. Tapasztalatom szerint azonban a hagymalégy elaz önkormányzat, ám mégis ebben a Kérdésben úgy határozott — mondja, s az önkormányzati lap kérésének eleget téve le is írta Bazsó László —, hogy a megépülő utak, járdák költségeinek ötven százalékát a polgármesteri hivatal, a másik felét pedig a lakosság állja. Jó megoldásnak látszott, de ez kútba esett. Miért? — kérdezem Bazsó Lászlótól. — Rájöttünk arra, hogy azt az ötven százalékot, amit a lakosságnak kellene összeadni, nem a szándék, hanem az elszegényedés miatt' nem tudjuk letenni az „asztalra”. Akkor, amikor egyeseknek a napi élelemre is alig telik ... Így aztán a kapott 850 ezer forint kevésnek bizonyult. Ha a helybeliek munkájukat adják hozzá, akkor is mintegy 120 ezer forint a „hiányunk”. Tudtam, hogy ennyit sehonnan sem tudok előteremteni, s megkerestem Kü János vállalkozót, aki úgymond társadalmi munkában épített már utat, járdát a városban élőknek. A Vörösle után fogadják. A tisztítómű beruházásának első üteme 1992—93-ra készül el, kétezer köbméter/nap kapacitással. A továbbiakban 5500 köbméter fogadá- sára-feldolgozására lesz alkalmas, ami természetesen a területen megjelent külföldi vállalkozói igényeket is kielégíti. A Buda Park bevásárlóközpont építtetői máris húszmillió forinttal járultak hozzá a beruházás költségeihez, s ugyancsak anyagi támogatást nyújt a Pénzügyi és Vállalkozási Központot megvalósítani kívánó tőkéscsoport. ső rajzása idején a sárgarépalevél még olyan kicsi, hogy annak még nincs megfelelő illata a légy számára, és vígan röpköd körülötte. Jobban tesszük, ha ezenkívül még kéthetenként Bi—58-cal megpermetezzük a hagymákat. A Bi—58 felszívódó rovarölő szer, így a már lerakott petéket és a hagymában furkáló lárvákat is elpusztítja, sőt még a 8-10 napon belül lerakott petéknek is a vesztét okozza. Amennyiben a hagymalégy lárvái már belerágtak a hagymába, az már nem tárolható. A jövő évi termés védelmében a fertőzött hagymákat és hagymaszárakat szedjük össze és égessük el, mert ezekben is lehetnek nyűvek, amelyek a talajban bebábozódnak és áttelelnek. Jó védekezési módszer, ha a megtisztított hagymaföldet beszórjuk műtrágyával (pétisó, kálisó), és jó mélyen felássuk. A lárvák a műtrágyával érintkezve elpusztulnak, a kiszórt műtrágyát pedig a következő növény értékesíti, így az sem vész kárba. Széli László marty-gimnázium előtt, az Arany János utat, a Gárdonyi utcát is felszóratta murvával. Alig tudtam befejezni, mi a gondom, maris megnyugtatóit: azokat a munkálatokat, melyek a lakosság zsebére mennének, teljes egészében ingyen átvállalta, elvégezteti. Alig akartam hinni a fülemnek. Mint mondja, az ÉVÁÉP olcsóbban vállalkozott, mint a korábban kapott árajánlat? — Igaz, volt egy árajánlatom. jszzel kopogtattam be. Mondván, az kizárt, aaogy tájékoztatlak, ők ol- csouoan vállalnák el. Megnézték az aitaiam vitt árajánlatot, s kevesebből kihozlak a munkát... Szombat délelőtt háromnegyed tíz. Forrón perzsel a nap, rekkenő a hőség. Még \életlenül sem lehet eltéveszteni azt a szakaszt, ahol a járda épül. Többtonnás IFÁ-k fordulnak, szakemberek s helybeliek hajlongnak az út mentén. A vállalkozó, Kü János egy szakemberével a helyszínen tevekenykedik. Bazsó László meg egy idős emberrel perlekedik: a Bíbic utcába még véletlenül sem fordulhat be a. betonjárda, hiszen arról nem volt szó. S ráadásul a második házban lakik . .. Nem a maga malmára akarta hajtani a vizet — bármennyire is nehezményezi intézkedését. döntését közvetlen szomszédja . . . Miközben a negyvenegy érintett, munkáját önként felajánló közül mintegy harmincötén dolgoznak . .. Az előzetes számítások szerint háromszáz folyóméter hosszan épül a járda. S hogy valóban annyi-e, arra már Albert Józseftől kérek választ. Aki nemcsak munkahelyének tartja az EvAÉP-et, hanem elemi kötelességének is, hogy ott legyen a „tetthe- 1 yen”. A szabadszombat ellenére is. Mert a szervezés, a szakember jelenléte elengedhetetlen. S vele egjmtt az építésvezető, Gombos Lajos, s két gépkocsi sofőrje is tevékenykedik. Az utóbbiaknak azonban kötelességük ... — Hogy pont háromszáz-e? Valamivel több, de rögtön lelépjük, kimérjük — mondja, miközben az aszfaltizzasztó hőségben előre indul. — A végeredmény: 370 folyóméter ... A kevert betont a helyszínre — hala a jó szervezésnek — óraműpontossággal a PUH1 Kft. biztosítja. Miközben mégis kiderül, hogy Albert Józsefre csak-csak szükség van: az egyik IFA vezetőfülkéjéből kiszólnak: — Harminc köbmétert mondtak a telepen, itt meg többet várnak. Mi legyen most? Persze gyorsan kiderül, hogy harminc és negyven közötti mennyiségről lenne szó, így aztán lehet az harminccal több is. Mert az már — teszem hozzá — hogyan venné ki magát, ha pár méter csupaszon maradna e nagy munka után? Izzad, süt az aszfalt, köt a beton. Holnap, holnapután errefelé egy felhőszakadástól függetlenül is száraz lábbal gyalogolhat a polgár. Hogy miért oly nagy esemény ez, miért „trombitálták rá össze a sajtót?” — Bár igaz, tizenegyig egyedül „maradtam”! — Csak az tudja, aki a tengelyt akasztó sarat dagasztotta tél víz idején, vagy a tavaszi, vagy a nyári esőzések után ilyen terepen járt. Az becsüli a közös munka minden méterét! Varga Edit A helyiek sem kívülről nézik Lombard táborépítők —s. —r. Kertészkedéknek Mindkettő megvédhető Szennyvíztisztító! építenek Beszáll a Buda Park is